Népújság, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-17 / 196. szám

6, SPORT NÉPÚJSÁG, 1988. augusztus 17., szerda Papp László Magyarok az öt karika bűvöletében 1988. szeptember 17. és október 2. között rendezik meg Szöulban a nyári olimpiai játékokat. A magya­rok hagyományosan általában eddig mindig jól sze­repeltek az ötkarikás versenyeken. Olimpiai hangu­latkeltésként bemutatunk néhány nagy egy éniséget, felidézzük győzelmeik körülményeit, felvázoljuk életpályájukat. Papp László. Született 1926- ban Budapesten. Kölyökkora óta sportol, eleinte a labdarúgás vonzotta, de azután később meg­fogadta édesapja tanácsát, aki gyakran azt mondta neki: — Fiam, itt Angyalföldön minden srácnak illik megtanulni boxolni. Tizennégy esztendős korában próbálkozott meg először az ökölvívással. Az első edzéseken kellemetlen tapasztalatokat szerzett, mert saját bevallása sze­rint sokszor elpüfölték. Egy idő­re abba is hagyta az ökölvívást, és csak három évi szünet után járt újra rendszeresen az edzésekre. 1945 őszén mutatkozott be először nyilvános versenyen, méghozzá egy válogató verse­nyen. A körülmények eléggé furcsák és szerencsések voltak, a váltósúlyú jelöltnek ugyanis nem akadt ellenfele, és így teljesen váratlanul a nézőtéren ülő Papp Lászlót kérdezték meg, nem len- ne-e kedve beállni a szorítóba. Papp gyorsan átöltözött, beme­legített, és a második menetben kiütéssel győzött. Sportpályafutása első nagy si­kerét 1948-ban a londoni olim­pián érte el. Abban az időben Forrai Árpád, az egyik kiváló magyar sportszakember így jel­lemezte őt: „A legnépszerűbb ökölvívónk született sporttehetség, aki ezen­kívül az ökölvíváshoz legszeren­csésebbnek nevezhető adottság­gal rendélkezik: a rettenetes ere­jű ütéssel. Amíg más adottság, valamint a különböző harcmo­dorok ellen hamarabb lehet sike­res ellenmódszereket alkalmaz­ni, addig az ő adottsága ellen a legnehezebb védekezni, mert bárhogyan is megfogadja valaki, hogy három meneten át csak vé­dekezni fog, egyszer csak elfogja a támadási kedv, és akkor már ki is szolgáltatta magát a végzetes ütésnek. Fia viszont sikerült csak védekezéssel kihúzni három me­netet, akkor az illető ennek kö­vetkeztében pontozással veszíti el a mérkőzést. ” Londonban öt mérkőzéssel nyerte el Papp az olimpiai baj­nokságot. Első három ellenfele nem ismerte rettenetes erejű üté­sét, és így mindhárman kiütéssel szenvedtek vereséget. így járt a finn Reskó, a luxemburgi Welter és a belga Cavignac. Negyedik ellenfele az olasz Fontana már óvatosabban versenyzett, és úgy menekült, ahogy tudott. Őt a magyar versenyző csak ponto­zással tudta legyőzni. A döntő­ben az angol Wright állt vele szemben. Ez volt a legnehezebb erőpróbája, mert a hazai ver­senyző kitűnően képzett ökölví­vó volt, és egyáltalán nem véde­kezett. Papp ezt a találkozót pontozással nyerte meg. Igazi vagány. Semmiféle tré­fától sem riadt vissza, ifjú- és bo- hó korában előfordult, hogy az ünnepélyes eredményhirdetés­kor titokban egy gombostűvel szurkába az előtte álló verseny­zőtársát. Csak úgy tréfából. Igaz az is, hogy szívember. Minden­kin segített, akin csak tudott. Európában szép sikereket ért el, és szó volt arról is, esetleg az Egyesült Államokban is szorító­ba lép, de egy magyar sportveze­tő megállította, ezzel az indok­kal: féltjük Papp Lászlót. Azt hiszem, ez csak kifogás le­hetett. A sportvezető talán túl­zottnak tartotta azt a nagy dollár­halmot, amelyet Papp László még a vereség ellenére is kapott volna. De miért veszített volna olyan keményöklű ökölvívó, mint ő, ha száz esztendőben ha egyszer születik ilyen Magyaro- szágon? 1952-ben Helsinkiben már nagy esélyesként indult. Az el­lenfelei hírből már jól ismerték, és így már felkészültek a veszé­lyes balhorgok elhárítására. Papp a döntőben az amerikai Webb ellen győzött, aki minden eddigi ellenfelének tudását felül­múlta. A következő olimpia előtt Papp váratlanul vereséget szen­vedett, a lengyel Pietrzykowski kiütéssel győzte le. Ekkor több szakember azt hitte, hogy a két­szeres magyar olimpiai bajnok visszavonul. Nem így történt. 1956-ban a melboume-i olimpi­án Papp ismét megjelent a szorí- tóban, és a nála hét évvel fiata­labb versenyzőt legyőzte, ugyan­úgy, mint a többi riválisát is, és ezzel harmadszor is aranyérmet nyert, ez egyedülálló a modern olimpiák történetében. 1957- ben profi lett, és huszonhét kü­lönböző mérkőzésen vett részt, közülük huszonötöt nyert meg, kettő pedig döntetlenül végző­dött. 1964-ben visszavonut. Ar­ra törekedett, hogy szakember­ként dolgozhasson tovább a ma­gyar ökölvívó sportért. Mestere­dzői képesítést szerzett. Tanítvá­nyaival hamarosan több nemzet­közi sikert ért el, így elsősorban a madridi Európa-bajnokságon és az 1972-es olimpián. Pályafutá­sáról játékfilm is készült „Nehéz kesztyűk” címmel. Ezenkívül többször sikerrel szerepelt más produkciókban is, így például játszott az „Oroszlán ugrani ké­szül” és az „Egy szelet hús” című filmben. Szigorú. Ha a legtehetsége­sebb tanítványa lazsál az edzé­sen, akkor elzavarja: — Naplopóra nincs szüksé­gem! Legjobb, ha hazamész, fi­am! Jelenleg az olimpiára készülő magyar ökölvívók vezető edzője. Magyar Károly Sorsdöntő büntetők... Vegyes érzésekkel fogadta a labdarú­gó közvélemény az MLSZ határozatát, miszerint mostantól a nemzeti bajnok­ságban a győzelem három pontot ér, döntetlen esetén pedig 11-es rúgások következnek, melynek nyomán a sike­resebb gárda a már megszerzett ponton túl további eggyel gazdagodhat. Az új helyzet fokozta a bajnokság első fordu­lójával szembeni érdeklődést, a várható izgalmak már eleve forróbbá tették a pályák légkörét. A három osztály 71 mérkőzéséből (az MTK VM-ZTE félbeszakadt) 21 végződött döntetlennel, ez több, mint 29 százalékos érték. Érdekesség, hogy az élvonal három, az NB II. négy eseté­ben mind a pályaválasztó csapatok bír­ták jobban idegekkel, az NB IH-ban vi­szont döntetlenre alakult (7-7) a hazai­vendég büntető párharc. Olyan neves, köztük válogatott játékosok hibáztak, „égtek” az egyébként is kánikulai me­legben, mint Sallai, Vincié I., Szekeres, Lehota, Gruborovics, a kapus Disztl Péter viszont háromszor is tündökölt. A ráadásból mindössze egy esetben nem volt elég az 5-5 kísérlet, Jászbe­rényben 10-9-ig feszítették, igaz, nem hiába a hazai szurkolók idegeit. Megle­pő, hogy a merész, álmokat szövögető Tatabánya az újonc Dunaújváros ottho­nában már bele sem kezdhetett az ötö­dik sorozatba. Megyénk csapatai közül Apc számá­ra okozott örömet a büntetős premier, Hevesen került ki győztesen. Három ponttal csak a Gyöngyös rajtolt, a többi­ek „elnapolták” a pontszerzést... (fesztbaum) Néder-monológ — A rosszban az a jó, hogy az NB II- ben nem itthon debütáltunk, így a hazai szurkolók nem a vereség ízét raktároz­zák el rólunk. Hogy a Baja elleni talál­kozó milyen volt? Az elutazás előtt négy esélyesre tippeltem a meccset, de azért arra nem számítottam, hogy nekünk a három pontból egy sem jut. A várakozó álláspontunk megbosszulta magát, ugyanis hiába volt nálunk többször a labda, nem azt játszottuk, amit eltervez­tünk, hanem próbáltuk kifürkészni a bajaiak taktikáját, és igyekeztünk ehhez alkalmazkodni. Holott, ha rámenősen lépünk fel, látszik a fiúkon, hogy „hara­pós kedvükben” vannak, más lett volna a végeredmény. Mi irányítottunk, és ellenfelünk rúgta a gólt. Durva egyéni hibákat követtünk el, s ebből egyet a hazaiak belőttek. Kaptunk 57 percet, hogy egyenlítsünk, megfordítsuk a találkozó állását, de a le­hetőségeinkkel nem tudtunk mit kezde­ni. Sima hiába lőtt lesgólt, Gömörinek hiába voltak jó szabadrúgásai, mindez kevésnek bizonyult. A két első bálozó csapat közül a Baja járta jobban a kerin- gőt. Pedig a mérkőzés duplán fontos lett volna nekünk, hiszen a bent maradásért a Baja lesz az egyik fiválisunk. így érzé­sem szerint a mült vasárnap nem egy vagy két pontot veszítettünk, hanem annak a többszörösét. A srácok többsé­gének fájt ez a vereség, mert látták, hogy nem egy jobb csapattól kaptak ki. Nagyon bízom abban, hogy sikerül a harcikedvet felcsigázni, annál is inkább, mert a hét végén Hatvanban fogadjuk az ugyancsak üjonc Jászberényt. A ha­zai közönség előtt pedig mindenképpen bizonyítani szeretnénk. Aki mindezt elmondta, Néder István, a HKVSC-DEKO vezető edzője. (budai) Apci alap A bajnoki rajt előtt beszámoltunk ar­ról, hogy az NB III. Mátra-csoportjának Heves megyei újonca, az Apci Vasas az előkészületi mérkőzésein sorozatban érte el figyelmet érdemlő eredményeit - ezért Kiss János edző derűlátó —, s szót ejtettünk a tervezett új szerzeményekről is. Az említetteken (Augusztin, Sza- kolczai, Farkas) kívül további erőfeszí­téseket tettek a csapat megerősítése ér­dekében. Leigazolták még Balogh Már­tont (BKV Előre), Fekete Lászlót (DVTK) és Szendrei Mihályt (Selyp) is. A szakemberek szerint mindegyikük „jó fogásnak” számít. Közülük hárman (Balogh, Fekete, Szakolczai) kezdő­ként, Augusztin pedig mint cserejáté­kos mutatkozott be a Heves elleni pre­mieren. Mint ismert, apci szempontból jól si­került a rajt. Az 1-1-re végződött 90 perc után a büntetőrúgásokban sikerült kiharcolniuk az értékes két pontot (mindkét együttesünk az osztályban maradás kiharcolását tűzte ki elsőszá­mú feladatává). — Nem sok hiányzott, hogy kettőből három pont legyen - emlékezett vissza az összecsapásra Rezsnyák András, a Vasas ügyvezető elnöke, aki két évtize­den át rúgta a labdát az Apc színeiben. - Kezdeti megilletődöttség után fokoza­tosan javultunk fel. Az utolsó negyedó­rában jelentős erőfölénybe kerültünk, előttünk adódott több gólszerzési lehe­tőség. Aminek külön örülök, egységes csapat benyomását keltettük. A régiek és újak vállvetve, teljes erőbedobással harcoltak. Úgy tűnik, hogy a nyáron el­végzett edzésmunka a bajnoki pontva­dászat során gyümölcsözni fog. Egész­séges önbizalommal vátjuk a folytatást. Ezt a gárdát képesnek tartom a 10-12. hely egyikének a megszerzésére. (szigetváry) A forduló válogatottja Az NB III. Mátra-csoportjának első forduló válogatottja a kö­vetkezőképpen alakult: Revicz- ki (Nagybdtony) - Csáki (Borso­di Bányász), Borsányi (Gyön­gyös), Fodor (Mád), Oláh (Mád) - Zsély (St. Síküveggyár), Jakab (Gyöngyös), Varga (Apc) - Go­rái (St. Síküveggyár), Vona (He­ves), Varga S. (Romhány). Colonbini (olasz) háromszor is vezetett Bulant el­len, végül rövidítésben kapott ki csehszlovák el­lenfelétől. Lányi ma már a legjobb nyolc közé jutásért lép salakra. A párosok is elkezdik Dinamit tenisz Hétfőn és kedden az első for­duló mérkőzéseit bonyolították le Egerben a HungarHotels profi férfi nemzetközi pénzdíjas te­nisztornán. A magyarok közül a 32-es főtáblán heten próbáltak szerencsét. Lányi András és Ke­resztes Koppány, az MTK-VM két fiatal játékosa sikerrel vette az akadályt, így ma 13 órától a kitűnően előkészített népkerti salakpályán már a legjobb nyolc közé jutásért mérkőzhetnek. Lányi klubtársát Vágót verte 6-3,6-4 arányban. Keresztes pe­dig a nyugatnémet Kiesingernél bizonyult jobbnak két játszmá­ban, 6-4 és 7-6-ra. Nem kísérte siker az egyéb­ként jól játszó Markovits szerep­lését, aki a francia Gilberttől szenvedett nagy küzdelemben vereséget 6-4, 6-4 arányban. Hatalmas csatában az NSZK-s Pétertől kapott ki a 18 éves Ke­rekes, itt 6-1, 6-7, 6-0 volt az eredmény. Csépai a nyugatné­met Neuseltől, míg-Nándori az angol Wichellótól kényszerült búcsúra. A 25 ezer dollár összdíjazású versenyen a kitűnő mezőny hal­latlan gyors, dinamit teniszt ját­szik. Az élvezetes összecsapások ma kora estétől az egyesek mel­lett a párosok bemutatkozásával színesednek. A KNDK nem fogadta el a NOB javaslatát A KCNA hírügynökségre hi­vatkozva a Reuter arról számolt be, hogy a Koreai NDK nem fo­gadta el a NOB-nak, pontosab­ban Juan Antonio Samaranch el­nöknek múlt héten közzétett ja­vaslatát. Alig több, mint egy hó­nappal az 1988. évi nyári játékok megnyitó ünnepsége előtt a NOB első elnöke arra kérte a KNDK és Dél-Korea olimpiai vezetőit, hogy — ha a Koreai NDK sportolói is részt vesznek a játékokon — küldöttségeik együtt, egymás mellett vonulja­nak fel a megnyitó és a záró ün­nepségen. Kim Ju Szun, a Koreai NDK Olimpiai Bizottságának elnöke a nemleges választ táviratban jut­tatta el Lausanne-ba, a NOB székhelyére. A KNDK döntését azzal indokolta, hogy az egymás melletti felvonulás csak erősíte­né azt a képet, hogy a Koreai-fél­sziget megosztott, ott két Korea létezik. A KNDK illetékesei azt is kifogásolják, hogy a Nemzet­közi Olimpiai Bizottság nem tel­jesítette a nyári játékok közös, szöuli-phenjani rendezésével kapcsolatos igényeiket. 35 éves a Népstadion Az alapításának 35. évfordu­lóját ünneplő Népstadion és in­tézményei augusztus 19-én a Népstadion sajtótermében em­lékezik meg az 1953-as megnyi­tásról, s az azóta eltelt három és fél évtizedről. Az eseményre szá­mos olimpiai és világbajnokot, sportvezetőt várnak. Néhány név a teljesség igénye nélkül a meghívottak közül: Grosics Gyula, Greminger János, Mezey György, Papp László, Páncsics Miklós, Rózsavölgyi István. A Népstadion és intézményei veze­tősége reméli, hogy minél töb­ben elfogadják a meghívásukat, teljesebbé téve az ünnepélyt, a múlt és a jelen híres sportolói­nak, sportvezetőinek találkozá­sát, a szép sikerek, nagy eredmé­nyek színhelyén. Hatvanban és Gyöngyösön Edzőmeccsek A Hatvani KVSC-DEKO NB Il-es labdarúgócsapata ma délután 4 órakor előkészületi találkozón fogadja a központi sporttelepen a H. Gáspár SE-t. Ugyancsak ma játszik edzőmérkőzést a Gyöngyösi SE NB IH-ban szereplő együttese. Az Egri úti pályán 16 órakor kezdődő találkozón a másodosztálybeli Lehel SC-t fogadják. Bornemissza emlékverseny Ifjúságiak a ringben Immáron huszonhetedik alka­lommal rendezik meg Egerben, a városi körcsarnokban a Borne­missza Gergely ifjúsági ökölvívó emlékversenyt. Húsz egyesület közel hetven bokszolót nevezett a viadalra, köztük a petőfibánya- iak nyolcat, az egri 212-es számú DSK kettőt. Az országos verseny pénteken délután 4 órakor kezdődik a se­lejtezőkkel, 20-án, szombaton ugyancsak 16 órától bonyolítják le az elődöntőket, míg vasárnap 9 órától a súlycsoportonkénti legjobbak mérik össze a tudásu­kat az elsőségért. Megnyílik! Megnyílik! A Mátra - FÜSZÉRT egri raktárháza 1988. augusztus 18-án /csütörtökön/ Mezőkövesden, Dohány u. 4. szám alatt /vasútállomáshoz közel/ Önkiszolgáló raktáráruházát megnyitja, viszonteladók részére. Kedves vevőinket szeretettel várjuk! Bulant „úszik” a levegőben a labdáért (Fotó: Szántó György)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents