Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-11 / 164. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1988. július 11., hétfő JEREVÁN Csendesülő indulatok Szombat reggeli szovjet lapjelentések szerint az örmény fővárosban kezde­nek lecsendesedni az indu­latok: pénteken fokozatosan helyreállt a tömegközleke­dés, és — mint azt a Szoci- alisztyicseszkaja Indusztrija írja — már csak kevés üzem­ben és gyárban szünetel a munka. Péteken sorba el­tűntek a tömegközlekedés megakadályozására az utcá­kon felállított űttorlaszok. A Trud és a Szocialisztyi- cseszkaja Indusztrija jelenté­se szerint pénteken még ki­sebb csoportok tüntettek az örmény főváros Tyeatralnaja (Színház) terén. A főtéren Hans-Dietrich Genscher, az NSZK alkancellárja és kül­ügyminisztere augusztus el­sején, kétnapos látogatásra a szovjet fővárosba utazik, hogy partnerével, Eduard Sevardnadzéval mindenek­előtt a helsinki folyamatba illeszkedő bécsi utótalálkozó eredményes bef evezésének problémáját tekintse át. A külügyminisztériumhoz közelálló, bonni General- Anzeiger című napilap dip­lomáciai levelezőjének érte­Shultz Dzsakartában George Shultz amerikai külügyminiszter rövid ma- laysiai tartózkodás után, szom­baton este Indonézia fővá­rosába, Dzsakartába érkezett. A politikus előzőleg Bang­kokban, Thaiföld fővárosá­ban járt, ahol az ASEAN-or- szágok külügyminisztereivel főként a kambodzsai rende­zési folyamatról tanácsko­zott. Shultz indonéziai megbe- széléseinek középpontjában az indokínai menekültek problémája, és a kambodzsai kérdés rendezését célzó, jú­lius 25-re tervezett nem hi­vatalos találkozó szerepel. Az amerikai külügyminisz­ter megérkezésekor remé­nyét fejezte ki, hogy a ta­lálkozó „a vietnami csapatok Kambodzsából történő kivo­nását" és a kambodzsai ren­dezési folyamat előrehaladá­sát eredményezi. Shultz két­napos dzsakartai látogatásán a kétoldalú kapcsolatokról, mindenekelőtt gazdasági kér­désekről tárgyal. Shultz ma a Fülöp-szige- tek fővárosába, Manilába utazik. Onnan Hongkongba, Kínába, Dél-Koreába, Ja­pánba és a Marshall-szige- tekre látogat el. egybegyűltek között ugyan­akkor egyre többször hang­zott el a javaslat, hogy szom­battól a gyárakban, üzemek­ben ismét kezdjék meg a munkát. Előző este a televí­zióban I. Vazgen katholikosz örmény egyházfő, aki rendkí­vüli módon, a feszült hely­zet miatt kért nyilvánosan szót. az ország népei közöt­ti barátság megszilárdításá­ra, a törvényesség és a rend tiszteletben tartására szólí­tott fel. Az Izvesztyija közli az ör­mény Statisztikai Hivatal adatait amelyek szerint a hétfő óta tartó sztrájkok ösz- szesen hét és fél millió rubel­sütései szerint a találkozón az utóbbi időben egymással rendszeres véleménycserét folytató külügyminiszterek a befejezést nehezítő kérdések áthidalásához szükséges kez­deményezésekről tanácskoz­nak majd. A jelenlegi bécsi tárgyalási forduló utolsó ülését július 29-ére tűzték ki, de Romá­nia magatartása, a semleges és az el nem kötelezett álla­mok csoportja által előter­jesztett záróokmány-terve­zettel szembeni fenntartása Az ENSZ-főtitkár külön- megbízottja. Diego Cordovez javaslatot tett az afgán ve­zetőknek, hogy szeptember 1-jén hirdessenek tűzszüne­tet. és pártatlan személyek­ből hozzanak létre egy füg­getlen átmeneti -kormányt, majd fél éven belül hívják össze az afgán törzsi veze­tők gyűlését, az úgynevezett Lója Dzsirgát, s ez nevezzen ki végleges kormányt Afga­nisztán számára. Cordovez pénteken tért vissza Afga­nisztánból a szomszédos Pa­kisztánba, és szombaton saj­tóértekezleten számolt be az afgán vezetőknek tett ja­vaslatáról. Az ENSZ-diplomata elkép­zelése szerint szeptember 1-je nyi termeléskiesést okoztak a termelő vállalatoknak, nem számolva a kapcsolt üzemek veszteségeit. Szombaton az örmény fő­városban és a köztársaság többi városában nyugodt volt a helyzet. A városi tömeg- közlekedés működik, Jere­ván a szokásos szombati ké­pét mutatta. A városi párt­bizottság tájékoztatója sze­rint működik valamennyi folyamatos üzemelésű vál­lalat, és felvették a munkát más kollektívák is, így a repülőtéri dolgozók, a köny- nyűipari, a vegyipari és az olajipari vállalatok egy ré­szének munkásai. a konferencia elhúzódásával fenyeget. Genscher ezzel ösz- szefüggésben korábban már levelet intézett Sevardnadzé- hoz. Ha augusztus elsejéig mégis sikerülne az áttörés, akkor a felek Moszkvában már behatóan foglalkozhat­nának a bécsi utóértekezlet befejezése utánra tervezett konferenciák előkészítésével. Genscher útja emellett azt a célt is szolgálja, hogy előké­szítse Helmut Kohl kancel­lár október végén esedékes szovjetunióbeli látogatását. után az átmeneti kormány­nak nemzetközi segítséggel haza kellene telepítenie a több millió afgán menekül­tet, és biztosítani kellene a belső békét. Az átmeneti kormány tagjainak kötele­zettséget kellene vállalniuk, hogy nem fogadnak el sem­miféle megbízatást a törzsi vezetők által később létre­hozandó kormányban. A politikai rendezés ha­táridői az afganisztáni szov­jet csapatkivonási szerződés menetrendjéhez igazodnak. Augusztus 15-ig kell ugyanis kivonni a szovjet csapatok felét, és 1989. február 15-ig a másik felét. Sevardnadze és Matlock találkozója A közép-amerikai helyzet­ről és az iráni utasszállító repülőgép tragédiájáról foly. tatott megbeszélést szomba­ton Moszkvában Eduard Se­vardnadze szovjet külügymi­niszter és Jack Matlock, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete. A találkozót az amerikai diplomata kérte. Az eszmecsere során Se­vardnadze kifejtette: a Szov­jetunió továbbra sem tapasz­talja, hogy Washington épí­tő jellegű hozzáállást .tanú­sítana a közép-amerikai problémák megoldása iránt. A szovjet külügyminiszter bírálta az amerikai kor­mányzat Nicaragua-ellenes politikáját. A szovjet kor­mánynak eltökélt szándéka, hogy a jövőben is együtt­működik a nicaraguai füg­getlenség és szuverenitás megvédéséért harcoló sandi­nista kormánnyal — hang­súlyozta a szovjet diplomá­cia vezetője. Állhatatos mun­kát kell folytatni azoknak a lehetőségeknek a felkutatá­sára, amelyek révén igazsá­gosan rendezni lehet a kö­zép-amerikai helyzetet. az érdekelt felek törvényes ér­dekeinek figyelembevételé­vel, a közép-amerikai orszá­gok belügyeibe való külső beavatkozás nélkül — mond­ta Sevardnadze. Az amerikai rakétatáma­dás következtében lezuhant iráni utasszállító repülőgép ügyéről szólva Sevardnadze újólag megerősítette orszá­ga elvi álláspontját: az, ami történt, nem a véletlen mű­ve. hanem az erőpolitika, a feszültség szándékos szításá­nak tragikus következménye. Azt is kifejtette, hogy az öbölbeli robbanásveszélyes helyzet rendezése csak az ENSZ BT határozata alap­ján. a külföldi katonai flot­taegységek távozásával és ENSZ-hadiflottaegységek föl­állításával valósítható meg. Szovjet delegáció Géniben Vasárnap megérkezett Genf- be, az atom- és űrfegyver­zetről folyó szovjet—ameri­kai tárgyalásokra a szovjet küldöttség. A mostani fordulón — amely július 12-én kezdődik a svájci városban — az Egye­sült Államok és a Szovjet­unió hadászati támadófegy- vereinek 50 százalékos csök­kentéséről szóló megállapo­dás tervezetét készítik elő. A megállapodás feltételezi a rakétaelhárító védelmi rend­szerek korlátozásáról kötött, 1972-es szerződés betartását, azoknak a mozzanatoknak fi­gyelembevételével, amelye­ket a legutóbbi moszkvai csúcstalálkozón rögzítettek. Genscher a Szovjetunióba utazik AFGANISZTÁN Cordovez tűzszüneti javaslata rC Külpolitikai kommentárunk J—i Chile: a katonák és az egyház népszavazás előtt LATIN-AMERIK A ORSZÁGAIBAN jó egy évszá­zada két rétegnek van döntő szava az állam életé­ben: a hadseregnek és az egyháznak. Különösen igaz ez a 15 éve katonai diktatúrában élő Chilében, ahol a rezsim hamarosan népszavazáson kívánja biztosí­tani uralmának folytatását. Pinochet tábornok, aki bejelentette a népszavazást, persze azt szeretné, ha ő ülne továbbra is az államfői székben. Am a jobbol­dali pártok más, „szalonképesebb” politikust akar­nak, a baloldal pedig szabad választásokat követel. Hogyan foglalnak állást az igazi királycsinálók, a ka­tonák és a tömegekre nagy befolyással bíró katolikus egyház? A hadsereg, amely 1980-ban „elnökké” választotta Pinochetet, a jelenlegi kormányzati formát szeretne megőrizni. Kétségtelenül vannak aduik: az ország a gazdasági fellendülés korát éli, csökkent a külföl­di adósság, a munkanélküliség, az infláció 15 száza­lék alá esett. Politikai elemzők szerint ezt a kedve­zőbb helyzetre támaszkodó „alkotmányos” hatalmi lehetőséget úgy őrizhetik meg, ha nem kockáztatják Pinochet vereségét: nem is jelölik őt elnöknek, eleve félreállítják. EGYRE GYAKRABBAN KAP HANGOT olyan vé­lemény, hogy a hadsereg még a tervezett választá­sok előtt, vagy közvetlenül a népszavazás után pucs- csot hajt végre. Gustavo Cuevas, a santiagói egyetem politikatudományi intézetének igazgatója szerint nem arról van szó, hogy olyan elnököt akarnak a kato­nák, aki megfordítja az 1973 óta tartó folyamatot, ha­nem olyant, aki azt be tudja fejezni, mert ellenkező esetben a hadsereg elveszíti befolyását. Az elemzők azonban azt sem tartják kizártnak, hogy Pinochet le­szavazása esetén is marad a diktátor, a jövő évre tervezett szabad választásokban ugyanis senki sem hisz igazán. A hadsereg egyelőre hallgat; mielőtt megnevezné jelöltjét, megvárja, hogyan alakul a köz­hangulat. Az egyház helyzete nehezebb. Az utóbbi időben vál­lalt ellenzéki szerep már-már kényelmetlenné vált számára, és nagy megkönnyebbülés volt, hogy a poli­tikai ellenzék megtalálta végre saját hangját. Sergio Contreras érsek, a püspöki kar elnöke egy nyilatkozatban elutasította azokat a feltételezéseket, hogy a chilei egyház hivatalosan semmisnek tekinte­né a választásokat, ha azok nem megfelelő körülmé­nyek között zajlanak majd, de nem cáfolta azokat a célozgatásokat, hogy a katolikus főpapok olyan szere­pet játszanának az ország életében, mint a Fülöp-szi- geteki egyház Marcos megdöntésében. A CHILEI PAPSÁG ATTÓL TART a legjobban hogy a népszavazás sarkítva szembeállítja egymással a chilei politikai erőket, és mivel a juntának esze ágá­ban sincs engedni, sőt, még tárgyalni sem, a helyzet az erőszak újraéledésével fenyeget. Egy magát meg­nevezni nem kívánó püspök szerint az egyház még nem akar nyíltan beavatkozni a dolgok menetébe hogy aztán később a nemzeti megbékélés elősegitője lehessen. „Mindegy, hogy az igen vagy a nem kereke­dik felül a népszavazáson, utána mindenképpen de­mokráciának kell eljönnie” — mondta rejtelmesen az illető. Göbölyös László Vasúti katasztrófa Indiában Súlyos vasúti szerencsétlenség történt India, Karela államá­nak Quilon városánál. Kisiklott és a monszun miatt a szo­kásosnál is jobban megduzzadt, astamudi-tóba zuhant egy expresszvonat több vagonja. A búvárok 108 utas holttestét emelték ki, de a hatóságok 150—200 főre teszik az áldozatok számát (Népújság-telefotó — MTI-Press) Visszaállították Buharin és Rikov párttagságát Az SZKP KB Pártellenőr- zési Bizottsága posztumusz helyreállította Buharin és Rikov párttagságát. Ugyan­így döntött a bizottság Ro- zengolc, Csernov, Bulanov, Makszimov-Gyikovszkij és Rakovszkij — vagyis az úgynevezett jobboldali trockista blokk résztvevői­nek — személyét illetően is. A június 21-én hozott dön­tést szombaton hozták nyil­vánosságra Moszkvában. Az SZKP KB Politikai Bizottságának — a harmin­cas, negyvenes, illetve a ko­rai ötvenes évek tisztogatá­saival kapcsolatos anyagok megvizsgálására létrehozott — bizottsága soros ülésén az úgynevezett szovjetellenes jobboldali trockista blokk­ban részt vevők párttagsági ügyét vizsgálta meg. Meg­hallgatta a KB Pártellenőr­zési Bizottságának tájékoz­tatását, és megállapítást nyert, hogy 1937. március 3-án a SZK/b/'P Központi Bizottságának ülésén a Bel­ügyi Népbiztosság (NKVD) vizsgálati anyagai alapján zárták ki a pártból Buha- rint és Rikovot, azzal vá­dolva őket, hogy trockista, terrorista, kém- és diverzáns tevékenységet folytattak, magatartásuk pártellenes volt, rágalmazták és tá­madták a pártot, harcoltak a párt és Lenin ellen. A nyomozás és a bírói el­járás során meghamisított anyagok alapján a Szovjet­unió Legfelsőbb Bíróságá­nak Katonai Kollégiuma 1938. március 13-án Buha- rinnal és Riikovval együtt az ügy vádlottjainak többsé­gét golyó általi halálra ítélte. 1988. február 4-én a Leg­felsőbb Bíróság teljes ülése semmisnek nyilvánította a Buharinra, Rikovra és az ügy többi vádlottjára ki­mondott ítéletet, és lezárt­nak nyilvánította az ügyet, megállapítva, hogy nem fo­rog fenn bűncselekmény el­követésének esete. Mint a szombaton kiadott hivatalos közlés megállapí­totta, Buharin és Rikov egy­aránt követett el hibákat po­litikai tevékenységében, a kiélezett eszmei harcban sokszor külön álláspontot képviseltek a szocialista épí­tés útjait és módszereit il­letően, de hibáik és külön álláspontjuk nem volt párt­ellenes jellegű, ezért az SZKP KB Pártellenőrzési Bizottsága — tekintettel az ellenük felhozott politikai vádak megalapozatlanságá­ra, teljes jogi rehabilitáció­jukra és a párt és a szovjet állam előtti érdemeikre — Buharin és Rikov párttagsá­gát posztumusz visszaállí­totta. Ugyanígy helyreállítot­ták Rozengolc, Csernov, Bu­lanov, Makszimov-Gyikov­szkij és Rakovszkij párttag­ságát is. Az úgynevezett szovjet- ellenes jobboldali trockista blokkhoz sorolt Zelenszkij. Ivanov, Zubarjov, Grinyko. Besszonov, Kresztyinszkij, Ikramov, Sarangovics és Hodzsajev párttagságát már korábban helyreállították: az ügyben elítélt többi sze­mély nem volt párttag. A Pártellenőrzési Bizott­ság megvizsgálta Mihail Tomszkij párttagságának ügyét is. Tomszkij 1918-tól 1929-ig a szakszervezetek központi tanácsának elnöke volt. A harmincas években Tomszkij ellen is megalapo­zatlan politikai vádaikat hoztak fel. Tomszkij öngyil­kos lett. Tekintettel az elle­ne felhozott vádak megala­pozatlanságára, a bizottság megerősítette 1904-től számí­tott folyamatos párttagságát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents