Népújság, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-17 / 223. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam 223. szám ÁRA: 1988. szeptember 17., szombat 2,20 FORINT Ma fellobban a láng Mától két héten át Szöulra irányul a világ sportszerető közvéleményének figyelme, hiszen a Koreai Köztársaság fővárosában kezdetét veszi a 24. nyári olimpiai játékok minden bizonnyal lebilincse- lően érdekes, színpompás küzdelemsorozata. A felfokozott várakozás annál is inkább indokolt, mivel két „csonka” olimpia, a moszkvai és a Los Angeles-i után a földkerekség legjobbjai adnak egymásnak randevút, s a töb- bé-kevésbé tömör mezőnyök újra teljes értékűvé teszik az ott elért sikert. A politikai életben ismerősen csengő megállapítás a régóta esedékes találkozók kommentárjaiban: már az is eredmény, hogy egyáltalán sor került a tanácskozásra. Nos, ugyanez elmondható az ötkarikás játékokkal kapcsolatban is. A gondokkal terhes időszak után mindenképpen biztató az olimpiai eszme továbbélése szempontjából, hogy a nagyszabású sportesemény eddigi történetében a legtöbb ország delegált a távolkeleti városba küldöttséget. Mindez persze nem jelenti azt, hogy aggályoktól mentesen tekinthetnénk a soron következő napok elébe. Kísért még a tragikus müncheni vérfürdő emléke, és sajnos csak reménykedni lehet abban, hogy a minden korábbit felülmúló biztonsági intézkedések végül is meghozzák eredményüket, különösebb incidens nélkül zajlanak le a versenyek. Ez azonban mit sem változtat a tényen: ahogy azt 1972 óta megszokhattuk, ismét a fegyverek árnyékában folynak majd a küzdelmek, ellentmondva az olimpiai gondolatnak, amelyben béke és sport egymástól elválaszthatatlan, szorosan összefonódó fogalmak. Az ókorban a játékok idején elült a csatazaj, béke honolt Hellén- földön. A múlt század végén a Pierre de Cou- bertin báró kezdeményezésére újjászülető nemes versengések 1896-os athéni nyitányán még elevenen élt a hit, hogy a feltámasztott olimpiai játékok közelebb hozzák egymáshoz a földgolyó népeit, messze űzik a háború rémét. Az idő bebizonyította, hogy indokolatlanok voltak a vérmes remények. Mégis jó érzés látni, hogy a felgyülemlett problémák ellenére négy- évenként újra és újra összese- reglenek világ élvonalába tartozó sportolók, köztük — nyolc éves szünet után — hazánk legkiválóbbjai is. Rájuk hárul a feladat, hogy az egyre éleződő vetélkedésben folytassák a dicső hagyományokat, tovább haladjanak az elődök nyomdokain. Jól tudjuk, hogy esetleges világraszóló sikereik sem orvosolhatják az ország meglévő bajait, ám mégis erőt adhatnak társadalmunknak a többfrontos harc eredményes megvívásához. Szurkolunk nekik a képernyők és a rádiók előtt, nyomon követve az eseményeket, lélekben mellettük állunk a nehéz pillanatokban, gondolatban imigyen buzdítva őket: hajrá magyarok! Buttinger László Piac, minőség, ár A szőlő- és borgazdaság szerkezetátalakítása Megyei program a jövőért Heves megyében Eger környékén és a Mátraalján évszázados hagyományai vannak a szőlő- és bortermelésnek. A megyeszékhelyen elsősorban a bikavér, Gyöngyös környékén pedig a minőségi fehér borok vívtak ki maguknak rangot és elismerést messzi határainkon túl is. Ezeken túlmenően a csemegeszőlő és az olt- ványterinelés is elismerésre méltó tevékenység. Az említett két történelmi borvidéken kezdődött meg hazánkban elsőként a mezőgazdaság szocialista átszervezését követően a nagyüzemi gépi művelésre alkalmas szőlőtermelés is. Az elmúlt években nagyarányú telepítési program valósult meg és a termelés színvonala is jóval az országos fölé emelkedett. Ez is bizonyítja, hogy milyen súllyal részesül Heves megye mezőgazgaságában a szőlő- és borágazat a nagyüzemek jövedelemtermelő képességében elsődlegesen. Nem mindegy tehát, miként alakul a jövője a megváltozott piaci, közgazdasági feltételek között. Erről volt szó azon a megyei aktívaértekezleten, amelyet pénteken tartottak Egerben. A nagyüzemek, a kereskedelmi és felvásárló vállalatok képviselőin túl ott volt Raisz Gusztáv mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, dr. Asztalos Miklós, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára, Schmidt Rezső, Heves Megye Tanácsának elnöke és Sramkó László,a Teszöv titkára is. Bdgyi Imre, Heves Megye Tanácsa elnökhelyettese nyitotta meg az aktívát, majd Jurányi János, a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetője tartott előadást. Hangoztatta, hogy idén július 20-án a Tervgazdasági Bizottság állást foglalt a szőlő- és bortermelés szerkezetátalakításáról. 1976 óta ugyanis az ágazatban átfogó intézkedésre nem került sor. Ennek szellemében szükség van arra, hogy megyénk két történelmi borvidékén is áttekintsék e fontos ágazat helyzetét,és a piaci, a minőségi igényeknek megfelelően igazítsanak a termelési szerkezeten. Elmondta, hogy Hevesben a szőlő átlagtermése az elmúlt másfél évtizedből kilenc alkalommal a legmagasabb volt az országban. Ebből is következik, hogy szűkebb hazánkban a termelési biztonság igen jónak mondható. A viszonylagosan magas hozamok arra ösztönözték az üzemeket, hogy szőlőtermő területüket szinten tartsák. Ennek is köszönhető, hogy 1986-ig ez nem csökkent, csupán utána a rendkívüli erős fagykár következtében kényszerültek ezer hektár ültetvényt kivágni. A gazdaságok az elmúlt években abban is példát mutattak, hogy az érdekeltségi rendszer alapján létrehozták a részes és egyéni művelést, a tartós használatba adást, a háztáji és szakcsoporti telepítést. A gazdaságok évente rendszeresen 300- 350 hektár szőlőtelepítést végeztek. A VII. ötéves tervidőszakra egyébként 2627 hektár új ültetvény létrehozását határozták el, amely várhatóan a kialakult helyzetben nem valósul meg teljes egészében. Mindenesetre törekszenek a telepítési tervek valóra váltására és ehhez kérik a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium támogatását. Ebben döntően a piachoz jobban igazodó minőségi vörös és fehér borszőlQfajták kerülnek előtérbe. Jurányi János emlékeztetett arra, hogy az üzemek a szőlőtelepítéseken túl jelentős beruházásokat valósítottak meg a szőlő- feldolgozásra, a borászatra és a palackozásra. Gyakorlatilag az utóbbi fél évtizedben az üzemekben kicserélték a feldolgozó gépeket. Természetesen az eredmények mellett nem kevés gond is jelentkezett. Ahhoz, hogy az ágazat a jövőben fennmaradhasson, szükség van elsődlegesen a minőség javítására, az érdekeltségi rendszer fenntartására, amelyet az adórendszer kedvezőtlenül befolyásol. Összefogásra lesz szükség a szőlő- és bortermelésben résztvevők, a feldolgozók és az értékesítők között. Az előadó kifejezésre juttatta, hogy a jövőben a szaktárca a telepítéseket csak ott támogatja, ahol a termelési biztonság, a minőség garanciái az átlagosnál jobbak. Bort és szőlőt ne importáljanak. Miután megyénkben találhatók az országban a legnagyobb oltványtermelő gazdaságok: Nagyrédén, Markazon és Abasáron — a telepítés visszafogása miatt kapjanak átmenetileg nagyobb támogatást a fenntartási költségek finanszírozására. A bevezető előadást hozzászólások követték. Dr. Németh András, a gyöngyöspatai Mátrai Egyesült Termelőszövetkezet elnöke azt hangoztatta, hogy ahol gazdaságosan termelik a szőlőt, ott nem szabad visszafejleszteni. Ám az árak, a piac értékítélete kényszerítő erővel hat a minőség fokozására a jövőben. Szorgalmazta a belföldi borfogyasztás javítását. Váradi János, az Eger- Mátravidéki Borgazdasági Kombinát vezérigazgatója a kormányzat segítségét kérte a szocialista piacokon a borexport bővítésére. Felvetette azt is, hogy a szőlő- és borágazat egyik legnagyobb gondja napjainkban a szűkítő pénzügyi politika. Az ágazat sem kap megfelelő hitelt, csak magas kamatokkal. Ez pedig mérsékli jövedelmezőségét. Tóth István, az Egri Csillagok Termelőszövetkezet elnöke a szemléletváltozás szükségességét hirdette, mindenekelőtt a belföldi borfogyasztás növelésében. Nagy András, a nagyrédei Jurányi János bevezető' előadását tartja Szőlőskert Termelőszövetkezet elnökhelyettese arra mutatott rá, hogy a költségek a borászatban az elmúlt néhány évben rendkívüli módon megnövekedtek, amelyet a felvásárlási árak nem tudtak ellensúlyozni. A versenye képességet alapvetőnek mondta a minőség mellett, a borászat jövőjét illetően. Sramkó László, a Teszöv titkára kiemelte, hogy korábban a minőség elismerése nem jutott kifejezésre az árakban. A szigorú piaci feltételek viszont egyértelműen az utóbbit és az eredetvédelmet ismerik el. Tehát azokat kell jobban megbecsülni, akik.er- re törekszenek. Zsitvai Attila, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főkertésze arról beszélt, hogy a tárca vezetése a markazi, az abasári és a nagyrédei termelőszövetkezetet, mint nagy oltványtermelőket a jövőben is védetten kezeli. Ám a szerkezetátalakítás Eger környékén és a Mátraalján is közös erőfeszítésekkel, a közös érdekeltség alapján nélkülözhetetlen. Felszólalt Raisz Gusztáv miniszterhelyettes is. ígéretet tett arra, hogy a szaktárca vezetése a jövőben is kiemelten kezeli Heves megye két történelmi borvidékének problémáit, fejlesztési lehetőségeit. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szerkezetátalakítás szolgálja a minőség javítását! A piacon csak azt az árut képesek értékesíteni, amely megfelel a szigorú minőségi feltételeknek. Erre ösztönöznek az árak a jövőben még inkább. A megyei ágazati aktíva Bágyi Imre zárszavával ért véget. Mentusz Károly A jelenlevő szőlészek, borászok figyelemmel hallgatták a jövő ágazati terveit (Fotó: Perl Márton) Grósz Károly fogadta Cornetío Sommarugát Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke pénteken a Parlamentben fogadta Cornelio Sommarugát, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának elnökét. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Hantos János, a Magyar Vöröskereszt országos vezetőségének főtitkára, a szervezet végrehajtó bizottságának elnöke. Intézkedések a szállítási kötelezettségek teljesítésére Marjai József moszkvai tárgyalásai Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter, a magyar-szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság magyar társelnöke csütörtökön és pénteken Moszkvában megbeszéléseket folytatott Alekszej Antonov miniszterelnök-helyettessel, a kormányközi bizottság szovjet társelnökével. Tárgyalt Konsztan- tyin Katusevvel, a külgazdasági kapcsolatok miniszterével. A tárgyalásokon értékelték a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok ez évi alakulását, megvitatták az együttműködés következő két évi fejlesztésével összefüggő feltételeket és feladatokat. Megállapították, hogy az 1988. évi magyar-szovjet árucsere-forgalom egészében az előirányzatoknak megfelelően alakult. További intézkedéseket tartottak szükségesnek a kölcsönös szállítási kötelezettségek maradéktalan teljesítéséhez. Egyeztették az 1989. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyv előkészítésének munkarendjét, az állami szervek részvételét és egyetértettek abban, hogy ebbe a munkába elengedhetetlen a vállalatok szovjet részről történő fokozottabb bevonása is. Marjai József és Alekszej Antonov áttekintették a magyarszovjet kormányközi bizottság novemberre tervezett soron következő ülése előkészítésének helyzetét, s az ezzel kapcsolatos teendőket. A magyar kormány elnökhelyettese Konsztantyin Katusevvel levélváltásban rögzítette azt a megállapodást, miszerint Le- ningrádban, Kijevben és Tbilisziben a közeljövőben magyar kereskedelmi alkirendeltségek létesülnek. Marjai József pénteken hazaérkezett a szovjet fővárosból. (MTI) A kormányt nem vezetik presztízscélok Tájékoztató a bős-nagymarosi vízlépcső- rendszer építéséről A Parlamentben pénteken Marosán György kormányszóvivő sajtótájékoztatót tartott a bősnagymarosi vízlépcsőrendszer építéséről. Mint elmondta, mára már világosan látszik: helytelen volt az a tájékoztatási politika, amely ezt a beruházást kísérte. A beruházás jövőjét illetően Marosán György kijelentette: a kormányt nem vezetik presztízscélok, nem törekszik mindenáron az erőmű tervének megvalósítására, a lehető legnagyobb objektivitással, elfogulatlanul közelíti meg a kérdéseket. Mindazonáltal a kormánynak az adott helyzetből kell kiindulnia, abból, hogy vannak megkötött államközi és magánjogi szerződések, vannak elvégzett munkák és van egy, a megvalósulás útján lévő terv. Mindezek ellenére a kormány kompromisszumokra is hajlandó annak érdekében, hogy ne csak racionális, de társadalmilag is elfogadható döntést hozhasson. Kötelezettséget vállal nem csupán a már előre látható, hanem a feltételezhető környezeti ártalmak minimalizálására is. Vasban igen, Zalában nem Megyei pártértekezletek A vidéki vezető párttestületek közül pénteken két helyen is arról a párttagságot foglalkoztató kérdésről döntöttek: legyen-e megyei pártértekezlet. Vas megyében a pártbizottság tagjainak többsége a végrehajtó bizottság összetételének és munkájának megújítását kívánja. A titkos szavazás eredményeként a többség akaratának megfelelően a pártbizottság a megyei pártértekezlet összehívása mellett döntött. A Zala megyei bizottság állásfoglalása szerint a megyében a pártbizottság, a végrehajtó bizottság és a fegyelmi bizottság megújításával biztosítva van az országos pártértekezlet határozatának végrehajtása. Mindezek alapján a pártbizottság — öt ellenszavazattal — úgy határozott, hogy Zalában nincs szükség rendkívüli pártértekezlet összehívására. (MTI) Az alkohol okozta elváltozásokról Pathológus kongresszus Egerben Tegnap délelőtt nyitották meg Egerben, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán a Magyar Pathológusok Társaságának országos találkozóját. A két napos eseményre több mint kétszázan érkeztek, közöttük kelet- és nyugatnémet szakemberek is. A résztvevőket Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titkára, és dr. Kozma József, a megyei tanács egészségügyi osztályának megbízott vezetője köszöntötte, majd a Társaság elnöke, Lusztig Gábor professzor mondott ünnepi beszédet. Mint elmondta, ez a mostani a negyvenhetedik a találkozók sorában, hiszen a pathológusok már 1932-ben megalakították szervezetüket, mely a háborús évek kivételével azóta is folyamatosan működik. Utalt e tudományág fontosságára, fokozott felelősség hárul azokra, akik vállalják ezt a nagy szaktudást igénylő hivatást. Ugyancsak a megnyitón adták át a szakmai elismeréseket is. A Baló József-emlékérmet dr. Ha- raszthy Antal kandidátus, a Heves megyei kórház osztályvezető főorvosa és dr. Sótonyi Gábor egyetemi docens, a Borsod megyei kórház osztályvezető főorvosa kapta. Pro Pathológia Emlékérmet adományoztak dr. Kelemen Istvánnak, a Győr-Sopron megyei kórház igazgató főorvosának és dr. Katona Zoltánnak, a Borsod megyei kórház igazgató főorvosának. Az ünnepélyes ülés után megkezdődtek a tudományos tanácskozások.
