Népújság, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-19 / 198. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. augusztus 19., péntek GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3. Legnagyobb az építőipar részaránya, majd a fuvarozásé Felmérés a szolgáltatásokról Bükkszék — a falu, amelyik nyáron ”él”.., Amikor a bábból pillangó lesz Orbán Gábor: „Ez a szép intézmény télen tölti be igazi feladatát” HIéÉ Bükkszék szive — a salvusos strand Nyáron az apróké a faluház A Központi Statisztikai Hiva­tal felmérte, hogy a járművek, a háztartási gépek és berendezé­sek javítása, karbantartása, a mosás, a vegytisztítás, a lakóépü­letek fenntartása, a lakások kor­szerűsítése, a fodrászat, a fény­képészet, egyszóval a lakosság és a közületek részére nyújtott szol­gáltatások színvonala, igénybe vétele hogyan alakult az utóbbi időben. Az árak — mivel a fel­mérés az elmúlt évet tükrözi — ma már lényegesen magasabbak, mint a vizsgálat idején, ám a sta­tisztikusok számos következte­tése ma is helytálló. Az adatok szerint tavaly 62 milliárd forint értékű szolgálta­tást nyújtottak az erre szakoso­dott vállalatok, szövetkezetek és magánszemélyek, ezen belül a lakosságnak nyújtott szolgáltatá­sok értéke folyó áron 17,3 száza­lékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A lakosság teljes fo­gyasztásán belül igen alacsony - 5,6 százalékos — a szolgáltatá­sokra fordított kiadások aránya, noha a statisztika ide sorolja a közlekedést, a kulturális és egészségügyi szolgáltatásokat is. Az elmúlt évben összességében egy-egy lakos alig több mint né­gyezer forint értékű szolgáltatást vett igénybe, ezt érdemes össze­hasonlítani például az egy lakos­ra jutó élelmiszerfogyasztással, ami 17 ezer forintot tett ki, vagy a szeszesital-fogyasztással, amely­nek értéke meghaladta a hatezer forintot. A statisztika 31 féle szolgálta­tást tart nyilván, ezen belül a leg­nagyobb — 25 százalék — az épí­tőipar részaránya, ezt követi a la­kosság részére végzett fuvarozás 19 százalékkal, majd a személy­gépkocsi-javítás 13 százalékkal. Néhány klasszikusnak mondha­tó szolgáltatást, például a híra­dástechnikai készülékek javítá­sát kevesebben veszik igénybe, mint korábban. A szolgáltatások színvonala legjobban azzal jelle­Szeptember 20-25. között rendezik meg Gyöngyösön a me­zőgazdasági és élelmiszeripari szakkiállítást. Az 1500 négyzet- méteres fedett, és 2000 négyzet- méteres szabadterületen össze­sen 83 kiállító mutatja be termé­keit, és kínálja szolgáltatásait. A gyöngyösi rendezvény főként a kistermelők számára nyújtja a tá­jékozódás lehetőségét. Nemrég alakult meg Hatvan­ban az Egészség- és Családvédő Egyesület, amely a Hazafias Népfront, valamint más helyi társadalmi szervezetek támoga­tásával dolgozik. Célja többek között az egészséges, mértékle­tes életmódra való nevelés, amely magába foglalja a testkul­túrát, az evés és ivás szokásainak jó irányba való terelését. — Az egyesület első komoly városi szintű akciójának egy olyan, kóstolóval, tanácsadással egybekötött termékbemutató ígérkezik, amelyet jövő hét keddjén, délután 3 órakor rende­zünk meg a Szálkái utcai székhá­zunk nagytermében — mondotta Fehérné Lovász Mária városi tit­kár, aki már az induláskor nagy jelentőséget tulajdonított a kez­deményezésnek. — Mit láthat­nak, mit ízlelhetnek nálunk e délután vendégei? Először is dr. Berzsenyi László, a Siófoki Álla­mi Gazdaság és a Drégelypalán- ki Szondy Tsz által előállított ol­csó rostos italok, gyümölcszselék és torták elkészítési módját, fo­gyasztásuk előnyeit ismerteti, majd válaszol a résztvevők kér­déseire. mezhető, hogy a különféle szol­gáltatásokat hány helyen lehet igénybe venni. Tavaly az év vé­gén a vállalatok és szövetkezetek az országban 20.477 helyen vet­tek fel megrendeléseket, mind­össze 1 százalékkal több helyen, mint egy évvel korábban. A sze­mélygépkocsi-javítás és a gázké­szülék-javítás több helyen ren­delhető meg, mint korábban, ám mosást, ruhajavítást, méretre ké­szítést, fényképészetet, építőipa­rijavítást kevesebb helyen vállal­nak. Az állami és szövetkezeti vál­lalatok nem bővítették telephe­lyeiket, s a kisiparosok közül is 31 ezren adták vissza az ipatjo- gosítványukat az elmúlt évben. Nagy a fluktuáció is a magánkisi­parban, elsősorban a fuvarozó kisiparosok körében, közülük az elmúlt évben minden negyedik kicserélődött. A lakossági szolgáltatást vég­ző szervezetek nem egészen egy­negyede kisszervezetként műkö­dik, ezek az utóbbi években ala­kultak. A híradástechnikai ké­szülékek javításában részesedé­sük például 57, a mosásban, kel­mefestésben és vegytisztításban 48, de a személygépkocsi-javí­tásban és karbantartásban is im­már 23 százalék. Figyelemre méltó azonban, hogy a szolgálta­tások árbevételéből részesedé­sük ennél lényegesen magasabb, a személygépkocsi-javításoknál például 64 százalék, a híradás- technikai készülékek javításánál, karbantartásánál és üzembe he­lyezésénél 66 százalék, a mosás­nál, kelmefestésnél 63 százalék, mindössze a fodrászatban és a kozmetikában alacsonyabb tíz árbevétel, mint a kisszervezetek részesedése a szolgáltatásban. A fodrász-, kozmetikai iparban ugyanis a kisszervezetek műkö­désének részesedése 42 száza­lék, míg az ezekért a szolgáltatá­sokért befolyó árbevételnek csak 38 százalékát könyvelhetik el. Gyöngyösön egyebek között banki és állategészségügyi tanácsadást nyújtanak, és az ér­deklődők megismerhetik a kis­termelés modellgazdaságainak életét, tevékenységét. A rendez­vényre a Mátra-szüret esemény- sorozat keretében kerül sor. Az utazásnál a vasúton érke­zők 33 százalékos kedvezményt vehetnek igénybe. Azt is elmondotta a városi népfront bizottság titkára, hogy elsősorban az üzemek és iskolák vezetőit, képviselőit váiják a kóstolóval összekötött randevú­ra. Fő céljuk ugyanis, hogy az ol­csó, szénsavmentes gyümölcsle- veknek, felfújtaknak, zseléknek a munkások és a felnövekvő diákság körében teremtsenek pi­acot, keltsenek irántuk érdeklő­dést. Arról szintén informálód­tunk, hogy az említett gazdasági társulás által forgalomba hozan­dó készítmények általában 80 százalékkal több gyümölcsöt, 40 százalékkal kevesebb cukrot tar­talmaznak, mint az eddigi gyárt­mányok, tehát elejét veszi a korai hízásnak. — De azt sem érdektelen meg­említenem, hogy a társulás nem­csak készítményeit kívánja széles körben elterjeszteni, hanem ab­ban is a különböző munkahe­lyek, iskolák segítségére siet, hogy oda italkeverőgépeket he­lyez ki bizományba, illetve áruk­nak hároméves részlettörlesztés­re — egészítette ki mondandóját a népfront városi titkára. (moldvay) Megdöbbentő az a kétla- kiság, ami a kicsi hegyi falut, Bükkszéket jellemzi. Télen éli a maga kis csendes életét, nyáron viszont, mint a báb­ból kikelő pillangó, megvál­tozik, erőre kap, új színekkel kápráztatja el a szemlélő- dőt. Vajon melyik az igazi ar­ca? A nyugalmas vagy a vál­tozatos ? Lakói mit szeretnek jobban ? Békéjét vagy az ide­genekkel teli mozgalmassá­gát? Csupa olyan kérdés, amire félnapos nézelődés után nem lehet válaszolni. Lehetőség legfeljebb arra van, hogy néhány érdeke­sebb színfoltot, egy-egy ar­cot felvillantsunk. Ritka dolog, hogy a tanácsel­nöki poszton nem férfival, ha­nem hölggyel, Tulák Istvánnéval találkozunk. Ő maga is nevetve meséli, hogy a megyében ketten vannak asszonyok ilyen tisztség­ben. Igyekszik a falut jó oldaláról bemutatni, dicsér, — későbbi sé­támon bebizonyosodik: nem is alaptalanul. — A Salvus gyógyvíz, a friss hegyi levegő, az erdőkkel övezett környezet — mind mind olyan tényező, amely csábító vonzerőt jelent az üdülni vágyóknak - mondja. De nemcsak nekik, a két hétre érkezőknek, hanem azoknak is, akik huzamosabb időt szeretnének eltölteni ezen a helyen. Nem sok kis település di­csekedhet azzal sem, hogy veze­tékes ivóvize, folyamatosan bő­vülő szennyvízhálózata van. A község fejlődésében jelentős sze­repe van a Mátra-Bükki Intéző Bizottságnak is.-Az itteni emberek szorgal­masak — folytatja az elnöknő. -Szépen építkeznek, legtöbben háztájiban állatot is tartanak. A tisztaságra is adnak, megnézheti a portájukat, minden ház előtt virágágyás, az udvarok rendezet­tek. De nemcsak a sajátukra fi­gyelnek: nincs szeméthegy a köz­ség egyik végében sem. Az április nálunk a felkészülés hónapja, ekkor csinosítja mindenki a háza környékét, látná, hogy dolgoz­gatnak! Hiába, májusban már ér­keznek a vendégek, és mindenki azon van, hogy illően fogadjuk őket.-Az egyértelmű, hogy nyáron a strand jelenti a fő programot. Té­len, vagy rossz időben hová tud­nak menni az emberek?-Tavaly felépült a faluház. Könyvtár, videó, számítógépek - ezt kínálja. Nyáron esténként ott az erdei mozi, leginkább a nyug­díjasok kedvence, a fiatalok meg inkább diszkóba járnak.-Néhány éve adták át az Út tö­rő-és Ifjúsági Központot. Nya­ranta érkeznek a gyerekek. Télen viszont üresen áll, vagy nem?-Már nem. Kereskedelmi szál­láshelyként működik, különféle utazási irodák szervezésében, így összességében nem vesztesé­ges a tábor fenntartása.- Önöknek igen fontos az ide­genforgalom. Ezen lendítene, ha lenne itt egy kemping is...-Lesz — hangzik a rövid vá­lasz. -Úgy néz ki, hogy jövőre át­adhatjuk. Egyébként — hallga­tólagosan — most is van itt a falu­ban egy vadkemping, vizes blok­kal, egyebekkel, de ez csak ideig­lenes állapot. Elbúcsúzom, ám az elnökasszony még átkísér a ta­nácsháztól nem messze lévőfalu­házba. A fülledt meleg után jól esik a vastagfalak között fogadó hús levegő. Úgy látszik, a helybé­li gyerekek is így vélik, és a stran­dolás, focizás helyett inkább a számítógépekkel játszanak. ’’Atyamesterük”, Orbán Gábor a faluház vezetője. Amolyan vér­beli népművelőnek látszik. Ez annál érdekesebb, mert eredeti foglalkozása meteorológus. Messziről, Békéscsabáról érke­zett: feleségének és gyermeké­nek javasolták a hegyi levegőt. Azt mondja, nem bánta meg a lakóhelyváltozást.-Ez a szép ház inkább télen tölti be a feladatát — magyaráz­za. -Akkor ez az egyetlen szóra­kozási lehetőség a faluban - az apróbb gyerekeknek. A diszkó ’’megfogja” a fiatalokat, sajná­lom, hogy így van, de legtöbbjü­ket ez kielégíti. Persze van egy jól működő ifjúsági klubjuk, ahol még összejárhatnak.-Nyaralók betévednek ide?-Igen, a könyvtárba. Most is 25-26 olvasó van közülük.-Milyen könyveket keresnek?-Szórakoztatót. És persze kri­mit. Tudja, mi volt az idén a slá­ger? A Murphy törvénykönyve...-Ne haragudjon, de kicsit ke­vésnek találom a programot. (Nem kertel, nem próbál kitérni a válasz elől...)-Igaza van. Tavaly, amikor megnyílt a ház, én próbáltam kü­lönféle előadókat meghívni, de akkoriban senki sem vállalkozott rá. Még nem tudták, hogy az adó miatt megtalálják-e a számításu­kat, vagy sem. De jövő nyáron már más lesz a helyzet: terve­zünk egy rendezvénysorozatot, még nem tudjuk, mi lesz a címe, ’’Bükkszéki napok”, vagy valami hasonló. író-olvasó találkozóval, kézművesek bemutatkozásával, egyebekkel.-Egy évben mennyi pénzzel rendelkezik?-350 ezer forinttal. Manapság nem illik ilyeneket mondani, de ez nem kevés. Igaz, hogy ebből kell fedezni mindent: a fenntar­tás költségeit, a két itt dolgozó fi­zetését, a könyvtár bővítését, a villanyszámlát. Jövőre viszont ugyanez az összeg már szűkös lesz... A fürdő előtti parkolóban, amely a hétköznap ellenére is tömve van autókkal, találjuk meg ’’őrüket”, Kovács Gábor nyugdíjast. Úgy látszik, örül a hirtelen jött társaságnak, szíve­sen felel.-Én csak kisegítek. Egyébként nagyanya van itt, a feleségem. Ő a főnök. Csak most elment ebé­dért.-A nyugdíjazása előtt hol dol­gozott?-Egerben, a Közműnél. Meg itt, a fúrósoknál. Ötvenkét olaj­kutat fúrtunk ki. Meg ezt is itt ni!- bök hátrafelé a fejével.-Melyiket?-Hát azt ott, ahol fürdenek.-Mondja, szeretik itt az embe­rek az idegeneket?-Biztosan — kacsint incsel­kedve.- Azok hozzák a pénzt. Ezért is gazdag Bükkszék, fajin házak vannak itt, meg tisztaság! A fürdőt nem hagyhatom ki. Végül is ez a falu szíve, az itteni gyógyvíz egyebeknek a panaszait enyhíti, másoknak - közvetve — jövedelmi forrás: 20-30 háznál működik a fizetővendég-szolgá­lat. A melegvizes medence zsú­folt, de a nagyobbikban is lubic­kolnak jó néhányan. Smíró György strandvezetőtől megtu­dom, hogy júliusban átlagosan naponta ezerötszázan látogattak ide. A szám is jelzi: bizony bőví­tésre szorul a termálfürdő, amit a közeljövőre ígér az Észak-Ma­gyarországi Regionális Vízmű. Ez több vendéget, és így mások­nak is hasznot jelent. Fogadó építését tervezi például a péter- vásári áfész, a telek helyét már ki is nézték a strand közelében. A több üdülő pedig a büfések, lán­gossütők, kifőzdék gazdáinak is biztosítja a jövedelmi forrást. Tényleg, megéri Bükkszéken bü­fésnek lenni? - kérdezem az egri Bóta Gábort?-Anyagilag igen-— válaszolja tárgyilagosan. -Viszont rettene­tesén fárasztói-' Ért kijövök* 4de május 15-én, hajnali öt órakor, és gyakorlatilag szeptember 15-én, este költözöm vissza Egerbe. Persze minden este hazajárok. Más lenne, ha találtam volna itt egy olcsón bérbe vehető kis há­zat, vagy az áruellátás lenne olyan bőséges, hogy nem kellene nap mint nap a megyeszékhelyre utazni érte. Szóval kimentő. És természetesen csak idényjellegű, hisz tavasszal, ősszel, meg télen itt aztán abszolút nincs forgalom, így szeptembertől munkahelyet is változtatok:Egerben, az Ifjú­sági Házban indítom el a büfét. (Pár mondat és lohol is tovább. Túl sok ideje nincs, hogy cseveg­jen, kávét darálni indult a strand felé.) A lángos, sült kolbász és a hal ingerlő illatával az orrunkban in­dulunk hazafelé. Hamarosan itt a szeptember, az ősz, amikor eb­ből az egynyári pillangó-faluból ismét apró kis báb lesz, hogy az­tán tavasz végén újra megrázza magát, és szürke ruháját letéve csábos színeivel hívogassa vissza mindazokat, akik hűségesek, ra­gaszkodók hozzá... Doros Judit Gondozott virágágyások — nemcsak egy ház előtt (Fotó: Szántó György) Szakkiállítás Gyöngyösön Olcsó, egészséges italt, ételt üzembe, iskolába...! Termékbemutató, tanácsadás a hatvani népfrontnál

Next

/
Thumbnails
Contents