Népújság, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-30 / 207. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. augusztus 30., kedd

KALEIDOSZKÓP

5.

Emlékek a múltból

Látogatás a liftmúzeumban

Ma már szolgálaton kívül áll a múzeumban ez az elegáns felvonó

Kevesen tudják, hogy Budapest XIII. kerületében, a Lehel út mellékutcájában, a Mohács utcában található a Felvonóipari Szakgyűjtemény. Vezetőjét, Ékes Miklóst, régi szeretet fűzi az emelőszerkezetekhez, hiszen már gyermekkorát felvonókban és velük töltötte, ugyanis édesapjának felvonókészítő vállalata volt. Hobbiként szereti, hivatásként gyakorolja a liftek szerelését, kezelését. Mindennapos olvasmányai közé tartozik a liftekkel foglalkozó szakirodalom. A könyvtárakba is elsősorban ezekért az anyagokért megy be, hazánkban és külföldön egyaránt. Megkértük, beszéljen a felvonók történetéről és mutassa be a múzeumot.

— Az első személylift valószínűleg Néró császár palotájában működött. A fennmaradt írásos anyagból kiderült, hogy a hétemeletes aranypalotába a császárt lift szállította. Mégpedig — bizalmatlan ember lévén — egyik rabszolgájával próbáltatta ki, vajon biztonságos-e a jármű. Néró elvágta a lift kötelét, a felvonó lezuhant, s rabszolgája kisebb sérülésekkel megúszta a próbát. A felvonó aljára szerelt kecske tömlő ugyanis, melyet levegővel töltöttek meg, megóvta a rabszolga életét. Ezután Róma császára bátran liftezhetett az akkoriban rabszolgák hajtotta szerkezettel.

A szakgyűjtemény létrehozása Ékes Miklós nevéhez fűződik. Mintegy tizenöt évvel ezelőtt kezdte a gyűjtőmunkát. Akkoriban szerelőként dolgozott, és sok bontásban vett részt. Ahol dolgoztak, onnan rendszeresen elhozták a kidobott, pusztulásra ítélt alkatrészeket. Ha látott egy cégtáblát, különleges egységet, kezelési utasítási táblát, azt magához vette. Ez ment is egy darabig, de az ember fáspincéje nem igazán arra való, hogy liftalkatrészeket tároljon benne . . .

Végül is Angyalföldön egy udvarban kaptak helyet. De ez sem volt az igazi, mert bár fedett volt a tároló, mégiscsak szabadtéri. S mint tudjuk, a nyirkos idő nem tesz jót a fémeknek. Aztán kaptak egy műhelyt, amit kineveztek

restaurátorműhelynek, és itt lassan kialakult a mai szakgyűjtemény.

Beszélgetés közben Ékes Miklós behív a múzeumba. Érdekesség, hogy valódi liftajtón léphetünk be, s a pincébe sem kell gyalog lemenni. Igazi, kötél- vezetéses liftbe szálltunk, s ekkor vendéglátónk lenyúlt, meghúzta a liftszekrényen végigfutó kötelet és a lift elindult . . .

Tulajdonképpen pontosan nem bizonyítható, honnan ered és mikortól számítható az első felvonó ötlete. Személyhez sem kapcsolható. A kiállításra érkező viszont láthatja a bejárat mellett: már az ősembernél kezdődik a lifttörténet. A zsákmányát a vadak elől óvó, vagy beteg társát egy biztonságot nyújtó fára felvontató ős alkalmazta a korabéli,

kezdetleges felvonót személyek szállítására.

— A gyűjtemény melyik darabjára a legbüszkébb? — kérdeztük Ékes Miklóst.

— Egy máig működő, bronzból készült, csupa üveg kabinra. Levegős, kényelmes, öröm benne utazni. Egykoron valamelyik biztosító társaság épületében üzemelt. És még valamire. A Parlament egykori felvonómo- toijára. A bécsi Freisler-cég ötvenéves garanciát adott rá, úgy, hogy közben nem fordulhat elő javítás. A felvonómotort nyolcvankettőben szerelték le az Országházból, de csak azért, mert a menetsebessége alacsony volt. Egyébként hetvenhat évig működött . . .

(H. Sz. Gy.)

‘«SaSST

SZOEOFBINB.

ím&wmmimmxt:

máúmmsm.

SsäsK,

SÄ«.

ifié

~ Mitta

> «sitii tatet« ,

Egy kis gyűjtemény

(MTI fotó: Manek Attila)

Tudományos

kishírek

A rejtélyes „ménkű” vonzódik a fémtárgyakhoz

Az ismeretlen gömbvillám

Ha a Földön tapasztalt még ismeretlen természeti jelenségeket rangsorolnánk, alighanem az elsők között kapna helyet a gömb villám. Ez a rejtélyes „ménkű” olykor a leglehetetlenebb időben és helyen jelenik meg. A gömbvillám, ellentétben „testvérével”, a zivatarokat kísérő „istennyilákkal”, a legderűsebb időben, kánikulában, fagyos hidegben is képes felbukkanni — gurulva a földön vagy lebegve a föld felett. Mérete meglehetősen tág határok között mozog: akad borsószem nagyságú, de megfigyeltek már 6- 7 méter átmérőjűt is.

A gömbvillámot, mint jelenséget a tudósok már évszázadok óta figyelik. Tulajdonságaiból mindössze annyit sikerült megfigyelni, hogy előszeretettel bújik be a kéményeken, az ablakokon és különösen vonzódik a fémtárgyakhoz, amelyeket a másodperc tört része alatt — nem tévedés a szóhasználat — elpárologtat. Energiáját már az 1750-es években egy Richmann nevű orosz fizikus (Lomonoszov munkatársa volt) próbálta megmérni, de a ritka művelet következtében életét vesztette.

A gömbvillámkutatásokkal, -megfigyelésekkel kapcsolatban nemrégen tudományos konferenciát tartottak Tokióban, amelyen magyar részről ott volt Égely György, a Központi Fizikai Kutató Intézet munkatársa. A magyar hőfizikus egyedül foglalkozik hazánkban tudományos alapon a gömbvillámok kutatásával.

— Mi a gömbvillám lényege? — tettük fel a kérdést a kutatónak.

— Ez a jelenség a természetnek olyan rejtélyes megnyilvánulása, hogy eddig még senki sem volt képes akár csak részben is megfejteni, jóllehet számtalan megfigyelést rögzítettek már róla. Japánban például sikerült videóra is felvenni. Ám az így tapasztalt gömbvillámok felbukkanásai nyomán észlelt hatásokból sem lehet következtetni általános törvényszerűségre.

— Mondana ezekre példákat?

— Szívesen. Megfigyeltek olyan esetet, hogy a gömbvillám megjelent és azon nyomban el is tűnt, nem hagyva maga után semmiféle kárt. Persze ez a ritkább. Az ismeretlen ménkű legtöbbször kellemetlen nyomokkal jelzi, hogy ott járt. Egyebek között évekig tartó fejfájást okozott azoknak az embereknek, akik mellett közelről elhaladt. A másik tünet pedig még ennél is furcsább: az illetőnek, aki rövid távolságról észlelte a gömbvillámot, olyan rendkívüli érzékelés fejlődött ki az ujjaiban, hogy százszázalékos pontossággal meg tudta mutatni a falban húzódó villanyvezeték útját; persze csak akkor, ha abban áram folyt. Ami az egyéb anyagokra gyakorolt hatását illeti, a vele érintkezett fémek egy részét megsemmisíti; egyszerűen elpárologtatja. Voltak olyan megfigyelések is, hogy a földdarabon, amelyen a gömbvillám végiggurult, hosszú évekig egyáltalán nem termett meg semmiféle növény.

— Hazánkban mennyire gyakoriak a gömbvillámok?

— Évente mintegy 4 ezer eset fordul elő. Ez azt jelenti, hogy minden ötezredik ember szemtanúja ilyen furcsaságnak, Japánban viszont minden negyvenedik. A távol-keleti országban tehát sokszorosan több gömbvillám jelenik meg, mint nálunk. A gömbölyű ménkűre jellemző az is, hogy zömében a hegyes vidékeken látható.

— Milyen hasznot ígér ez a kutatás?

— A kérdésre ma még csak sejtelmes válasz sem adható. Az viszont tény: a gömbvillámban olyan fizikai, esetleg kémiai törvényszerűségek rejtőznek, amelyeknek megismerése nagy lépéssel vihetné előre a természet- tudományokat. Már történelminek tekinthető példa erre a rádium felfedezése, amellyel a Cu- rie-házaspár ajándékozta meg az emberiséget.

— Hogyan szeretett bele ebbe a témába?

— Ez talán az egyéniségemmel magyarázható. Kutatómérnök vagyok, az atomerőművek biztonsági berendezéseivel foglalkozom. Ma még ez sem tartozik a rutinmunkák közé, de a gömbvillám ennél sokkal bonyolultabb. Engem mindig az ismeretlenek vonzottak. Ezért választottam ezt a témát, ami minden bizonnyal kitölti majd az egész életemet.

— Látott már gömb villámot?

— Sajnos, vagy ki tudja, szerencsére, de még nem. A vele kapcsolatos észrevételeket viszont szorgalmasan gyűjtöm. Hazánk területéről mintegy ötszáz észrevételt jegyeztem már fel, amelyekről természetesen a tokiói konferencián is beszámoltam.

— Hogyan tovább?

— Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy folytatom a gömb- villámkutatásokat is, ám ehhez én egyedül kevés vagyok. Ezért szeretném megkérni azokat az embereket, akik gömbvillámmal találkoznak, gömbvillámot látnak, vegyék a fáradságot és valamilyen úton-módon tudassák velem a látottakat. Ha a tapasztalt ménkű netán valamilyen nyomot hagy maga után, ne bolygassák meg a helyszínt, hanem azonnal jelezzék és én a helyszínre sietek. A Központi Fizikai Kutató Intézetben mindig megtalálnak.

S.S.

— Csak ha már meghaltam, értik majd meg, valójában mit tettem— sóhajt fel a politikus.

— Örülj neki — nyugtatja meg a barátja —, hiszen akkor már

biztonságban leszel.

* * *

— Ez a nagyszerű készülék elvégzi az ön munkájának 50 százalékát — mondja az eladó.

— Fantasztikus! — válaszolja

a vevő — Akkor adjon kettőt!

* * *

* Peter hazajön az iskolából.

— Nos, milyen az új tanító néni? — kérdezi az apja

— Jó — válaszolja a fiú —,

H

eti. umor ét elején

csak ne lenne az a nagy korkülönbség.

***

Biggi a nászéjszaka után felhívja az édesanyját: — Ó, anyukám, már első éjjel veszekedtünk.

— Nyugodj meg kislányom, ez előfordul.

Védekezés a forróság ellen

A Kalahári-medencében — Dél-Afrikában — élő ürgék a vackaikat két órával a napkelte után hagyják el, s a nap első óráiban apró növények és magvak után kutatnak. Amikor már nagy a forróság, a farkukat napernyőként maguk fölé emelik, s az általa keltett árnyékban még további két órán át kutatnak táplálék után. Majd négy órára hol a vackukba bújnak — s ott hűsölnek —, hol rövidebb időre megint kibújnak a felszínre táplálékszerzés végett. Ezután huzamos időre ismét a felszínen tartózkodnak, a „napernyőjükkel” maguk fölött. Végül a nap utolsó óráiban ismét leeresztett farokkal keresnek táplálékot.

A Kalahári-medence ürgéinek életét tanulmányozó kutatók megállapították, hogy a farok alkotta ernyő visszatartja az állat törzsét érő hősugárzás tetemes részét. Ám ha az árnyékolás ellenére a hőség eléri a 40 C-fo- kot, áttérnek napjuknak’arra a szakaszára, amelyet felváltva hol a vackukban, hol a felszínen töltenek el. A farkuk alkotta ernyő ekképpen háromtól hét óráig hosszabbítja meg azt az időt, amely alatt az ürgék táplálék után nézhetnek.

Műanyag mágnes

Grúz tudósok új módszerével részben műanyagból állíthatók elő a könnyű mágnesek. Különleges technológiájukkal kitünően mágnesezhető fémport oszlatnak el polipropilénben vagy polietilénben. A műanyag a késztermék súlyának a háromnegyed része is lehet. Az újfajta anyagból öntött termékek köny- nyen megmunkálhatok. A műanyag mágnesek lényegesen könnyebbek, nem rozsdásodnak, könnyen gyárthatók — kitünően alkalmasak arra, hogy új gépekben, készülékekben, berendezésekben felhasználják.

A fa és az energia

A fa nagy fölénnyel győzi le napjaink építőanyagait — ha azt nézzük, hogy létrehozásukhoz és feldolgozásukhoz melyiknek mennyi energiára van szüksége. Bécsi kutatók szerint, ha egy ablakkeretet alumíniumból készítenek, negyvenkétszer, ha műanyagból, huszonkétszer annyi energia használódik el hozzá, mintha az ablakkeretnek fa az anyaga. Az üzemcsarnok építésében is: a fáénál a téglaépítmény 1,7-szeresen, az acélépítmény 7,1-szeresen, a betonépítmény 2,6-szorosan és az alumíniumépítmény 3,1-szeresen több energiát emészt föl.

— Lehet —, de most mit csináljak a holttesttel?

* * *

— Tegnap megmagyaráztam a fiamnak, mennyit ér egy dollár, — mondja egy amerikai igazgató a barátjának.

— Megértette?

— Igen, mert most márkában

kéri a zsebpénzét.

* * *

A fiatal színésznő nagyon ügyetlen.

— No, kedvesem, még sohasem adtál kosarat egy tolakodó férfinak? — kérdezi a rendező.

— Nem.

ÁLLÁSAJÁNLATAI:

HO SI MINH TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLA:

Pályázatot hirdet a 2. Sz. Gyakorló Általános Iskolában megüresedő angol—bármely szakos tanári állásra, szakvezetői beosztásba.

Az állás elfoglalása a pályázat elfogadását követően. Érdeklődni, jelentkezni a 13-635 telefonon, illetve személyesen az iskola igazgatójánál lehet.

HEVES MEGYEI AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT Tehergépjármű-javító Vállalat Eger, Faiskola u. 5.: Verpeléti szervizébe középfokú végzettséggel raktárost keres.

Jelentkezni lehet a szerviz vezetőjénél.

HEVES MEGYEI AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT Eger, Faiskola u. 5.:

Felvesz kápolnai telephelyére autófényező, egri szervizébe autóvillamossági szerelőt.

Jelentkezni lehet a szerviz vezetőjénél.

FINOMSZERELVÉNYGYÁR EGER:

Felvételt hirdet férfi munkavállalók részére minőségellenőr

és targoncavezető, valamint nő részére takarító munkakör betöltésére. Alkalmaz továbbá fiatalkorút részmunkaidős küldönc munkakörbe.

MÉLYÉPÍTŐ ÉS VÁROSGONDOZÁSI ÜZEM Eger, Bródy S. u. 4.:

Alkalmaz autószerelő, nehézgépszerelő szakmunkásokat. Jelentkezni lehet a fenti címen Erdélyi Gyuláné munkaügyi előadónál.

HEVES MEGYEI SÜTŐ- ÉS ÉDESIPARI VÁLLALAT Eger, Sas út 60/A.:

Felvételre keres sütőipari szak- és betanított munkásokat, valamint morzsacsomagoló (szárító) betanított munkásokat.

• HEVES MEGYEI

SZOLGÁLTATÓ IRODA