Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-05 / 159. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI XXXIX. évfolyam. 159. szám ARA: 1988. július 5., kedd 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Grósz Károly a Szovjetunióba utazott Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, a Minisztertanács el­nöke a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának meghívására hétfőn a Malév menetrend- szerű járatával munkaláto­gatásra a Szovjetunióba uta­zott. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Be- recz János, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Kótai Géza, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a KB külügyi osztályá­nak vezetője. Jelen volt Vladlen Pun­tusz,. a Szovjetunió magyar- országi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, a Minisztertanács el­nöke az SZKP KB meghívá­sára hétfő este Moszkvába érkezett. A szovjet főváros Seremetyevo—2. repülőterén Jegor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára és Vagyim Medvegyev, az SZKP KB titkára fogadta a magyar vezetőt. Jelen volt Rajnai Sándor, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete és Borisz Sztuka- lin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke július 4-én, Moszkvába utazott (Népúj'ság-telefotó — Varga László felv. — MTI) Hz SZKP értekezletének határozatai A TASZSZ szovjet hírügynökség hétfőn este nyilvánosság­ra hozta az SZKP nemrégiben lezajlott országos értekezle­tének azokat a határozatait, amelyeket kedden közölnek a moszkvai központi lapok. A nyilvánosságról szóló határozat az egyik legfontosabb politikai feladatnak minősíti a nyilvánosság fejlesztését. Hangsúlyozza: a nyilvánosság légköre tette lehetővé a párt­nak, az egész szovjet népnek, hogy jobban megértse múltját és jelenét, felszínre hozza a gátló tényezőket, roppant haza­fias erőket mozgósítson az ország javát, a szocializmust szol­gáló aktív és céltudatos munkára. (Folytatás a 2. oldalon) Megyei pártkiildöttség utazott Piotrkow-Trybunalskiba A lengyelországi vajdaság, Piotrkow-Trybunalski és Heves megye kapcsolatai­nak kialakításáról már ed­dig is folytak tárgyalások. Hétfőn pártküldöttség uta­zott az északi állam vajda­ságába. A delegációt Bar- ta Alajos, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára vezeti, tagjai: dr. Ja­kab István, a megyei tanács végrehajtó bizottságának tit­kára, Kónya Lajos, az MSZMP Gyöngyös Városi Bizottságának első titkára és Gyurkó Sándorné, a megyei pártbizottság tagja, az apci Minőségi Szűcs-Bőr és Ipa­ri Szövetkezet részlégveze­tője. A küldöttséget tegnap a Ferihegy—2. repülőtéren Kiss Sándor, a megyei párt- bizottság titkára búcsúztat­ta. A megyei delegáció pén­tekig tartózkodik Piotrkow- Trybunalskiban. Lukács János Csehszlovákiában Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Az új főtitkár: Huszár István A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa — Kállai Gyula elnökletével — hét­főn. ülést tartott a Parla­ment Kongresszusi termében. A testület először személyi kérdésekben döntött majd a pártértekezlet utáni, nép- fronmozgalmi feladatokat vi­tatta meg. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak személyi javaslatait Gtósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke terjesztette elő. Kérte az országos tanácsot, hogy Pozsgay Imrét — érdemei el­ismerése mellett — főtitkári tisztségéből mentse fel. Az indítvánnyal kapcsolatban kifejtette: Pozsgay Imre ak­tív politikai, közéleti tevé­kenysége és szervezőmunká­ja nyomán, az elmúlt eszten­dőkben a Hazafias Népfront a magyar politikai közélet, a magyar társadalmi élet meg­határozó mozgalmává vált. A HNF OT főtitkárának poli­tikai tapasztalata, konstruk­tív szemléletmódja és a po­litikai kérdésekben megmu­tatkozó nyíltsága nagyban hozzájárult a politikai in­tézményrendszer megújulá­sához, annak a politikai köz- gondolkodásnak a kialakítá­sához. amely egyik feltétele, hajtóereje a gazdasági, a társadalmi, a politikai ki­bontakozásnak. Éppen erre az értékes közéleti tevékenység­re való tekintettel kérte fel a Központi Bizottság Pozs­gay Imrét, hogy tapasztala­tait a kormányzati munka korszerűsítésében kamatoz­tassa. Grósz Károly emlékeztetett arra: olyan kormányzati munkát kívánnak meghono­sítani, kialakítani, amely megfelel a társadalom mai politikai igényeinek; amely alkotó módon és kezdemé- nyezően vállal részt a poli­tikai intézményrendszer kor­szerűsítésében; amely az Or­szággyűléssel, a különböző önszerveződési mozgalmakra épülő, helyi államhatalmi szervekkel, valamint a kü­lönböző társadalmi szervek­kel együtt gondolkodva fog­lalkozik a társadalom és az ország előtt álló feladatok megoldásával. Az elmúlt évek nagy politikai tanulsá­ga, hogy gazdasági megúju­lás, korszerűsítés elképzelhe­tetlen a politikai struktúra modernizálása, s egy új köz- gondolkodás kialakítása és meghonosítása nélkül. Pozsgay Imrének új álla­mi tisztsége lehetőséget ad arra, hogy még inkább az állami munka vérkeringésé­be kapcsolja be azt a nagy politikai élményanyagot, amelyet a népfrontmozgalom­ban szerzett, ugyanakkor a kormányzati szándékok és törekvések előkészítésében aktivizálni tudja a mozgalom hatalmas szellemi, szerveze­ti tartalékait. Ezt követően Grósz Ká­roly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága nevében, a Hazafias Népfront főtitkárának Hu­szár Istvánt, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatóját javasolta. Indoklásul elmondotta: fontos szempont volt. hogy olyan vezetőre tegyenek ajánlást, aki ismeri a moz­galom belső életét, szokásait és szabályait, aki nyitott a népfrontmozgalomban levő. sokszínű szellemi áramlatra, gondolatra, törekvésre. Mind­ezt szem előtt tartva, olyan vezetőre tettek ajánlást, aki kellő közéleti jártassággal, politikai és vitakultúrával rendelkezve, a mozgalom utóbbi időben megizmosodó törekvéseit bátorítani és fej- leszteni tudja. A jelenlegi jelölés megfelel annak a ha­gyománynak és annak a gya­korlatnak, amely az elmúlt évtizedek alatt kialakult. Ez­zel kapcsolatban a párt fő­titkára hangsúlyozta: a leg­messzebbmenőkig tisztelet­ben tartották a választott testületeknek azon jogát, hogy az indítványt minősít­sék. elfogadják vagy eluta­sítsák. A párt Központi Bi­zottsága nem vindikálja ma­gának azt a jogot, hogy egye­dül, mások nevében és má­sok helyett döntsön. Ugyan­akkor él azzal a jogával és kötelességével, amit egy kor­mányzó pártnak a hatalom szervezésében be kell tölte­nie. Ezért kezdeményezése — vélekedett Grósz Károly — nem a testületi önállóság szűkítését, ellenkezőleg, an­nak kiszélesítését szolgálja. Hozzátette: meggyőződése szerint olyan korszak követ­kezik, amelyben nem évti­zedekre választunk vezető­ket, hanem egy gyorsan vál­tozó világban — a napi meg­mérettetés nyomán — gyak­rabban fognak változni a személyek a különböző ve­zető posztokon. Mégpedig azért, mert az élet naponta mindnyájuk elé a megújulás szigorú mércéjével újabb kö­vetelményeket állít. Az előterjesztést követően, az ülés résztvevői közül töb­ben szót kértek. Ratkó Jó­zsef költő javasolta, hogy az országos tanács tagjai állít­sanak új jelölteket, és titkos szavazással döntsenek a fő­titkár személyéről. A főtit­kári tisztre Bihari Mihály egyetemi tanárt ajánlotta. Sipos Béla, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem docense indítványozta: sza­vazással döntsön az orszá­gos tanács arról, hogy a fő­titkárt milyen módon — nyílt, avagy titkos szavazás­sal — válasszák meg. Java­solta: a népfrontban hozza­nak létre társelnöki funk­ciót, s arra Márton Jánost, a HNF Országos Tanácsának alelnökét jelöljék. Dr. Mán- di Barnabás orvos amellett érvelt, hogy az országos ta­nács most ne válasszon fő­titkárt. hanem alakítson je­lölőbizottságot. s annak je­lentése alapján, szeptember­ben hozzanak döntést. Czine Mihály ’rodalcmtörténész tá­mogatta .a Huszár Istvánra vonatkozó javaslatot. Szabó Kálmán tanszékvezető egye- térni tanár egyetértett a ja­vaslatokkal, nem tartotta célszerűnek új jelöltek állí­tását. De ő is a ititkos sza­vazás mellett voksolt. Pász­tor Béla veresegyházi ta­nácselnök kifejtette: biza­lommal van a javaslatot tevő szervezet iránt, ezért a fő­titkár személyére tett indít­ványt elfogadja. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa — 15 ellen- szavazattal és 9 tartózkodás­sal — úgy döntött, hogy a személyi kérdésekben nyílt szavazást tart. Az országos tanács egyhangúlag felmen­tette Pozsgay Imrét főtitká­ri tisztéből, és megerősítet­te tagságát az országos ta­nácsban és az országos el­nökségben. A HNF Országos Tanácsa Huszár Istvánt — két ellenszavazattal és 25 tar- tózkodással — főtitkárrá vá­lasztotta. Az ülésen Paskai László bíborost, esztergomi érseket, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökét, a nép­front országos tanácsának tagját, az országos elnökség­be választották. Tóth Ká­rolyt, a Magyarországi Re­formátus Egyház Zsinatának lelkészt elnökét és Nagy Gyu­lát. az evangélikus egyház püspök-elnökét megválasz­tották az országos tanács és az országos elnökség tagjá­vá. Az országos pártértekezlet utáni népfrontfeladatokat tag­laló vitaindítóban, Pozsgay Imre hangsúlyozta: időszerű lenne, ha a népfront a ma­ga. saját kezdeményezésére, áttekintené az elmúlt évek mozgalmi tapasztalatait, az önállóságból és a politikai reformból következő felada­tait. Célszerű, hogy ennek a feladatnak az elvégzésére munkabizottságot kérjenek fel. Javasolta: az országos tanács Huszár István főtit­kárt bízza meg a munkabi­zottság vezetésével. Ez a munka — mondotta a to­vábbiakban — alapvető poli­tikai kérdéseket érint. Ezek közül az első, hogy a nép­frontnak az eddiginél na­gyobb nyilvánosságra, nyílt­ságra van szüksége, ameny- nyiben. társadalmi elfogad­tatásán túlmenően, a társa­dalom aktivitásának, tevé­kenységének színtere és in­tézménye akar maradni. Ez az egyik fontos követelmény, amelynek eleget kell tenni ahhoz, hogy a népfrontmoz­galom ne csak megőrizhesse, hanem erősíthesse tekinté­lyét a társadalomban. Nagyon fontos kérdés az is. hogy a népfrontmozgalom milyen módon és milyen sza­kaszban kapcsolódjék be az ország sorsát és jövőjét érin­tő politikai döntések előké­szítésébe — fejtette ki Pozs­gay Imre. Annak érdekében, hogy minél kevesebb alka­lommal kelljen voluntarista és később hibásnak bizonyu­ló döntések támogatása mi­att a népfrontnak sajnálko. zását kifejeznie, újra kell gondolni a döntés-előkészí­tésben és a politikában való részvétel dolgát is. A mély­reható, alapos vizsgálat a népfrontnak és a pártnak egyaránt érdeke, mert ebből a vizsgálatból közös társa­dalmi-politikai haszon szár­mazhat. A továbbiakban néhány halaszthatatlan jogalkotási feladatról szólt Pozsgay Im­re. Hangsúlyozta: az ország­gyűlési képviselők egy cso­portja által szorgalmazott, úgynevezett demokrácia-cso. magtervben a társadalmi, po­litikai szervezeteknek, moz­galmaknak, köztük a nép­frontnak, elsőrendű felada­tai lesznek. A gazdaságpoli­tikai munkáról szólva, ki­emelte: a népfront egy ér­tékközpontú szociálpolitikát szeretne követni, amelyben a nemzeti érdekek és sorskér­dések között is vezető helyet foglal el a család, a közer­kölcs, az emberi magatar­tás. s annak közgazdasági (Folytatás a 2. oldalon) Lukács János, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottságának meghívására hétfőn Csehszlovákiába uta­zott. Kíséretében van An- talóczy Albert, az MSZMP KB tagja, az MSZMP Ko­márom Megyei Bizottságá­Mark Palmer, az Amerikai Egyesült Államok magyar- országi nagykövete, hazája nemzeti ünnepe alkalmából hétfőn fogadást adott a bu­dapesti amerikai iskolában. A fogadáson részt vett Be- recz János, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titká­ra, Marjai József miniszter­elnök-helyettes, kereskedel­mi miniszter, Berecz Fri­gyes ipari miniszter, Somo­gyi László építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter, Ma­darast Attila pénzügyminisz­tériumi és Török István ke­Rektori és egyetemi tanári kinevezéseket átadó ünnep­séget tartottak hétfőn a Par­lament kupolacsarnokában. A kinevezési ünnepségen részt vett Gtósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisz­tertanács elnöke, Csehák Judit, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, szociá­lis és egészségügyi miniszter, Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Szabó Ferenc mező- gazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár, valamint Raft Miklós állam­titkár, a Minisztertanács Hi­vatalának vezetője. A kinevezési okiratokat Czibere Tibor művelődési miniszter adta át. Köszöntő beszédében többek között hangsúlyozta, hogy hazánk­nak nagy szüksége van egy területileg arányosan eloszló, a társadalmi igényekhez ru­galmasan alkalmazkodó, ösz- szetett szakmai profilú és gazdaságosan, összehangol­nak első titkára, Kovács Je­nő, a KB osztályvezető-he­lyettese és Fehér Józsefné, az MSZMP Budapest I. Ke­rületi Bizottságának első tit­kára. A küldöttség búcsúz­tatására a Ferihegyi repü­lőtéren megjelent Ondrej Durej, Csehszlovákia bu­dapesti nagykövete. reskedelmi minisztériumi államtitkár, Kővári Péter külügyminiszter-helyettes és Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes. Ott volt a politikai, a gazdasági és a társadalmi élet több jeles személyisége, megjelent a diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja is. ★ Straub F. Brúnó, az Elnö­ki Tanács elnöke távirat­ban üdvözölte Ronald Rea­gan elnököt az Amerikai Egyesült Államok nemzeti ünnepe alkalmából. tan működtethető felsőokta­tási intézményhálózatra. A miniszter kiemelte, hogy a felsőoktatási intézmények önállóságának növekedésé­ben, a hatáskörök demokra­tizálásában, az intézmény- rendszer demokratikus mű­ködésében kulcsszerepe van az egyetemi tanároknak és az intézmények vezetőinek. Utalt Eötvös József gondo­latára, mely szerint az egye­tem tudományos színvonalát egyedül tanárainak egyéni­sége határozza meg. A felsőoktatás alapellátási színvonalának romlásáról be­szédében elmondotta, hogy azt sürgősen szeretnék meg­állítani, a központi költség- vetési források reálértékének megőrzésével, majd növe­lésével. Ez a feltétele annak, hogy megkezdhessék a mi­nőségi szakemberképzéshez és a hallgatók növekvő lét­számához igazodó fejleszté­seket, beruházásokat és re- konstrukoiókat. Fogadás az Amerikai Egyesült Államok nemzeti ünnepén A KORMÁNY TÁMOGATJA A FELSŐOKTATÁST Rektori, egyetemi tanári kinevezések

Next

/
Thumbnails
Contents