Népújság, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-15 / 194. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. augusztus 15., hétfő POSTAFIÓK 23. 5. ÜZEN Á SZERKESZTŐ R.S. „ Tűnődés névadó személyekről” tárgyú írásából idézünk: „A felső- oktatási intézmények felvételi tájékoztatóját tanulmányozva, különösnek találtam és sokan mások is, hogy az egri főiskolát Ho Si Minh- ről nevezték el. Talán egy utca elnevezése is megfelelő lett volna, nálunk például szobra van a neves vietnami vezetőnek. Furcsának tartom az elnevezést, annál is inkább, mivel a Népszabadságban olvastam a budaörsi gimnázium kezdeményezésével a Művelődési Minisztérium nem értett egyet, vagyis, hogy az iskolát Illyés Gyuláról nevezzék el, mert „a javasolt névadó személyiségének sem az iskolával, sem a településsel említést érdemlő kapcsolata nem volt.” Majd folytatja: „. . . helyes lett volna, illetve helyes lenne, éppen most ebben az évben I. Szent Istvánról elnevezni a főiskolát, aki az első öt püspökség egyikét Egerben alapította.” Sorol más neveket is: Bakócz, Bródy, Vitkovics, Virág Benedek, Balassi neve jut eszébe többek között. A névadás egy korábbi szemlélet politikai gondolatait tükrözte. A többi felsőoktatási intézmény is hazai, történelmi, tudományos és művészi nagyságok neveit viseli: azokét, akiket hazai gyökerű, nemzeti mintaképeknek fogad el az iljúság. A most formálódó állampolgári tudat, új szemlélet bizonyára ilyen „apróságokra” is felfigyel majd, valóban súlyos, egyébirányú gondjaink mellett. B. l.-né Idézzük: „Kislányom július 20-án került az egri kórház gyermekosztályára, az első emeletre. Onnan július 28-án, csütörtökön ki is adták, zárójelentés nélkül. Orvosunk addig nem tud gyógyszert adni, míg a zárójelentést nem látja. Sürgetésemre többször azt válaszolták, hogy azt egy-két napon belül postázzák. Augusztus 8-án írom ezt a panaszt, hogy tegyék ki az újságba, mert nem tudok beutazni Egerbe a három gyermekem, meg a munkám mellől.” írja mindezt Hevesről és azért, mert anya, mert tudja, mi a kötelessége a gyermekével szemben. 5. M. írja: „Igen tisztelt Rejtvényszerkesztő! Ne haragudjon, hogy szóvá teszem, de az 1988. július 22-i rejtvény vízszintes 57. sorának helyes megfejtése: Nonae. Ezt mondja a latin naptár is!” Mentségünkre csak annyit, hogy ez a bizonyos rejtvényszerkesztő Budapesten működik, onnan kapjuk ezeket a szakanyagokat. Mi csak továbbítjuk ezt a megjegyzést, mert itt nem csak a nyomda, bennünket is zavarba hozó ördögéről van szó! V. I. Még határidőn belül van, a végzésre való hivatkozással tegyen lépést, hogy az ügy újratárgyalása megtörténjék, mert ez az ön tudta és meghallgatása nélkül lefolytatott eljárás nem oldja meg az egyébként is lezárandó, a rokonok között amúgy is feszültséget okozó kérdést. V. I. nyugdíjas Idézzük az Mt. V. 50. paragrafus (2) bekezdését, miszerint aki öregségi nyugdíjra jogosultságának megszerzése után fizikai munkával, teljes munkaidőben tovább dolgozik, annak az első naptári évben három, a második és minden további naptári évben öt munkanap-pótszabadság jár. ' # Mi a helyzet a gyöngyösi strandon? A Mátra alján felröppent a hír, miszerint bezárják a gyöngyösi strandot. A 30-40 fokos kánikulában az is foglalkoztatja a város közvéleményét, hogy miért nem lehet levenni az új uszoda váz- szerkezetéről a sátortetőt. A mostanában mindenkit érdeklő témával a Heves Megyei Vízmű Vállalat Gyöngyösi Üzemvezetőségét kerestük meg. Kérdéseinkre Kazella Miklós üzemvezető-helyettes és Krizner Róbert fürdővezető válaszolt. — Miért maradt fenn a nagy melegben is a sátortető? Műszakilag nem megoldható — mondja Kazella Miklós. — A tetőszerkezet, a kupola egyszerűen nem bontható le a nagy súly és a belső méretek miatt — tette hozzá Krizner Róbert. — Annak idején az ilyen építésű, nem kimondottan uszodajellegű, hanem merev vázszerkezetű létesítmény építésére született döntés a kisebb költségek miatt. Sajnos, nyáron nem tehetünk mást, felnyitjuk az oldalát. — Akkor a Gyöngyös patak felől miért nem nyitják fel? Hisz így szinte áll a levegő a sátor alatt. . . — Azért, mert ha felhajtjuk, akkor kellemetlen légáramlat, huzat jön létre. Ez a fürdőző vendégeinket még jobban zavarná. Az első időszakban kipróbáltuk, és a kedvezőtlen tapasztalat alapján tartjuk zárva. A probléma ellensúlyozására tervezzük egy újabb szabadtéri medence építését kisgyermekek részére. — Sokan kifogásolják a belépők magas árait is. — A belépőjegyek árát a megyei tanács hagyta jóvá. Ennek ellenére még mindig az úgynevezett egy főre jutó bekerülési költség egyharmad részét téríti a vendég. Itt lehet érzékelni, hogy ez a vállalatnak mennyire ráfizetéses. — Végül, igaz-e a szóbeszéd: bezárják a gyöngyösi strandot? — Ez a kérdés már többször felvetődött, leginkább akkor, amikor jön a fűtési szezon. A kedélyek megnyugtatására mondom, nincs szó a bezárásról. (korcsog) Korszerű MÁV-csomópont Hatvanban Hatszáz millió forintba került a hatvani MÁV-csomópont korszerűsítése, amelynek munkái négy éven át tartottak, anélkül, hogy ez fennakadást okozott volna a vasúti közlekedésben. A megújult állomáson — ahol évente több százezer utas fordul meg — biztonságosabb, kulturáltabb forgalmat igyekeztek kialakítani. Képünkön egy 1922-ben gyártott gőzös látható, amely fél évszázadon át szolgált, és 1,5 millió kilométert futott. Most ipartörténeti emlék. (Fotó: Szabó Sándor) Köszönet a gyors intézkedésért Régóta aggódva figyeltem, hogy Egerben a Felszabadulás tér és a Trinitárius utca sarkánál, az ÉMÁSZ előtti buszmegállóhoz igyekvő gyalogosok lépcsőlejáró hiányában nagy baleseti veszélynek vannak kitéve. Felkerestem a mélyépítő és városgondozási üzem vezetőjét, Kovács Mihályt, és kértem, pótoltassa a hiányt. Időt nem ígért, de mondta, megnézi, s ha mód lesz rá és indokolt, akkor figyelembe veszi észrevételemet. Örömmel vettem tudomásul, hogy az elmúlt napokban elkészült a lépcsőlejáró, ami azért is fontos, mert így körültekintőbben, biztonságosabban közlekedhetnek az emberek. Meggyőződtem, hogy levelezések nélkül is megértéssel tudunk embertársainkon segíteni. Köszönet ezért. Lubai László Eger Ismét a Dervisről A Népújság július 29-íszámában megjelent Miért sántít a Dervis? című írásban a Permai Gyula kereskedelmi igazgatóhelyettes által elmondottak kiegészítésre szorulnak. Először is: az erre járó turistákat azért nem csalogatja a török nagykövet által ajándékozott sütőn készülő fűszeres hús illata, mert ez a sütő átalakításra szorult és a mai napig nincs üzemképes állapotban. A Köjál pedig az üzemeltetését az üzlet előtt lévő teraszon engedélyezte, ám azt a teraszt nem építették meg. így került a sütőnek kijelölt helyre a postaláda. A szent szövegű zászlók a belső építész tervei alapján és a vállalat jóváhagyásával kerültek a „kocsmába”. A kereskedelmi igazgatóhelyettes által elmondottakkal ellentétben az üzlet nem jövedelemérdekeltségű, hanem szerződéses. Az átalánydíjat nem verték fel a versenytárgyaláson, mert a licit havi 94 ezer forintról indult és 99 ezernél állt meg. A vállalat igenis komoly összeget kért, hisz a „visszakozás” után újraszámolta az átalánydíjat, és ismét havi 93 ezer 800 forintot kér az üzletért. Igaza van az igazgatóhelyettesnek, hogy italból ezt az összeget nem lehet befizetni, de sajnos az üzlet kialakítása nem teszi lehetővé a melegkonyha kiépítését. Ezt alátámasztja az is, hogy a Köjál az üzleten belül csak tojásételek és szendvicsek készítésére adta meg az engedélyt. Ezért csak az ital marad . . . Spitzmüller Sándor üzletvezető Augusztus 4-i számukban fotót láthattunk arról, hogy Eger Város Tanácsának képviselői koszorút helyeznek el Gárdonyi Géza emléktáblájánál. A képen két férfi látható, az egyik ingujjban, a másik sportosan pulóverben vagy pólóban. Igen csodálkozom, hogy ennyi tisztelet nem szorult az urakba, hogy a koszorúzásra rendesen felöltözzenek, megtisztelvén ezzel Gárdonyi emlékét. Hasonló lezser öltözéket nem észleltem például a Lenin-szo- bor koszorúzásakor . . . Kiss Béláné Eger A zenei szerkesztő magángyűjteménye Ma már ugyancsak ritkaság- számba menő tárgyak tulajdonosa a Magyar Rádió közismert zenei szerkesztője, Komjáthy György. Magángyűjteményében az 1950-es évek nosztalgikus plakátjai, a még tantusszal működő nyilvános telefonkészülék, az akkori* idők villamosszámtáblái mellett, több — a II. világháború idejéből való — számolócédulát, 78-as fordulatszámú lemezt, plakáthirdetéseket, szivardobozokat, és egyéb érdekességeket őriz. Képünkön 76-os fordulatszámú nagylemezek a gyűjtő kezében. (Fotó: E. Várkonyt Péter — MTI) Válaszol az illetékes Mosógép és nyíltság A lapunkban megjelent írásokra megint csak számos levél érkezett, ezúttal — az illetékes helyekről is. Az egyik éppen a Postafiókban közölt panaszra ad választ, a másik pedig az augusztus 10-i számunk harmadik oldalán közzétett Többszörösen érthetetlen című cikkünkkel kapcsolatos. A mi helyzetünk sem jobb . . . A Postafiók-oldalon leadott Borsos árért csak gyönyörködni? című írással összefüggésben tett észrevételt Pápai Péter, az Elektrotechnika Szolgáltató Kisszövetkezet elnökhelyettese. Levelében a következőket fogalmazta meg: „Annak ellenére, hogy a panaszos levélírónak igaza van, nem érezzük magunkat hibásnak, mert a cikkben szereplő mosógép programkapcsolójának meghibásodása és az alkatrészellátás nincs összhangban. A levélíró mosógépére is kiadtuk a mai napon (augusztus 10-én) a csereutalványt a 4/1969./III. 30./ BkM-KGM-Kip M-KkM-NIM számú együttes rendelet alapján. A mi helyzetünk semmivel sem jobb, mint a levélíróé, tekintettel arra, hogy a szolgáltatási igény ismert csökkenése dolgozóinkat igen érzékenyen érinti, és sokszor az igényeket anyag- és alkatrészhiány miatt nem tudjuk időben teljesíteni.” Ezt a gondot méltányolva is, úgy véljük, hasznos lett volna egy időben történő, tényszerű tájékoztatás. Ért(het)ő nyíltságot Az augusztus 10-i Többszörösen érthetetlen című cikkre — ugyancsak levélben — dr. Szabó Gyula, Gyöngyös Város Tanácsának vb-titkára válaszolt. „A minap olvashattunk arról a végrehajtó bizottsági előterjesztésről — írja —, amely töprengésre késztette a nyíltságot „hallani vélő” újságírót. A töprengés közreadásának módja feltehetően nem a legjobb példája a nyíltságnak, hiszen — talán a szenvedő érintettek óvására — nem valós neveket tüntet fel a cikkben, s talán az sem a nyilvánosságot erősíti, hogy a példaként felhozott két család szociális helyzetét a családtagok foglalkozásának homályába burkolja. A termelő vállalat dolgozója lehet főosztályvezető és segédmunkás is, s az ellentéteként állított orvosi foglalkozás a cikkbéli párhuzamból ugyan azt sejteti, hogy egy „nagymenőről” van szó, esetleg busás paraszolvenciával — a gunyoros hang legalábbis erre utal —, ám az orvos és pedagógus felesége is lehet pályakezdő. S az ilyenek köztudottan nem dúskálnak a földi javakban. Hogy a végrehajtó bizottság döntése jó, vagy sem, ez a cikkből nem derül(het) ki, s így írója számára valóban „többszörösen érthetetlen”, ahogyan a címben is jelzi. A nyíltságot célzó, homályba burkolást eredményező töprengését azonban úgy kell fogadnunk, amilyennek szánta: jóindulatúnak. Hiszen ha a rendelkezésre álló anyagiak elosztása nem kap megfelelő nyilvánosságot, akkor az félreértésekre, találgatásokra adhat okot. Éppen ezért a helyi támogatást közzétevő hirdetményeken, esetleg a helyi lap hasábjain jó, ha megjelennek azok az információk, amelyek alapján a városi tanácsok végrehajtó bizottságai megalapozottan dönthetnek, s ebben az esetben bárki kifogást emelhet az arra nem méltó személy támogatása ellen. így nemcsak „hallani” véljük”, hanem éljük a nyíltságot.” VÁRJUK KÖZÜLETI ÉS LAKOSSÁGI VÁSÁRLÓINKAT A MÜÁRT MÁRKABOLTJAINKBAN Eger, Mecset u. 4. sz. és Gyöngyös, Kossuth L. u. 24.sz. alatt Ajánlatunk: — PVC-padlök — gumi- és PVC-tömlóTc; — tűzvédelmi felszerelések, eszközök; — biztonsági berendezések és eszközök; — egyéni munkavédelmi felszerelések; — raktári állványok, berendezések; — anyagmozgató eszközök; — borászati segédanyagok és eszközök; — hideg- és melegkonyhai gépek, berendezések. Az igényeknek megfelelően a helyszínen megrendelést is felveszünk.
