Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-07 / 161. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 161. szám ARA: 1988. július 7.^ csütörtök 1.80 FORINT Pozsgay Imre látogatása Nógrád megyében Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tag- ja, államminiszter szerdán Nógrád megyébe látogatott. A megye székhelyén — Salgótarjánban — Szalai László, az MSZMP Nógrád megyei bizottságának titkára, valamint Devcsics Miklós, a megyei tanács elnöke fogad* ta és tájékoztatta Nógrád politikai, gazdasági helyze* téről, eredményeiről, gondjairól. Pozsgay Imre a továbbiakban bekapcsolódott a salgótarjáni Nemzetközi Ifjúsági Nyári Egyetem munkájába. AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Folytatódni a K6SI44. Hyilvánissái Érdemes lenne megnézni, hogy az utóbbi években hányszor szerepelt a címben szereplő szó a hazai sajtóban. Maradjunk any- nyiban — sokszor. Az embernek már gyanússá is válik néha ez, hisz amiről nagyon gyakran hallunk, arról épp az ellenkező jut az eszünkbe. Körülbelül ezt az esetet nevezi a szak- irodalom „bumerángeffektusnak”. Mégsem véletlen hogy az utóbbi időben reflektor- fénybe került ez a fogalom. Hiszen a nyilvánosság és az ahhoz való viszony a szocializmus megújításának időszakában igen éles választóvonalnak bizonyul. Elég valakit erről a kérdésről néhány percig hallgatni, máris kiderül, hogy — képletesen szólva — a barikád melyik oldalán foglal helyet. Jó példa erre a napokban lezajlott szovjet pártértekezlet, amelyen ez a kérdéskör az egyik legfontosabb napirendi pontként szerepelt. Bizonyára emlékeznek az olvasók is arra, hogy a küldöttek néha milyen eltérő nézeteket fogalmaztak meg a glasznosztyróí és a sajtóról. Volt, aki a felelősség túlhangsúlyozásával (indok) valamiféle határt akart szabni a nyilvánosságnak, sőt, akadt olyan vélemény is, miszerint az újságírókat jobban kordában kellene tartani. Bár ez a folyamat nálunk némileg előrébb tart — mondhatni a nyilvánosságnak mélyebb hagyományai vannak —, azért az is látható és tapasztalható, hogy e probléma itthon is aktuális. Elég csak arra gondolni, milyen katasztrofális szinten állunk a vitakultúra tekintetében. Ezt okozatként foghatjuk fel, s mindez rendkívül érzékletesen tükröződik vissza a hazai sajtó hasábjain. Ha valakit vagy valamit megbírálnak, a címzett gyakran személyes sértésnek véli a dolgot, s a legkülönbözőbb (nem sajtó) fórumokká! fenyegetőzik. Szerencsére ez a féle reagálás ma már valamelyest ritkább, de azért elég lassan megy ki a divatból. S aki úgy fél a nyilvánosságtól, akár a tűztél, annál valami nincs rendben. Ez több mint világos. A nyílt színre ugyanis csak konkrét érvekkel, világos gondolatokkal lehet kilépni. Akit zavar az, hogy a történések, a viták, az álláspontok ütköztetése közön ség előtt történik, az maga sem hisz igazán saját elveiben. Mert különben kitől — és mitől — kellene félni... ? És ez nem csupán sajtóügy. Az emberek kirekesztése a hatalomból, s bármiféle információból, a szocializmus ellen elkövetett egyik legnagyobb vétek. A múlt pedig már többször bebizonyította ennek a hibának a tragikus következményeit. Havas András Közös javaink — közös értékeink, ha kellően óvjuk őket A társadalmi tulajdon védelmében Ha meglopják a közösséget, sokan úgy tartják: több is veszett Mohácsnál. Annál nagyobb a felháborodás, ha a saját holmijuk jut tolvajok kezére. Pedig az előbbi javakról történő gondoskodás ugyanúgy érdekük lenne, mint a maguk vagyonának védelme. E szemlélet általánossá válásához sajnos, még elég sok időre van szükség. Ezért is üdvözölhető a Füzesabonyi Rendőr- kapitányság kezdeményezése, amely szerint a városi jogú nagyközség és körzetének 25 gazdálkodó szerve számára társadalmi tulajdonvédelmi tanácskozást hívott össze. Az sem véletlen, hogy a helyszín a Mátra- vidéki Fémművek Füzesabonyi Gyára volt, ahol ugyancsak hatékonyan tevékenykedik a közös javak megóvásáért felelős testület. A kapitányság vezetője, dr. Varga László r. őrnagy lelkes szorgalmazója a va- gyonmegőrzésnek. . Segítségével pillantottunk be a jelenlegi helyzetbe, hiszen az 1985-ös értékelést követte az idei újabb elemzés. Érdemes csupán egy-két tényt említeni: Füzesabonyban és körzetében a bűncse. lekményeknek több, mint a felét a lopások jelentik. Elsősorban az építőanyagokra, a különböző gépalkatrészekre, villanymotorokra, szerszámokra, mezőgazdasági terményekre fáj a foguk egyeseknek. Legújabban a műszaki árucikkek is keresettekké váltak. Szintén gyakran megtörténik, hogy kijátsszák az anyag- és pénzkezelés szabályait. Nőtt a rongálások száma is. Tavaly valamennyiünk javainak megdézsmálói együttesen 1,2 millió forintot meghaladó kárt okoztak csupán ezen a vidéken. S, ha már szó volt a dézs- máról, nem szabad elhallgatni azt a bűncselekménysorozatot, amelynek során vasúti kocsikat törtek fel éppen a MÁV-nál dolgozók. Szervezetten tevékenykedtek, ráadásul a kocsirendezők közvetlen csoport- vezetője is részt követelt magának a zsákmányból... Az okok között szerepel, hogy a gyűjtőkocsik tartalmáról nincsenek részletes kísérő- jegyzékek, túl sokáig várakoznak egy-egy helyen a szerelvények, illetve a vagonok. Gondok voltak az ellenőrzéssel is. Figyelemre méltó az a példa, hogy műtrágya szállításakor a gépkocsivezető rendre kevesebbet adott le a rakományból. Tehette, hiszen senki se ellenőrizte. Jellemző, hogy a tsz első reagálása az volt: tőlük nem loptak semmit. A Gabona- forgalmi Vállalatnál őrizetlenül hagyták a vagonbejárót és a szociális épületet. Sokszor előfordul, hogy a középületek mellékhelyiségeinek ablakait nyitva hagyják, az ott található műszaki cikkek típusát, gyártási számát nem tartják nyilván. Sok helyen hiányoznak a riasztóberendezések. Az éjjeliőrök sem mindenütt végeznek felelősség- teljes munkát. A sarudi tsz- ben az istálló őre például úgy aludt, hogy a rendőr se tudta felébreszteni, ugyanakkor a tárolók mind nyitva maradtak. A káli szövetkezetben — s talán ez a csúcs — az éjszakai felvigyázó maga adta a kulcsokat a tyúktolvajok kezébe... Azért érdemes feljegyezni a jó példákat is. A Mátra- vidéki Fémművekben például vezérigazgatói határozat alapján hozták létre a társadalmi tulajdonvédelmi tanácsot, s tevékenységéről rendszeresen beszámoltatják a vezetőjét. A Káli Károlyi Mihály Termelő- szövetkezetben fizetett vagyonvédelmi egységet szerveztek, annak tagjai nap mint nap járják a határt, megelőzendő a mezei lopásokat, amelyek talán a legtöbb bosszúságot okozzák a mezőgazdasági üzemeknek. Igen hasznos itt a tsz és a körzeti megbízott együttműködése. Okultak saját kárukon a MÁV Füzesabonyi Körzeti Üzemfőnökségén is, külön vagyonvédelmi felelőst állítottak munkába. A résztvevők közül többen kérték a tanácsok határozottabb fellépését is a szabálysértési ügyekben, s hangsúlyozták a visszajelzés fontosságát. Megfoga- dásra érdemes javaslatok: egy-egy eset kapcsán az elkészített úgynevezett szig- nalizációkat mindegyik gazdasági egységnek küldjék meg, tanulságképpen. Azt is elhatározták, ezentúl évente találkoznak egymással hasonló megbeszélésen a közös vagyon megóvásáért felelősök, s így remélhetően az a kilenc cég is csatlakozik a szemléletváltoz- tatás folyamatához, amely ezúttal még nem tartotta lényegesnek a tulajdqnvéde- lemben való jártasságának növelését:.. ülésszaka A gazdaságpolitika társadalmi orientációjának erősítését sürgette a KGST 44. ülésszakán elmondott felszólalásában Georgi Atanaszov, a bolgár minisztertanács elnöke, a Bolgár Népköztársaság küldöttségének vezetője. A szocialista közösség problémáiról szólva egyebek között kifejtette, hogy valamennyi KGST-országban a gazdasági stratégia fő célja a lakossági szükségletek kielégítésének biztosítása. A szocialista országokban kibontakozó folyamatok megteremtik a feltételeit annak, hogy kialakítsák a szocialista gazdasági integráció minőségileg új modelljét — hangsúlyozta Atanaszov. Willi Stoph, az NDK minisztertanácsának elnöke, a Német Demokratikus Köztársaság küldöttségének vezetője ugyancsak üdvözölte a KGST és az EGK közötti megállapodást. Az NDK a leghatározottabban azért száll síkra, hogy minden akadályt leépítsenek a nemzetközi kereskedelemben — mondotta. A KGST-n belüli együttműködésről szólva elsősorban a kölcsönös áruszállítások jelentőségével, a szerződéses kötelezettségek betartásával foglalkozott. Az import biztosításának fontos előfeltétele a hosszabb távra egyeztetett és a minőségi követelményeknek megfelelő áruszállítás — mondotta. Lubomír Strougal, a csehszlovák minisztertanács elnöke, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttségének vezetője felszólalásában bírálta, hogy az elmúlt időszakban kevés volt a gyakorlati előrelépés, a KGST gazdasági mechanizmusának javításában és a szocialista gazdasági integráció meggyorsításában csak részeredményeket értek el. Javasolta, hogy a nemzetközi szocialista munkamegosztás kollektív kon_ cepciója mindenkori helyzetnek megfelelő pontosításával segítsék elő a nemzetgazdaságok intenzív fejlődési pályára állítását. Strougal kezdeményezte azt is, hogy az együttműködésben szenteljenek nagyobb figyelmet az emberi tényezőnek. Zbigniew Messner, a lengyel Minisztertanács elnöke, a Lengyel Népköztársaság küldöttségének vezetője egydfeek között megállapította, hogy nem tartják kielégítőnek az integráció gazdasági mechanizmusainak kialakítása érdekében végzett munkát. Ezek fejlesztése nélkül a KGST-orszá- gok olyan komoly akadályokba fognak ütközni, amelyek lényegesen csökkentenék a két- és többoldalú együttműködésben rejlő előnyöket. A KGST-országok egyesített piacának kérdéskörében kifejtette, hogy együttes és intenzív. előkészítő munkára van szükség. Az értékek, a szolgáltatások és a termelés bizonyos elemeinek szabad áthelyezése biztosítaná azok maximális hatékonyságú felhasználását minden partner és az egész közösség érdekében. A lengyel álláspont szerint ezt a piacot nem később, mint 2000- ig kellene kialakítani. Nem kielégítőek a nor- malizáció eddigi eredményei a lengyel—nyugat-európai és a lengyel—amerikai kapcsolatokban, jelenleg is hátrányosan megkülönböztető intézkedésekkel sújtják Lengyelországot a hitel- és pénzügyek területein — mondotta Messner. (A tanácskozás folytatja munkáját) S2abó Endre kisütő a zsemlecipók rakodása közben Héjmagsíitők az Egri Vasöntödében, 60 fokot meghaladó forróságban: Boros Józsefné és Zagyva Lajosné Kánikulában... A mai forróságban bizonyára kevesen gondolnak azokra, akiknek a 30 fok fölötti hőmérséklet meg se kottyan. Ok — munkájuk közben — hőségben hűsölnek. Az izzasztó kemencék, tűzhelyek mellett dolgozókat örökítette meg fotóin Perl Márton. Csóka András öntő esetében a meleg valóban tűző Az egri Bajor Sörház konyhafőnöke, Bezeczki Nándor
