Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-09 / 163. szám
10. TUDOMÁNY ÉS VILÁGA NÉPÚJSÁG, 1988. július 9., szombat A tudomány múltjából gyakran építkezik a tudományos élet jelene is. Megannyi felfedezés, módszer, eljárás jelzi azt az egyetemes törekvést, hogy a tudósok, kutatók által létrehozott alkotások szolgálják az emberiséget. Mai összeállításunk a tudománytörténet néhány érdekességére hívja fel a figyelmet, mintegy rámutatva a tudomány, a technika eredményeinek hasznosságára. A SZEMÜVEG RÖVID TÖRTÉNETE A TELEFON SZÁZHARMINC ÉVE A távbeszélés lehetőségére elsőnek 1854-ben Bourseul francia távírász gondolt. E gondolatát megkísérelte a gyakorlatban is megvalósítani, de nem sok sikerrel. A telefon szó is Bourseul- től származik, a tele (messze) és a fon (hang) szavak összetételeként. Az első használható távbeszélő berendezést Alexander Graham Bell készítette 1875- ben, és a két évvel későbbi telefon az Edison-féle szénmikrofonnal kiegészítve — alapvető működése tekintetében semmiben sem tért el a ma használatostól. Több ál- állomásos készülék szerelése Pontos statisztika természetesen nincs, de a becslések szerint a fejlett országok lakosságának legalább tíz százaléka használ szemüveget. Tulajdonképpen máig nincs eldöntve, hogy ki találta fel a szemüveget. Az biztos, hogy az irodalomban Plinius az első, aki leírta, hogy Nero császár a színházi viadalokat smaragdon át szemlélte, de ez a smaragd aligha lehétett szemüveg. Mások szerint Szent Jeromos lett volna a szemüveg feltalálója de ezt sem sikerült bebizonyítani. Ma a legáltalánosabban azt fogadják el, hogy a szemüveget Salvino DArmato degli Armati találta fel 1285 és 1290 között. Az első szemüveglencséket Európában a muranoi üveggyárban készítették 1300 körül. Tény ugyanakkor az is, hogy nagyító üvegek köszörülésével korábban már az arabok is foglalkoztak. Valószínűleg a kínaiak is készítettek szemüveget, korábban mint az európaiak, bár az ő szemüvegük nem az orrnyergen ült, hanem a homlokukra támaszkodott. Képi ábrázolása közül az első az 1414—1418-ig tartott konstanzi zsinatot ismertető verses kézirat egyik képén látható orrcsíptető. A 17. században a spanyol divat felkapta a szemüveg használatát, de divatszerű- en viselték a francia forradalom idején is. A magyar pápaszem elNigéria északi részében 1966- ban gazdaságosan Jcitermelhető uránlelőhelyet találtak. 1968- ban meg is indult itt a termelés, a nagy gondot azonban a szállítás okozta. De megszületett — akár egykor a Selyem-út — az Urán- útja. Ez az üt Nigéria északi részéből indul és 2500 kilométer után ér a Guineai-öbölhöz. Az nevezés eredete ismeretlen, az 1590-es Calepinus-féle szótárban szerepel először. Az idők folyamán — leginkább a divat szerint — sokféle formája alakult ki a szemüvegnek: volt az üvegje kisebb vagy nagyobb, kerek vagy ovális, használata szerint készítettek homorú, vagy domború, sőt hengeres és hasábos (prizma) lencséket. Megjelentek a bifokális (sőt újabban a trifokális) lencsék is azok számára, akiknek közeire és távolra más-más szemüvegre van szükségük. Egyre jobban terjednek a szemre közvetlenül ráhelyezhető kontaktlencsék is. Szintén néhány évtizedes újítás, hogy a nagyobb súlyú üveglencsét egyre inkább felváltják a könnyebb, kevésbé törékeny műanyag lencsék. A szemüveg újfajta változatát állították elő a nyugatnémet Zeiss-gyárban. Egy szemüvegre különleges eljárással „előtétlencsét” ragasztottak. A finom munkákhoz használják ezt az ún. lupe-szemüveget, melynek előnye, hogy használat közben nem kell tartani, nem veszi igénybe az egyik kezet, munka közben lehet jegyzetelni, szerszámot cserélni. További előnye, hogy védi a szemet, például a fogorvosi munka közben a nagy forgásszámú turbinás fúrók használatánál. északi részen lévő Assamaka várost mindössze 600 km választja el a transzszaharai úttól, mely Algírtól délre indul és átvágva a sivatagot, Tamanreovet-ig ér. Az uránlelőhely olyan gazdag, hogy Nigéria 1985-ben 8000 tonna kitermelését tette lehetővé. Ez azt jelenti, hogy a világ negyedik kitermelője USA, Kanada és Ausztrália után. A kézibeszélőben elhelyezett mikrofon a beszédet villamos jelekké alakítja, ezek a készülékeket összekötő vezetéken tovaterjednek, majd egy hallgató — a kézibeszélő másik tartozéka — az eredetivel azonos beszédhangokká alakítja vissza őket. Eleinte csupán két közeli hely — üzlethelyiségek vagy irodai szobák stb. — között lehetett beszélgetést folytatni. Puskás Tivadar zseniális ötlete a telefon használhatóságát kiterjesztette, és ezzel elterjedését is meggyorsította, ő a két készüléket összekötő vezetéket „elvágta”, és közéjük iktatta a központot. Ettől kezdve a készüléket nem egymással, hanem egy központtal kötötték össze; az egy-egy vámsban, körzetben levő készülékek vezetékeit egy központi helyre vezették, és ott a kezelők feladata lett, hogy a beszélgetés idejére kapcsolatot teremtsenek. Puskás Tivadar tervei szerint 1877-ben Bostonban helyezték üzembe az első központot. Az első budapesti központ pedig a mai József Attila utcában 1881. május elsején kezdte meg működését. Századunk technikájának „műhelyében” az elektronika és az űrkutatás szédítő eredményei mellett sok szerényebb műszaki alkotás is meghúzódik. De ha ezek a fontosság listáján hátrább szorulnak is, rájuk is jellemző, hogy megkönnyítik az ember munkáját. Ilyen a rajzokat, mintákat gyártó mechanikus rajzológép is. A bankjegynyomdák, a térképészet és az ékszeripar már használ ilyen gépeket, de terjednek a textil-, a bőr-, a porcelán- és az üvegiparban is. Nem lebecsülendő az a szerepük sem, hogy játék formájában megismertetik Az első központokban a kezelők „központi csatlóval” — így nevezte ezt Puskás Tivadar — hozták létre a beszédkapcsolatot. Ez a központi csatló egy fémlemezből készült rács volt, amelynek keresztezési pontjaiban a függőleges és vízszintes lemezeket egymástól elektromosan elszigetelték, és mindkét lemezt átfúrták. Minden előfizető vonalát egy vízszintes és egy függőleges lemezben rögzítették, és így a keresztezési pontokban helyezett fémdugókkal bármely előfizető között fémes összeköttetést — azaz beszédkapcsolatot lehetett létesíteni. Az előfizetők számának növekedésével a központi csatló oly mértékben megnövekedett, hogy kezelése szinte a gyermekeket a görbék és az egyenesek világával, a díszítő elemek kifogyhatatlan sokaságával. A rajzológépek őse a múlt század végén közismertté vált Har- monograph volt: egy felfüggesztett súly és a ráerősített iron. Ha a súlyt meglengették, az irón az alatta elhelyezett papírra — főleg elliptikus — mintákat rajzolt. Kedvelt század eleji játék és szerszám volt a Pantograph. Ez egymással csuklós összeköttetésben lévő rudak harmonikamozgását használta fel rajzok, képek másolására, nagyítására, kicsinyítélehetetlenné vált. Ezért olyan rendszert dolgoztak ki, amelyben a lemezek helyett a készülékek vezetékei egy-egy kapcsolóhüvelyben végződnek, és ezeket hajlékony zsinórral kötötték ösz- sze kapcsoláskor. A fejlődés ezután gyorsabbá vált. Létrehozták az automata központokat, ahol már nem volt szükség kezelőkre, ma pedig már ott tartunk, hogy az egész világ hívható a szobánkból, minden emberi beavatkozás nélkül, a hang pedig olykor műholdak közbeiktatásával teszi meg több tízezer kilométeres útját. A készülékek is egyre tetszetősebbé, egyre „okosabbá” váltak, több színben kerülnek forgalomba. sére. A fémépítő alkatrészekből összeállított Meccanograph-fal már szabályosan ismétlődő elemeket tartalmazó rajzokat is lehetett készíteni. Az 1958-ban szintén építőszekrény-alkatrészekből összeállított rajzológépnek már függőleges rajzolóko- mngja volt, és a ceruzabélt inga- lengéses csúszószerkezeten helyezték el rajta. E gép már bonyolultabb minták millióféle változatának megrajzolására is alkalmasnak mutatkozott. A mai rajzológépek már árnyalják is a mintát, s többféle színnel is dolgoznak. az urAn útja EGYSZERŰ RAJZ0L0GEPEK Az egykori Pantograph mai, gyermekek számára készülő változatát láthatjuk.A műanyagból kialakított egyszerű szerkezet rúdjába köny- nyen beilleszthető a mozgatható toll vagy ceruza.A kis pantográffal rajzok, minták eredeti nagyságban, felére kicsinyítve vagy kétszeresre nagyítva másolhatók át (KS) Kézmű- és Konfekcióipari Kisszövetkezet egri telephelyére felvesz varrónőt (betanítást vállalunk) és vasalónőt. Bérezés teljesítmény alapján. Jelentkezni lehet Eger, Vörösmarty u. 27. y Épületkarbantartó Kisszövetkezet Eger, Vöröstüzér u. 34., felvesz gyakorlattal rendelkező építész műszaki előkészítőt, építőipari árkalkulátort, valamint asztalos és ács szakmunkásokat. Érdeklődni lehet a személyzeti vezetőnél, illetve a munkaügyi osztályvezetőnél. Telefon: 11-275/14, illetve 16. Teflon a technikában A teflonként emlegetett műanyagot ma már csaknem mindenki ismeri. Többnyire a konyhában találkozunk vele, nem kap oda a palacsinta és akár szinte zsír nélkül is lehet sütni benne a húst. Élvezzük a teflon előnyeit akkor is, amikor például a vasalónk talpa van fedve vele, vagy amikor borotválkozunk, és a borotvaél valósággal bársonyos a rajta tapadó teflonbevonattól. De ma már a modern repülő- és mezőgazdasági gépek, a gyárak sok-sok ezer szerkezete sem lehet meg teflon nélkül. Mégpedig azért nem, mert az egyik fontos alkatrészük, a csapágy is teflon felhasználásával készül. A teflonmolekula szén- és fluor-atomokból épül fel. Hosszú, egyenes szénláncát burokként, cső módjára veszik körül a fluoratomok, amelyek a szénatomokkal még erőteljesebben kapcsolódnak, mint azok egymással. Ennek a következménye aztán, hogy a legkeményebb fémeket is szétrágó savaknak és lógóknak is ellenáll a teflon. Sőt — műanyag létére — még a forróságot is bírja (kb. 400 Celsius-fokig). Egyetlen hátránya, hogy puna, köny- nyen kopik. De ma már e tulajdonságán is sikerült jelentősen javítaniuk a szakembereknek. Felhők feletti növények Minél magasabbra kapaszkodik valaki az Alpok csúcsaira, annál szembetűnőbben fogyatkozik azoknak az állat- és növényfajoknak a száma, amelyek a nagy magasságok kedvezőtlen viszonyai között is megélnek. A központi Alpokban, a háromezer méter magasságban levő klimatikus hóhatár térségében már csak száz különböző virágos növényfaj él. Számuk gyorsan csökken a magasság növekedésével. Háromezernégyszáz méteres magasságban már csak 30 faj, újabb száz méterrel magasabban már csak három különböző növényfaj számít állandó lakónak. A legnevezetesebb magassági csúcstartó a gleccser-boglárka, amely még négyezer méter magasságba is felkapaszkodhat. Abszolút magassági csúcsnak számít, hogy ezt a nö vényt a berni Alpok legmagasabb csúcsán, a Finsteraarhornon is megtalálták 4275 méteres magasságban. Külsőre semmi nyoma sincs, hogy ez a jelentéktelen növény alkalmazkodhatna a rendkívüli viszonyokhoz, nem különbözik a völgyek megszokott növényeitől. Ami a rendkívüli, az a példátlanul rövid vegetációs periódusa: kedvezőtlen években a négy héttel is beéri. Ha szükséges, a hó- és jégtakaró alatt is „átnyaral”. Szabad kapacitással rendelkezünk sokszorosítási munkák végzésére: — fénymásolás 30,- Ft/m2 + ÁFA, — stencilezés 0,60 Ft/lap + ÁFA — dokufotózás 3,- Ft/lap + ÁFA. Várja k megrendelésii két. Címünk: KEVTTERVIV. Iroda, 3300 Eger. Lenin ül Ié2/c.
