Népújság, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-21 / 226. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. szeptember 21., szerda 3 Forgalomcsökkenés a vendéglátásban és a ruházaticikk-kereskedelem- ben — Nagyobb választék füstöltárukból, sajtfélékből, sörből, darabolt baromfiból — Nem tudják kielégíteni az építkezők igényeit Áruforgalmi jelentés A Kereskedelmi Minisztérium most közzétett áruforgalmi gyorsjelentése arról ad számot, hogy a kiskereskedelem januártól augusztus végéig 435,2 milliárd forint értékű árut értékesített. Folyó áron 10,9 százalékkal nagyobb, összehasonlítható áron 5,2 százalékkal kisebb volt a forgalom, mint tavaly ilyenkor. Ez azt jelenti, hogy az idén nyolc hónap alatt 5,2 százalékkal kevesebb árut vásárolt a lakosság, 10,9 százalékkal nagyobb összegért. A forgalomcsökkenés különösen a vendéglátásban és a ru- házaticikk-kereskedelemben számottevő, 17,2, illetve 13,7 százalék. Az adatokból kitűnik, hogy a lakosság készpénzbevételeinek a korábbiaknál kisebb hányadát fordítja bevásárlásokra: az elmúlt év első nyolc hónapjában 100 forint bevételből átlagosan 74,28 forintot költöttek el az üzletekben, idén ebben az időszakban csak 72,83 forintot. Az augusztusi áruellátásról a jelentés megállapítja, hogy az élelmiszer-kereskedelem a nyári főszezonban megfelelően gondoskodott a vásárlókról. A tavalyihoz képest bővebb választékot kínál füstöltárukból, sajtfélékből, sörből, darabolt baromfiból. A korábbiaknál több volt viszont a kifogás a hűtőtárolást igénylő cikkekre, amelyek a nagy melegben gyakran megromlottak. Ugyancsak a hosszan tartó kánikula miatt növekedett az igény a féltartós és tartós tej iránt, ám ezekből a termékekből nem volt elegendő. A meglévő hiányosságok, a helyenként tapasztalható áruutánpótlási gondok ellenére összességében javult az élelmiszer-kínálat az egy évvel korábbihoz képest. Az augusztus első két hetében lebonyolított nyári kedvezményes vásár mindössze 3,7 százalékos forgalomnövekedést eredményezett. A hónap folyamán a viszonylagos árubőség mellett * sem tudott a kereskedelem folyamatosan eleget tenni az igényeknek. Az iskolakezdet előtt több helyütt hiányoztak a boltok polcairól a kamasz méretű öltönyök és pantallók, és hiány volt a mind keresettebb farmer alapanyagú és egyéb méterárukból. Az utóbbi időben egyre többen szeretnének vékony pamut méterárut vásárolni, hogy otthon készítsék el a fehérneműket, amelyeknek konfekcióban igen magas az ára. Ezekből az anyagokból a kereskedelem nem tudja kielégíteni az igényeket. Augusztusban a korábbiaknál jobb volt a kínálat hagyományos és félautomata mosógépekből, centrifugákból, ötven literesnél nagyobb villanyboylerekből, asztali és sztereo rádiókból, fekete fehér és színes televíziókból egyaránt. Továbbra sincs azonban elegendő hazai gyártmányú automata mosógép, hűtőszekrény, s egyre inkább hiánycikk a fagyasztóláda és -szekrény. Romlott a boltok választéka a háztartási vegyiáruk egy részéből, egyebek közt babaápolószerekből, fogkrémekből és cipőkrémekből. Több helyről jelezték a kereskedők azt is, hogy nem tudnak kellő mennyiségű szintetikus mosogatószert és pipere- szappant beszerezni. E cikkekből kevesebb van, mint tavaly augusztusban volt. Változatlanul élénk a forgalom a Tüzép telepeken. Az ellátás cementből, mészből és mész- hidrátból megfelelő, romlott viszont a tetőfedő anyagok, gerendák, valamint a parkettafélék kínálata. A többi építőanyagból nem rosszabb a választék, mint korábban volt, az akadozó áruutánpótlás miatt azonban a kereskedelem nem tudja megfelelően kielégíteni az építkezők igényeit. A gyorsjelentés ezúttal foglalkozik az áruforgalom jövőbeni várható alakulásával is. Eszerint a kereskedelem az év hátralévő részében a vásárlások további csökkenésével számol, azaz, hogy a tervezett 3,2 százalékkal szemben legalább 4,3 százalékkal kisebb lesz az összehasonlítható áron számolt forgalom a tavalyinál. Különösen a vendéglátás és a ruházaticikk-kereskede- lem értékesítésének további csökkenésére számítanak. Miután a lakosság további áremelésektől tart, számítani kell bizonyos mértékű felvásárlásra is, elsősorban a nagyobb értékű tartós fogyasztási cikkek körében. A kereskedelemnek gondot okoz, hogy sok helyütt még nem heverték ki a múlt évi felvásárlásokból adódó megterhelést, így jó néhány termékből — például az építőanyagok egy részéből — azóta sem tudják a megfelelő mennyiséget kínálni. A vásárlókat nem nagyon tudják biztatni, mert az igényeket nagyon nehéz felmérni, s elképzelhető, hogy néhány árucsoportból túlkínálat lesz, s mások továbbra is hiányozni fognak a boltokból. Szakács- és cukrászolimpia Frankfurtban A desszertek „mérnöke”... Hogy az élet nem egy habos torta, azt mostanság már mindenki tudja. Talán ezért is vonzódnak egyre többen (amúgy konkrétan is) az édességekhez. Van, aki nyíltan és önfeledten, van, aki titokban habzsolja a különféle nyalánkságokat. Igen ám, de ezeket a finomságokat először meg kell álmodni és tervezni, sőt el is kell készíteni azokat. Nemrégiben Egerbe költözött egy itthon, de külhonban is ismert cukrászművész, akit Kop- csik Lajosnakhívnak. Munkájáról és arról a közelgő nagyszabású nemzetközi versenyről kérdezzük őt, amelyet októberben rendeznek meg a nyugat-németországi Frankfurt városában. — Sajószentpéteren születtem — kezdi a bemutatkozást a mestercukrász — s tulajdonképpen teljesen véletlenül kerültem a szakmába. Az általános iskola befejezése után cipőbolti eladónak akartam menni, de az üzletben akkor nem volt hely, s így nem tudtak alkalmazni. Aztán észrevettem a táblát a maszek cukrász házán, amely azt közölte: Tanulót felveszek! Nos, ott dolgoztam egy darabig, ám később (mint az állami cég konkurensétől) elvették az ipart — ez az ötvenes években történt —, s így lettem én segédmunkás a borsodi vendéglátónál. Ezt követően itt szereztem meg a szakmunkás- vizsgát, s ennél a vállalatnál is maradtam mostanáig. Huszonöt évig dolgoztam a kazincbarcikai (mint vezető is) cukrászüzemben és nem is gondoltam arra, hogy maszeknak menjek, hiszen jól éreztem ott magam. — Akkor végül is miért hagyta el korábbi üzemét és városát? — Először is egészségügyi okokból: az orvos azt javasolta, költözzek egy jobb levegőjű környékre. Aztán meg a fiam most végzett az orvosi egyetemen, s itt kapott fogorvosi állást. így hát végül is Egerre esett a választás, ahol is a Panoráma Vendéglátóipari Vállalat egri cukrászüzemét vezetem majd. — Úgy tudom, hivatását nemcsak a mindennapi munka során gyakorolja... — Valóban, az igazi erőpróbát számomra a hazai és nemzetközi cukrászversenyek jelentik. Itt élem ki magam igazán. Talán nem hat dicsekvésnek, ha elmondom, a hetvenes évektől kezdődően mindössze egy vetélkedőn lettem második, a többit megnyertem. Ezek közül szívesen gondolok a két évvel ezelőtti luxemburgi világbajnokságra, ahol csapatban és egyéniben is aranyérmet kaptam. De szép emlékek fűznek a Svájcban és az Ausztriában rendezett seregszemlékhez is. A legközelebbi nagy szakács- és cukrászrendezvény Frank- furtbvan lesz. S most erre készülök: majd minden időmet és energiámat a felkészülés köti le. Talán el sem hinné az ember, mennyi feladat adódik ilyenkor. A kelyhek, a tálak, a poharak, a tálcák és alátétek tervezése és elkészítése. Ezt persze egyedül képtelenség teljesíteni. A Panoráma mellett a Parádi Üveggyár és az Egervin is nagy támogatást nyújt számomra. A napokban került sor egyébként a budapesti Átrium Hyatt Szállóban a magyar csapat főpróbájára, ahol is „élesben” játszottuk le az olimpiai menünket. A csapat tagjai között van a Tűnő, a Novotel, az Átrium Hyatt és — rajtam keresztül — a Panoráma Vendéglátóipari Vállalat szakembere is. — Az olvasók közül bizonyára kevesen tudják, hogyan is zajlik le egy ilyen színvonalas gasztronómiai vetélkedés. Beavatna minket mindebbe? — Nagyon szívesen. A szakács- és cukrászolimpia (amelyet mindig a nyári sportolimpia évében tartanak meg) egyébként nem egyszerűen csak verseny, hanem a szakmával összefüggő bemutató, verseny és rendezvény is egyben. A versenyen egy üvegkonyhában nagyszámú közönség előtt készítjük el a fogásokat — 150 főre — majd a kész ételeket a nézők megvehetik és elfogyaszthatják. Minderre tehát október 16-án kerül sor. — Befejezésül — mondhatni desszertképpen — elmondaná, miből áll majd az a bizonyos olimpiai versenymenü ? — Szívesen. Az első fogás: tárkonyos bárányleves, a második : orosházi libamell lesz, végül pedig (ezt készítem én) a tejszínes egri szőlőspohár zárja a sort... (havas) Magyar — NDK együttműködés Négyütemű Wartburg és mikroelektronika Külsőre nem sok az újdonság, ám a motorháztető alatt négy ütemű Otto motor lapul — a kép a lipcsei vásáron készült (MTI külföldi képszerkesztőség) Az új négyütemű Wartburg a szakemberek információja szerint kevesebb üzemanyagot fogyaszt, kisebb zajjal üzemel és kevésbé környezetszennyező, .mint a régi típus. A zajértéke és a kipufogó gáz kibocsátása megfelel a nemzetközi előírásoknak. E technikai újdonságok mellett modernebb belső kiképzésével is vonzó. A 1,3 jelű Wartburgot első alkalommal — a napokban — az Őszi Lipcsei Vásáron mutatták be a nagyközönségnek. Külföldön a Budapesti Nemzetközi Vásár a hivatalos bemutató első színhelye. A két kiállított autóval együtt érkeztek Budapestre a tesztmodellek is. Frank Würzburg, az NDK Budapesti Nagykövetsége kereskedelempolitikai osztályának munkatársa elmondta: az idén — s erre jó alkalom a BNV is — megkezdődhetnek a tárgyalások az új Wartburg jövő évi magyar- országi szállításáról. A széria- gyártás az év végén indul meg az NDK-ban. — Hány Wartburgra számíthatunk? — A hosszú távú egyeztetés szerint az ötéves átlagnak megfelelően évente 14 ezer Limousint és 600 kisteherautót szállítunk. Jövőre is ennyi várható. Ennek ellenére nem kizárt a kontingensen kívüli, külön megállapodás szerinti némi többletszállítás. — És a Trabantokkal mi a helyzet? — Az 1989-es őszi BNV-n talán láthatja majd a nagyközönség az új, négyütemű változatot. — Milyen megbeszélések várhatók a BNV-n? — tettük fel a kérdést Falk Richter kereskedelmi attasénak. — Az idén már az 1989-es szerződések előkészítő tárgyalásai folynak. Azért is, mert a kölcsönös szállítások üteme megfelelő. Némileg, 3 százalékkal jobb az NDK-teljesítés, de az év végéig mindén bizonnyal a magyar export is utoléri a tervezett mennyiséget. És akkor — csakúgy, mint tavaly — fizetési mérlegünk kiegyensúlyozott lesz. — Milyen összegről van szó? — Az idén 1,93 milliárd rubel a kölcsönös áruforgalom. Jövőre bizonyára átlépjük a „bűvös” határt, a kétmilliárd rubelt. Ezt alátámasztja, hogy a fémfeldolgozó iparban számítunk jelentős szerződésekre. És hogy továbbra is érvényben maradnak a mező- gazdasági gépgyártásban, a járműgyártásban érvényes együttműködési, kooperációs kapcsolataink. — Említene néhány jelentősebb, új együttműködési területet? — Miniszteri szintű megállapodás van a mikroelektronika területén, a magyar Mikroelektronikai Vállalat és az NDK-beli Mikroelektronikai Kombinát között. A rögzített megállapodásokon kívül a két vállalat 4 és fél millió rubel értékben kereskedik egymással. Oly módon, hogy aktív félkész elemeket szállítunk Magyarországra, itt késztermékké dolgozzák fel, és annak egy részét visszaszállítjuk az NDK- ba. Emellett a magyar cég számítógép-vezérelt mikroelektronikai tesztelőket szállít az NDK- ba. A járműelektronikában is élénk a termékcsere. Magyar önindítók, dinamók működnek csaknem valamennyi NDK-beli építőipari gépben, teherautóban. — Hogy a magyar piacot, a magyar szakembereket és a magyar ipar produktumait milyen fontosnak tartjuk, annak bizonyítéka az NDK rendszeres részvétele a BNV-n — folytatja a kereskedelmi attasé. — De ezen kívül is megannyi saját kiállítást, szimpoziont, találkozási lehetőséget szervezünk a két ország szakemberei számára. Csak néhányat említek meg közülük. A közeljövőben a Robotron Külkereskedelmi Vállalat irodatechnikai és személyiszámítógép-ki- állítást rendez Budapesten. A napokban adja át az NDK cég a 300. kotrógépét magyar partnerének. Ünnepélyes alkalom lesz Gyöngyösön a külszíni fejtésen használt lapátkerekes kotrógép üzembe helyezése. S az idén még több nagy részegységet ad át az NDK cég, és rövidesen sor kerül a 60-as években szállított külszíni fejtésen használatos berendezések nagy rekonstrukciójára. Ilyen és hasonló hosszú távú vagy alkalmi együttműködések színezik megbízható, átgondolt kereskedelmi-gazdasági kapcsolatainkat. Kádár Márta Gyorshajtók, elsőbbségtáblát nem ismerők... Kimerészkedhetünk-e az utcára? Az aggály sajnos, nagyon is jogos: kimerészkedhetünk-e az utcára, a közutakra?! Ha fellapozzuk például az Egri Rendőrkapitányság közlekedési alosztályának összesítő értékelését, még inkább az előbbi kétely fogalmazódik meg. A tavalyi és az idei esztendő első hat hónapját összehasonlítva, ki kell jelentenünk: a megyeszékhelyen és körzetében romlóban a közlekedési morál. Elég elöljáróban egyetlen tény lejegyzése. Az említett időszakban a múlt évben 109, most viszont 146 baleset történt. Több a halott! A közutakon 1988 első felében 34 százalékkal emelkedett a személyi sérülésekkel is együtt járt ütközések, gázolások, kicsúszások, felborulások száma. A leginkább aggasztó: a tavalyinál hattal többünket hiába vártak haza! Tízen haltak meg baleset miatt. Teljességgel érthetetlen, hogy a rengeteg figyelmeztetés ellenére ismét volt tragikus szerencsétlenség — méghozzá két halálos — közút és vasút kereszteződésében. Az sem éppen megnyugtató adat, hogy ötveneggyel többen sérültek meg — súlyosan, illetve könnyebben —, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Pontosan 181-en. Érdekes, hogy napjainkban főleg a lakott területeken kívül lankad el a járművezetők figyelme. Sok esetben bizony ennek beláthatatlanok a következményei. Nyilván nem meglepő, hogy településeink közül az átmenő forgalommal „megáldott” falvak — Makiár, Andornaktálya, Ver- pelét, Pétervására — vezetnek a szomorú statisztikában. A városban, vagyis Egerben pedig az útkereszteződések az igazán veszélyes helyek. Annak ellenére, hogy közlekedési lámpák sokaságával találkozhatunk... Nem árt azt sem tudni, hogy pénteken és szombaton, általában pedig délután 4 és este 8 óra között kell a legóvatosabbaknak lennünk. Mit számít a piros!? Elengedhetetlen természetesen az okok feltérképezése. Mindig meg is teszik a szakemberek. Különösebb újdonságokról azonban ezúttal sem számolhatnak be. A „bonyodalmak” több mint egyharmada arra vezethető vissza, hogy a közlekedők nem helyesen választják meg a haladási sebességet. Mind gyakoribb emellett a fölösleges türelmetlenség a kereszteződésekben is. Huszonnégy eset lett volna elkerülhető, ha a kötelezett a normáknak megfelelően megadja az elsőbbséget. Az agresszív vezetési stíluson túl a figyelmetlenség, az elmélázás, a hányavetiség, valamint az intelligencia hiánya is elég sokszor előidézője a „csattanásnak”. A személygépkocsik irányítói, továbbá a segédmotor-kerékpárosok és — nem tévedés! — a gyalogosok okozták a megye- székhelyen és körzetében a legtöbb balesetet. Éppen nyolcvanat, vagyis az összesnek az 55 százalékát. Előfordulnak elképesztő köny- nyelműségek is, amelyek igazolják a feltevést: sajnos egyre többen veszik semmibe a Kresz előírásait, nemtörődöm módon, mások épségét veszélyeztetve furikáznak fel, s alá. íme a példa: Egerben egy forgalmas kereszteződésben Minolta hátfalas automata fény képezőgéppel felszerelt kocsival ellenőrizték a közlekedők viselkedését. Leginkább arra voltak kíváncsiak, mennyien mennek át a piros jelzésen. Két nap alatt 72 járműről készült felvétel, amint vezetőik megszegték ezt az elemi szabályt! Nem volt kivétel a taxi, az autóbusz, de még az oktató gépkocsi sem! A szankció különösképpen szigorú: ötezer forintig terjedő pénzbírság, s a vezetői engedély bevonása két hónaptól egy évig. Utóbbi büntetés eléri a hivatásos gépkocsivezetőket is. Azt persze valamennyien tudjuk, a legnagyobb büntetés valamennyiünk számára embertársaink esetleges megnyomorodá- sa, és olykor — remélhetőleg minél ritkábban — halála. Talán erre is gondolnunk kellene, amikor motorra vagy volán mögé ülünk... (Sz. Z.)
