Népújság, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-23 / 228. szám

2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1988. szeptember 23., péntek A SZOT közié A SZOT elnöksége csütörtöki ülésén meghall­gatta és értékelte Nagy Sándornak, a SZOT főtitká­rának tájékoztatóját a SZOT és a kormány képvise­lőinek szeptember 21-i találkozójáról. A testület úgy foglalt állást, hogy a SZOT titkársága a megál­lapodásnak megfelelően képviselte az ágazati, szakmai szakszervezetek által megfogalmazott, az elnökség által jóváhagyott és előzetesen a legszéle­sebb nyilvánosság elé tárt tárgyalási pozíciót. A ta­lálkozó alkalmat adott arra, hogy a tárgyaló felek kölcsönösen megismerhessék egymás álláspontját, elindulhasson a nézetek közelítésének folyamata. Az álláspontok különbözősége a találkozón számos alapvető kérdésben jó részt fennmaradt, bár a szak- szervezetek értékelik, hogy a kormány részéről — elsősorban 1988-ra — volt készség néhány intézke­dés megtételére. A SZOT elnöksége elismerte, hogy a találkozón megállapodás született egyes ré­tegek helyzetét javító intézkedésekről, de fenntart­ja azt az álláspontját, hogy ezek nem oldják fel ki­elégítően a felhalmozódott feszültségeket. Ennek megfelelően megerősítette a SZOT-kormánytalál- kozón a SZOT részéről a további munkák menetére tett és a kormány által elfogadott javaslatot, és az ennek során képviselendő szakszervezeti álláspon­tot. Ennek megfelelően: a testület változatlanul fenntartja a SZOT-kormánytaiálkozót előkészítő munkák során megfogalmazott bérigényeit, azokat további konzultációk során képviseli, és legkésőbb az 1989. évi bértárgyalásokon érvényesíteni kíván­ja. A SZOT-kormánytanácskozáson eltért a részt­vevők véleménye az egyes munkaköri pótlékok és túlmunkadíjak kérdésében. Az elnökség álláspont­ja szerint ezek megnyugtató rendezése az adó-, vagy bérrendszerben nemcsak azért sürgős feladat, mert erre a kormányzat részéről több ígéret is el­hangzott, hanem azért is, mert jó néhány területen tarthatatlan helyzet alakult ki. A SZOT elnöksége elnökségének hangsúlyozta a függőben maradt kérdések rendezé­sének fontosságát, az összes érintett bevonásával. Nem alakult ki megállapodás a szakszervezetek által szükségesnek tartott szociálpolitikai intézke­dések köréről. Itt a terven felüli, az 1988. évi áreme­lések ellentételezésére a SZOT mind a 70 éven aluli nyugdíjasok, mind a gyermekeket nevelők juttatá­sait érintő intézkedéseket javasolt. A kormány reá­lis lehetőséget mindössze a tanácsi szociális segély­keret 200 millió forintos megemelésére látott. A SZOT elnöksége úgy foglalt állást, hogy a további tárgyalásokon kompromisszumos megoldásként elfogadhatónak tartja, ha a tanácsi szociális segély­keret emelése helyett a kormány megemeli a 70 éven aluli nyugdíjasok ellátását, melynek anyagi ki­hatása több a kormány által most ajánlottnál, de szerényebb a szakszervezetek korábbi javaslatánál. Megállapodás van arra, hogy e kérdés tisztázására szintén két héten belül sor kerül a kormány és a SZOT illetékesei között. A SZOT elnöksége szükségesnek tartja, hogy az 1988. évi folyamatok megalapozottabb értékelése, az esetleg szükségessé, illetve lehetővé váló intéz­kedések meghozatala érdekében, valamint az 1989. évi népgazdasági terv körvonalaira vonatkozó — ma egymástól igen távol álló — szakszervezeti és kormányzati elképzelések közelítésére még az idén, legkésőbb november közepéig újabb SZOT— kor­mánytalálkozóra kerüljön sor. A testület kedvezően értékelte a SZOT és a kor­mány között megindult új típusú vitát, párbeszédet, érdekegyeztetést. Hangúlyozta, hogy a szeptember 21-i találkozó mérlegét véglegesen akkor vonhatja meg, ha ismertté válnak a most elhatározott további konzultációk eredményei, és a novemberi találko­zón sor kerül a függőben maradt kérdések tisztázá­sára, az életszínvonalpolitika mozgásterének meg­ítélésében ma meglévő alapvető különbségek köze­lítésére. LEMP KB Káderpolitikai határozat Sevardnadze Washingtonban Lengyelországban lényegesen csökkentik azoknak a vezető tisztségeknek a számát, amelyek betöltéséhez pártjóváhagyásra van szükség. Erről határozott legutóbbi ülésén a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB Politi­kai Bizottsága. Még az év hátralévő részében módosítani fogják a LEMP és a vele szövetséges másik két len­gyel párt együttműködésének alapelveit. Bár erről a PB-dön- tésről nem tartalmaz több részle­tet a szerda este kiadott közle­mény, megfigyelők szerint arról van szó, hogy a LEMP az eddigi formális beleszólásnál lényege­Pakisztán szándékosan aka­dályozza a genfi megállapodás ellenőrzését végző ENSZ-megfi­gyelők munkáját — hangsúlyoz­óén nagyobb mozgásteret enged j félmilliós Lengyel Egyesült Pa­rasztpártnak és a 130 ezres De­mokrata Pártnak a különböző szintű vezetői posztok betöltésé­ben. Márciusban a Parasztpárt — fennállása óta először — kong­resszusi határozatban követelte, hogy jobban beleszólhasson az országos vezető tisztségek elosz­tásába, és több miniszteri tárcát kapjon a kormányban. Kedden pedig a Demokrata Párt Köz­ponti Bizottsága egyenesen azt követelte, hogy szüntessék meg a LEMP kivételezett helyzetét, parlamenti abszolút többségét, s ta az afganisztáni külügyminisz­térium szóvivője. A szóvivő rámutatott: a pa­kisztáni kormány — törzsi össze­csapásokra hivatkozva — nem a három pártnak együtt legyen csak többsége a Szejmben, ami aztjelentené, hogy egyik párt sem lenne képes a másik kettő akara­tát figyelmen kívül hagyva kor­mányozni. A PB-ülésről kiadott közle­mény leszögezi, hogy vezető tisztségek betöltéséhez immár nem elengedhetetlen feltétel a LEMP-tagság. A hármas kritéri­um az, hogy a jelölt 1) legyen jó szakember, 2) becsületes ember és öntudatos állampolgár, 3) rendelkezzék a poszt betöltésé­hez szükséges készségekkel és j ellemvonásokkal. akarja beengedni az ENSZ- megfigyelőket azokba a körze­tekbe, ahol az afgán ellenforra­dalmárok fegyverraktárai és ki­képző központjai találhatók. Burma Enyhül a hatalmi válság? A burmai katonai kormányzat elfogadta az ellenzék tárgyalási javaslatát. A ranguni rádió csü­törtöki közlései szerint a délke­let-ázsiai országban helyreállt a rend. Saw Maung, a vasárnap hata­lomra került katonai kormányzat miniszterelnöke levelet intézett U Nu-hoz, az ellenzék egyik ve­zetőjéhez. Ebben kijelenti, hogy „nem akar meghatározatlan ide­ig hatalmon maradni”. Célja, hogy a rend helyreállításával mi­hamarabb kiírhassák a több párt részvételével lezajló általános választásokat, melynek kérdése­iről hajlandó tárgyalni az ellen­zék vezetőivel. A katonai kor­mányzat ugyanakkor figyelmez­tetett: továbbra is „határozottan” fellép a közrend megzavarói el­len, s egyelőrefennmarad a tünte­tési és az éjszakai kijárási tilalom. A jelek szerint engedménye­ket tett az ellenzék is. Nem köve­teli Saw Maung kormányának azonnali lemondását, és nem ra­gaszkodik ahhoz, hogy az ellen­zék ideiglenes kabinetje bonyo­lítsa le a választásokat, amiből régebben ki akarta zárni az eddig kormányzó Burmai Szocialista Program Pártját. Mind több jel érzékelteti az el­lenzék megosztottságát.A 82 esztendős U Nu, aki 1962-ig volt Burma miniszterelnöke, csak a jelenlegi kormány megbuktatá­sának szükségességében ért egyet ellenzéki vezetőtársaival. A továbbiakat illetően vannak, akik az ország még erősebb „buddhizálását” szorgalmazzák, mások a tőkés piacgazdaság hí­vei, s nem kevesen pedig a bur­mai szocializmus korszerűsítését kívánják. Pakisztán nem egyezett bele abba sem, hogy külön nemzet­közi bizottságokat hozzanak lét­re a genfi megállapodás ellenőr­zésére. Eduard Sevardnadze szovjet kül­ügyminiszter, aki szerdán este ér­kezett kétnapos látogatásra az amerikai fővárosba, csütörtö­kön, közép-európai idő szerint délután kezdte meg tárgyalásait amerikai kollégájával, George Shultzcal. Sevardnadze, aki a genfi tárgyalásokon is részt vevő vezető fegyverzetkorlátozási szakértők kíséretében érkezett az amerikai fővárosba, mind két­oldalú, mind nemzetközi kérdé­sekről tárgyal. A beható megbeszélések rövi- debb szünetekkel reggeltől estig folytak és folynak, napirendre kerül a bécsi utótalálkozó ügye, ezen belül az emberi jogok és az új hagyományos fegyverzetcsök­kentési fórum mandátuma. Szó lesz Nicaraguáról, Afganisztán­ról és a Közel-Kelet kérdéseiről is. Sevardnadze pénteken dél­után tanácskozik — feltehetően az utolsó alkalommal — Reagan Hoszni Mubarak egyiptomi elnök csütörtökön kétnapos ba­ráti munkalátogatásra Belgrád- ba érkezett. Vendéglátójával, Raif Dizdareviccsel, a jugoszláv államelnökség elnökével, továb­bá Branko Mikuliccsal, a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács (kor­mány) elnökével és Veljko Kadi- jevics nemzetvédelmi miniszter­rel a kétoldalú együttműködés előmozdításáról, valamint idő­szerű nemzetközi kérdésekről, elsősorban az el nem kötelezett Akihito japán trónörökös hi­vatalosan átvette mindazokat az államügyeket, amelyek eddig atyját, Hirohito császárt illették meg. A világon a leghosszabb ideje — 63 éve — uralkodó Hirohito megrendült egészségi állapotára és előrehaladott korára való te­kintettel a szigetország kormá­nya a leendő új császári korszak hivatalos elnevezésének kidol­gozásába kezdett. A távol-keleti országban a hatodik század óta létezik a császárság intézménye. Mejdzsi császár, Hirohito na­gyapja óta az uralkodók korsza­kát egy-egy fogalommal illetik. Jelenleg 63 éve tart a Sova-kor- szak, ez japánul egyaránt jelent felvilágosodást és harmóniát. Korábban maguk az uralkodók elnökkel, majd a két külügymi­niszter beszámol tárgyalásaik eredményeiről. Shultz és Sevardnadze a jövő héten New Yorkban, az ENSZ- közgyűlés ülésszakán vesz részt, ahol várhatóan további tanács­kozásaikra kerül majd sor. * Pokolgépriadó késleltette rö­vid ideig Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter Was­hingtonba érkezését. Az And­rews légitámaszpont tisztségvi­selői — miközben Sevardnadze repülőgépét várták — egy ruti­nellenőrzés során két pokolgép­kereső kutyájuk viselkedéséből arra következtettek, hogy robba­nószerkezet van a közelben. Bár a szakértők ilyent nem találtak, a szokottnál is szigorúbb biztonsá­gi intézkedések közepette fogad­ták a repülőtéren a szovjet diplo­mácia vezetőjét. mozgalom feladatairól és a kö­zel-keleti fejleményekről tár­gyal. A jugoszláv-egyiptomi baráti kapcsolatok alapjait még az öt­venes években Tito és Nasszer elnök rakta le. A két el nem köte­lezett ország azóta szoros kap­csolatokat tart fenn. Politikai ve­zetőik között rendszeresek a sze­mélyes találkozók, eszmecserék. Mubarak mostani belgrádi tar­tózkodása is ezek sorába tarto­zik. döntöttek arról, milyen néven il­lessék a krizantémtrónon eltöl­tött éveiket. Az 1979-ben elfo­gadott úgynevezett Korszakel­nevezési törvény értelmében ez a hatáskör a kormányra szállt át. A történészekből és nyelvészekből kinevezett „névadó testület” a. törvény értelmében a következő szempontok figyelembevételé­vel kell, hogy javaslatot tegyen a 124-ik császár korszakának el­nevezésére: 1.) legyen jó jelenté­se 2.) két kínai írásjelből álljon 3.) legyen könnyen írható 4.) le­gyen könnyen kiolvasható 5.) nem lehet volt korszaknév, sem keresztnév 6.) az elnevezés nem használható másra. A bizottság­nak javaslatát a közeli napokban a kormány elé kell teijesztenie. Mubarak Belgrádba érkezett Japán Akihito átvette az állam ügyek irányítását Őszi szezonkezdés a nemzetközt politikában Pérez de Cuellar Pretoriában Csütörtök hajnalban megér­kezett a Dél-Afrikai Köztársa­ságba Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára. A vilgászerve- zet vezetőjét Pretoria Waterklo- of repülőterén Roelof Botha kül­ügyminiszter fogadta. Dél-afri­kai tárgyalásai után Pérez Cuel­lar pénteken Angolába utazik. Pérez de Cuellar a tervek sze­rint Namíbia függetlenné válásá­nak kérdéseiről tárgyal a preto­riai és namíbiai illetékesekkel, köztük Pieter Botha köztársasá­gi elnökkel. Pretoriai megbeszé­lései során arról próbál tájéko­zódni, hogy elképzelhető-e az ENSZ Biztonsági Tanácsának 435. számú, a Namíbia függet­lenségéről rendelkező határoza­tának november elsejei gyakor­lati megvalósítása. Az ENSZ fő­titkára reményét fejezte ki, hogy tárgyalásai eredményesen vég­ződnek majd. Botha külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy kormánya a délnyugat-afrikai rendzésről fo­lyó négyoldalú tárgyalásokon el­foglalt álláspontja alapján kész a függetlenséget megadni Namíbi­ának. Haiti Ingatag Haitin ingatag a helyzet, és Pros­per Avril tábornok-elnök to­vábbra sem ura a hadseregnek. Az Henri Namphy tábornok uralmát megdöntő katonák lá­zongásokba csapó elégedetlen­sége nem csillapult. Az egymilli­ós fővárosban, Port-au-Prince- ben azonban szerdán már nyuga­lom volt: a városközpontban ki­nyitottak az üzletek, és napköz­ben már szórványos lövöldözés sem hallatszott. A Prosper Avril tábornokot az elnöki székbe juttató szombati puccs óta a katonák az országban helyzet legalább 11 egységparancsnokát távolították el. Avril elnök eddig nyolc tábornokot és egy ezredest váltott le, kedden pedig új főpa­rancsnokot nevezett ki a hadse­reg élére, és ígéretet tett a kato­nák legfontosabb követeléseinek teljesítésére. A haiti központi bank alkal­mazottai szerdán sztrájkba lép­tek. Az igazgatótanács menesz­tését követelik. Az állami tulaj­donú malomipari és az áramszol­gáltató vállalatnál a dolgozók már kedden elkergették a nép­szerűtlen vezetőket. Az idén nyáron a külpolitiká­ban is elmaradt a megszokott nyári uborkaszezon. Mégis, a va­lódi évad nyitánya mintha ezekre a napokra tevődne. Nemcsak azért, mert az ENSZ hagyomá­nyosan szeptember harmadik keddjén kezdődő őszi ülésszaka általános vitájával, neves felszó­lalóival és kétoldalú találkozói­val pezsgést hoz a nemzetközi politikába. Igazi szezonkezdetet jelez az is, hogy Mihail Gorba­csov szabadságáról visszatérve — melynek hosszúra nyúlt idő­tartamát több nyugati megfigye­lő találgatásokra használta ki — a tőle megszokott lendülettel lá­tott munkának. Szibériai látoga­tása az első napok belpolitikai megnyilvánulásai után az utolsó nap nemzetközi fontosságú ese­ménnyé csúcsosodott ki, lévén, hogy fontos külpolitikai javasla­tok hangzottak el. A téma, a Csendes-óceán és Ázsia biztonságának kérdése egyik régi súlypontja a szovjet külpolitikának, ami tekintettel a földrajzi adottságokra, valamint arra, mennyire összefügg az ázsiai biztonság és a két nagyha­talom közötti viszony, no meg Európa jövője, nem meglepő. Igaz az is, hogy a krasznojarszki beszéd nem igazán tartalmazott újdonságot arról, hogyan képzeli el a Szovjetunió a leszerelési és bizalomerősítő intézkedések ki­terjesztését erre a térségre. A fő­titkár az ázsiai helyzetet, a ked­vező folyamatok beindulását taglalva kénytelen volt azt is le­szögezni, hogy érthetetlen mó­don a világnak ezen a részén nincs meg a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a más nemzetközi kérdésekben meglé­vő kölcsönös megértés. Gorbacsov megismételni is szándékozott tehát a két évvel ezelőtt Vlagyivosztokban előter­jesztett Ázsia-stratégia oly fon­tos elemeit, mint azt a szovjet készséget, hogy — mintegy pél­dát mutatva — befagyasztja nuk­leáris fegyverkészletének meglé­vő szintjét e térségben, s kész konkrét tárgyalásokat folytatni a katonai szembenállás csökken­téséről, valamint a tárgyalási me­chanizmus kialakításáról. Nyil­vánvalóan az eredeti célt szolgál­ná a szovjet-kínai felsőbb szintű tárgyalások előkészítésének megkezdése is, amelynek kész­ségét Gorbacsov ugyancsak ki­nyilvánította, s amelynek esélyei nem rosszak, lévén, hogy a kam­bodzsai kérdés is elmozdulóban van a holtpontról. A legutóbbi hasonló nagyság- rendű szovjet javaslatok termé­szetesen — a Merdeka című in­donéz lapban tavaly nyáron megjelent Gorbacsov-inteijú — új konkrét elemekkel is bővül­tek. Ilyen például az az elképze­lés, hogy ha az Egyesült Államok felszámolja támaszpontjait a Fü- löp- szigeteken, akkor Moszkva lemond — a vietnami kormány­nyal egyeztetve — a Camranh- öbölben lévő műszaki rendelte­tésűbázisról. Még nagyobb kiha­tású lehetne az az ajánlat, hogy alakítsák a krasznojarszki rádió­lokációs állomást nemzetközi űr-együttműködési központtá. A radarállomás működtetése az amerikaiak vádjai szerint szerző­désszegés, s leszerelését az el­múlt időben egyenesen a START-tárgyalások folytatásá­nak feltételéül szabták. Gorba­csov javaslata a szovjet külpoliti­ka újabb rugalmasságát tanúsít­ja: előbb helyszíni ellenőrök vizsgálhatták Krasznojarszkban az állomás működését, majd a főtitkár tavaly októberben egyé­ves moratóriumot hirdetett az ál­lomás továbbépítésére. Ez a mostani javaslat végleges megol­dást hozhatna. A feltételes mód indokolt. Ez volt az egyetlen pontja ugyanis a szovjet javaslatoknak, amit a Fe­hér Ház szóvivője kapásból el­utasított. A többi indítványról — sok más nyugati illetékeshez ha­sonlóan — a szokásos módon nyilatkoztak: nem volt idő a ta­nulmányozásukra. Egyelőre aligha lehet számíta­ni látványos áttörésre. Már csak azért sem, mert Washington eb­ben a pillanatban elnökválasztási lázban ég, s egyelőre csak annyi bizonyos, hogy a jövő évtől nem Ronald Reagan lesz az Egyesült Államok elnöke. Emellett bár­melyik is lesz a két jelölt közül a Fehér Ház új ura, kérdés, rendel­kezik-e az első perctől fogva kész leszerelési és regionális bizton­ságpolitikai koncepcióval. Mindezek fényében kétségkívül fontos a jelzés Moszkvából, mi­szerint a szovjet álláspont az ázsiai biztonság megteremtésé­nek szükségességét illetően nem változott, a „hogyan” kérdésére pedig Moszkva kész rugalmas választ adni — hasonlóra ösztö­nözve Washingtont.Szászi Júlia Pakisztáni ellenlépések

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents