Népújság, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-16 / 195. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. augusztus 16., kedd KALEIDOSZKÓP 5. Miért Mercedes a Mercedes? Több mint egymillió dollárért kelt el ez az 1928-as Mercedes- Benz 6805 Cabriolet az idei árverésen, Genfben. A híres, antik autók ma is nagy értéket jelentenek (MTI — Külföldi Képszerkesztőség) Mercedes ... az álmok autó­ja. Elegancia, kényelem, meg­bízhatóság. Miniszterek, diplo­maták, gyáriparosok (Budapes­ten zöldségesek) autója, mely egyúttal státuszszimbólum is. Hogyan jött létre, ki a névadója e sokszor új technikai ösvényt ta­posó gépkocsinak? A történet messzire nyúlik visz- sza, a Daimler-cég történetéhez. A múlt század végén, az autózás őskorában már létezett a Daim- ler-vállalkozás, amely azonban üzleti nehézségekkel viaskodott. 1897-ben a cannstadti (Német­ország) műhelyben látogatást tett az osztrák származású, de Nizzában élő Emil Jelűnek. Róla tudni kell, hogy kalandos fiatal­ság után előbb Afrikában telepe­dett le, majd szerencsés házasság után déligyümölcs-kereskedő lett Nizzában, később apósa se­gítségével osztrák-magyar kon­zul. Bekerült a felső tíz­ezerbe, a német iparbárók, orosz nagyhercegek, francia szépasz- szonyok, angol lordok és indiai maharadzsák társaságába. S minthogy e társaság legdivato­sabb hóbortja az autó volt, Jelű­nek is vásárolt magának hármat is, köztük egy négyüléses Benzet. Az 1897-es említett látogatás­kor Jelűnek azzal állt elő a cég vezetőinek, Daimlernek és May- bachnak, hogy gyorsabb, szebb kocsit akar, olyat, amilyen még senkinek sincs. És miután nem­csak az üzlethez, de a techniká­hoz is értett, kifejtette, hogy ez a kocsi már nem követheti a fiáker hagyományos alakját, nem lehet „motorosított hintó”. Mivel tel­jesen új erő hajtja, legyen sajátos alakja, és kis kerekei, hogy ne tudjon könnyen felborulni. Jelű­nek szándékát Maybach értette meg legjobban, technikusfantá­ziája gyorsan felvázolt egy ala­csony építésű, elöl elhelyezett motorral, hátul meghajtott kere­kekkel gördülő gépkocsit. A gyártás megkezdése előtt le kel­lett győzni a kockázatot nehezen vállaló pénzügyi vezetők ellenál­lását. 1899-re el is készült egy 23 lóerős Daimler-Phőnix kocsi, amely ebben az évben, március 21-én a nizzai versenyen dijat nyert. A kocsinak nevet keűett adni, és Jelűnek tizenegy éves le­ányáról a kocsit Mercedesnek nevezték el. Műszakilag újdonságot jelen­tett a vezérelt szívószelep, ame­lyen — a korábbi megoldástól el­térően — hirtelen áramlott be a gázkeverék, ami tökéletesebb el- keveredést biztosított. A gáz mennyiségét lábbal — pedállal — szabályozták: elektromos gyúj­tást alkalmaztak, az előgyújtást- utógyújtást a kormánykeréken levő karral lehetett beállítani. A motorteknő — karter — alumíni­umöntvény volt, a gép súlya 238 kilogrammot nyomott, ami ló­erőnként 6,8 kilogramm motor­súlyt jelentett. A kerekek görgő- csapágyasak voltak. Az első ke­rékpár még kisebb volt, mint a hátsó. A karosszéria külső felén levő, majd belülre, a vezető lábá­hoz beépített kulisszás kapcsoló a húszas évek közepéig általáno­san használatban maradt. A ten­gelykapcsoló a lendítőkerékbe épített, bőrrel bevont csonkakúp alakú „kuplung” volt, éppúgy Maybach újítása, mint a kenés és fékezés számos szerkezeti részle­te. Ezzel a benzinfiáker autóvá, a gépkocsiépítés pedig autógyár­tássá alakult. Ékkor kezdődik meg a gépkocsi hallatlanul szí­nes, kalandos korszaka. És a Mercedes kocsik mindig is fon­tos mérföldkövet jelentettek eb­ben a korszakban. VAGONOK VÁNDORÚTON Az őszi csúcsforgalom hagyo­mányos a vasút életében. Nem személyszállítási, hanem nyers­anyag- és árutovábbítási felada­tok sokszorozzák meg ilyenkor a vasutasok gondjait. De hogyan is jut el egy-egy vagon az ország egyik pontjáról a másikra? Te­gyük fel, hogy Miskolc felől be­fut egy szerelvény a budapesti Rákosrendező-pályaudvarra. A sok tucat vagonon akár sok tucat cím is lehet. Szét kell kapcsolni tehát a vagonokat, az ország más részéből érkezőkkel csoportosít­ván, hogy az azonos irányba tar­tók egy-egy szerelvénybe kerül­jenek. Ráadásul az sem mindegy, hogy a végcél felé irányított sze­relvények elejére vagy végére ke­rül-e a vagon, mert figyelembe kell venni, hogy mikor kapcsol­ják le a kocsikat a szerelvényről. Ennek érdekében a legtávolabbi célra irányított vagont a moz­dony mögé kell kötni. A rendező-pályaudvarokra beérkező vonatokról előbb a mozdonyt kapcsolják le. A béna szerelvényeket különleges moz­donyok alacsony emelkedőre — gurítódombra — tolják. Itt szét­kapcsolják a kocsikat, és külön- külön meglökik őket. A vagon vagy vagoncsoport megindul, le­gurul a dombról, s besorol arra a sínpárra, amelyen a megfelelő célba tartó új szerelvény készült. Ha nem megfelelő erővel lökik meg a vonatot, a vagon nem éri el a szerelvényt, ha túlságosan, akár a kisiklás veszélye is fenye­getne, ha nem állna készenlétben a vagonok lefékezésének veszé­lyes munkáját végző személy, a sarus. A legkorszerűbb rendező-pá­lyaudvarok munkáját ma már számítógépek vezérlik. Számító­gépek egész csoportjának kell összehangoltan dolgoznia. A gé­pek adatokat szolgáltatnak az ér­kező szerelvények hosszáról, a kocsik számáról, tartalmáról, sú­lyáról, méreteiről, úticéljukról. Ézekre az adatokra azért van szükség, hogy mire innen is, on­nan is megérkeznek a vonatok, már biztosított helyük legyen a rendező-pályaudvaron, majd a sínek mellé épített számlálószer­kezetek gondoskodnak arról, hogy a megfelelő vagon a megfe­lelő sínpárra jusson. Képünkön az egyik nyugatnémet számítógépes irányítású rende ző-pályaudvar automatikus vonatfékező berendezését láthatjuk, amely a nagy lendülettel érkező vagonokat „megszelídíti”. TÖRPÉK ÉS ÓRIÁSOK Képünkön: a világ legmagasabb asszonya; a mindössze 75 kg súlyú indonéz nő 233 centiméter magas. Magassága egy agyda­ganat miatt folyamatosan nő. Műtéttel igyekeznek megállítani a kóros növekedést. (MTI Külföldi Képszerkesztőség) A Földünkön élő különböző embercsoportok nagy változa­tosságot mutatnak. Néhány egyéb fontos bélyeg mellett a ter­met — pontosabban a testmagas­ság — az a jelleg, amely talán a legszembetűnőbb az embernél, ha nem is a mindennapi életben. Az ember testmagassága részben öröklött tényezőktől, részben környezeti hatásoktól függ. Fon­tosabbak azonban az öröklött té­nyezők, mert a testmagasságot 90 százalékban ezek határozzák meg. Ilyen öröklött tényező pél­dául az ember neme: a férfiak ál­talában magasabbak, mint a nők (átlagosan 10—11 centiméter­rel). Ugyancsak öröklött tényező a rasszbeli hovatartozás is. A leg­magasabb emberek a Nílus felső szakaszának környékén élő nilo- tid négerek, akiknek átlagos test- magassága 180 centiméter körül van, de a férfiak igen gyakran a két méternél is magasabbak. Ér­dekes, hogy a legalacsonyabb emberek is Afrikában élnek: a pigmeusok. A férfiak és a nők egyaránt kicsinyek: 120—140 centiméter a termetük. Ezek az esetek a maguk terü­letén megszokott jelenségek. Ha azonban a törpenövés vagy az óriásnövés véletlenszerűen, egyedileg fordul elő, sokkal in­kább feltűnik. Az egyéni törpe­növést előidézhetik táplálkozás­sal összefüggő okok (fehérje-, vi­taminhiány), amelyek a magzati életben vagy a csecsemőkorban hatnak. Gyakoribbak azonban a neurohormonális okok, illetve az öröklöttségre visszavezethető törpeségek fajtái. Az óriásnövés sokkal ritkább, mint a törpeség, és gyakran nem is kóros. Az úgynevezett normá­lis óriásnövés némely családban öröklődik: a kiugróan magas szülőknek igen magas gyerme­keik születnek. Az eunuchoid óriásnövés a nemi mirigyek fej­letlenségével függ össze. A na­gyon hosszú végtagokon is feltű­nő, hogy az alkar és a lábszár erő­sebben megnyúlt, mint a felkar és a comb. Óriásnövést eredmé­nyezhet az agyalapi vagy a pajzs­mirigy rendellenes működése is. Az agyalapi mirigy eredetű óri­ásnövés sokszor kóros elválto­zást okoz: a csontok erősen meg­vastagodnak, az arc fokozatosan eldurvul, az arc kiálló részei elő­reemelkednek, az orr, fül, állka­pocs megnagyobbodik, az ajkak megduzzadnak, a kezek és lábak nagyok, vastagok lesznek. A pajzsmirigy eredetű óriásoknál általában magas, karcsú alkattal találkozunk, a testarányokban durva eltérés nincs. Az óriás­növés kóros formáit ma már eléggé eredményesen lehet gyó­gyítani. Gyökértaszító bitumen Egy álarcos tör be a bankba, és pisztollyal a kezében a pénztáros elé tol az ablakon át egy cédulát. A pénztáros elolvassa. — Sajnálom, mondja —, de tíz tojást, egy kiló lisztet és két liter tejet a mellettünk levő AB C-ben kap. * — Vádlott, miért mondott ha­mis nevet a rendőrségen? — Ó, bíró úr, én mérgemben azt sem tudom, hogy ki vagyok. A papírüzletben: — Levélpapírt kérek! H eti umor ét elején — Durva vagy finom papír le­gyen? — Durva — az adóhivatalnak írok! Inge hazajön az iskolából. — Papa, ma azt hallottam, hogy Indiában a férfiak csak az esküvő után ismerik meg a fe­leségüket. — Ez nálunk is így van — mo­rogja az apa. * — Fritz — szidja a mama a kis­fiát —, papa és én egyetértünk ab­ban, hogy jókora verést érde­melsz! — De mama, ha már egyszer egyetértetek, miért éppen nekem kell azt megszenvednem? * A jégrevü menedzserénél je­lentkezik egy fiatalember: — Van egy figurám, amit senki sem csinál utánam: 888 888! — De kedvesem, ezt minden korcsolyázó, mondhatnám, minden kezdő tudja. A jégtáncos öntudatosan vála­szolja: — De nem római számokkal! A Német Szövetségi Köztár­saságban kifejlesztett újfajta adalékanyag megvédi a bitu­ment a gyökerek behatolásától. A bitumenben feloldódó zsírsav­észter enyhén mérgező hatású — nem méreg ugyan, mégis meg­akadályozza, hogy a növények gyökerei behatoljanak az akár néhány milliméter vastagságú bitumenrétegbe is. Az újfajta adalékkal megakadályozhatják, hogy a tetőkre telepített növény­zet behatoljon a szigetelő bitu­menrétegbe, és a víz áthatoljon a szigetelésen. Tetőkertek szigete­lőrétegét, csővezetékek szigete­lését, kerékpárutak bitumenbur­kolatát kitűnően megvédhetik az újfajta adalékanyaggal a növény­zet megtelepedésétől és pusztítá­sától. MEFAG SZILVÁSVÁRAD! ÜZEMIGAZGATÓSÁGA: Szilvásvárad. Egri u. 16. Fafeldolgozási üzemágának irányítására felvesz gyakorlattal rendelke­ző faipari üzemmérnököt. Fizetés megegyezés szerint, szolgálati lakás biztosított. Érdeklődni a fenti címen az üzemigazgatóságnál lehet, telefon: 36-55-282. MÁTRA FÜSZÉRT: Eger, Lenin út. 198. Egri raktárházába felvételre keres kereskedelmi végzettséggel raktáro­sokat; gimnáziumi végzettséggel adminisztrátort, valamint targoncave­zetőt. Felvesz továbbá mezőkövesdi lerakatába raktárost és adatrögzí­tőt. AGRIA BÚTORGYÁR: Eger, Kistályai út 8. Felvesz szakirányú középfokú végzettséggel kooperátort; gépírni tudó garanciális ügyintézőt; géplakatos és vasesztergályos szakmunkásokat: betanított női dolgozókat, valamint éjjeliőrt. Jelentkezni a fenti címen lehet. HEVES MEGYEI SÜTŐ- ÉS ÉDESIPARI VÁLLALAT: Eger, Sas út 60/A. Központi Üzemegysége felvesz építésvezetőt és építéstechnikust. Gyöngyösi telephelyén sütőipari szakboltjába boltvezetőt; valamint 21-es számú üzemébe villanyszerelőt alkalmaz. 25-ös számú üzemé­ben Halmajugrán villanyszerelő szakmunkás, targoncavezető, tészta­gyúró, valamint anyagmozgató munkavállalók jelentkezését várják. VÍZÉP ÉPÍTŐIPARI GÉPJAVÍTÓ ÜZEM: Eger, Kistályai út 10. Jó kereseti lehetőséggel alkalmaz — minősített hegesztő, hegesztő, la­katos és forgácsoló szakmunkásokat; acélszerkezet-gyártásban jártas meóvezetőt. ORSZÁGOS ÉRC- ÉS ÁSVÁNYBÁNYÁK KUTATÓ ÉS TERMELŐ MÜVEI: Eger, Kertész u. 128. Felvesz értékesítés — piackutatás területén gyakorlattal rendelkező ér­tékesítési ügyintézőt. Felsőfokú végzettséggel és gyakorlattal rendelkezők előnyben. Jelentkezni a fenti címen a személyzeti vezetőnél lehet. EGER-MÁTRA VIDÉKI BORGAZDASÁGI KOMBINÁT: Eger, Széchenyi u. 3. Felvételt hirdet érettségizett gyors- és gépírók részére.

Next

/
Thumbnails
Contents