Népújság, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-18 / 197. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 197. szám ÁRA: 1988. augusztus 18., csütörtök 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Az ígéret — szép szó (?) Kezdhetném a nagy ígéretekkel. A kormányéval, hogy ebben az évben az infláció nem lesz több 15 százaléknál. (Most 17-nél tartunk.) Azzal, hogy az energiahordozók ára stabil marad. (Azóta már mindannyian tudjuk: 2 forinttal drágább lett a benzin litere.) Eközben önmérsékletre intik a vállalatokat: ne a fogyasztókon hajtsák be veszteségeiket. Csoda-e, hogy a „jó példa” után több gazdálkodó is bejelentette, hogy ilyen és ilyen okok miatt drágul a termékük. A példákat sorolhatnám a tűzhelyektől, a hűtőgépektől, a televízióktól kezdve egészen odáig, hogy mostanában, furcsa mód, a boltokban egyik napról a másikra változnak meg alapvető cikkek árai. Minden egyéb bejelentés nélkül. ígéretek... Egyik hetilapunkban olvastam a fenti problémáról nyilatkozó illetékest, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökét: az ígéret nem olyan valami, amit minden áron, tűzön-vízen át be kell tartani. Igen, akkoriban úgy tűnt, hogy ez lehetséges, ám azóta megváltoztak a körülmények. (Ezek után valahogy már a módosított 17 százalékot sem látom túl biztos adatnak...) Talán apróságnak tűnik, mégis idetartozik egy fiatal kismama panasza. Annak idején az optimális család- tervezési modell résztvevőinek ezer forintos ajándékot ígértek — szülés után. A babák lassan már óvodába kerülnek, s a csomag azóta sem érkezett meg. Mindenki számára világos: nem azért a bizonyos ajándékért vállalták a gyereket, de az emberekben — ki tudja miért — úgy látszik, ma is hitele van az ígéreteknek. Főleg a másokéinak. Mert a magunkéról hajlamosak vagyunk könnyebben megfeledkezni. És szaporodnak a fedezetlen mondatok, a társadalmi és a magánéletben egyaránt. Megszokjuk, hogy könnyen kapjuk a biztatást — először még reménykedünk, aztán ahhoz is hozzáedződünk, hogy ezekből nem lesznek tettek soha. Átlátjuk már a taktikát, és nehéz helyzetekben mi is inkább ezt a módszert követjük. Hovatovább az lesz a természetellenes, ha valaki tartja az adott szavát. A becsületesség, mint értékes tulajdonság, lassan eljut oda, hogy megmosolyogni valónak számít sokak szemében. Abból ugyanis a legritkább esetben lehet házat építeni, videót és egyebeket vásárolni. Legfeljebb csak számon lehet kérni. És a felelőtlen ígéreteket vajon meddig hallgatjuk még? Doros Judit Rendes évi karbantartás, új beruházások — csökkenő összegekből Iskoláinkról, tanévkezdés előtt Ilyen tájt, tanévnyitó előtt mindig felmerül a kérdés: milyen állapotban várják vissza a vakációról diákjaikat az iskolák? Hiszen míg a gyerekek nyaralnak, az oktatási intézményekben végrehajtják az évente szükséges karbantartási, felújítási munkákat, és érthetően a nyári időszakra ütemezik az esetleges bővítéseket is. Manapság, amikor az oktatásügyben szintén meg kellett húzni a nadrág- szíjat, érthető a kíváncsiság, milyen körülmények fogadják gyermekeinket, futja-e minden szükségesre a költség- vetésből? Kérdéseinkre a megyei tanács művelődési osztályán kaptunk választ. Az idei fejlesztésekről Zsólyomi Sándorné terv- és beruházási főelőadó tájékoztatott. Nos, hogy a legfiatalabb korosztállyal kezdjük, két új óvodát adnak át a napokban megyénkben. Erken a takarékszövetkezetnek az iskolával közös udvaron álló korábbi épületét újították fel,huszonöt kisgyermek elhelyezéséhez teremtve meg a feltételeket. Bodonyban szintén huszonöt apróság veheti birtokba az iskolakertben épített új létesítményt. Jó néhány általános iskola bő- vült-bővül új tantermekkel. Nagyvisnyón a kultúrház épületének megnagyobbításával négyet sikerült kialakítani. A tetőtérben nevelői szobát, könyvtárat készítettek, ezzel is közelebb kerülve a jövőre talán megvalósuló célhoz: az általános művelődési központ megteremtéséhez. Kompokon két osztályterem kerül átadásra szeptember elsején, ám a tornaterem befejezésére a kivitelezés elhúzódása miatt még várni kell, akár csak Feldebrőn, ahol a tornaszoba építése lassult le. Időre elkészül a gyöngyöshalászi általános iskola két új tanterme, és folyamatosan halad a zagyvaszántói intézet bővítése is: itt két tanterem, természettudományos előadó, úttörőszoba, tanári és könyvtár biztosít majd kulturáltabb körülményeket az oktatáshoz. Ezek a beruházások a szükséges összegek nagysága miatt mind megyei tanácsi céltámogatással valósulnak meg. A nagyvisnyóiak például hatmillió forintot kaptak saját pénzeszközeik mellé. A VII. ötéves tervi középiskolai fejlesztéseket olyan két új intézmény fémjelzi, mint az egri ’’lila” iskola, azaz a Neumann János Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium, illetve a Hevesi Középfokú Oktatási Központ. E nagy volumenű beruházások árnyékában viszonylag kevés pénz jut a többi létesítményre, pedig a demográfiai hullám már elérte a középiskolákat. A gyöngyösi Berze Nagy János Gimnáziumban négy új osztálytermet alakítottak ki, az egri Dobó István Gimnáziumban a HÁÉV kivitelezésében elkészült az impozáns tornaterem. Az egri Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben szolgálati lakások átalakításával két tanteremre és három szertárra elegendő helyet teremtettek. A kollégiumban a raktárak áthelyezésével harminccal több diák számára lesz hely. Selypen az ipari szakmunkás- képző intézetben három osztályterem és egy tornaterem épül közös blokkban. Ezeket előreláthatólag decemberben vehetik majd használatba a diákok és tanáraik. Jelentős táradalmi munkát-is végeztek, végeznek itt a községbeliek. A szülők tevékeny részvételére a szintén nyáron esedékes karbantartásokon is számítottak,a költségeket csökkentendő. Érthető ez, ha tudjuk: az e célra felhasználható keretek szűkössége miatt akad iskola, ahol nem festik le a plafont, sőt olyan is, ahol csak az olajfestéklábazat felújítására futja egy, másfél méter magasságig. E munkákkal időben elkészülnek mindenütt. Kivételt csak a fűtés-karbantartás képez, ott,ahol gázra állítják át a kazánokat. Ez viszont nem zavaija majd a tanítást a kivitelezők ígérete szerint. Dr. Kovács Jánost, a megyei tanács művelődési osztályának vezetőjét az anyagiakról kérdeztük elsősorban. — A rendelkezésre álló pénz biztos, hogy nem elég — válaszolta. — A tervezéskor még tisztességes, reális összeg jutott mindenre, azóta viszont az adó, az infláció miatt a pénz reál értéke csökkent. Ez gondokat okoz, a tartalmi korszerűsítést is hátráltatja. Míg tíz évvel ezelőtt kétszázezer forintból két tantermet tudtunk bebútorozni, ma ez az összeg egyre sem elég. Arra még futja, hogy padok kerüljenek az új tantermekbe, de nem telik már a kor színvonalához illő felszereltségre: szemléltető és segédanyagokra, modem audovizuális berendezésekre. Ezek nélkül pedig ma úgy fest az oktatás, mint ha, teszem azt, 1960 táján nem raktunk volna táblát a tantermekbe. A szintentartás is mind problematikusabb, hiszen a működtetéshez szükséges költségek folyton emelkednek. Ugyanakkor hozzá kell tennem, hogy a hiánygazdálkodás mellett a pazarlás is érzékelhető. Elsősorban arra gondolok, hogy egyes intézményekben nem használják ki a meglévő lehetőségeket és energiákat. A hatékonyság fokozására célpályázatok kiírását szorgalmazzuk a minisztériumban, az értelmes programot kidolgozó iskolákat támogatnánk. Marjai József megbeszélései Magyar-lesothói tárgyalások Maijai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter meghívására augusztus 14-17 között delegáció élén látogatást tett hazánkban Evaristus Retselisitsoe Sekho- nyana, a Lesothói Királyság pénzügyminisztere. A miniszter vendéglátójával elsősorban a kétoldalú kereskedelmi forgalom fejlesztésének lehetőségeiről tárgyalt. Előtérben voltak a lesothoi magasföldi víz- és energiarendszer kiépítésébe való magyar bekapcsolódás, a mezőgazdasági, ezen belül elsősorban a baromfitenyésztési, tej termelési, és féldolgozási együttműködés kérdései, valamint az egészségügy fejlesztéséhez való magyar hozzájárulás lehetőségei. A Magyar Gazdasági Kamarában kerekasztal beszélgetésen találkoztak a lesothoi delegáció tagjai és az érdekelt magyar vállalatok képviselői. E. R. Sekhonyana megbeszéléseket folytatott Dunai Imre kereskedelmi miniszterhelyettessel, Patkó András pénzügyminiszter-helyettessel, valamint Lőrincze Péterrel, a Magyar Gazdasági Kamara főtitkárával. A lesothói delegáció szerdán elutazott hazánkból. (MTI) Rekordtermés búzából és árpából Az élelmiszergazdaság első fél éve A mezőgazdaság idei teljesítménye — az első félévi tapasztalatok alapján — elérheti vagy kisebb mértékben meghaladhatja a tervezettet. Az élelmiszeriparban legalábbis a jelenlegi tendencia erre utal — a feldolgozó üzemek bruttó termelési értéke az előirányzott körül alakul — mondották el a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban szerdán az élelmiszergazdaság munkájának első félévi tapasztalatairól tartott sajtótájékoztatón. Baranyai Ferenc, a MÉM mezőgazdasági főosztályának vezetője bejelentette: az üzemek rekordtermést értek el búzából és árpából. A búza hektáronként 5440 kilogrammal fizetett, őszi árpából pedig hektáronként 4620 kilogrammot takarítottak be a gazdaságok. Az állattenyésztés teljesítménye a fél évben 1-1,5 százalékkal maradt el a tervezettől. A szarvasmarha-állomány mintegy 60 ezerrel kisebb a tervezettnél, a sertések létszáma az év eleje óta kisebb növekedést mutat már. Nagy László, a minisztérium élelmiszeripari főosztályának vezetője elmondotta: az első fél évben a termelés néhány százalékkal elmaradt a tervezettől, ez részben összefügg a mérsékeltebbfogyasztással. Az élelmiszeripari ágazat üzemének többsége a tervezett körüli, vagy azt meghaladó teljesítményt ért el, visz- szaesett viszont a bor- és az édesipar termelése. Már érezteti hatását az élelmi- szeripari vállalatoknál végrehajtott szervezeti korszerűsítés. A hűtő- és a baromfiipar például sokkal több terméket küldött exportra az újjászervezett külkereskedelmi tevékenység eredményeként. Az új szervezeti formák nagyobb lehetőséget adnak a vegyesvállalatok létrehozására és az élelmiszerfeldolgozó, valamint az alapanyagot megtermelő nagyüzemek közötti kapcsolatok javítására is. Az elkövetkező hónapokban néhány iparág helyzetére nagyobb figyelmet kell fordítani. Nyilvános eskü lesz Gyöngyösön Bevonulás a hónap végén A sorköteles fiatalok augusztus 29-én, 30-án esedékes bevonulásáról tájékoztatták az újságírókat szerdán a Honvédelmi Minisztériumban. Kovács István vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg politikai főcsoportfőnök helyettese elmondta: a bevonulok többsége 20-21 éves, mintegy 40 százalékuk közép- vagy felsőfokú végzettségű. Csaknem háromezer „előfelvételis,, fiatal kezdi meg a szolgálatot, ők 12 hónapos katonai szolgálat után kezdik majd meg felsőfokú tanulmányaikat; közülük nyolcvanan a hittudományi főiskolákon. A csapatok felkészültek az újoncok fogadására. A bevonulást követő 25 napon az újoncok alapkiképzésen vesznek részt, megismerkednek parancsnokaikkal, a csapat történetével, az alapvető katonai szabályokkal, jogaikkal, kötelességeikkel. Ezután tesznek katonai esküt. Idén nyilvános katonai esküt tartanak Debrecenben, Gyöngyösön, Szombathelyen és Szikszón. A halmajugrai Mátra Gázbetongyárban A minőség megóvása érdekében Sok panasz érte az utóbbi időben a halmajugrai Mátra Gázbeton- gyár termékeit az építkezők részéről. A szakértői vélemények szerint a reklamációk kis hányada felel meg a valóságnak. Ez az építőanyag méretpontos építkezést kíván, és nagyobb gondot kell fordítani nemcsak a szállításra, hanem az összeillesztésére is, mely más építészeti kultúrát követel meg az építőktől. Az idén 8000 közepes alapterületű családi házhoz megfelelő400 ezer köbméter falazóanyag készül Hal- majugrán. A gyártásközi és a végtermék ellenőrzésnél laboratóriumi méréseket végeznek. Oravecz Géza a gyárkapun kiinduló gázbeton helyes rögzítését ellenőrzi Oláh Mária a gyártás közben ügyel a minőségre. Szigetvári József hőerőgépész az 500-as új leráz összetétel arányosságára mék útját "egyengeti” az autoklávok felé (Fotó: Szabó Sándor)
