Népújság, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-11 / 191. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. augusztus 11., csütörtök CSALÁD — OTTHON — ISKOLA 5. Receptsarok ízletes ételek Almaleves Hozzávalók: 60 dkg alma, 2 dl tejföl, 2 dkg liszt, 1 egész tojás, 4—5 dkg cukor, citromlé, kis darab fehéj, só. Almalevesnek savanykás rétesalmát vegyünk. Megtisztítjuk, vékony szeletekre vágjuk, 2 liter hideg vízzel, cukorral, egy darabka fahéjjal, egy darabka citromhéjjal, csipetnyi sóval főni tesszük. Ha puhára fő, azonnal behabaijuk a tejföllel elkevert lisztes habarással. Újra felfőzzük, és tojássárgára tálaljuk. ízlés szerint még cukrot adhatunk hozzá, s ha nem elég üdítően savanykás, citromlével ízesítjük. Az almaleves 8—10 perc alatt elkészül. Vigyázzunk, hogy a gyümölcs sokáig ne főjön, mert az íze kifő, és ízetlenné válik. Tálalhatjuk melegen vagy nyáron lehűtve, hidegen. Ha hidegen tálaljuk, a habarást kevesebb liszttel, és több tejföllel készítsük, és még egy tojássárgával vagy egész tojással keverjük el. Ízesíthetjük az almalevest néhány szem hámozott, negyedre vágott sárgabarackkal vagy belereszelhetünk a végén 1—2 hámozott körtét. Gombafelfújt Hozzávalók: 35 dkg gomba, 3 evőkanál olaj vagy 5 dkg zsír, 2 zsemle, 3 egész tojás, zöldpetrezselyem, só, bors. 35 dkg gombát megtisztítunk, apróra vágunk és olajon vagy zsíron sóval, törött borssal puhára párolunk, azután hűlni tesszük. Két zsemlét tejben megáztatunk, jól kicsavarjuk, villával széttörjük. Hozzáadunk egyenként 3 tojássárgáját, a párolt gombát, amelyből két kanálra valót félretettünk. Végül hozzákeverjük a tojások keményre vert habját. Kikent formába öntjük és 50 percig gőzben főzzük. Tálra kiborítva, a félretett gombával és apróra vágott zöldpetrezselyemmel megszórjuk. ízlés szerint gomba- vagy sajtmártást adunk hozzá. Borsos tokány Hozzávalók: 60 dkg sovány marhahús, l nagyobb fej hagyma, 15 dkg füstölt szalonna, 1 zöldpaprika, 1 paradicsom, só, bors, 1 dl fehérbor. A húst vékony, kisujj nyi csíkokra vágjuk, a szalonnát szintén. A szalonnát kisütjük, a zsírját leszűrjük, a többi zsírhoz öntjük, az apróra vágott hagymát benne megfonnyasztjuk. Beletesszük a húst, s a hagymás zsírban a többszöri kevergetés mellett átsütjük. Majd vízzel fölengedjük, s a pörkölthöz hasonlóan kevés lében pároljuk. Fővés közben hozzáadjuk a szeletekre vágott, héjától, magjától megtisztított paradicsomot, zöldpaprikát, egy késhegynyi törött borsot, a fehérbort (ami el is maradhat). Jól lefödve puhára pároljuk, majd zsírjára sütjük, s hozzáadjuk a kisütött szalonnadarabokat. Pár percnyi sütés után kevés vizet öntünk hozzá,'amivel kb. 10 percig forraljuk. A tokány leve rövid, sűrű, barna színű, tartalmas. Párolt rizst, tört burgonyát vagy galuskát adunk hozzá. A borsos tokánynak igen sok változata ismeretes a magyar konyhán. Az erdélyi borsos to- kányt az előbbihez hasonlóan készítjük. Mikor zsírjára lesült, egy dkg liszttel meghintjük, kissé megpirítjuk, mártássűrűségűre felengedjük, jól felfőzzük, s tálalás előtt 1 dl tejfölt öntünk hozzá. Lehet pár csepp ecettel, csipetnyi cukorral is fűszerezni. Az igazi erdélyi borsos tokányt puliszkával tálaljuk, tetejét a szalonnatepertővel szóljuk meg. A gombás tokány úgy készül, mint a borsos tokány. Ha a to- kányban a hús félig megpuhult, hozzákeverünk 20 dkg gombát, s a hússal együtt készre pároljuk. 1 dkg liszttel lehintjük, 1 dl tejföllel fölengedjük, jól felforraljuk. Apróra vágott zöldpetrezselyemmel megszórva, párolt rizs- zsel tálaljuk. A majorannás tokány olyan, mint a rendes borsos tokány, csak kevés majoránnával fűszerezzük. Gyertyás örömökről, gondokról Nincs új a Nap alatt, így állítja a régi mondás. Ha egyébként nem is, de a divatdolgok tekintetében ez megállja a helyét. Itt van például a gyertya. Van már száz éve is annak, hogy mint egyetlen világító eszközt kiszorította a petróleumlámpa; szerepe áttevődött a megemlékezések, áj tatosságok, szertartások körébe. A gyertya úgyszólván kiszorulta lakásokból, fiókba került, hogy végső esetben alkalmi fényforrásként lehessen előkapni. Mintegy két évtizeddel ezelőtt aztán, a felkerekedett nosztalgiahullám hátán, előkerültek a réz, az ezüst, a porcelán gyertyatartók, és a rézmozsarak, faszenes vasalók, fújtatok, rokkák, köcsögök társaságában díszhelyre kerültek a lakásokban. Ezzel egyszerre lett di vatossá és elegánssá a gyertyás terítés; kellékévé vált a meghitt vacsoráknak, ünnepi étkezéseknek. Feléledt a gyertyaöntőipar, kialakult a sudáran magasodó csavart, színes, a tömzsi, dombormintával borított, a művészien megformált gyertyák kultusza. A gyertya megihlette a keramikusokat, az üveg-, a fémtárgyak tervezőit, és az együttesek becses alkalmi ajándékká léptek elő. Felkerekedett divatról lévén szó, a gyertyás ajándéknak örülni illik, akkor is, ha a megajándékozottnak esze ágában sincs azt használatba vennie. Lett egy új dísztárgya. Semmi baj nem lenne a díszgyertyákkal, ha ugyanúgy lehetne törölgetni, takarítani őket, mint más iparművészeti alkotásokat. Ám a gyertyák az állásban puha felületüknél fogva magukra tapasztják a port. Ha meg meggyújtják, használják a megolvadt viasz kicsurog a tartó tányérából, rádermed a rúdra, a kanóc pedig feketén meredezik, odalesz az eredeti látvány csinossága. Megvan persze a fortélya a gyertyák karbantartásának. A rárakódott, a csavart mélyedésekbe tapadt port alkoholba vagy benzinbe mártott, ujjhegyre feszített ronggyal, szétkenés nélkül nyomtalanul le lehet törölni, tekintve, hogy a szesz a viaszt oldja, leveszi a vékony porréteget. A gyertya rúdjára, tartójára ráfolyt viaszt úgy lehet nyomtalanul lefejteni, hogy mindenestül néhány órára a hűtőszekrény mélyhűtő rekeszébe tesszük. Ettől az anyag kőkeménnyé dermed, s a már egyszer megolvadt rész valósággal magától leválik a gyertyarúdról, tartóról. Ami a kanócot illeti, azt eloltás után — de még melegen — kicsit kijjebb kell húzni, fekete részét levágni, ügyelve, hogy maradjon belőle a következő meggyújtáshoz. Az újonnan cserélt gyertya olykor karcsúbb vagy vastagabb a tartó mélyedésénél. Billeg benne, kidől belőle, vagy nem lehet beleállítani, mert nem fér el benne. Ilyenkor mártsuk a végét forró vízbe, és kézzel nyomjuk vastagabbra vagy karcsúbbra, hogy oda beleszoruljon. A melegítéstől a viasz formálhatóvá válik. Végül érdemes szót ejteni az étkezőasztalra kerülő, meggyújtásra szánt gyertyákról is. Ezeknek olyan távolságban és magasságban kell lenniük a terítéktől, hogy lángjuk balesetet se okozzon, de füstjét se kelljen a falattal együtt lenyelni. A tálalás alatt feltétlenül legyen lámpavilágítás is, hogy érvényesüljön az ennivaló látványa, és a tálból kiemelendő falat. Utána jöhet a hangulatos félhomály. Ny. Á Jogi tanácsadó Kié lesz st ház, & föld? Ez az olvasói levél nem egyedi problémát tár fel, ezért éreztük szükségesnek, hogy közreadjuk. „Férjemmel együtt tavaly augusztusban disszidáltunk. Pontosabban: szabályosan utaztunk ki Bécsbe, de nem tértünk vissza Magyarországra, ahol is nekem van egy fél házrészem, meg egy zártkertem. Mindkettőn rajta van szüleim haszonélvezete. Őszintén szólva nem szeretném, ha ők kapnák meg az ingatlanomat. Azt hallottuk, hogy mivel úgyis ők a haszonélvezők, utánam ők lesznek a tulajdonosok is. Pedig én a két gyermekemnek szeretném adni az ingatlanokat. Az egyik itt van velünk, a másik otthon él a nagyanyjával. Beleszólhatok-e én abba, kire mi maradjon?” — kérdezi a levélíró. Hogy erre a dilemmájára egyáltalán sor kerülhetett, azt az 1987. I. törvény teszi lehetővé. Az alapszabály az, hogy a jogellenesen külföldön tartózkodó magánszemélyek lakás-, üdülő-, lakótelek- és üdülőtelek-tulajdonát — ha a bíróság az ingatlan elkobzását nem rendelte el — hatósági határozattal, kártalanítás nélkül állami tulajdonba kell venni. Ennek a rendelkezésnek a merev alkalmazása az új földtörvény megjelenése előtt sokakat hozott méltánytalan helyzetbe. Sokszor a külföldön maradt házastárs tulajdoni részén az itthon maradt az állammal közösködött tulajdonostársként, vagy vásárolhatta vissza a másik részt. 1987. szeptember 1. óta a jogellenesen külföldön tartózkodó magánszemély ingatlantulajdona arra a belföldi magánszemélyre száll át, aki azt a törvényes öröklésre vonatkozó szabályok szerint a tulajdonos halála esetén örökölné. Ki kell emelnünk, hogy ez a lehetőség csak kérelemre következik be. Olyannyira fontos a kérelem előterjesztése, hogy ha ezt elmulasztják, vagy nem az előírt időben terjesztik elő, a földhivatal az ingatlant kártalanítás nélkül állami tulajdonba veszi. Az ingatlan megszerzése iránti kérelmet az ingatlan fekvése szerint illetékes közjegyzőnél kell előterjeszteni a jogellenes külföldön tartózkodás kezdetétől számított egy éven belül. A levélíró törvényes örökösei a gyerekei, de közülük csak a Magyarországon lakót fogják figyelembe venni a tulajdonjog átadásánál. A jogellenesen külföldön maradók nem rendelkeznek ilyen esetben tulajdonuk sorsáról. (Dr. K. É.) A fűrészeiéi fortélyai A fűrészelés a leggyakoribb barkácsmunkák egyike. Jó tudni, hogy a sűrű fogú fűrészt illesztőnek, „pászítónak” nevezik, a közepes fogú a hosszvágó (a deszkák szálirányban vágására), és a ritka fogú a keresztvágó. Ennek a műveletnek is vannak apróbb fortélyai, amelyek ismeretében könnyebben dolgozhatunk. Kezdéskor körülbelül 30 fokos szögben vezessük a fűrészt a fafelületen (1). Az indításkor a bal kéz begörbített hüvelykujjának a bütykét támasz- szűk a fűrészpenge oldalának (2), így elkerüljük a kéz sérülését. Sűrű fogú fűrészünk a maga vágta résben könnyen megszorul. Különösen akkor, ha vékony lemezt vágunk, aminek bevágott lapjai még lefele lengenek is. Szorítsunk a vágatba éket (például vésőt), az rögzíti a lengő oldalakat, és szétfeszítve tartja a rést (3). Körtárcsás, gépi meghajtású fűrésszel nehéz pontos egyenest vágni, pedig az iránytól eltérő fűrészlap a vágatba szorul. Ezért a vágandó vonal mellé szegeljünk — ideiglenesen — egy vezetőlécet (4). Az annak nyomott fűrészt egyenesen, a léc jól vezeti. Műanyag bevonatú (laminált) táblák fonákját, visszáját a vágandó vonalon ragasszuk körül szigetelőszalaggal (5). Ez megvédi a vágat peremét a feltöredezéstől. Ha a fűrészt már nem használjuk, húzzunk az élére védőt (például hosszában felvágott, használt gumicsövet), s a pengét vékonyan kenjük be vazelinnal (6). Rajz és szöveg: (B. K.) Chris Evert ismét férjhez ment Chris EVERT neves amerikai teniszezőnő és Andy MILL 1988. július 30-án, röviddel házasságkötésük után. Az új férj az amerikai síválogatott egyik erőssége. TELEFOTO — MTI Külföldi Képszerkesztőség A mellrák korai felismerése Ha a mell rosszindulatú daganata, az emlőrák a felfedezésekor kisebb, mint egy centiméter, a betegek 80 százalékának esélye van arra, hogy a műtét után legalább 10 évet éljenek. Ha a tumor a felfedezéskor 1—2 centiméter között van, az esély már csak 70 százalék; ha 3—4 centiméteres, akkor 40 százalék, ha nagyobb, úgy 20—30 százalék. Ez a kis statisztika mindennél világosabban bizonyítja a korai felismerés, a szűrővizsgálat fontosságát. A szűrővizsgálatra alkalmas orvosi vizsgáló módszereknek a szokásos követelményeken kívül (ártalmatlan, fájdalmatlan, biztonságos) más feltételeknek is eleget kell tenniük: legyenek egyszerűek, gyorsak, olcsók. Ilyen például a mammográfia, amikor különleges érzékenységű filmre lágy sugarakat alkalmaznak, ezek segítségével meglehetős biztonsággal elkülöníthetők az elváltozások. A galaktrográfia szintén röntgen segítségével történik: lényege a tejutaknak a bimbók felől való kontraszt- anyagos feltöltése és fényképezése. lefutásuk esetleges rendellenessége kóros szövetszaporulatra, illetve annak helyére, alakjára és minőségére utal. A ter- mográfia a két mell minimális hőmérséklet-különbségéből következtet a melegebb rosszindulatú elváltozásra. Az ultrahang szintén egyszerű vizsgálat, segítségével már fél centiméter átmérőjű elváltozást is ki lehet következtetni. Gyanús esetekben tűszúrással szövetmintát szívnak ki, és ezt vizsgálják mikroszkóp alatt. A lényeg tehát a korai felismerésen van. Ehhez egyrészt segítséget nyújt a modem technika, de nem hanyagolható el az egyszerű önvizsgálat sem. A középkorú nőknek tanácsos havonta legalább egyszer tükör előtt önkezűleg végigtapogatniuk mellüket és hónaljukat. Ha netán valahol — akár csak bizonytalanul is — csomót éreznek, vagy azt tapasztalják, hogy a bőr egy helyen az alapjához tapadt, egyik bimbójuk furcsán behúzódott, kisebesedett, vérzékeny vagy pör- kös, ne féljenek, de ne is köny- nyelműsködjenek: mielőbb forduljanak szakorvoshoz. képünkön: Japánban a mellrák megállapítására robotot fejlesztettek ki, amelynek négy, nyomásérzékelővel ellátott fémrúdja a 3 milliméter átmérőjű daganatot is felismeri, és azt számítógép segítségével képernyőn jeleníti meg. A feltaláló professzor egy bábun mutatja be a robot működését. (MTI Külföldi képszerkesztőség)
