Népújság, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-30 / 207. szám
2 NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1988. augusztus 30., kedd Grósz Károly aradi tárgyalásainak nemzetközi visszhangja Útban a Mír űrállomás felé Szovjet-afgán űrrepülés A bajkonuri űrrepülőtérről a tervezett időben, moszkvai idő szerint 8 óra 23 perckor felbocsátották a Szojuz TM-6 űrhajót, amely szovjet-afgán űrszemélyzettel a fedélzetén a Mír űrállomásra tart. A start előkészítésének utolsó pillanatairól egyenes közvetítést adott a szovjet televízió. Az adást átvette az afgán tévé is. A tervek szerint az űrhajó augusztus 31-én kapcsolódik a föld körül keringő űrkomplexumhoz. A Szojuz TM-6 parancsnoka a 47 éves Vlagyimir Ljahov, a Szovjetunió kétszeres hőse, eddig két ízben járt a világűrben, először 1979-ben, majd 1983- ban. A két űrrepülés együttes ideje 325 nap volt. A szovjet űrhajósok döntő többségéhez hasonlóan Ljahov is a szovjet légierő kötelékében, vadászpilótaként kezdte pályafutását. Később elvégezte a légierők Gagarin nevét viselő akadémiáját. A legénység másik szovjet tagja, Valerij Poljakov foglalkozását tekintve orvos. Tudományos tevékenysége mellett 1972 óta készült a Gagarin űrközpontban az űrrepülésre. Ez az első útja a világűrbe. A Szojuz TM-6 harmadik űrhajósa Abdul Ahad Momand, afgán állampolgár, az afgán légierő tisztje. 1987-ben elvégezte a légierő akadémiáját, majd 1988- ban kezdte meg a felkészülést a közös szovjet-afgán űrrepülésre. Újrakezdés Bécsben Háromhetes nyári szünet után, hétfőn újra megkezdték a munkát az európai biztonságról és együttműködésről folyó bécsi utótalálkozón a résztvevő 35 ország küldöttei. Az értekezletnek már egy évvel ezelőtt véget kellett volna érnie, de az emberi jogokról keletkezett vita miatt a tárgyalásokat tovább folytatták. A Reuter brit hírügynökség azt hagnsúlyozta, hogy az előző ülésszakon a fő akadályt Románia magatartása jelentette, mivel elutasította a semleges és el nem kötelezett országok záródokumentum-tervezetét, amelyet az összes többi résztvevő elfogadhatónak ítélt. (Folytatás az L oldalról) A The Daily Telegraph című brit lap szerint önmagában az a tény, hogy a két szomszédos ország vezetői 1977 óta nem találkoztak egymással, mutatja, hogy a kapcsolatok abnormálisak voltak. A The Guardian című brit lap Nicolae Ceausescu ”új kezdeteket” hangsúlyozó pohárköszöntőjéből idézve rámutatott, hogy ’’Grósz úr óvatosabban fogalmazott válaszában, amikor arról beszélt, hogy együttműködésre van szükség, és a két népnek, a két pártnak több ilyen találkozó az érdeke”. Az AP amerikai hírügynökség is úgy vélekedett, hogy ’’míg Ceausescu új kezdetnek minősítette az aradi tárgyalásokat, addig Grósz azt dombontotta ki, hogy nem a szavak, hanem a tettek számítanak”. Az AFP francia hírügynökség éjszakai anyagában azt emelte ki, hogy Bukarest részéről nem kívánnak akadályt gördíteni a kivándorlás elé, de — s ebben egyetértés volt a magyar és a román fél között — nem is ösztönzik a kivándorlást. Ezzel kapcsolatban az AFP emlékeztet arra, hogy több mint 10 ezer romániai magyar menekült Magyarországra, s segítséget kap a magyar kormánytól a beilleszkedéshez. A nyugatnémet hírközlés némi reménykedéssel fogadta az aradi találkozó eredményeit. Az NSZK rádióállomásai hétfő hajnalban azt idézték Grósz Károly rádiónyilatkozatából: a román fél nyitottnak mutatkozott ama javaslat iránt, hogy a romániai magyar kisebbség helyzetének tanulmányozására engedjen be az országba egy küldöttséget. A Deutschlandfunk rádióállomás vasárnap óránként, a legfontosabb külföldi hírek elején számolt be az aradi találkozóról. A tévéállomások este szintén részletesen tudósítottak a megbeszélésekről, amelyeknek kimenetele akkor még nem volt ismeretes. A tudósításokból mindamellett már akkor kicsendült: az NSZK-ban is reménykednek a két szomszédos kelet-európai ország feszült kapcsolatainak legalább bizonyos fokú enyhülésében. A nyugatnémet DPA hírügynökség értékelése szerint Grósz Károly és Nicolae Ceausescu találkozója javított az utóbbi időben feszült magyar-román viszonyon. A román Agerpres hírügynökség jelentéséből azt a megfogalmazást emelte ki, hogy számos kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésben közelebb kerültek egymáshoz a felek, Grósz Károly pohárköszöntőjéből pedig azt a részt, hogy a magyar kormányfő szerint szükséges lenne gyakrabban tartani ilyen találkozókat. Magyar-román közös közlemény Közös megállapodás alapján 1988. VIII. 28-án Aradon munkatalálkozóra került sor Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, miniszterelnök és Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke között. A megbeszéléseken magyar részről jelen volt: Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, Major László, az MSZMP KB Irodájának vezetője, Szokai Imre, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, Szűts Pál, Magyarország bukaresti nagykövete, s több más hivatalos személy. Román részről Ion Sto- ian, az RKP KB PVB póttagja, KB-titkár, Silviu Curticeanu, az RKP KB titkára, Constantin Mitea, az RKP KB osztályvezető-helyettese, Nicolae Mi- hai, az RKP KB osztályvezető-helyettese, Traian Girba, a Román Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetsége Tanácsának elnöke, Traian Pop külügyminiszter-helyettes ült asztalhoz. A két pártvezető kölcsönösen tájékoztatta egymást országuk szocialista építésénak időszerű feladatairól, széles körű véleménycserét folytattak a magyar-román együttműködésről, a baráti és jószomszédi viszonyról, valamint a nemzetközi helyzet néhány kérdéséről. A munkajellegű konstruktív légkörű megbeszéléseken hangsúlyozták közös óhajukat, hogy feltárják a két párt és a két nép közötti együttműködés erősítésének módjait, tevékenykedjenek a magyarromán kapcsolatokban tapasztalható problémák leküzdéséért, a baráti és jószomszédi kapcsolatok további erősítéséért. Aláhúzták: ez megfelel a magyar és a román nép érdekeinek, az új társadalmi rend építése, a jólét és a civilizáció szintjének növelése, a szocializmus és a béke érdekében kifejtett aktív együttműködésüknek. Hangsúlyozták a barátság erősítését és a kétoldalú együttműködés fejlesztését szolgáló érintkezések és véleménycserék fontosságát. Kiemelték: a két ország folyamatosan növekvő gazdasági és műszaki-tudományos potenciálja, valamint a gazdasági együttműködésben elért eredmények kedvező feltételeket teremtenek a gazdasági cserék kiszélesítésére, a termelési együttműködésre és szakosodásra. Kifejezték Magyarország és Románia azon eltökéltségét, hogy fejlesztik a kulturális, a tudományos és a turisztikai kapcsolatokat, a delegációk — közte újságíró-küldöttségek — cseréjét. Mindez a jobb kölcsönös megismerést, a két nép és a két ország közötti megértés és barátság előmozdítását szolgálja. A megbeszélések során aláhúzták, hogy a két ország és nép gazdasági és társadalmi fejlődését segítő magyar-román kapcsolatok erősítése hozzájárulást jelent az európai és a világbéke ügyéhez is. A két főtitkár hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a jövőben minden olyan alkalommal találkozzanak, amikor azt a közös érdeklődésre számot tartó problémák megvitatása igényli. A találkozón Nicolae Ceausescu ebédet adott Grósz Károly tiszteletére. Az ebéden a főtitkárok pohárköszöntőben éltették a magyar-román barátságot, az együttműködés erősítését szorgalmazva. Grósz Károly és Nicolae Ceausescu kifejezte meggyőződését, hogy a mostani magas szintű találkozó és a megbeszélések fontos eseményt jelentenek a kétoldalú kapcsolatok jövőbeni fejlődésében, a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság, az MSZMP és az RKP, a magyar és a román nép közötti barátság és jószomszédság erősítésében. A megbeszélések őszinte, nyílt légkörben, a kölcsönös tisztelet jegyében zajlottak le. A találkozó ideje alatt Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára és Szűts Pál bukaresti magyar nagykövet nemzeti színű szalaggal átkötött koszorút helyezett el az aradi vértanúk emlékművénél. A VSZ és a NATO budapesti párbeszéde Kerekasztal-konferencia a hagyományos leszerelésről Az európai hagyományos leszerelésről kezdenek tanácskozást kedden Budapesten a Varsói Szerződés és a NATO öt-öt tagállamának vezető leszerelési szakértői, politikusok, magas rangú katonai vezetők, tudományos kutatók. A kötetlen légkörű kerékasztal-tanácskozásra a rendezvény házigazdája, a Magyar Külügyi Intézet és társrendezője, a New York-i Kelet-Nyugati Biztonsági Tanulmányok Intézete Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió, illetve Franciaország, az Egyesült Államok, Nagy-Britan- ríia, az NSZK és Olaszország képviselőit hívta meg a magyar fővárosba. A két napon át, zárt ajtók mögött folyó eszmecserén a résztvevők az európai hagyományos leszerelés céljaival, jelenlegi helyzetével összefüggő kérdések széles körét tűzik napirendre. A tervek szerint a többi között szó esik a kontinensen állomásozó fegyveres erők és a fegyverzet állapotáról, struktúrájáról, elhelyezkedéséről, a meglepetésszerű támadás veszélyéről és annak kiiktatásáról, illetve a katonai doktrínák változásairól. Várkonyi Péter külügyminiszter hétfő este vacsorát adott a nemzetközi tanácskozásra hazánkba érkezett szakértők tiszteletére. A jelentős nemzetközi konferencia résztvevőit köszöntve Várkonyi Péter üdvözlő beszédében mindenekelőtt a tanácskozás kedvező nemzetközi légkörét méltatta. Olyan időpontban találkoznak egymással Európa vezető leszerelési szakértői — hangsúlyozta —, amikor biztatóan alakulnak a kelet-nyugati, ezen belül a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatai. Ez nem kis részben annak a felismerésnek köszönhető, hogy a háború elképzelhetetlen és az emberiség előtt tornyosuló legfontosabb problémákat csak közösen, egymás érdekeinek tiszteletben tartásával lehet megoldani. Ez a felismerés lehetővé tette az érdemi előrelépést a leszerelés területén is. Ennek főbb állomásai között megemh'tette, hogy az INF egyezmény nyomán megkezdődött és rendben folyik a nukleáris fegyverek egy egész osztályának megsemmisítése. Elérhető közelségbe került a stratégiai támadófegyverek 50 százalékos csökkentését előirányzó megállapodás, és biztatóan haladnak a vegyi fegyverek teljes betiltását és megsemmisítését előíró szerződésről folyó tárgyalások. Esély van az atomfegyver-kísérletek további korlátozására, ami végső soron elvezethet teljes megszüntetésükhöz. Bécsben befejezéséhez közeledik az európai hagyományos fegyveres erők és a fegyverzet csökkentéséről, illetve a bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről folytatandó tárgyalások mandátumának kidolgozása. Sikeresen folyik a Stockholmban elfogadott bizalom- és biztonságerősítő intézkedések alkalmazása, és máris sok értékes tapasztalat halmozódott fel ezzel kapcsolatban. A folyamatot méltatva Várkonyi Péter emlékeztetett arra: a Varsói Szerződés országai — az új külpolitikai gondolkodásmód fontos megnyilvánulásaként — már a 80-as évek derekán ráirányították a figyelmet arra, hogy Európában a fegyverzetkorlátozási folyamat egyik döntő elemévé válik a hagyományos leszerelés. Ezt a felismerést tükrözte a budapesti felhívás elfogadása 1986-ban, majd alkotó továbbfejlesztése és gazdagítása a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének berlini és legutóbbi varsói ülésén. Ezzel kapcsolatban a külügyminiszter annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az európai hagyományos erők egyensúlyának, csökkentésének kérdését nem lehet kizárólag katonai szempontok, számszerűségek alapján megközelíteni. Olyan komplex szemléletre van szükség, amely a leszerelést beágyazza a nemzetközi kapcsolatok rendszerébe, annak a leszereléssel, a katonai biztonsággal egyenértékű, lényeges elemeivel, a gazdasági, a politikai, a kulturális, a humanitárius együttműködéssel, az emberi jogok biztosításával együtt. Mára Európában kialakultak ennek a folyamatnak a megfelelő keretei. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet, amelynek utótalálkozója Bécsben sikeresen befejezéséhez közeledik, integrálja magában mindezeket az elemeket, amelyek egyike sem nélkülözhető a tartós és szilárd nemzetközi biztonság fenntartása szempontjából. A magyar külpolitika ma nagy várakozással tekint a meginduló hagyományos leszerelési tárgyalások elé. Tudjuk, a 23-ak mandátumának kidolgozása hosszadalmas, bonyolult tárgyalási folyamat, amely még nem ért véget. Mégis teljes mértékben bízunk abban, hogy sikerül olyan mandátumot kidolgozni, amely jó lehetőséget teremt az eredményes tárgyalásokra. Várkonyi Péter végezetül leszögezte: — Magyarország mélységesen érdekelt mindenfajta leszerelésben, de elsősorban az európai hagyományos fegyveres erők és a fegyverzet csökkentésében. Úgy gondoljuk, hogy földrajzi és politikai helyzeténél fogva országunk alkalmas kísérleti terep lehet olyan leszerelési intézkedések kipróbálására, amelyeket később kontinensnyi méretekben is alkalmazni lehet. Ezek az intézkedések egyaránt vonatkozhatnának mind a Magyar Néphadseregre, mind a területünkön állomásozó külföldi erőkre. HZ Külpolitikai kommentárunk )— Perzsa vásár, tűzszünetben A DEMAVAND ÖT ÉS FÉLEZRES, örök hó fedte csúcsának déli lejtőjén elterülő hatalmas metropolisz, Teherán egyetlen hatalmas lejtő, amelynek szintjei pontosan követik a közel hatmilliós lakosság társadalmi rétegződését. A hierarchia csúcsán — és a főváros legmagasabb pontján — a felső tízezer villáitól is elkülönülve áll Khomeini rezidenciája. Az idős főpap mind ritkábban jelenik meg az erkélyen a nyilvánosság előtt. Az ajatollah, kétezer méteren lévő villájából tekintve le országára, keserűen fejtette ki, hogy az Irakkal vívott — eredetileg az utolsó csepp vérig tervezett — háborúnak véget vető tűzszünet elfogadása nem kisebb tehertétel volt számára, mintha „kiitta volna a méregpoharat”. A város középső szintjén élő középréteg jónéhány tagja ezt a szó szoros értelmében meg is tette. A földkerekség legnagyobb fedett bazárjának kereskedői, a bazársor alatt dél felé húzódó utcák pénzváltói a helyzet alapján és az ország vezetőinek megnyilatkozásaira támaszkodva a háború végeláthatatlan elhúzódására, az ezzel együtt járó áruhiányra, a dollár szilárd pozíciójára építettek. Á tűzszünet elfogadásának hírére azonban a dollár feketepiaci árfolyama egycsapásra harmadára zuhant — magával rántva a főként közép- és kiskaliberű spekulánsokat. A bazárban és környékén járványa szerű öngyilkossági hullám söpört végig, Az alig ezer méteren fekvő alsóvárosban, a szegények lakta körzetekben, a még délebbre húzódó nyomornegyedekben reményekkel és megkönnyebbüléssel fogadták a fegyvemyugvást. A remények közé persze kétség is keveredik: nem lehetett volna már előbb véget vetni az öldöklésnek, a borzalmas véráldozatoknak, amelyekről most derül ki, hogy teljességgel feleslegesek voltak? AZ URALKODÓ KÖZHANGULAT azonban minden kétkedés ellenére az, hogy lassan csak könnyebb lesz az élet. Ennek kisebb jelei már tapasztalhatók — a feketepiacot ért csapás nyomán a bazárban s a kisebb piacokon megjelentek a még szűkösebb időkre felhalmozott árukészletek. A legdrágább a hús — a legolcsóbb a heroin, adagja egy doboz cigaretta árát sem éri el. Az iszlám tisztaságára felügyelő bizottságok felújították a járőrözést; gondosan ügyelnek a nők arcát takaró fátyol, csador alól előbukkanó hajtincsek előírt hosszúságára, — ugyanakkor megtűrnek olyan, korábban Teheránban soha nem látott, s az iszlám szellemével gyökeresen ellentétes cikkeket a vándorárusoknál, sőt a nagyjizletek kirakataiban is, mint a fogamzásgátló tabletták, Madonna és Samantha Fox kazettái, s a „kemény” kábítószerek. Holott az utóbbiak nagybani forgalmazása halálbüntetéssel is megtorolható. Ardebili főügyész ennek érvényt is akar szerezni — mint mondja, majd az újjáépítés és a stabilizálódás után. AZ ÚJJÁÉPÍTÉSBEN BÍZIK az ötven milliós Irán négy millió, munka nélkül tengődő lakosa is. Ha stabil munkaalkalmak egyelőre nem is adódnak Teheránban, némelyest enyhült a fővárosra nehezedő nyomás azzal, hogy a háború pusztításai elől ide menekült vidékiek — a tűzszünet kisebb megsértésére vonatkozó kölcsönös vádaskodások ellenére — mindinkább bíznak abban, hogy végleg elhallgattak a fegyverek; így csapatosan költöznek vissza falvaikba, — sok esetben falvaik romjai közé. Légiparádé — sok áldozattal A légiparádé egyik sebesültjét szállítják el, miután navigációs hiba miatt összeütközött és a nézők közé zuhant három olasz gép. (Népújság-telefoto — MTI) Hétfő estére 42-re emelkedett az NSZK-beli Ramstein amerikai katonai támaszpontján vasárnap délután bekövetkezett katasztrófa halálos áldozatainak száma. A vallási, valamint környezetvédő szervezetek tiltakozása ellenére megtartott nemzetközi NATO-légiparádé során egy úgynevezett találkozási manőver közben egy olasz műrepülő-ala- kulat gépei összeütköztek. Az eset a nyugatnémet tévé kamerái előtt történt. Egyszer csak szikrák szóródtak szerteszét az egymásnak csapódó három katonai repülőgépből, amelyek azután pillanatokon belül lángcsóvává változva lezuhantak. Az egyik a nézők közé csapódott. A nyugatnémet rádióállomások hétfő hajnali közlése szerint hivatalos helyen nem erősítették meg az amerikai támaszpont főparancsnokságának azokat az adatait, amelyek szerint a halottak száma már 47. Számos áldozat a felismerhetetlenségig elégett. Sokak nemzetiségét nem tudták eddig megállapítani. Háromszáznegyven sebesültet kórházban ápolnak, 72 főt járóbetegként kezelnek. A 60 súlyos sebesült állapota válságos. Közöttük sok a gyermek. Az országban a szerencsétlenség után ismét hevesen fellángolt a vita az ilyen légiparádék és az úgynevezett mélyrepülések engedélyezése körül.
