Népújság, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-30 / 234. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Iskola és olimpia Telnek a szöuli világver­seny napjai. Persze illő érdek­lődés közepette, ami csak nö­vekszik felénk is, ahogyan gyűjtögetik érmeiket a ma­gyar sportolók. Mennyire így van ez? Tanúskodhatnak róla a szétkapkodott újságok, a közvetítések iránti mohóság, no és egy-egy éjfélig tartó té­vé-összeállítás másnapján ta­núsítják a karikás szemek, s a vitakészség valamely súlye­melőnk rossz fogása, torná­szunk sérülése, netán a bírák kifogásolható működése kap­csán. A sport tehát megint központi téma határaink kö­zött! Versenyzőink szép ered­ményein pedig dagad a keb­lünk. Bevallom: én sem tudok másként viselkedni a diada­lok láttán. Sőt! Szemem be­párásodik, torkom összeszo­rul díjkiosztások alkalmával, ahányszor csak felkúszik a magasba nemzeti lobogónk, s ritkábban bár, de elhangoz­nak - a Himnusz dallamai. Mert hogy nem csak értem az "ünnep” jelentőségét, de ér­zelmileg is magával ragad, s erősíti bennem mindmáig a hitet, miszerint *e tájon él­nem, halnom kell...** Az utóbbi egy-két évtized­ben sokat kritizáltuk fiatalsá­gunkat, amely talán nem úgy . közelít a nemzet, a haza foga­lomköréhez, ahogyan illenék. Szó érte már iskoláinkat is, mivel az egészséges hazafi- j ságra való nevelésben kívánni valót hagy munkájuk. Ho­gyan kerül a csizma az asztal­ra? Az olimpia mellé a nem­zettudat ébresztgetésének, is- tápolásának igénye? Nem ha­jánál fogva előrángatott indo­kom van az összevetésre...! Mert miután diákkörökben többfelé szondáztam, rá kel­lett döbbennem egy új alka­lomvesztésre, amely nagy ál­talában a tanítók, tanárok ne­velési módszereivel, iskolai jelenlétével függ össze. Ka­pásból feltett kérdéseimre — például: mi az olimpia ala­peszméje? — csak néma, ré- veteg tekintet tévedt rám a gyermekszemekből, mint ahogyan sportolóink kivívott győzelmei orvén csupán a diadallal járó dollárezrek, fo­rintsummák mozgatták meg ifjú beszélgető partnereim fantáziáját. Túl kicsinyes dolog ez ügy­ben számon kérni akár egyet­len iskola, egyetlen pedagó­gus vélhető mulasztását? Hozzátéve, miszerint ha én máig diákokkal foglalkozom, akkor egész biztosan néhány óraközi szünetben magam­hoz gyűjtök tucatnyit, hogy olimpiai sikereinkre utalással azt is elmondjam: az olimpia népeket összebékítő nagy al­kalom, a dobogó fokára fellé­pő sportolónkat pedig — ép testben ép lélek! — e percek­ben aligha a pénz érdekli.Ám tudatában van, hogy diadala a magyar nemzet életre valósá­gának kifejezője, s annak sú­lyát, értékét növeli a nagyvi­lágban. Moldvay Győző A fegyveres erők napján — Zászlófelvonás — Kitüntetési ünnepség a Parlamentben Egerben felavatták Lenkey János szobrát A fegyveres erők napja alkalmából csütörtök reggel ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonták a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját a gellért­hegyi Felszabadulási Emlékműnél. Budapesten a Hősök terén katonai tiszteletadással koszorúzási ünnepséget tartottak. A Ma­gyar Hősök Emlékművénél a fegyveres erők nevében a megemlé­kezés virágait helyezte el Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédel­mi miniszter, Horváth István belügyminiszter, Borbély Sándor, a Munkásőrség országos parancsnoka. A Parlament kupolacsarnokában kitüntetési ünnepségre sora­koztak fel a fegyveres erők és testületek meghívott vezetői, tagjai. Az ünnepségen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnö­ke, Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Horváth István, Kárpáti Ferenc, Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára és Borbély Sándor. Egerben a fegyveres erők napján felavatták Lenkey János szobrát Nagy gondot fordítanak és szeretettel ápolják névadójuk emlékét Egerben, az MN Len­key János Középiskolai Honvéd Kollégium vezetői, tanárai és diákjai. Az 1848-49-es forrada­lom és szabadságharc hős, egri születésű tábornokára emlékez­ve a fegyveres erők napja tiszte­letére és alkalmából tegnap a kollégium parkjában felavatták a névadóról készült szoborkom­pozíciót. A jeles eseményre szép számú közönség volt kíváncsi. Az ünnepségen részt vett Hor­váth István altábornagy, honvé­delmi miniszterhelyettes, Né­meth László, a KEB tagja, az egri városi pártbizottság első titkára, dr. Varjú Vilmos, az egri városi tanács elnöke, Kovács Lajos alezredes, a megyei pártbizottság munkatársa, Nagy Géza ezredes, helyőrségparancsnok, Vasas Ká­roly szobrász, kétszeres Mun- kácsy-dijas, érdemes művész, a szobor alkotója, valamint a társ fegyveres szervek, gimnáziumok képviselői is. Az ünnepség első részében a Himnusz és a szavalat elhangzá­sa után a kollégium diákjai piros huszármentébe öltözve szavaló­kórus keretében elevenítették fel a város nagy szülöttjének életút­ját, a szabadságharcban betöltött kiemelkedő történelmi szerepét, bátorságát, hazafiasságát, mi­közben a kollégium kamaraé­nekkara 48-as katonadalokat énekelt. A szoboravató ünnepi beszé­det Horváth István altábornagy tartotta. Hangsúlyozta, hogy tör­ténelmi jelkép a mai nap, hiszen a hősök emlékét idézik, közöttük Lenkey Jánosét is, aki felismerte a sorsforduló időben: hová kell állnia. Életével példát mutatott, amelyből van mit tanulni a ma élő utódoknak is. Azt is elmondotta a szónok, hogy a HM mindig ösztönözte és segítette főleg az ifjúság hazafi­as-honvédelmi nevelésének ér­dekében a haza történelmének feltárását. Ezért támogatta a szo­bor tervének a megvalósítását is, s meg van győződve arról, hogy jó helyre került a szobor, gyara­pítja az itt lakók közösségi össze­fogását, erejét. Ezután az altábornagy lelep­lezte a szobrot, amelyet Kárpáti Lajos ezredes, kollégiumi igaz­gató vett át jelképesen, meleg hangon köszönetét mondva az alkotónak és a minisztérium se­gítségéért. ígéretet tett arra is, hogy a szobrot megőrzik, és a né­vadó példáját követve becsületes embereket nevelnek a rájuk bí­zott fiatalokból. Hasonlóan mondott köszöne­tét Eger város lakossága és fiatal­sága nevében a szobor alkotójá­nak Németh László, a városi pártbizottság első titkára is, aki azt is hangsúlyozta, hogy nagyon sokat jelent az egrieknek ez a szobor, mert a dicső múltat jelké­pezi, legjobb helyre, haza került, szülőföldjén állították fel. Végül a szobor előtt főhajtással tisztel­gett, amelyet később megkoszo­rúztak a katonai szervek, a kollé­gium vezetői, a város és taninté­zetek képviselői. A modern felfogásban készült szoborkompozíció anyaga egyébként krómacél. A Lenkey- portré alatt lévő körplasztika az általa vezetett huszár katonákat eleveníti meg. Ide tartozik még az is: a szobor alkotásának ötlete 1986-ban vetődött fel, amikor a salgótarjáni születésű szobrász műveinek egri kiállítását rendez­ték, és a diákok megismerkedtek Vasas Károly alkotásaival. A tár­gyalások végül eredményre ve­zettek, és a művész a szobrot lil­lafüredi műtermében elkészítet­te. A szoboravató ünnepség a Szózat hangjai mellett fejeződött be. * Tegnap, a fegyveres erők nap­ja alkalmából további ünnepsé­geket is rendeztek megyénkben, amelyeken elismeréseket és ki­tüntetéseket is átadtak. A Péter- vásári Mezőgazdasági Szakmun­kásképző és Munkásképző Inté­zet kollektívájának a hosszú évek alatt végzett kiváló hazafias­honvédelmi neveléséért, a tanu­lók katonai pályára irányításá­ért, és az MHSZ-en belül végzett kimagasló klubtevékenységéért, a Heves Megyei Honvédelmi Bi­zottság emlékszoborkompozíci­ót adományozott. Az emléktár­gyat csütörtök délután ünnepé­lyesen Kovács Lajos alezredes, a HB titkárhelyettese és Zagyvái Gábor őrnagy, az MHSZ megyei titkárhelyettese adta át Pétervá- sárán. A honvédelmi miniszter dr. Demeter Rudolfot, a Magyar El­lenállók, Antifasiszták Szövetsé­gének tagját, az egri veteránklub elnökét a második világháború idején a fasizmus elleni harcban nyújtott példás helytállása, vala­mint szocialista társadalmunk építésében végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával tüntette ki. A szobrot jelképesen Kárpáti Lajos ezredes vette át (Fotó: Szántó György) Grósz Károly fogadta Heinz Fischert Grósz Károly, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt főtitkára, a Mi­nisztertanács elnöke csütörtö­kön délután a Központi Bizott­ság székházában fogadta Heinz Fischert, az Osztrák Szocialista Párt (SPÖ) alelnökét, a párt par­lamenti csoportjának vezetőjét, aki Szűrös Mátyásnak, az MSZMP KB titkárának, az Or­szággyűlés Külügyi Bizottsága elnökének meghívására szep­tember 29-én és 30-án tartózko­dik Budapesten. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen tájékoztatták egymást az MSZMP, illetve az SPÖ előtt álló legfontosabb fel­adatokról. Áttekintették a nem­zetközi élet és a magyar-osztrák kapcsolatok napirenden lévő kérdéseit. Megvizsgálták a két párt kö­zötti véleménycsere elmélyítésé­nek lehetőségeit és megállapítot­ták, hogy a tapasztalatok kölcsö­nös megismerése az MSZMP és az SPÖ közötti információcsere hasznosan szolgálja a két ország együttműködését, a magyar és az osztrák nép barátságát. A megbeszélésen részt vett Gecse Attila, a KB Külügyi Osz­tályának helyettes vezetője. Az osztrák vendéggel a nap folyamán találkozott és tárgyalt Berecz János, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a KB tit­kára és Szűrös Mátyás. Javaslat új országgyűlési képviselőkre, miniszteri tisztségből való felmentésre A 11\I Országos Elnöksége tárgyalta Kállai Gyula elnökletével csütörtökön ülést tartott a Haza­fias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöksége. Az ülésen megje­lent Grósz Károly, az MSZMP KB főtitkára, miniszterelnök, s tájékoztatta az elnökség tagjait a párt Központi Bizottságának szeptember 27-i üléséről. Ézt követően a népfront el­nökségének tagjai olyan szemé­lyi kérdéseket vitattak meg, amelyek a Parlament következő ülésén kerülnek napirendre, s amelyek eldöntéséhez a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának és a Hazafi­as Népfront Országos Tanácsa Elnökségének együttes javaslata szükséges. A népfront országos elnöksége — mint országos jelö­lőgyűlés — az országos listán megüresedett öt képviselői hely­re — az MSZMP Központi Bi­zottságának javaslata alapján — Grósz Károlyt, a párt főtitkárát, miniszterelnököt és Németh Miklóst, a Politikai Bizottság tagját, a Központi Bizottság tit­kárát; a SZOT elnökségének ajánlására Nagy Sándort, a SZOT főtitkárát; a népfront ja­vaslatára pedig Huszár István főtitkárt és Márton Jánost, a népfrontmozgalom alelnökét je­lölte, és azt javasolja a Parla­mentnek, hogy válassza meg őket országgyűlési képviselő­nek. Ugyancsak az MSZMP Központi Bizottságával együtt tett javaslatot a Hazafias Népf­ront Országos Tanácsának el­nöksége más állami és közéleti tisztségek betöltésére, így mi­niszteri tisztségből való felmen­tésre, s e tisztség betöltésére. Ja­vaslat született az Országgyűlés alelnöki funkcióinak betöltésé­re: két alelnöki tisztségre három országgyűlési képviselőt is java­soltak. Ugyancsak egyetértés született a parlamenti bizottsá­gokban megüresedett tisztségek és tagsági helyek betöltésére irá­nyuló személyi javaslatokban. Harmadik napirendi pontként Huszár István főtitkár adott tájé­koztatást az országos elnökség­nek néhány, a népfront előtt álló időszerű feladatról. Szólt az or­szágos tanács október 11-re ter­vezett ülésének előkészületeiről. Ezen a tanácskozáson — egye­bek közt — a népfront feladat­tervét, helyét, szerepét vitatják majd meg a tanács tagjai, s szó lesz a mozgalom művelődéspoli­tikai munkájáról is. Előrelátha­tólag október 21-i ülésén foglal állást az országos elnökség a gyü­lekezési és az egyesülési törvé­nyek tervezetéről szervezett, ad­digra befejeződő társadalmi vi­tával kapcsolatban. Egységes munkálkodást a megújulásért Ülést tartott a Füzesabonyi Városi Jogú Nagyközségi Pártbizottság Az MSZMP májusi pártérte­kezlete, amely módosította a XI- II. kongresszus határozatát, megállapította és elismerte, hogy az akkor megszabott politikai és gazdasági célok egyidejű eléré­séhez nem voltak meg a kellő fel- tételek.Egyben megfogalmazta a kibontakozást felvázoló állás- foglalást is. E politikai folyamat­hoz kapcsolódóan tartják meg üléseiket a városi és a nagyközsé­gi pártbizottságok is, amelyek fő napirendjén a pollitikai tevé­kenység javítása, a megújulás mikéntje szerepel. Tegnap délután a Füzesabo­nyi Városi Jogú Nagyközségi Pártbizottság ülésén Antal La­jos, a nagyközségi pártbizottság első titkára tájékoztatta az egy­begyűlteket a nagyközségi párt­végrehajtóbizottság tevékenysé­géről. Tóth Tibor, a pártbizott­ság titkára a tagkönyvcserével kapcsolatos feladatok eddigi végrehajtásáról és a területi poli­tikai tapasztalatokról szólt, s ja­vaslatot tett a politikai tevékeny­ségjavítására is. Mint mondotta, a májusi pártértekezlet óta kide­rült, hogy területükön a párttag­ság vállalta a megnövekedett fel­adatokat. A pártbizottság tájé­kozódott a környék alapszerve­zeteiben, figyelembe vette az üzemi pártbizottságok javaslata­it, s a területi aktíván nemcsak a párttagok, hanem a párton kívü­liek is elmondták véleményüket. Folyamatosabbá vált a párbe­széd az alapszervezetekkel, s konkrét javaslatok is születtek. Tény és való, s ez az ülés vitá­jából is kitűnt, hogy a politikai munka gyakorlatára,a pártmun­kára,a közéletre, a közgondol­kodásra jelentős hatást gyakorol a türelmetlenség, amely gazda­sági helyzetünk, életszínvona­lunk javulása iránt megnyilvá­nul. A véleményt mondók több­sége kifejezésre juttatta — a vál­tozó követelmények és feltételek mellett — a politikai tapasztala­tok felértékelődését. A megol­dásra váró feladatok szempont­jából ezt döntőbbnek ítélte az ál­talános személycseréknél. A párttagság egységes azonosulása érzékelhető a változás, változta­tás szándékával, de sokszínű a vélemény a folyamat módjával, a konkrét cselekvéssel kapcsolat­ban. A vitában hangsúlyt kapott, hogy még nem elég hatékony a párt irányítási módszere, s hogy a fő feladat az alapszervek segítése legyen. Olyan álláspont is el­hangzott, hogy az ideológia és a gazdaság váljon szét, s az utóbbi kapjon nagyobb teret. Számos tényező nehezíti a párttagok po­litikai felvilágosító munkáját. A párt belső életében lassabban mennek végbe a változások, a szociálpolitika ellentmondásai s az infláció s még számos más je­lenvaló tényező rontja a közhan­gulatot. Megfogalmazódott, (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents