Népújság, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-20 / 199. szám
[ NÉPÚJSÁG, 1988. augusztus 20., szombat ____ GAZDASÁG — TÁRSADALOM____________________3. J og, bíróság - nyilvánosság Beszélgetés dr. Ripka Kálmánnal, a megyei bíróság elnökével (Fotó: Szántó György) Ma már nemcsak szakmai bér- . kékben járja a mondás: a jog nem tudása senkit sem mentesít. Mármint cselekedeteinek következményei alól. Tudja ezt szinte mindenki. Ám, hogy hozzáférhetőek is legyenek ezek az ismeretek, igen fontos, miképpen, mennyiben találkozik a publikum a jogalkotás és a jogalkalmazás módjaival. Mondjuk, egy törvénytervezet vitája, vagy a bárki által látható bírósági tárgyalás segítője lehet a tájékozottság szélesítésének. Csak így emlegetjük: nyilvánosság. Eltagad- hatatlan joga és érdeke minden állampolgárnak. Ugyanez az ösz- szefoglaló véleménye dr. Ripka Kálmánnak, a Heves Megyei Bíróság elnökének. — Külön jogszabályok garantálják az embereknek, hogy tudomást szerezhessenek a bíróságok munkájáról. Kérem, avasson be bennünket ezekbe az előírásokba. — Mind a Büntetőeljárási törvény IBe.l, mind a Polgári per- rendtartás IPp.l alapelvnek tekinti a bírósági szak nyilvánosságát. Olyannyira, hogy ha ezt a szabályt megsértik, akkor az eljárást, az így született döntést hatályon kívül helyezik! — Néha mégis hallani zárt tárgyalásról. Ezekre mi lehet az indok? — Annyira ritka joggyakorlatunkban, hogy ezerből, ha egy esetben fordul elő. Indokolhatja az, nehogy megsértsenek valamely államtitkot, esetleg hivatali vagy szolgálati titkot. Néha pedig nyomós magánérdek miatt rendelhetik el. Például olyan bűncselekmény esetében, ami a sértett nemiségével kapcsolatos. Házassági bontóperekben a felek maguk is kérhetik a közönség kizárását — érthető: nem akarják kiteregetni magánéletüket —, s ekkor a bíróság köteles eleget tenni kívánságuknak. — Személyesen milyen tapasztalatai vannak ilyen ügyekről a megyében ? — Még Hatvanban voltam bíró, amikor egy esetben arról volt szó, hogy valakik katonai repülőgép egyik alkatrészét lopták el. Azt hitték, vodka van benne... Az ügyész indítványozta a zárt tárgyalást. De szocialista szervezetek egymás közti szerződéseinek jogvitájánál is megesik, főleg, ha a tárgyuk tartozik a titok kategóriájába. Erre azonban megyénkben nemigen volt példa. — Vajon az említett kivételeknél az eljárás valamennyi mozzanatát elzárják előlünk az akták borítófedelei? — Szó sincs róla. Még, ha adott alkalommal — a törvényszabta keretek között — kizárták is a nyilvánosságot, az ítéletet mindig ki kell hirdetni! Úgy, hogy mindenki tudja, mi a döntés. Ez szintén alapelv értékű szabály. — A tárgyalótermeket figyelve, úgy tűnik, a közvélemény még sincs eléggé tisztában e rendelkezésekkel. — Sajnos, így van, bizony csak kevesen tudják, hogy bárki, bármikor részt vehet a tárgyalásokon... — Talán azért is, mert nem nagyon hall róla az állampolgár, mikor, hol dolgoznak fel valamilyen tanulságos esetet. Azt már csak mellékesen említem, rendszerint munkaidőben kerül sor rájuk. — A tárgyalótermek ajtaja mellett, illetve a bírósági hirdető- táblákon külön jegyzékekben közöljük az időpontokat és a témákat. Azt hiszem, a sajtó is segítségünkre lehet ebben. Tény, hogy a legtöbb bírósági eljárás munkaidőben megy végbe, de- hát ezen nehéz változtatni. Össze kell hangolni az ügyész, a védő, a jogtanácsos munkáját a miénkkel, adott esetben a büntetésvégrehajtási intézet szigorú időbeosztására is tekintettel kell lennünk. Büntető szakban így is nagyobb a hallgatóság. Ugyanakkor az is igaz, számos polgári ügy — például az ingatlan határával, értékével kapcsolatos, vagy a gazdálkodó szervek bizonyos jogvitája — nem is tart számot közérdeklődésre. — Már leszögeztük: a nyilvánosság mai igazságszolgáltatásunk igen fontos alapelve, amely a társadalom számára betekintést, egyszersmind ellenőrzést enged a jogi munkába. Eloszlatja a kételyt, hogy az misztikus ködbe burkolódzó valami. Nyilván Justitia követei is igyekeznek megteremteni a tájékozottság mind szélesebb körűvé válásának lehetőségét? — Természetes, hiszen — nem szabad elfeledni — a bírákat is választják! Középiskolai osztályoknak szervezünk látogatásokat egy-egy ügyre. Sajátos megoldás lehet a helyszíni tárgyalás. Ezeknek nevelő jellegük van, s a munkáltatók biztosítják a helyet, a közönséget. Igaz, elég kevés alkalommal indokolt ez a módszer. Például akkor, ha egy vállalatnál elszaporodik valamilyen bűncselekményfajta. A nyilvánosságot erősítik a népi ülnökök beszámolói is. őket munkahelyeken, lakóközösségekben választják. Kötelesek munkájukról rendszeresen tájékoztatást adni. Általában szakbírók is ott vannak ezeken a fórumokon, hogy válaszoljanak a kifejezetten szakmai kérdésekre. Fontos a sajtó szerepe is. Ám — terjedelmi korlátok miatt — a cikkekben, tudósításokban nem lehet benne teljes egészében minden határozat. Ezért is az a látszat néha, hogy enyhék az ítéletek. — Nem így van ? Mert a köz vélemény az újságban meg nem jelenő döntések egy részénél is azt érzi, hogy a vádlott néma megérdemelt büntetést kapta... — Az ügyben szereplők számára megadatik mindig a jogorvoslat lehetősége. Persze, vitatkozhatnak is az emberek valamely döntés helyénvalóságán. De az ítélkezés a szakemberek dolga! ők ismerik a jogszabályokat, az esetek valamennyi körülményét, amelyeket mérlegelésük során figyelembe kell venniük. — Apropó, jogszabályok! A tények arra utalnak, megismerésükben bőven van még pótolni való. — Ez is hozzátartozik a nyilvánosság témaköréhez. Van is rá mód, hiszen a szabálygyűjteményeket bárki megszerezheti. Persze, a teljes körű, valamennyi paragrafusra kiteijedő tudás kialakítása még a szakembereknek is nehéz, főképp iszonyatos nagy számuk miatt. Nem véletlen a jogászoknál sem a szakosodás. Éppúgy, ahogy az orvostudományban van. No és, aki csal, lop, megöl valakit, az a törvény- könyvek nélkül is jól tudja, ezt tiltják az előírások. Tehát nem azzal van baj, hogy ne ismernék a jogszabályokat. Egyébként segítségére vannak a lakosságnak olyan intézmények is, mint a Tü- dományos Ismeretterjesztő Társulat, a népfront, a Házi Jogtanácsadó, a televízióban a Jogi esetek és a Kék fény. Ebben élen járunk a világban. Úgy gondolom, minél többen minél több jogszabályt ismernek, annál kevesebb gond lesz a jogsértőkkel. — Eljutottunk odáig, hogy az állampolgárnak a jogalkotás terén is van beleszólási lehetősége, erősítendő a nyilvánosságot. Vajon kellőképpen megvan-e erre a módjuk? — A társadalmi viták mindenképpen ezt szolgálják. Például a Családjogi törvény esetében országosan megtárgyalták az emberek a tervezetet. Ha a dolgozók igénylik, nem hiszem, hogy akadálya lenne, hogy a Hazafias Népfront valamelyik bizottsága ne kezdeményezné a hasonló fórumokat. Szalay Zoltán Találmányok külföldre Az egyéni feltalálók jelentős találmányainak exportálását is vál- lalja'a közelmúltban megalakult Szellemi Termék Értékesítő GT. A MTESZ, valamint a Licencia Találmányokat Értékesítő és Innovációs Külkereskedelmi Vállalat azonos arányú tőkével létrehozott gazdasági társasága együttműködik azokkal az állampolgárokkal, akik magánemberként kívánják találmányukat értékesíteni. A külkereskedők mindenekelőtt a MTESZ 34 tagegyesületében tömörült 170 ezer műszaki szakember szellemi termékét exportálják. A gazdasági társaság gördülékenyebbé teszi azt az utat, amelyet a műszaki szakembereknek be kell járni találmányuk elfogadtatásáért. Az új szellemi alkotások kötelező minőségi vizsgálatáról a feltaláló helyett a gazdasági társaság gondoskodik. Az alig pár hónapja létező Szellemi Termék Értékesítő GT a MTESZ pályázataira beküldött pályamunkák közül több mint 600-nak a műszaki leírását gyűjtötte össze. A gazdasági társaság felkérésére szakértők jelölték ki a piacképeseket. Gabonakincsünk a minőségtől, az exportig A Népújság kérdez - válaszol: Jurányi János, Heves Megye Tanácsának osztályvezetője Augusztus 2ö-a az új kenyér ünnepe. Ilyenkor az átlagostól is több szó esik a gabonáról, a belőle őrölt hófehér lisztről és az abból sütött hosszúkás és kerek cipókról. Nem alaptalanul, hiszen a magyar ember évszázadok óta tiszteli a gabonát, becsüli azokat, akik fáradságos munkával esztendőről esztendőre megtermelik kenyerünket. Hogy mit is jelent szűkebb hazánkban a gabona az élelmiszertermelés rendszerében, erről beszélgettünk Jurányi Jánossal, Heves Megye Tanácsa mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjével. (A szerző felvétele) — Itt a hevesi tájon kalászos gabonákból évente 10-12 ezer hektárt vetnek gazdaságaink — mondta —, amely az összes szántóterületnek közel a felét teszi ki. Ebből az arányból következik, hogy minden más kultúránál meghatározóbb a kalászosok, azon belül a búza jelentősége. Mezőgazdasági nagyüzemeink többségében a gazdasági év sikere, az eredmény nagysága, a dolgozók jövedelme nagyban függött attól, hogy mennyi kenyér- nekvalót sikerült abban az évben learatni. — Ez ma is így van ? — A korábbi időkben belföldön és a világpiacon szinte korlátlan mennyiségben el lehetett adni a búzát kedvező áron. Ennek megfelelően alakítottuk ki országosan és a megyében is termelési célkitűzéseinket. A feltételek biztosításánál meghatározó szerepet kapott a mennyiség, ennek megfelelően választották meg üzemeink a fajtákat, és a termőföld tápanyag-utánpótlását. Az ösztönző szabályozás nagyüzemeinkben összességében elérte célját. Évről évre növekedett a termelési színvonal, és országos összehasonlításban megyénk az adottságainál kedvezőbb ka- lászosgabona-termelési eredményeket ért el. Az utóbbi, a VI. ötéves tervidőszakban közel 25 százalékkal növekedett a búza hektáronkénti terméshozama az előző tervidőszak átlagához képest. Ugyanakkor nőtt a termő- terület is. Az elmúlt években azonban tapasztalható, hogy a piac fokozottabban igényesebb lett. Érzékenyebb a minőségre, és ez egyre inkább kifejezésre jut a gabona felvásárlási áraiban is. — Az aratás nemrég befejeződött. Miként értékeli a nagy nyári munka tapasztalatait? — Mérlege összességében kedvező. Negyedével több kalászosgabona termett 1988-ban, mint az előző évben, és a hektáronkénti megyei átlag is tíz százalékkal haladja meg a tervezettet. A VII. ötéves tervidőszakra szűkebb hazánkban az előirányzat évente 400 ezer tonnát meghaladó összes gabonatermelés, amelyhez a kalászosok az idén örvendetesen több, mint 350 ezer tonnával járultak hozzá. Kiemelkedő, hektáronként hat tonnán felüli termésátlagot takarítottak be a hevesi Rákóczi, a poroszlói Magyar-Szovjet Barátság, a ke- recsendi Aranykalász, a viszneki Béke, a kömlői Május 1. és a nagyrédei Szőlőskert Termelő- szövetkezetben. A minőség megfelelő, de üzemenként, sőt azon belül táblánként is jelentős eltérések mutatkoznak. A búza hektolitersúlya 78-84 kilogramm között alakult, amely az elmúlt évinél kedvezőbb és jónak értékelhető. A sikértartalom és a si- kérminőség viszont gyengébb, mint 1987-ben volt. Ez főleg egyes fajtáknál tapasztalható. A Heves Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat által felvásárolt búzákban 33-34 százalékos sikértartalmú nem volt, 27 százalékon felüli lett az átvett mennyiség közel 30 százaléka. Huszonhetesnek minősítették az összes mennyiség 37 százalékát. A többi búza alacsonyabb sütőipari értékű, gyakorlatilag takar- mányminőségűek. Természetesen ennek megfelelően fizetett a felvásárló minőségi felárat.-Mennyire törekedtek az üzemek a helyes fajtaösszetétel megválasztására ? — Az aratás tapasztalataiból már most, az első értékelések során megállapítható, hogy gazdaságaink az egyes fajták megválasztásánál a korábbi éveknél jobban összpontosítottak a mennyiségi és minőségi ösztönzésre. A még mindig meghatározó Jubilejnaja búzafajta mellett egyre inkább előtérbe kerülnek a korszerű hazai nemesítésűek, elsősorban a martonvásári fajták. őszi árpából a megyénkben nemesített kompolti korai vizsgázott a legjobban. Örvendetes, hogy üzemeink növekvő figyelmet fordítanak a vetőmag-felújításra, a biológiailag kedvező és magas termőképességű fajták termelésbe vonására. Tapasztalataink között igen jónak tartjuk azt, hogy kedvező időjárási körülmények között nagy intenzitással, igen szervezetten zajlott az aratás. Sikeres lebonyolításához a hazai és a szlovákiai üzemekkel való jó együttműködés éppúgy hozzájárult, mint a megfelelő színvonalú alkatrész- és anyagellátás. Látogatottak és eredményesek voltak az egri Agroker Vállalat hét végi ügyeletéi is. — Volt-e fennakadás az átvétel során, és az elmúlt hetekben oly sokat emlegetett fizetési lehetőségekben ? — Elismerésre méltó módon, zökkenőmentesen szervezte és bonyolította a learatott gabona felvásárlását a Heves Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat. Szűkebb hazánk nagyüzemeinek többségével példás és korrekt kapcsolatot alakított ki, a sokat emlegetett fizetést-finan- szírozást is alapvetően megnyugtató módon rendezte a gazdaságok felé. A búza 191.370 tonnás felvásárlási tervét a vállalat már túlteljesítette, folyamatos és elérhető az őszi és tavaszi árpa, illetve rozs átvételi terve is. A megyei kenyérgabona- -felvásárlás igen jelentős része, több mint fele az exportpiacokon értékesül. Ennek döntő hányada a Szovjetunióba irányuló kivitel, melyet időnként és sajnos visszatérően a szállítóeszközök hiánya késleltet. Kivitelünk kisebb része Lengyelországba és Csehszlovákiába irányul. Ezek éves előirányzatát már teljesítette a Heves Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat. — Mennyire elégedettek az idei terméssel? — Összességében úgy értékeljük, hogy az 1988-as év Heves megyében igen jó kalászosgabo- na-termést hozott, amely várakozásainknak és becsléseinknek megfelelt. Köszönet és elismerés illeti elsősorban mezőgazdasági nagyüzemeinket és mindazokat, akik a vetéstől az aratásig, az értékesítés befejezéséig ebben a munkában részt vállaltak. Mentusz Károly Táborozok Erdélyből Balatonszemesen az Express ifjúsági üdülőjében Erdélyből áttelepült fiatalok táboroznak. A KISZ KB szervezésében már négy csoport vett részt a pihenéssel, kikapcsolódással egybekötött, beilleszkedést segítő táborban. Augusztus 23-ig öt csoportban három- száznyolcvan fiatal nyaralhat ingyenesen. A kiscsoport gyakorlati foglalkozása (MTl-fotó)
