Népújság, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-19 / 198. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX. évfolyam, 198. szám ÁRA: 1988. augusztus 19., péntek 1,80 FORINT Szerepe meghatározó marad — Újszerű kezdeményezések — Szárítóüzem Gyöngyösön — Mélyhűtőt építenek a megyeszékhelyen. A Zöldért és Jövője Csomagolásra készítik elő a tejes káposztát (Fotó: Perl Márton) Túl az országhatáron Hazatérvén külhoni üdülésből, nem kerülhetem el, hogy ismerőseimnek rövi- den-hosszan beszámoljak tapasztalataimról. — Na és mit hoztatok? — kezdik így sokan a faggatózást. Ha nem is értetlenül, de kissé bosszankodva reagálok a felvetésre. Tudomásul kell vennem: sokak számára a külföldi űt sikerének egyik legfontosabb fokmérője, hogy hány, itthon hiánycikknek számító terméket sikerül beszerezni, vagy épp hány ’’nélkülözhetetlen” dologhoz juthattunk hozzá olcsóbban. Nem azt mondom, egy idegen országgal való ismerkedés során elengedhetetlen, hogy sorra ne vegyük az üzleteket: milyen életszínvonalat, milyen szokásokat tükröz az árukínálat, a kiszolgálása vevőkkel való bánásmód. A baj ott van, ha az effajta ismerkedés öncélúvá válik. Ha nem jut idő arra, hogy az idegen földön járó turista benézzen egy-egy műemléktemplomba, urambocsá' elgyönyörködjön a táj, az épületek szépségében, vagy épp megtapasztalja a hiányosságokat. Márpedig nem kevesen vannak, akik kirakatokra szegezett szemmel járják a csodálatos városok utcáit, nézve, de meg nem látva egyéb szépségeit. S mivel a pénztárcájuk ilyenkor szükségszerűen vaskosabb, elragadja őket a vásárlás szórakozásának múlékony öröme. Ez persze, önmagában még nem lenne olyan nagy baj. Csakhogy, a vendéglátók egy ideig készségesen is kiszolgálják a külföldieket, de egy idő után egész nemzetről alkothatnak hamis, s cseppet sem hízelgő összképet. Különösen így van ez a szocialista országok némelyikében, Csehszlovákiában, az NDK-ban, ahol bizonyos olcsó termékek — például most a gyerekruhák, háztartási cikkek — tömeges felvásárlása után a lakosok nem állják meg, hogy rosszalló megjegyzést ne tegyenek a magyarokra, mondván, ezt és azt azért nem lehet majd kapni, mert a turisták ’’kirabolják az üzleteket.” S tegyük a szívünkre a kezünket, hasonló kijelentések itthon is elhangzanak, csak épp más ’’baráti” országokból érkezőket illetve. Persze — érvelnének ezzel szemben jónéhányan -,az amúgy is borsos árú utazásnak valahogy meg kell térülnie. Ezért aztán számolnak, üzletelnek. Menjünk csak néhány kilométerrel arrébb, nyugatra! A világútlevél szélesre tárta az üzleti lehetőségeket. Hány magatehetetlen, idős ember kerekedett útra az idén Bécs- be, s még távolabb, csakhogy saját valutakeretével segíthesse önszántából, vagy épp családi kényszer hatására fiai, lányai szerzési vágyát. Nem jól van ez így. Éljünk a szabadabb utazás lehetőségével, de ne éljünk vissza vele! Jámbor Ildikó A burgonya, zöldség és gyümölcs a lakosság élelmiszerekre fordított kiadásainak mindösz- sze 8-9 százalékát képviseli, az összfogyasztásban pedig részaránya csupán 2 százalék. Ennek ellenére az említettek kínálata, ára jelentősen befolyásolja a fogyasztói közérzetet, a vásárlói közhangulatot. Emellett a termelés, a felvásárlás és az értékesítés szervezettsége, fejlettségi színvonala nemcsak gazdasági, hanem fontos politikai kérdés is. A Heves Megyei Zöldért Vállalat a több szektorú felvásárlás és értékesítés mellett is szőkébb hazánkban meghatározó mind a felvásárlás, mind az értékesítés megszervezésében. Az üzletpolitikai célkitűzései között a tőkés export mellett legfontosabb feladata megyénk lakosságának ellátása burgonyával, zöldséggel és gyümölcscsel. E cél érdekében ráhatással van a termelésre, és azt többségében szerződésekkel biztosítja. Különös tekintettel azokra az árukra vonatkozóan, amelyek alacsony hatékonysággal termel- hetők. Jelenleg ilyenek a fűtött fólia alatt megtermelt cikkek, a burgonya, a gyökér és részben a téli alma is. A vállalat ellátásban betöltött szerepét jól érzékelteti a téli tárolásban való részvétel. Évről évre ugyanis a szükséglet 90 százalékát helyezi el raktárakba, a téli hetekben jelentkező igények kielégítésére. Az árualapok biztosításának előfeltétele a megfelelő termelési háttér. Heves megyében tovább folytatódott a zöldség, a gyümölcs termőterületének csökkenése, amely az 1986-os 8100 hektárról 7100 hektárra mérséklődött. Ugyanakkor a betakarított árumennyiség viszont 110 ezerről 120 ezer tonnára emelke- dett.Ez annak tudható be, hogy az intenzív öntözési program keretében 1987-ben Hevesben 3000 hektár termőterületet öntöztek. Ebben az évben pedig ez további 2000 hektárral emelkedik, főként a Tisza körzetében. A hitetlen fóliás termőterület változatlanul 1,2-1,3 millió négyzetméter. Az összes területen belül a nagyüzemek termelése mintegy 500 hektárral csökkent, ugyanakkor növekedett a háztáji és kisegítő gazdaságok termőterülete és termelése. Különös élénkülési kedv tapasztalható idén január 1-je óta, a bevezetett szabályozó rendszer alapján, melyet az értékesített vetőmagvak és szaporító anyagok nagysága egyértelműen igazol. Mint Rónai József vállalati igazgatótól megtudtuk, fontos termelési célkitűzésük az is, hogy a megtermelt árumennyiség összetételében szolgálja az exportot, különösen a konvertibilis pénzeszközökben elszámolható árualapokat. Ezt segíti elő az az élelmiszeripari fejlesztési program, amelynek első lépcsőseként a múlt év közepén Gyöngyösön, a hűtőház területén üzembe helyezték az új szárító rendszert. A nyugatnémet Binder típusú technológiával 250-300 tonna szárított terméket állítanak elő, kizárólag tőkés exportra. Nyári időszakban napenergiát is hasznosít ez a rendszer, tehát gazdaságos. Számítások szerint három és fél év alatt térül meg. Az 50 milliós létesítmény technológiáját a pénzügyi források szűkössége miatt lízingbe — bérletbe — vették meg, amely több mint 10 millió forintos évi többletterhet jelent a vállalatnak. Segítségével szárított almakockát, paradicsompaprikát, petrezselyemzöldet, feketeribizlit, de más szárított zöldséget, gyümölcsöt is készítenek, melyekre — úgy tűnik -, hosszabb távon is lesznek külpiaci igények. A lakossági ellátás biztonságossá tételére, a vállalat kockázatviselő képességének fokozására az elmúlt időszakban újszerű intézkedéseket tettek. Korszerűsítették a termelő gazdaságokkal és az áfészekkel való kapcsolatukat, úgy, hogy az áru útja rövidüljön. Az értékesítésben pedig érvényesüljön a közös kockázat, és jobban részesedjenek a többleteredményből. Ugyanakkor bővítették kiskereskedelmi hálózatukat. Szélesítették a bolti felvásárlás területét, és ahol a szállító partnerekkel nem sikerült az együttműködést célirányosan kialakítani, ott készpénzes felvásárlást szerveztek. Korszerűsítették a vállalat belső anyagi érdekeltségi rendszerét. Bővítették az úgynevezett alkalmi árusításokat a megye városaiban, az üdülőterületeken, a forgalmi csomópontokon. Országos összehasonlításban az elmúlt időszakban a Heves megyei Zöldért árai alacsonyabbak voltak a kialakult átlagáraknál. Az utóbbi három esztendőben a burgonya kivételével jelentős áremelkedés nem következett be. A versenyhelyzet olyan intézkedésekre készteti a vállalatot, különösen a városi piacokon, hogy naponta többször is feltölti, pótolja áruit, és a piachoz alkalmazkodó árakat alakít ki. A vállalat üzleti kapcsolatában széles körű szállítói és vevői együttműködést alakított ki. Együttműködnek csaknem negyven termelőszövetkezettel és állami gazdasággal, húsz áfésszel, továbbá 6-8 külkereskedelmi vállalattal is. Heves Megye Tanácsa a közelmúltban értékelte a Zöldért munkáját, és megállapította, hogy az elmúlt években a vállalat eredményes intézkedéseket tett a lakosság színvonalas zöldség-gyümölcs ellátása érdekében. A kedvező folyamatok ellenére viszont akadnak feszültségek a termelők és a forgalmazók közötti kapcsolatokban. Esetenként kifogások hangzanak el a fogyasztói áralkalmazással és a minőségvédelemmel összefüggésben is. A Zöldért a jövőben is meghatározó szerepet vállal a megye lakosságának burgonya, zöldség- és gyümölcsellátásában. Éppen ezért arra törekszenek, hogy bővítsék a kínálatot, szélesítsék az értékesítési akciókat. Folytatják a megkezdett élelmiszeripari fejlesztési programot, és az anyagi erőforrásoktólfüggően 1992-ben kétszáz vagonos mélyhűtő-tárolót építenek Egerben. Ehhez igénybe veszik a Szövosz, a Mészöv és a fogyasztási szövetkezetek támogatását, társulás alapításával. Ezt segíti elő a már tavaly elkezdett gyümölcstelepítési program megvalósítása. Szakcsoportokat szerveztek, az egyre csökkenő bogyós és csonthéjas gyümölcsök termelésének növelésére. Az idén és jövőre mintegy 160 hektáron telepítenek, és az elkövetkező 2-3 év alatt ezt a területet fokozatosan 300 hektárra növelik. A legfontosabb ezek közül a kajszi- és őszibarack, a málna, a feketeribizli és az egres termelése. A vállalat legfőbb célkitűzése, hogy mihamarabb felzárkózzon a szakmai átlagszínvonalhoz tervszerű, fegyelmezett gazdálkodással. Úgy tűnik,1990-re ennek meglesznek a reális lehetőségei. Mentusz Károly A szállításra clűkés/ítelt burgonyával megtöltött zsákokat targoncával mozgatják a ZÖLDÉRT egri hűtőházában Francesco Colasuonno pápai nunciust Straub F. Brúnó, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke csütörtökön délelőtt hivatalában fogadta Francesco Colasuonno c. érseket, rendkívüli felhatalmazású apostoli nunciust, aki — egyházi meghívásra — II. János Pál pápa személyes követeként vesz részt a Szent István király halálának 950. évfordulója tiszteletére rendezendő augusztus 20-i budapesti ünnepi istentiszteleten. A fogadáson jelen volt Paskai László bíboros, esztergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke, valamint Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Straub F. Brúnó fogadta ' Jogszabálytervezet a nem dohányzók védelmében Az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának ülése Az egészségmegőrzés hosszú távú kormányprogramjához szorosabban, illetve áttételesen kötődő három napirendet tárgyalt csütörtöki ülésén az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága. A képviselők Pesta László elnökletével elsőként az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség jelentését vitatták meg a népgazdaság munka- védelmi helyzetének alakulásáról. A tapasztalatok széles körű összegzése alapján összeállított írásos beszámoló — amelyhez Répa Imre, az OMMF helyettes vezetője fűzött szóbeli kiegészítést — megállapítja, hogy az elmúlt négy évben hazánkban folyamatosan csökkent a foglalkozási balesetek és megbetegedések gyakorisága, mindenekelőtt az érintett állami és érdekképviseleti szervek, valamint a munkáltatók együttműködésének köszönhetően. A képviselők számára mellékelt statisztikai összesítés szerint 1983-ban 444 halálos foglalkozási baleset történt a munkahelyeken. Ezek száma tavaly 311 volt. Jelentős csökkenés mutatkozik a foglalkozási balesetek összesített számában is: négy év alatt 103.209- ről 78.908-ra apadt. Élénk vitát váltott ki az Országos Egészségvédelmi Tanács előterjesztése, amely a nem dohányzók védelmét szolgáló jogszabálytervezetet körvonalazta. A szabályozás időszerűségét indokolva dr. Ajkay Zoltán, az OET titkára hangsúlyozta: a nemzetközi kitekintés azt mutatja, hogy a dohányzás elleni felvilágosító propagandát számot országban sikerrel kötik össze adminisztratív szabályok alkalmazásával. A jogi normák hazai megfogalmazása során sem a dohányosok jogainak korlátozására helyezik a hangsúlyt, hanem a nem dohányzók egészségének védelmére. A legfontosabb feladatként az ifjúság egészséges életmódjának kialakítását, illetve a nikotin ’’rabságából” szabadulni vágyók támogatását tartják. Ennek megfelelően a jogszabálytervezet egyes helyeken — így például a munkahelyek közös helyiségeiben, középületekben, egészségügyi, gyermekintézményekben — kifejezetten tiltaná a dohányzást, s ehhez kapcsolódóan korlátozná a dohányáruk forgalmazását is. A képviselői testület összességében helyeselve az elképzeléseket, számos részkérdésben fogalmazta meg ellenvéleményét. így például, egyhangúlag elvetették, hogy a tervezetet népszavazásra bocsátsák, mivel — mint többen megfogalmazták — az egészség védelmét nem lehet többségi döntés függvényévé tenni. Javasolták ugyanakkor, hogy a tervezet minél hamarabb, lehetőleg már a jövő év első felében kerüljön az Országgyűlés elé. Végezetül a bizottság megismerkedett a Saninform elnevezésű, egyéni elektronikus adathordozó rendszerrel, amely tervezői, gyártói szándéka szerint egyfajta elektronikus személyi igazolványként tartalmazná a tulajdonosa egészségi állapotának legfontosabb adatait. A tizenegyedik Országos Akvarell Biennálé nyílt Egerben Tegnap, csütörtök délután 3 órakor nyitották meg Egerben a XI. Országos Akvarell Biennálét. Nevezésben ezúttal sem volt hiány, s így több mint száz alkotás került a Gárdonyi Géza Színház galériájának és aulájának falaira. A tárlaton a városi tanács általános elnökhelyettese, Békési József köszöntötte a művészeket és az érdeklődőket az oktatási igazgatóság kamarakórusának műsora után. Mint megnyitó beszédében dr. Horváth György, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese elmondta, ez a múlt században rendkívül népszerű műfaj századunkban jócskán vesztett közkedveltségéből, s egy időben jóformán csak vázlatkészítésre használták az alkotók a vízfestéket. Ezért is volt küldetéses vállalkozás több mint két évtizeddel ezelőtt a biennálé megalapítása Egerben. Az elgondolás helyességét igazolta az idő, a beküldött művek emelkedő száma és színvonala is azt mutatja, hogy ismét többen próbálkoznak az akvarellfestéssel. A dijakat Schmidt Rezső, a megyei tanács elnöke és Békési József adták át. Eger Város Tanácsa dijait Magyar Gábor és Légrádi Viktor, a Művelődési Minisztérium elismerését Végh András kapta. A Művészeti Alap zsűrije König Frigyes, a Képző- és Iparművészeti Lektorátusé Szikora Tamás munkáit értékelte a legtöbbre. Dijakat kapott még Erdélyi Eta, Vízi Tihamér, Szabó Agnes, Meggyes László és Bálint Ádám. A biennálét dr. Horváth György művészettörténész nyitotta meg (Foto: Koncz János)
