Népújság, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-16 / 222. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. szeptember 16., péntek GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3. A NEB vizsgálta Napirenden a társadalmi tulajdon Rendhagyó falugyűlés Kerecsenden Itt kérem, emberek élnek ... Az előzmények Rendhagyó falugyűlésen vettem részt a minap Kerecsenden. A kitűzött napirend témája a falu rendezési tervének ismertetése, és az ezt követő nyilvános vita volt. De mielőtt a tanácskozás „forgatókönyvébe” bepillantanánk, lássuk dióhéjban az előzményeket! A községi tanács űj telkeket kíván kialakítani az itt letelepedni szándékozók részére. A szándékot mérlegelve, majd jóváhagyva a megyei tanács építési és vízügyi osztálya megrendeli a falu rendezésének tervét, vállalva az ezzel járó költségeket is. Ezt követően szakemberek bevonásával feltérképezik a telkek kialakításának lehetőségeit, majd a lakók véleményének megkérdezése nélkül egy 12 tagú szakembergárda elkészíti a részletes rendezési tervet, amely érinti a község belterületének azon részeit is, amelyeken jelenleg lakóházak és a hozzájuk tartozó kertek is találhatók. A papíron felvázolt elképzelés a falu lakosságának mintegy egy- hetedét sújtja, mivel a terv alapján olyan gondozott kertrészeket csonkítanának meg, sajátítanának ki, amelyek az itt lakóknak lehetőséget nyújtanak némi jövedelem-kiegészítésre, sőt néhány család kizárólag az itt megtermelt javakból tartja el magát. Meg kell jegyezni, hogy a községi tanácson szabályosan és időben kifüggesztik közszemlére a lepedőnyi rajzokat, s a mintegy 200 oldalas tervdokumentációba (egy példány van belőle) elvileg bárki bepillanthat. A hangosbemondóban többször elhangzik a falugyűlésre hívó felszólítás, bár a község egyes részein ez nem hallható. Az írásos meghívók is eljutnak minden családhoz. A dolog idáig látszólag rendben is lenne, csakhogy. . . A faluban akad egy fiatal házaspár, akik szintén érdekeltek lévén, tavasz óta az átlagosnál nagyobb figyelmet fordítanak az ügyre. A félj, Elek István még az év elején megkeresi a tanácselnököt, és kéri, teremtsenek arra lehetőséget, hogy a konkrét tervek megszületése előtt a helyi lakosság véleményt nyilváníthasson, elmondhassa aggályait, illetve a rendezéssel kapcsolatos ötleteit. A válasz kitérő, az elnök arra hivatkozik, hogy még minden a kezdeti stádiumban van, így nincs még értelme a vitának. Ez alatt az idő alatt folynak a bizonyára költséges szakhatósági és egyéb vizsgálatok^ formálódik az érintettek által egyáltalán nem ismert terv. Amikor az elkészült rajzok közszemlére kerülnek, néhány állampolgárnak a lélegzete is eláll, ugyanis ekkor derül ki, hogy jó néhány művelt telekrész kisajátításra kerülne. A szakrajz azonban bonyolult, nem mindenki igazodik el rajta, így sokan nem is sejtik, milyen következményei lehetnek az esetleges végrehajtásnak. Elek István azonban veszi a fáradságot, részletesen áttanulmányozza a 200 oldalas dokumentációt, személyesen felkeresi a tervezőt és elbeszélget vele, a megyei földhivatal illetékeseitől információkat kér, és természetesen a tanácselnökkel is szót vált. Amikor végre összeáll a kép, és világossá válik az egyéni érdekeket sértő koncepció, már tudja, hogy valamit tenni kell, méghozzá gyorsan. Felesége segítségével személyesen felkeresnek minden érintett családot. Erre, mint kiderül, szükség is van, mert az emberek nagy többsége tájékozatlan, semmiféle információval nem rendelkezik. Az egyéni beszélgetéseket követően a hét végén meghívja lakására az embereket, ahol a jelenlevők egyetértésével társadalmi bizottságot hoznak létre. Ennek célja az ellenérvek és a lakosság elképzeléseinek, ötleteinek összefoglalása, amelyet a másnapra meghirdetett falugyűlésen kívánnak ismertetni a vezetéssel. Rövid idő alatt több mint százan írják alá önkéntesen a kollektív bölcsesség produktumát, az írásba foglalt egyöntetű tiltakozást, s a felsorakoztatott új ötleteket. Az őszinte hangért senkit nem érhet sérelem Falugyűlés. A helyi termelő- szövetkezet vadonatúj tanácskozóterme zsúfolásig megtelik. Az arcokon szorongás, görcsös várakozás. A falon tarkálló tervrajzokat sokan még most is értetlenül bogarásszák. Az illusztrációként, fekete festékkel falra pin- gált buldózerrészlet azonban mindenkinek megmozgatja a fantáziáját: — kísérteties — mondogatják. Mintha csak a tervrajz szimbóluma lenne. Az elnökség bevonul. Fecz Sándor, a Hazafias Népfront helyi testületének vezetője, a vita levezetője hangsúlyozza: — Ez a terv nem végleges, a mai gyűlésen mindenki elmondhatja a véleményét. A végleges döntést — amely az október 4-i tanácsülésen dől el — a mai észrevételek is befolyásolják majd, Többször kiemeli: itt bátran lehet beszélni, az őszinte véleményekért senkit nem ér sérelem ... A bevezető után Veres István tervezőmérnök kap szót. Tárgyilagosan, logikusan érvel. Ismerteti a rendezéssel kapcsolatos alternatívákat. Elmondja, hogy a tervrajz elkészítése előtt alaposan tanulmányozták a község múltját, számítógéppel prognosztizálták a lélekszám várható alakulását, talajtani vizsgálatokat végeztek, statisztikai adatokat tekintettek át, számba vették a védetté nyilvánítható épületeket is, s külön hangsúlyt fektettek a környezetvédelmi szempontokra. A részletes tájékoztató után kér szót Elek István, aki a frissen alakult társadalmi bizottság, a közösség, s a falu érdekeit hangsúlyozva jelenti ki: a hiányos, felületes tájékoztatás miatt a rendezés által érintett emberek nagy része nem ismerte, nem ismerhette fel a terv lényegét és következményeit. Az egyéni utánajárás alapján megszerzett pontos ismeretek birtokában épp ezért kívánatos volt egy olyan, helyi állampolgárokból álló, önszerveződésű, társadalmi bizottság megalakítása, amelynek célja megelőzni a lakossági érdekeket veszélyeztető terv kivitelezését. Mivel a tervrajzok a Kerecsenden élők véleményének, akaratának ismerete nélkül készültek el, a mai falugyűlésen — amely úgy tűnik az első, s utolsó nyilvános fórum a tiltakozásra — kell megragadni az alkalmat a helybéli emberek véleményének tolmácsolására. „ Tisztában vagyok azzal, hogy a falugyűlés nem rendelkezik szavazati joggal, épp ezért szeretném bizottságunk nevében bejelenteni, hogy az október 4-én esedékes, döntéshozó tanácsülésen törvényadta lehetőségünkkel élve személyesen is részt kívánunk venni, s amennyiben jogot kapunk, ott is elmondjuk a közösség észrevételeit. ” — fejezi be hozzászólását. Ha az indulatok elszabadulnak Taps, majd indulatoktól sem mentes hozzászólások támogatják az iménti előterjesztést. íme néhány az érvek közül: a község kereskedelmi ellátása rossz. Ezen a gondon — mivel a közeljövőben várhatóan nem javul a helyzet — a legegyszerűbben az önellátással lehet enyhíteni. De ha a gondozott telekrészeket elveszik, ez a lehetőség is megszűnik. A terv papíron gyönyörű, de akiket igazán érint, azokat meg sem kérdezték. Fejleszteni kell, de nem az itt élő és becsületesen gazdálkodó emberek megkárosítása árán. A község infrastruktúrája elmaradott, a jelenlegi igényeket sem elégíti ki. Kérdés: mi a fontosabb? Ennek megoldása, vagy újabb telkek kialakítása a már meglévők csonkításával. A rendezés tisztességesen munkálkodó, nagycsaládos cigányokat is érint. Ők a betevő nagy részét a kertben termelik meg. Velük mi lesz? Azért élünk falun, s azért viselünk el minden ezzel járó hátrányt, mert tiszteljük a földet, ragaszkodunk a kerthez, gazdálkodni akarunk rajta. Az elhanyagolt öreghegyi részt a fiatalok saját erejükből hozták rendbe, kezdték el művelni. Most, hogy végre termőre fordulna az odatelepített növénykultúra, le akarják tarolni. Ez ellen tiltakozunk. Elismerjük, hogy a tervet előkészítették, de egy dolgot kifelejtettek: azt, hogy itt emberek élnek. A tanács formailag mindent megtett A tanácselnök, Gémes László előrebocsátja: nem érti, hogyan szabadulhattak el ennyire a szenvedélyek, hiszen ez a mai fórum éppen a korrekcióknak ad helyet. Hozzáteszi azt is, a tájékoztatás igenis szabályos volt, a tervrajzot, a dokumentációt ugyanis bárki megtekinthette. A falugyűlésről is mindenkit értesítettek. A döntést hozó tanácsülés természetesen nyilvános lesz, bárki részt vehet rajta — fűzi hozzá. Az indulatok ezután sem csillapodnak. Újabb és újabb érvek csapnak össze, régi sérelmek törnek felszínre. Néhány tanulság A késő estig (10 óráig) húzódó eszmecsere sok szempontból egyedülállónak bizonyult — meg merem kockáztatni — országos viszonylatban is. Ezen a viszonylag kis közösséget érintő estén ugyanis a rendezési terv vitáján kívül sokkal többről volt szó. Nevezetesen arról, hogy egy lakó- közösség saját érdekeinek védelmében úgy fogott össze, hogy a község vezetőit egyben kényszerítette saját munkájának, módszereinek átértékelésére is. A lakosság egységes fellépése, a cáfolhatatlan érvek, az évek óta gyülemlő feszültségek kendőzetlen kitálalását követően a vezetők számára elkerülhetetlenné vált szembesülni a valós élet diktálta követelményekkel, az alkotó, felnőtt állampolgár módjára politizáló közösség elvárásaival. Nem tudni, hogyan határoznak az október 4-i tanácsülésen, de egy bizonyos: a Kerecsenden élők belekóstolva a demokrácia ízébe, a jövőben hallatni fogják hangjukat — véleményük súlyával és erejével — minden, a községet érintő döntés előtt. Barta Katalin Több fórumon elhangzott már, hogy sajnos évek óta feltartóztathatatlanul növekszik a társadalmi tulajdon elleni vétségek száma. Ebben a kedvezőtlen folyamatban közrejátszik az is, hogy az ide vonatkozó jogszabályok betartására nem fordítanak elegendő gondot, s hogy a számonkérés területén sem elég következetesek az egyes munkahelyeken. Elsősorban a fenti okokkal magyarázható, hogy a Heves Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ezt a témakört vizsgálta meg alaposabban az elmúlt időszakban. Az ellenőrzések, mintegy 35 vállalatra , szövetkezetre terjedtek ki, s felölelték az elmúlt két év tapasztalatait is. A témával kapcsolatos ösz- szegző jelentés első fontos megállapítása: á társadalmi tulajdon védelmének feltételei általában javultak a vizsgált időszakban, ennek ellenére a jogszabályi változásokat a megyei gazdálkodó egységek mintegy egyharmada nem alkalmazta, illetve azokat nem vezette át a belső szabályozásba. Ez részben azzal is ma-, gyarázható, hogy az adó- és árreform bevezetése megsokszoroz996-ban telepedtek le az első bencés szerzetesek a Pannonhalma melletti 300 méter magas domb tetején, Géza fejedelem hívására. Az évszázadok során itt kialakult vár nemcsak hazánknak, hanem Európának is egyik számottevő műemléki együttese. Az ünnepi előkészületek már megkezdődtek az ezeréves jubileumot megelőző években is több kiadványt jelentetnek meg az évfordulóra, s kiállításokat is rendeznek. A pannonhalmi vár épület- együtteseit is felújítják. A belső közműhálózat fejlesztésére, korszerűsítésére már korábban 50 millió forintot költöttek, s nemrégen befejezték a központi fűté- ses rendszer teljes rekonstrukcióját. A második ütemben, 1990- ig 100 millió forintot költhetnek a munkálatokra. Több épületre új tetőszerkezet kerül, megszüntetnek néhány olyan emeletráta az adminisztrációs munkát. Ehhez járult ezenkívül a külső jogszabályok késedelmes megjelenése is, amely sok esetben megakadályozta a különböző előírások helyi szintű korszerűsítését. Érdemes megemlíteni, hogy a munkahelyek egy részénél a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos feladatok nem konkrétak, általában csak hivatkoznak a kiadott igazgatói, elnöki utasításokra. Ebből következik, hogy sok helyen a felsőbb vezetők igényességén múlik a középvezetők és a beosztottak ellenőrzésének hatékonysága. A szabályzatok végrehajtását néhány munkahelyen nem sikerült maradéktalanul megoldani. A kisebb egységek többnyire raktár- és létszámhiányra hivatkoztak. Részben ennek következménye, hogy egyes építőipari szervezeteknél nagy mennyiségű anyagot tulajdonítottak el a nem megfelelően őrzött telephelyekről. A vétségek nagy részénél megállapítható, hogy mivel a felettes személyek ellenőrzése elmaradt, az elkövetők sok esetben megsérthették a bizonylati és oképítést, amelyet a század elején nem a műemléki környezethez illően végeztek el. A Mátyás király korában kialakult középkori kerengőn és a még régebbi tizenharmadik századbeli bazilikában feltárások kezdődnek. 1990 után még további mintegy 150 millió forintot fordítanak egyházi forrásokból és állami támogatásokból az évezredes vár tatarozására. Pannonhalma a bencés szerzetesrend magyarországi központja. A műemléki együttes magába foglalja a rend monostorát, gimnáziumát, gyűjteményeit, a csaknem 400 ezer kötetes könyvtárat, a levéltárat és gazdasági létesítményeket. A várat évente 250 ezer turista keresi fel. A jövőben az itt felhalmozott értékek a kutatók számára is jobban hozzáférhetővé válnak, számukra külön kutatószobákat alakítanak ki. mányfegyelmet. A hiányosságok között lehet megemlíteni azt is, hogy a vagyonőrök, portások fizetése többnyire nem áll arányban munkakörük felelősségével. A vizsgálatok szerint a vállalatoknál, szövetkezeteknél általában formailag szabályosak az ellenőrzés feltételei, épp ezért a lopások ezek következetlen, pontatlan alkalmazása miatt jöhetnek létre. A feltárt bűncselekmények konkrét elemzésénél az derült ki, hogy az elkövetések fő motívuma nem a csökkenő életszínvonal, hanem a szerzési vágy. Két gazdálkodó szervezetnél sajnos a vétségek rendszeresen ismétlődnek, s az ezek ellen hozott intézkedések egyelőre nem bizonyultak eléggé hatásosnak. A két terület: a bútorgyártás és a tejipar. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy az írásban elsősorban a vizsgált terület hiányosságaira hoztunk példákat. Ezek a közeljövőben a gyakoribb helyszíni ellenőrzésekkel, a közös tulajdon körültekintőbb védelmével, valamint a belső ellenőrzések hatékonyságának növelésével megelőzhetők, elkerülhetők. Oktatás a Rábában Kezdődik az oktatási év a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban. A dunántúli nagyvállalat évente több tízmillió forintot fordít a dolgozók képzésére, továbbképzésére; a cél az, hogy mindenki birtokába jusson a munkaköre ellátásához szükséges tudásnak. A küszöbönálló tanévben is mintegy 6 ezer dolgozó a vállalati állományban lévők egyharmada vesz részt valamilyen oktatási formában. Folytatják az új tanévben a számítógéppel segített tervezéshez, gyártáshoz kapcsolódó folyamatokat. Az ismereteket a Rába győri oktatóközpontjában felállított CAD/CAM rendszereket modellező oktatóberendezéseken sajátítják el a résztvevők. A felkészítés sikere nagyban hozzájárul az új technika vállalati fogadókészségének megtervezéséhez. A számítás- technika hatása a szakképzés szempontjából legfontosabb területe a termelésben is jelentkezik, mivel a manuális irányítású gépek helyét több területen a számítógép vezérelte termelőberendezések veszik át. Ezeréves jubileumra készülnek Pannonhalmán Új gépsor a Medicor makói gyárában Makón, a Medicor Maros Bútoripari Részvénytársaság üzemében 60 millió forintos költséggel új olasz faanyagmegmunkáló gépeket helyeztek üzembe. A bútorlapok megmunkálására alkalmas, automatizált gépek lehetővé tették az önálló, komplex bútorgyártás bevezetését. * Pető János a kétoldali laplezáró gépet kezeli A szegélyragasztó gépnél (lent) (MTI-Fotó: Stekovics János)
