Népújság, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-15 / 194. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. augusztus 15., hétfő GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3. Forrongó változások a foglalkoztatásban A munkát szerető embereknek ne érezzük hiányát Napjainkban gazdaságunknak, társadalmunknak sok az érzékeny pontja. Forrongó, alakuló életünkben nehéz olyan területhez nyúlni, mely ne lenne gondoktól terhes, s ahol ne kellene szembenézni számos kérdőjellel. Elmondható ez a foglalkoztatáspolitikára is. A tömegkommunikáció nap mint nap szól a témáról, különböző fórumokon állandóan napirenden szerepel. Közgazdászok, szociológusok vizsgálják, hogyan alakul a munkaerőgazdálkodás, mi várható e téren a következő években. Nem titok az sem, hogy egyszer szembe kell néznünk a növekvő munkanélküliséggel is. De mi jellemző szűkebb pátriánkra, a megyeszékhelyre és környékére? Az erről szóló jelentést vitatta meg a közelmúltban az MSZMP Eger városi végrehajtó bizottsága. Jól ismertek az MSZMP KB 1987. július 2-i állásfoglalásában elhatározott gazdasági-társadalmi stabilizációs célkitűzések, melyek végrehajtása a munkaerővel szembeni minőségi követelmények fokozását sürgeti. Aim, míg Egerben és a környékbeli községekben az elmúlt évtizedekben a teljes foglalkoztatás feltételei fokozatosan megteremtődtek, addig a közelmúltban a gazdasági szabályozók hatására ellentmondásossá vált a helyzet. Hogy mi hozta a változást? Nos, az idén kisebb ütemben bővült a termelés, számos helyütt terveztek termékszerkezet-váltást, s míg nőtt a bérköltségek súlya, csökkent a „létszámhígítási” érdekeltség. Ez utóbbi érthető, hisz előtérbe kell, hogy kerüljön a hatékony, értékteremtő munka. Ily módon megnőttek a munkaerő iránti minőségi követelmények. S bár globálisan még mindig a túlkereslet jellemző e téren, a kereslet és kínálat eltérései szakmai és egyéb jellemzők szerint differenciálódtak. Az iparban foglalkoztatottak létszáma összességében nem változik, ám ágazatonként jelentősebb eltérések várhatók. A bányászatban a létszám csökkentése a jellemző. Az Egercsehi Bányaüzemnél például harminc dolgozóval kevesebbre van szükség, s ezt elsősorban a fegyelemsértők elküldésével tervezik megoldani. A Recski Rézérc Mű célja, hogy a bánya sorsának eldöntéséig a létszámot „átmentik”. A gépipari ágazatban mindenekelőtt a nyugdíjasoknak mondanak fel, a Vilatinál pedig munkaerő-átcsoportosításra kerül sor, a termelésszervezés miatt. Más a helyzet a könnyűiparban, amelyre a kisebb mértékű létszámnövekedés a jellemző: így aRuhaipari Kisszövetkezetnél és a Cipőipari Szövetkezetnél is. Jelentős belső átcsoportosításra a nyomdában kerül sor, a fényszedésre való átálláskor. Az Egervin az üzemegységeket érdekeltté tette a létszámmegtakarításban, az Egri Dohánygyárban pedig a nyugdíjazással és az önkéntes leszámolással mintegy ötven dolgozó helyét nem kívánják betölteni. Az építőiparban a segédmunkások lesznek kevesebben, csökken a szellemi dolgozók száma is. Az erdőgazdaságban a Mefag termeléscsökkenésével összhangban az idén „természetes fogyással” mintegy 150-180 dolgozóval lesznek kevesebben. Egerben és környékén a bolti kiskereskedelemben más gondok vannak: továbbra is létszám- hiánnyal küzdenek.Hogy mi az oka? Nos, köztudott, hogy alacsonyak a munkabérek, a gyerekes anyáknak kedvezőtlen a munkaidő-beosztás. A fiatal szakmunkásokat nem vonzza e pálya, inkább más területen helyezkednek el, előnyösebb feltételeket keresve. A szolgáltatásra viszont ismét csak a dolgozók létszámának fogyása a jellemző. E néhány példa után az a tény is valós képet ad helyzetünkről, hogy a Munkaügyi Szolgáltató Irodán az év első negyedében a forgalom az előző három hónaphoz képest negyven %-kal nőtt. Ténylegesen mintegy ezren néztek munkalehetőség után, ám a dolgot nehezíti, hogy az álláskeresők között sokan még a nyolc általános iskolai végzettséggel sem rendelkeznek. Nem könnyű az első alkalommal munkába lépő fiatalok élete sem, csupán 62 százalékuknak kínálnak helyet. A gimnáziumban érettségizők közül várhatóan 180-an nem tanulnak tovább: a fiúk 72 százalékának kizárólag .fizikai munkát ígérhetnek. A gondok ellenére elmondhatjuk azonban, hogy a foglalkoztatáspolitikában kialakulóban lévő helyzet összhangban van gazdaságpolitikai célkitűzéseinkkel. A változások közvetlen indítéka a szabályozókhoz való következetes alkalmazkodás, a gazdasági kényszer fokozódása. Ám az is igaz, hogy a szerkezetváltozásból eredő munkaerőmozgás a megyeszékhely és környékének gazdaságában még nem tapasztalható. A józan ésszel gondolkodók felmérhetik: az általános munkaerőhiány megszűnése kedvező hatású. Hiszen előnyösebb feltételeket teremt a teljesítmények növelésére, a munkafegyelem javítására. A munkaerővel szembeni követelmények szigorúbbak lettek — ám azt joggal elvárhatjuk, hogy a gazdálkodó egységek anyagilag jobban megbecsüljék a szakképzett, becsületesen dolgozó munkást. Mert ez is előfeltétele a hatékonyabb gazdálkodás kibontakozásának. Mikes Márta Új tűzoltólaktanya Ózdon Mintegy' 50 millió forintos költséggel épült új tűzoltólaktanyát adtak át Ozdon. A modern hírközpont, a magasfoku riasztási auto- matikával ellátott objektum minden tűzrendészeti igényt kielégít. (MTI fotó: Mizerák István) Gázálarcban, védőruhában 30 fok fölött Helytálló tartalékosok Nagyon meleg van még itt, a kis tó közepén felállított mólón is, pedig hát csak délelőtt tízet mutat az óra. És mégis, a hőmérő higanyszála nem átallott harminc Celsuis-fok fölé kúszni. Izzadunk. Tőlünk is jobban viszont azok a katonák, akik bemutatógyakorlatot, pontosabban szólva zárófoglalkozást tartanak itt, a Recsk és Szajla között lévő víztározó területén. Vegyvédelmis- ták. Gázálarcban és védőfelszerelésben. A Heves Megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság alárendeltjei, akiket a kiképzési tervnek megfelelően még július végén hívtak be, több, mint kéthetes továbbképzésre. — Valamennyien tartalékosok. Azért hívtuk be őket, hogy megismerkedjenek és elsajátítsák azoknak az eszközöknek a kezelését, amelyeket adott esetben használniuk kell. Ezen kívül természetesen felfrissítettük egyéb katonai ismereteiket is. Harcászati gyakorlaton vettek részt, meg éleslövészeten. Kellemes meglepetésünkre az állomány több mint 80 százaléka jó és kiváló eredménnyel küzdötte le a célokat — mondja Szalai Elemér alezredes, a kiképzésért felelős parancsnokok egyike, miután Prokaj Rudolf Őrnagy, a bemutató foglalkozást vezető üdvözli a megjelenteket, közöttük Kovács Lajost, a megyei pártbizottság munkatársát, Lantos Gyula alezredest, az országos parancsnokság képviselőjét, Po- lonkai Andrást, a munkásőrség megyei parancsnokát, Ivádi Lászlót, a Pétervásári Nagyközségi Tanács vb-elnökét, valamint a társ fegyveres erők, szervezetek vezető munkatársait. Később ismerteti a látnivalók lényegét is: a feltételezés szerint ugyanis az egyik jelentős objektumot és környékét atom- és vegyi csapás érte. Az onnan kimentetteket el kell szállítaniuk és megfelelő ellátásban kell részesíteniük. Ennek során azonban számtalan más egyéb teendői is akadnak a katonáknak. Például út- és terepfelderítés, figyelés, sugár- és vegyi mentesítés, fertőtlenítés, orvosi ellátás, fürdetés, stb. Máris piros ködgyertya robban a tó bal olalán. Odaszegező- dik minden figyelő tekintet, mert megkezdődött a bemutató. Vízszállító kocsik érkeznek motoros fecskendőkkel. Percek alatt megtöltik a tartályokat. Egy gép két kocsit pumpál tele vízzel a tóból, a sugár- és vegyi mentesítés alapvető anyagával. S aztán kék füst kúszik az ég felé: a figyelőőrs jelzi, hogy vegyi bombatalálat érte a környező legelőt, utakat. A fertőzött területet sárga zászlóval Almádi László (Kisfüzes), Gulyás András (Tiszanána), Bujdosó József (Rózsaszentmár- ton) és Kuzman József (Eger) tartalékosok kijelölték. El is indulnak a tartálykocsik, s a fertőtlenítő anyaggal kevert erős vízsugárral elárasztják a domboldalt, később pedig az úttestet is. Lila füst jelzi a munkaterületet és a mögötte lévők gyors, szorgalmas munkáját. — Jót tesz a víz a kiszáradt legelőnek — jegyzi meg tréfásan valaki mellettünk. Mi csak bólogatni érünk rá, mert Csőtidős József (Átány), Kiss Lajos (Gyöngyöstarján) és Mező Gábor (Eger) fehér füsttel jelzik, hogy megérkezett a helikopter a légifelvételező helyre, hogy tankolás után a levegőből végezze el azoknak a helyeknek a fertőtlenítését, ahová a földi járművek nem tudnak eljutni... Közben a „karaván” — a kimentettek, a vegyvédelmi ruhába beöltözöttek — tovább halad a festőién szép helyen felállított, személyi és technikai eszközöket mentesítő állomásra. Kun József (Kisköre), Tóth András (Tarna- szentmiklós), Görbe Károly (Poroszló), Csepcsányi László (Heves), Birgenstok György (Eger) és Guba János (Vámósgyörk) a legnagyobb engedelmességgel teljesítik a parancsot. A szabályoknak megfelelően széttárt karokkal és lábakkal várják a rájuk hulló, megváltónak tűnő, hűsítő, tusoló zuhatagot. Amikor a sátrak előtt levetik a speciális anyagokból készült ruhadarabokat és a gázálarcot, valamennyi harcos csuromvíz, áttizzadt ruházatán látni: igazán megküzdöttek ebben a szinte tűrhetetlen hőségben a feladatok sikeres teljesítéséért a nem éppen suhanckorú- nak mondható tartalékosok. Ezt a helytállást méltatta elsősorban gyakorlatot értékelő zárszavában Zám József alezredes, megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokhelyettes is, amikor hangsúlyozta a tartalékosállomány tisztességes, szorgalmas, hozzáértő tevékenységét, a sorállományt is zavarba hozó fegyelmezettségét. Mert a behívás napjától kezdve ezek az emberek bebizonyították a különböző nehéz feladatok teljesítésével, hogy rájuk bátran és biztosan számíthat a haza, a parancsnokság, mert a „kiégnék” adott esetben nemcsak a behívások és leszerelések intézése, hanem más — e gyakorlat által is bizonyított — tennivalói vannak. A munkásőrséggel és a többi társ fegyveres szervekkel közösen különböző védelmi és mentesítési munkákat is végre kell hajtaniuk a megye területén. Ilyen gyakorlat zajlott le most is a Mátra- alján, ahol a vegyvédelmi alegység a személy, a technika és fegyverzet mentesítését hajtotta végre, bonyolult körülmények között. A jónak minősített eredmény eléréséhez — ez is kiemelésre került — sokat segítettek az elöljárók, a társ fegyveres testületek és nem utolsó sorban a pétervásári Bem József laktanya, a szakmunkásképző iskola és a község vezetői, valamint a hivatásos állomány lelkiismeretes, fáradtságot nem ismerő, hozzáértő munkája. A gyakorlat befejezése után — vasárnapig valamennyien leszereltek — többen előléptetésben, dicséretben és pénzjutalomban részesültek, amelyet a Hátországi és Polgári Védelmi Parancsnok nevében Zám József alezredes adott át. Fazekas István A fegyvereket is meg kell tisztítani a szennyeződéstől Szemle a légifeltöltőhely bázisán * (Foto: Koncz János) Munkában a sugárfelderítő Terepmentesítés
