Népújság, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-27 / 231. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 231. szám ÁRA: 1988. szeptember 27., kedd 1,8« FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Időváltás A korábbiakhoz képest va­sárnaptól egy órával később történik minden. Akkor haj­nalban a mutatók újra ara­szolni kezdték az egyszer már hátrahagyott mezőt, hogy az Idő és az Élet menete ne zök­kenjék ki a megszokott kerék­vágásból. Az időváltás — mint mindig — ezúttal is a ko­ránébredőknek kedvezett, értékes percekkel ajándékoz­va meg őket. Nem állítom, hogy az az egy óra elegendő lenne egy évtöredéknyi múlt elemzésé­re, arra viszont óhatatlanul készteti az embert, hogy el­gondolkodjék a mit és hogyan tetteken. Már csak azért is, mert az időváltás egyben az első csengetés is az esztendő­zárás előtt. Emberi és társa­dalmi léptékkel mérve egya­ránt, hiszen akárhogy is vesz- szük: a mérleg serpenyőjébe új szelek „kerültek” itt is, ott is. Helyenként és időnként csendes fuvallatok formájá­ban, más esetben vihart kava­ró erővel, de minden alka­lommal a meg-megrekedő le­vegő mozgatása, felfrissítése reményében. Hogy ájult erő­re kapjon minden, amely kö­rülvesz, befolyásol bennün­ket cselekedeteinkben, célki­tűzéseinkben. Gondoljunk csak bele: megújulást hirdettünk min­den téren. Hazánkban a poli­tikai változások lényege egy alulról építkező demokrati­kus szocialista társadalom lét­rehozása, ennek minden in­tézményi, jogi feltételeivel. Máris megállapíthattuk: erő­södőben van a különböző tár­sadalmi szervezetek önállósá­ga, s ezáltal új partneri viszo­nyok alakulnak ki a párttal, a vezetéssel. Megnőtt népünk­ben a nyíltság igénye, az őszinte párbeszédre való tö­rekvés értéke, a véleményfor­málás akarata, s mindezekkel együtt — de egyáltalán nem utolsósorban — az értékte­remtő önbecsülés. Amely nélkül nem lehet szélirányba fordítani a vitorlákat sem a politikában, sem a gazdaság­ban, sem pedig a magánélet­ben. Vajon hányán és hányán vagyunk, akik ebben a szep­temberi órában — hajnalban, napközben, vagy az esti bará­ti, családi körben hatvanper­ces fordulatszámra felgyorsít­va végiggondoltuk mindazt, ami a metszetét adja megúju­lási szándékunk eredményei­nek, botorkáló lépéseinek az | elsuhant, s a küszöbön álló j idő tükrében. S nem a görbe | metszetét... Vélem, sokan va- j gyünk, akik ebben a jelképes ; órában bele mertünk nézni az jj országnyi tükörbe annak az . örök igazságnak a tudatában, hogy az időmérő szerkezetet meg és vissza lehet állítani, de magát az Időt soha. Hogy — ellentétben a mu- 5 tatók említett „hátrálásával” j j — ne egy órával később, j ; mindinkább ugyanennyivel ' ; előre láthatóbban történjen ij | velünk minden... . I Szilvás István Sínen és országúton Őszi szállítási csúcs A fuvarozással foglalkozók­nak nem csupán a rakodóálláso­kon kergetőző színés falevelek jelzik az ősz beköszöntét, hanem a hozni- és vinnivalók számának megnövekedése is. A gazdaság egyik legszállításigényesebb idő­szaka ez: megkezdődött az isko­la, a mezőgazdaságban a nagy betakarítás, indul az iparban az év végi hajrá, nő a tüzelőanyagok iránti kereslet, gyorsulnak az épí­tési beruházások. Érezhető ez megyénk legna­gyobb közúti fuvarozó vállalatá­nál, a Mátra Volánnál is, bár-* amint Mészáros Dániel árufuva­rozási, szállítási és kereskedelmi osztályvezető elmondotta, mindez az elmúlt évekhez képest visszafogottabb,- jelezve, hogy gazdaságunk átmenetileg a de­konjunktúra időszakát éli, a fu­varpiaci konkurrenciaharc élese­dik, ezenkívül a fuvaroztatók mind erőteljesebben töreksze­nek arra, hogy csökkentsék a szállítási igényességet. E nehe­zülő feltételek mellett viszont egyes területeken a Volán hege­móniája töretlen, részvételük nélkül elképzelhetetlen a mező- gazdasági betakarítás. Ez egy­részt az autóbusz-közlekedés ol­daláról követel fokozott figyel­met, hogy a munkaerő — főleg diákok — időre kijussanak a föl­dekre, valamint a visszaszállítá­suk is biztosított legyen, másrészt ugyanilyen fontossággal bír a szerződéseknek megfelelő te­hergépjárműpark készenlétben tartása. A Mátra Volán ebben az év­ben nyolcezer tonna cukorrépa fuvarozására kötött szerződést, a hatvani, selypi cukorgyárakkal. Ez a tétel 5-6 gépjárműszerel­vénynek biztosít munkát novem­ber közepéig. Ezenkívül meg kell említeni a Nyírtassi Állami Gazdaságot, mint régi és jelentős partnerukat, ahol már több éve végzik a munkásszállítást az al­máskertekbe. Az árufuvarozásnál észlelhető a fellendülés, elsősorban a nem­zetközi relációkban. A Volán 48 darab jól felkészített kamiohsze- relvénnyel végez nemzetközi fu­varozást, azonban a jelentkező — nem csekély — feladatok egy ré­szét a nélkülözhetetlen közleke­dési engedélyek hiánya miatt kénytelenek lemondani. Ez sú­lyos probléma, hiszen itt nyugat­európai fuvarokról van szó, ami Folyamatosan érkeznek a cukorrépa- szállítmányok a hatvani cu­korgyárba devizakitermelő és -kímélő. Az építőanyag biztosítása és szállí­tása területén figyelmet érdemel­nek a Mátra Gázbetongyár fala­zóblokkjai, amelyeket a Mátra Volán nemcsak jelentős kedvez­ménnyel házhoz fuvaroz, de az értékesítést is végzi. Jelentős eredményként könyvelheti el a vállalat, hogy versenytárgyalás keretében elnyerte a Ferihegyi repülőtér zajvédelmi gátjának földmunkáira szóló szerződést, amely összességében 150-180 ezer köbméter föld megmozga­tását jelenti. Igazán ha a csúcs el is marad, azért „pezseg az élet és fut a szekér a Mátra Volánnál” ha nehezebben is, mint eddig. Hasonló véleményt fogalma­zott meg Ónozó György MÁV- vezérigazgató a BVSC székházá­ban tartott hétfői tájékoztatóján. Elmondotta, a megrendelők szá­mának csökkenése ellenére az áruszállításban mindmáig meg­határozó a vasút szerepe. Me­gyénk viszonylatában Rácz Má­ria, a MÁV füzesabonyi körzeti üzemfőnökségének fuvarozási szervezője tájékoztatta lapunkat. Tájékoztatójából kiderül, hogy jelentős export és import bonyo­lódik le az idén is a tengelyeken. Augusztustól novemberig tart a mezőgazdasági és élelmiszeripa­ri áruk szállítása. Már több sze­relvény befutott a hevesi zöld­borsóval az adriai Rijekába, míg Kál-Kápolna és Vámosgyörk a vagonokat búzával, a tartályko­csikat borral rakodva juttatja el a záhonyi vasúti csomópontra, de csányi dinnye gördült ki Cseh­szlovákiába és NDK-ba is. Nem elhanyagolható a belföl­di szállítás sem, hiszen csak a Jás­zságból több mint 60 ezer tonna cukorrépa utazik a hatvani fel­dolgozóba. Az eger-felnémeti állomáson rakodik be az Orszá­gos Érc- és Ásványbányák Kuta­tó és Termelő Művei. Innen a fel­dolgozáshoz elengedhetetlenül szükséges cukorkövet szállítják Hatvanba és Kabára. Szeptem­ber közepétől október 20-ig 26 ezer tonna gördül el a síneken. Fűtőolajjal töltik fel a tartályokat Bélapátfalva, Hatvan és Selyp vonalán. A hét végi rakodás megszer­vezése igen fontos a vállalatok részére is, ezért a Központi Szál­lítási Tanács és a MÁV Vezéri­gazgatósága pályázatot írt ki szeptember 17. és október 31., ill. november 1. és 15. között. Ebben az időszakban majd hét­millió tonna áru hét végi berako­dását kell elvégezni, s annál a vál­lalatnál, ahol 93 százaléknál na­gyobb teljesítést érnek el, a bera­kodott áru arányában plusz anyagi juttatásban részesülnek a dolgozók. Konténerekbe érkezik az áru az egri teherpályaudvarra, ahonnan a Mátra Volán tehergépkocsijai szál­lítják el az elosztó raktárba. (Fotó: Szántó György) Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága Amint arról már korábban hírt adtunk, szeptember 27-rc összehívták a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy hallgassa meg az időszerű külpolitikai és nemzetközi kérdésekről, valamint a párt helyzetéről, a pártélet és a belpolitika néhány időszerű kérdéséről szóló tájékoztatókat, és vitassa meg a Központi Bizottság és a területi szervek mellett létesítendő tanácsadó testületekre tett javaslatot. A Politikai Bizottság javasolja személyi kérdések megtárgyalását is. Sajtótájékoztató az Országgyűlés elé kerülő' pénzügyi napirendekről A Minisztertanács sajtóirodájá­nak szervezésében a Pénzügymi­nisztérium vezető munkatársai hétfőn tájékoztatták az újságírókat azokról az előterjesztésekről, amelyeket a tervek szerint az Or­szággyűlés októberi ülésszakán vi­tatnak meg a képviselők. Az egységes vállalkozási nyere­ségadóról szóló törvény tervezeté­vel kapcsolatban Nagy István, a Pénzügyminisztérium főosztály- vezetője elmondotta, hogy a tör­vény megalkotásával lényegében megszűnik a korábbi vállalati jöve­delemszabályozási rendszer, ami lehetőséget adott az egyedi be­avatkozásokra. A törvény azonos gazdálkodási feltételeket biztosít a pénzintézetek, a vegyesvállalatok, a vállalkozók és a vállalatok szá­mára. Jelenleg gazdálkodásukat négy eltérő jövedelemszabályozási rendszer határozza meg. Emellett 87 jogszabályt kell felülvizsgálni, a vállalkozási nyereségadóhoz igazí­tani. Lehetővé válik a törvényi sza­bályozás révén a nagy számú mi­niszteri leiratok megszűntetése. Arról is szólt, hogy bár a törvény egységes feltételeket kíván biztosí­tani a gazdálkodóknak, bizonyos különbségek továbbra is fennma­radnak. így a hárommillió forint alatti éves árbevételt elérőknek az adóterhe az átlagos 50 százalék helyett csak 40 százalék lesz. Ez el­sősorban a kisvállalkozóknak elő­nyös. Ugyancsak az ő helyzetüket javítja az a lehetőség, hogy az egyéni vállalkozók adózhatnak a személyi jövedelemadózás szabá­lyai szerint, amennyiben teljes nyereségüket bérként számolják el. Ugyanez a lehetőség biztosított a társas vállalkozóknak is. Bár a törvénynek nem része, a gazdálkodók helyzetének alakulá­sa szempontjából nagyon lényeges a társadalombiztosítási járulék mértékének alakulása, erről azon­ban jelenleg még nincs döntés. A jövő évi keresetszabályozás kiala­kításán is dolgoznak a szakembe­rek. Lukács József főosztályvezető az általános forgalmi adótörvény tervezett változtatásait ismertette. Elmondotta, hogy itt részben tech­nikai jellegű módosításokról van szó. Ugyanakkor szükség van az ÁFA-törvény módosítására a vál­lalkozási nyereségadó bevezetése miatt, s néhány konstrukciós vál­toztatás is elengedhetetlen. Ilyen például a lakásépítőket, -felújító­kat érintő általános forgalmiadó­visszatérítés ügye. A Pénzügyminisztérium azt ja­vasolja, hogy a lakásépítésnél,-felújításnál az ÁFÁ-visszatérí- tés felső összeghatárát töröljék el. A kedvezmények körét is bővíteni kívánják. A javaslat szerint az ÁFA-térítés kiterjed a karbantar­tási munkákra is. Ugyanakkor az ÁFA-visszatérítésnek megszabják az alsó határát, vagyis 10 ezer fo­rint alatti költségnél nem vehető igénybe ez a kedvezmény. Székács Anna főosztályvezető- helyettes arról .tájékoztatott, hogy a személyi jövedelemadó tervezett változtatásai összességében ked­vezőek a lakosság számára. A ja­vaslat szerint a bedolgozók példá­ul lehetőséget kapnak egyszerűbb költségelszámolásra, a 2000 forint alatti kifizetés esetén az adózók választhatnak: 20 százalék forrá­sadót fizetnak továbbra is, vagy ezeket az összegeket más jövedel­mükkel összevonják és úgy fizet­nek adót. Ez a megoldás elsősor­ban a nyugdíjasok számára kedve­ző, akiknek évi 96 ezer forint bevé­telig nem kell adót fizetniük, s nagy többségüknél a kis összegek­kel összevont jövedelem sem éri el ezt a határt. A jelenlegi törvény gá­tolja a lakásmobilitást, éppen ezért a PM egyik javaslata szerint — ha azt elfogadja a Parlament — adó- mentességet biztosítanak azonos értékű tanácsi lakás öröklakásra történő cseréje esetén. Más terüle­ten is bővül az adókedvezmény köre, így a javaslat szerint a fogya­tékos gyermeket nevelő szülő adó­alapját havi ezer forinttal csök­kentheti, valamint a SZOT kérésé­re az ezer forintos kedvezményt ki kívánják terjeszteni a két gyerme­ket egyedül nevelő szülőkre is. Változtatni kívánják az adóelőleg­fizetés szabályait, hogy megszün­tethető legyen az esetenkénti túlfi­zetés. Székács Anna ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy sok esetben — elsősorban azok, akik­nek jövedelme több forrásból szár­mazik — kevesebb előleget fizet­nek, mint amennyi a tényleges adófizetési kötelezettségük. A kü- lönbözetet az év végén végül is be kell fizetniük, ezért mindenkép­pen indokolt, hogy erre a célra már most tartalékot képezzenek, sőt arra is lehetőség van, hogy ezt adó­ként be is fizessék. Á személyi jö­vedelemadó mértékrendszerére vonatkozó javaslatát a kormány decemberben terjeszti a Parlament elé. Elsősorban a jelentős mértékű fogyasztói áremelkedés miatt szükség van az adótábla módosítá­sára. Emellett a száz-, kétszázezer forint évi jövedelmet elérők adó­terhét is túl magasnak ítélik meg, e téren is várható módosítás. Kupa Mihály, a Pénzügyminisz­térium reformbizottságának veze­tője a készülő költségvetési re­formról tájékoztatott. Elmondot­ta, hogy a költségvetés jelenlegi szerkezete alapvetően még a régi, központi gazdaságirányításban alakult ki. A költségvetés a társadalmi tiszta jövedelem jelentős részét koncentrálja, ami már nem tartha­tó fenn. Ez a rendszer fékezi a vál­lalkozásokat, károsan hat a struk­turális átalakulásokra. Ugyanak­kor az elmúlt időszakban az állam túlzott kötelezettségeket vállalt, amelyeknek ma már nem tud ele­get tenni. Egyre több kifizetetlen számla halmozódik fel, ezért felül kell vizsgálni a költségvetés teljes kiadási szerkezetét. Ez érinti a mai lakásfinanszírozási rendszert, s természetesen a termelési támoga­tásokat is, mind a mezőgazdaság­ban, mind az iparban. A társada­lombiztosítás az elképzelések sze­rint már jövőre kiválik a költségve­tésből, és két-három év alatt meg­teremtődik a biztosítási alapú tár­sadalombiztosítási gazdálkodás feltétele. A költségvetési reform keretében el kell készíteni egy ál­lamháztartási kerettörvényt, amely jövőre kerül a Parlament elé. Ennek a törvénynek tartal­maznia kell az állami költségvetés­nek, a tanácsok költségvetésének a szabályozását, valamint az elkülö­nített állami pénzalapok kezelésé­nek rendjét. A végső határidő 1992, ekkorra kell befejeződnie a költségvetési reformnak és kiala­kulnia egy olyan állami pénzgaz­dálkodásnak, amely a demokrati­kus piacgazdaság működésén ala­pul. A sajtótájékoztatón többek kö­zött arra voltak kíváncsiak az újsá­gírók: vajon felkészült-e a pénz­ügyi kormányzat arra, hogy a kép­viselők az adótörvények módosí­tásának tárgyalását az októberi parlamenti ülésszakon esetleg nem tartják majd indokoltnak. A Pénzügyminisztérium szakembe­rei elmondották, hogy számolnak ezzel a lehetőséggel. Árra is felhív­ták ugyanakkor a figyelmet, hogy a tervezett módosítások visszame­nőleges hatályúak. Amennyiben azonban decemberben dönt a Par­lament érvényesítésükről, már csak jövőre léphetnek hatályba. Számos olyan módosításról van szó, ami anyagilag kedvezően érinti a lakosságot, a választókat. Emellett az is problémát okoz, hogy a két adótörvény módosítá­sairól halasztás esetén csak későn értesülhetnének a kisvállalkozók, vállalatok, ami zavart okozna a gazdálkodásban. Egyébként a Par­lament adóügyi ad hoc bizottsága eddig háromszor tárgyalta a témát, kétszer olyan nyílt ülésen, ahol bármely képviselő részt vehetett. A képviselők egy hónappal az ok­tóberi ülés előtt kapták meg a ja­vaslatot, amihez a Pénzügyminisz­térium a tanácsadó szakértők név­sorát is mellékelte.

Next

/
Thumbnails
Contents