Népújság, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-27 / 205. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 205. szám ÁRA: 1988. augusztus 27., szombat 1.80 FORINT Törvénytervezet a gyülekezési és az egyesülési jogról Lapunk második és harmadik oldalán olvashatják a gyülekezési és az egyesülési jogról alkotott törvénytervezetek szövegét. Mint arról már több fórumon értesülhettek, ezt az alapanyagot szerte az országban megvitatják, hogy olyan végleges változat alakuljon ki, amely tükrözi a közóhajt. A nyilvánosságra hozatal is ezt a célt szolgálja, s hozzájárul ahhoz, hogy mind többen ismerjék meg a számukra sem érdektelen paragrafusokat. Szüreti előkészületek Abasáron — Hevesen a legfőbb munka a paradicsomszedés — A tervezettnél kevesebb napraforgó és cukorrépa termett Mezőgazdasági körkép — augusztusban Rugalmasság? Évek óta halljuk, hogy milyen nehéz idők következnek. Aztán ezzel a tudattal nekivágtunk a következő esztendőnek, de különösebb nehézséget nem tapasztaltunk. Minden haladt a maga útján mint addig, mígnem elérkezett az 1988-as esztendő. Most már szinte minden ember a maga bőrén érzékelheti azt, amiről eddig csak hallottunk. Végre megtörtént a holtpontról való elmozdulás. Igaz, az még világosan most sem látszik, hogy mindez a teljes összeomláshoz, vagy a szebb, gazdagabb, s egyben felhőtlenebb jövőhöz vezet. S hogy miért e szkeptikus megfogalmazás? Céljaink világosak. Elméletileg tulajdonképpen minden rendben. Csakhogy a gyakorlat az, ami még mindig számtalan kérdőjelet tartogat. Mára egyértelművé vált, hogy bürokratikus ügyintézéseinkkel egyik napról a másikra nem sikerült leszámolni. Hosszú évtizedeken keresztül annyira belénk ivódott a papírok s rendelkezések halmazának gyártása, ami nélkül manapság szinte elképzelhetetlennek látszik dolgok elintézése. Nemrégiben például itt járt a lesothói kormány pénzügy- minisztere. Igen elismerően nyilatkozott egyebek mellett bortermelésünkről. Miután pedig megismerte a különböző fajtákat, rábökött egyre, s azt mondta: ebből most azonnal szeretne húszezer palackkal vásárolni. A vendéglátók, hallván a tétel nagyságát, kissé elfehéredtek, s azonnal telefonálgatni kezdtek, hogy vajon milyen formában, s milyen áron lehetne lebonyolítani az üzletet. Végül is nem lehetett. A pénzügyminiszter egri bor nélkül tért haza, s útközben üzent, hogy marad a megszokott spanyol, olasz, vagy francia boroknál. Mert hogy azok vásárlása, szállítása, rossz magyarsággal mondva: ügyintézése nem kerül semmibe. A vevőt nem érdekli, hogy itt milyen szabályok érvényesek. O fizet, s a következő vacsorán már ezzel szerette volna megkínálni vendégeit, ami esetleg újabb rendelést jelenthetett volna. Számtalan más példát is említhetnénk. A Graboplast esetét ismeri az egész ország a televízióból. Ők azok, akik a legnagyobb nyugat-európai autógyárakat ellátták műanyag belső kárpittal. De mert hogy az autógyárak vezetői úgy döntöttek, hogy a jövőben autóval, s nem dollárral fizetnek a kiválónak ítélt magyar termékért, ez nekünk már nem felelt meg. A Graboplast azóta tönkrement, mi pedig leállítottuk a soron kívüli autók kiadását, arra hivatkozva, hogy a KGST-partnerek nem képesek igényeinket kielégíteni. No nem Fiatból, vagy éppen Volkswagenből, hanem Ladából, Skodából, de még Daciából sem. Ha eltörölnénk bürokrata ügyintézéseinket, rendelkezéseinket egyértelműbbé tennénk, megszűnhetnének a példáinkban említett ellentmondások sorozatai. Akkor talán előre is léphetnénk, s nem tűnne úgy, hogy először a háztetőt építettük meg... Kis Szabó Ervin Lassan természetessé válik, hogy gondosabban odafigyelünk a tévéhíradó tudósításaira, a Falurádióra vagy az újságcikkek mondataira, amennyiben a mezőgazdaságról esik szó. Együtt örülünk a szakemberekkel, ha hosszú szárazság után végre jut valamennyi eső a földekre, s együtt szisszenünk fel velük, ha pusztító jégkárokról, vihar után szétdúlt gabonaföldekről értesülünk. Nemcsak a saját háztájink vagy konyhakertünk sarjadó növényeit figyeljük nap mint nap, hanem a hatalmas hektárokon elterülő gabonát, vagy a szinte mértani sorokban egymás mellett álló szőlőtőkéket. Tesszük ezt azért, mert az ország éléskamrájából mindannyian részesülünk. Ha rossz a gabona — veszélyben érezzük mindennapi kenyerünket. Ha bőséges szőlőtermésről kapunk hírt, reménykedünk, hátha lejjebb megy a bor ára. De így van ez a burgonyával, cukorrépával, zöldségekkel és gyümölcsökkel is. Minket, Heves megyeieket természetesen szűkebb pátriánk mezőgazdaságának eredményei izgatnak a legjobban. Éppen ezért, így a nyár vége és ősz eleje felé közeledve érdeklődtünk néhány termelőszövetkezetnél: milyen munkákat fejeztek be nemrégiben, melyek azok, amiket most kezdenek el, és várhatóan tudják-e teljesíteni az éves terveket? A szüreti előkészületek most a legfontosabbak az abasári Rákóczi Tsz-nél — hallottuk Bagi István elnökhelyettestől. A gabona már a magtárakban van, hektáronként 5 tonnányi termett átlagosan. A tarlóhántás már megtörtént, és folyamatosan végzik majd a talajelőkészítési munkákat. Visszatérve a szőlőre: befejezték az oltványok árasztását, öntözését, már csak ezek kiszedése és osztályozása maradt hátra. Már most úgy tűnik azonban, hogy az értékesítéssel gondjaik lesznek: ezen a téren is csökkent az állami támogatás, és köztudottan nehezen eladható a bor. Az abasári Rákóczi Tsz-ben is jelentős károkat okozott az augusztus eleji viharos jégeső: éz körülbelül négyezer mázsa szőlőtermés-kiesést jelent majd, így a tervezett 22 ezer mázsa ennyivel csökken a jövőben. Bár a szüret még odébb van, a konténereket már festik, a traktorokra is szerelik fel a gépi puttonyokat. Szeptember 5-én kezdik meg a csemegeszőlő szedését, s a Sasz- lából 3 ezer mázsa exportmegrendelésük is van Ausztriából. Az éves terv teljesítésével — amennyiben a mennyiséget nézzük — nem lesz gond — mondta az elnökhelyettes -,ám hogy a szőlő értékesítése milyen mértékben sikerül — erre csak december után kaphatunk választ. A hevesi Rákóczi Tsz leginkább egy szóval jellemezhető most: paradicsomtermesztés. Ennek épp most van az idénye: 600 vagon, azaz 6 ezer tonna paradicsomot már el is szállítottak a hatvani konzervgyárba. A szezonnak azonban még korán sincs vége, hiszen októberig 16 ezer tonnára számítanak ebből a zöldségféléből. Ugyanitt a dinnye szedését hamarosan befejezik, az elmúlt hét végéig 535 vagonnyit adtak el a Hungarofructnak, amely tőkés partnerekkel is kapcsolatban áll. Folyik a silózás, a talajelőkészítés, a műtrágyázás, és nemsokára a paprika betakarítását is megkezdhetik. Egy dolog azonban nehezíti most a munkájukat: a héten száz millimétert meghaladó csapadék hullott, emiatt igen bajos a homokos területek megközelítése — tájékoztatott Orosz Péter, a hevesi Rákóczi Tsz közgazdasági elnökhelyettese. A főágazat az állattenyésztés a zagyvaszántói Zagyvavölgye Tsz-nél — tudtuk meg Varga János elnöktől —, de ez természetesen nem jelenti a növénytermesztés lebecsülését. Annál is inkább, mivel az ezer szarvas- marha, és az 1200 tonnányi baromfiállomány számára szükség van takarmányra, abrakra. így az aratás után legfontosabb feladat volt a szalma bálázása. Kukoricából így sem elegendő a megtermelt mennyiség, így ebből vásárlásra szorulnak. A napraforgó és cukorrépa is kevesebb ISsz a tervezettnél, ennek oka a hosszú nyári szárazság. Itt sem feledkeznek meg arról, hogy a földet folyamatosan gondozni kell, még tart a trágyázás, hogy vetéskor ismét jó termőtalajra találjon a gabona. Amíg az idő engedte, folyamatosan végezték a tarlóhántást a földeken. (Fotó: Szántó György) Magyar—román pártfó'titkári találkozó Kölcsönös megállapodás alapján Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke és Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke augusztus 28-án, vasárnap Aradon munkatalálkozót tart. Október 5-ére összehívták az Országgyűlést Ülésezett az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület az Országgyűlést az Alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján október 5-én (szerda) 10 órára összehívta. A Minisztertanács az Ország- gyűlés napirendjére javasolja: — a gazdasági társaságokról, valamint a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslatot, — az általános forgalmi adóról és a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítását, — a bős-nagymarosi beruházás helyzetéről szóló tájékoztatást, továbbá — az ügyrend-előkészítő bizottság tájékoztatóját az Országgyűlés Ügyrendje korszerűsítésének állásáról. Miután az Országgyűlés illetékes bizottságai is megtárgyalták, az Elnöki Tanács módosította a lakásszövetkezetekről szóló korábbijogszabályt, továbbá törvényerejű rendeletet hozott a letéti jegy bevezetéséről. A továbbiakban az Elnöki Tanács kinevezésekről határozott, bírákat mentett fel és választott meg, és kegyelmi ügyekben döntött. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Knopp Andrást 1988. szeptember 1-jei hatállyal művelődési minisztériumi államtitkárrá kinevezte. Abdul Vakil Abdul Vakil, az Afganisztáni Köztársaság külügyminisztere, aki magyar partnere meghívására csütörtökön érkezett hivatalos látogatásra hazánkba, pénteken megkoszorúzta a Magyar Hősök emlékművét a Hősök terén. Ezt követően megkezdődtek a tárgyalások a Külügyminisztériumban az afganisztáni diplomácia vezetője és Várkonyi Péter külügyminiszter között. tárgyalásai A külügyminiszteri tárgyalásokat követően Abdul Vakil és Várkonyi Péter az 1988-1990-es évekre szóló kulturális csereprogramot írt alá. Az Afganisztáni Köztársaság külügyminiszterét az Országházban fogadta Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, valamint Medgyessy Péter miniszterelnökhelyettes. „Kulcskérdés az alkotó légkör” Megyei tanévnyitó értekezlet Egerben Dr. Kovács János, a megyei művelődési osztály vezetője elemezte az oktatás helyzetét. . (Fotó: Szántó György) Pénteken délelőtt Egerben, a Gárdonyi Géza Színházban gyűltek össze megyénk oktatási intézményeinek vezetői, hogy számot vessenek az 1987-88-as tanév eredményeivel és gondjaival, illetve a következő időszak feladataival. Amint elhangzott, nehéz gazdasági és társadalmi helyzétben kell a pedagógusoknak helytállni, megújulni, fölkészíteni a diákságot. A megjelenteket dr. Kovács János, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője köszöntötte, majd az előadói emelvényre lépett, hogy helyzetképet adjon a tanévkezdés küszöbén. Mint kiemelte, a közoktatást az utóbbi években a dinamika, a folyamatok gyakoribb, olykor ideges megzavarása jellemzi. Sok a feszültség, a várakozás nagy, de ezt a feltételrendszer nem követi. Idézte az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályának állás- foglalását, amely szerint az iskolai munka eredményessége a nemzetek közötti gazdasági verseny fontos tényezőjévé vált. Ezt követően hosszasan elemezte az elmúlt tanévet, aláhúzva, hogy a közoktatás fejlesztésének és az oktatási törvény hatályba lépésének sajátságos időszaka volt. A reményekkel szemben negatív társadalmi, gazdaságpolitikai hatások sújtották a közoktatást, amelyek nem az intenzív fejlesztéshez, hanem a szerény szintentartáshoz voltak elegendőek. Végezetül felsorolta az 1988-89-es tanév legfontosabb feladatait, melynek sorában nem kis súlyt kap a pedagógusok anyagi és erkölcsi megbecsülése, az általános iskola minőségi fejlesztése, a nagy létszámú korosztályok középiskolai fogadása, az intézmények és vezetőik önállósága. Ezt követően Haffnemé dr. Miskolczi Margit, a megyei párt- bizottság osztályvezetője szólt a jelenlévőkhöz. Beszélt a nehézségekről, s a türelmetlenségről, amellyel a közvélemény azokat fogadja. A költségvetésben nem kap központi helyet az oktatás, ennek ellenére hatékonyságra kell törekedni, a tartalékok föltárására. Emberpróbáló feladat ilyenkor megújulni, de nélkülözhetetlen, mert a diákok számára a társadalom első modellje az iskola. El kell sajátítaniuk a vitakultúrát. A pedagógusnak politizáló emberré kell válnia, részt venni a helyi társadalom és közélet fórumain. A korszerű neveléshez és tanuláshoz nélkülözhetetlen a pedagógus önfejlesztése, mert változtatni csak azt tud, aki maga is változik. Ehhez kulcskérdés a tantestületek alkotó légköre, egységes szemlélete.
