Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-04 / 158. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1988, július 4., hétfő Sajtóvisszhangok a romániai intézkedésekkel kapcsolatban Az SZKP konferenciája után JUGOSZLÁV Állásfoglalások A belgrádi televízió esti híradójában Nikola Gavri- lovics professzor, neves szerb történész nyilatkozott. Elmondta, hogy Romániában sok magyar él, míg a szer- bek száma 54 000, a horvá- toké pedig 12 000 körül mozog. Utalt arra, hogy 1948- ban, a tájékoztató iroda Jugoszlávia-e llenes határozata után a román hatóságok az erdélyi szerbek és horvátok egy részét az ország más vidékeire telepítették át. „Most félünk, hogy felszámolják a még megmaradt romániai délszláv falvakat. Meglepett a román kormány és Ceausescu elnök drasztikus álláspontja" — jelentette ki a professzor. A legtekintélyesebb belgrádi hetilap, a NIN legújabb számában közölte Ivan Ivanji, az ismert író cikkét, amelyben kifejtette: — A nyugatnémet és a magyar sajtó már egy hónapja foglalkozik a döntéssel, amely szerint Romániában lerombolnak több mint 7000 falut és települést, s lakóikat 500 új, „agrárgazdasági központban” helyezik el. A jugoszláv sajtóban erről még semmit sem olvastam, a jugoszláv közvéleményt még nem avatták be a szomszédos Románia legújabb történéseibe. Semmit sem tudok arról, mire készülnek a Bánát romániai részén, ahol szerb falvak, szerb templomok, szerb sírok és gazdag szerb kulturális emlékek vannak? Miért nem írnak erről a Romániában akkreditált jugoszláv újságírók? Minden állam és természetesen Románia szuverenitásának tiszteletben tartása mellett, vajon a jugoszláv államot ez most nem készteti szólásra? A Romániában bejelentett döntés ellentétben áll az ENSZ alapokmányával, a helsinki záródokumentummal, az emberi jogokról szóló nemzetközi egyezménynyel és más nemzetközi okmányokkal, amelyeket Románia is aláirt. Vajon hallgathat-e Jugoszlávia akkor, amikor szomszédságában százezrek, köztük szerbek erőszakos áttelepítését készítik elő? Hall- gathat-e olyan pillanatban, amikor egész Európa felháborodva tiltakozik? — mutatott rá végül a neves szerb író. — Miben különbözött a szovjet kommunisták jelenlegi fóruma a korábbiaktól? — A különbség már az előkészületek során megmutatkozott, hiszen nemcsak a jelen problémáiról folytattunk tartalmas eszmecserét, hanem a Szovjetország egész eddigi történelméről. Az újságok és a folyóiratok hasábjain, a különféle gyűléseken. az emberek a legbonyolultabb problémákat vetették fel. A konferencia elé terjesztett politikai és gazdasági reformjavaslatok nagy jelentőséggel bírnak az átalakítás eredményessége és országunk fejlődése szempontjából. Mi, küldöttek, komoly és részletes eszmecserén vettünk részt. Volt mit mondanunk. Minden küldött magával hozta az őt delegáló pártszervezetek javaslatait. — ön milyen útravalót kapott? A Jugoszláv Szocialista Szövetség (Népfront) országos választmánya hét végi belgrádi ülésén megalakította az Emberi Jogok Fórumát, amely fő feladatának a jogrend védelmét és erősítését tűzte ki. Az ülésen felszólalt Ivan Ivanji, az országos választmány tagja. Felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában széttelepítik a magyar nemzetiségű lakosokat. Hangsúlyozta, hogy Jugoszláviának állást kell foglalnia ebben a kérdésben — elsősorban a Romániában élő szerbek miatt. „Mindaz, ami most Romániában történik, a legújabb kori történelemben még nem fordult elő” — állapította meg. NYUGATNÉMET HÍRKÖZLÉS Az NSZK hírközlése — együttérző hangsúllyal — széles körben ismertette az Országgyűlésnek a román úgynevezett településfejlesztési tervekkel szemben elfogadott határozatát. Az erdélyi magyarság sorsáért ebben kifejezett aggodalomhoz hasonlóan a nyugatnémet közvélemény is szorongva figyeli az általános európai, ezen belül a nemzetiségi és így a német kisebbségi kulturális értékeket is pusztítással fenyegető román „területát- alakítási" előkészületet. Ezt a félelmet tükrözte a Szövetségi Gyűlés (Bundestag) egyhangúlag elfogadott legutóbbi állásfoglalása is. A Deutschlandfunk nevű országos rádióállomás és a ZDF, a legnagyobb tévéadó többszöri pénteki híradása után a szombati újságok — némelyikük első oldalon — részletesen tudósítanak az Országgyűlés határozatáról,.a Budapest—Bukarest viszony további romlásáról. A Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári napilap helyszíni tudósításában úgy értékeli, hogy a magyar parlament döntése válasz volt Nicolae Ceausescu román párt- és állami vezető legutóbbi beszédére, amelyben nacionalizmussal és sovinizmussal vádolta meg a magyar vezetést. A lap terjedelmes beszámolójában mindenekelőtt az* idézi Szűrös Mátyásnak, az MSZMP KB titkárának, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének beszédéből, hogy a két állam kapcsola— Először is azzal bíztak meg, hogy tegyem szóvá a gazdasági döntések előkészítésének nyilvánosságát, hogy ne fordulhassanak elő olyan esetek, amikor a termelés korszerűsítésére hivatott határozatok negatív következményekkel járnak és konfliktushelyzetet teremtenek. Mondok egy példát. A közelmúltban jelent meg egy határozat a több műszakos termelés bevezetéséről. Ilyen munkafeltételek mellett, kötelezően magasabb bért kell fizetni a második és harmadik műszakban dolgozóknak. Első látásra minden egyszerűnek tűnik, hliszen az a vállalat. amelyik most tér át a három műszakra, ezáltal több terméket állít elő és nagyobb lesz a bevétele is, tehát kitermeli a béremeléshez szükséges összeget. A mi gyárunk azonban már harminc éve három műszakban üzemel, honnan vegyük mi a béremeléshez szükséges pénzt? Ertaiban bekövetkezett nyugtalanító fejlemények megfontolt magatartást igényelnek, s az érzelmeket nem szabad szabadjára engedni. A tudósító jelentése szerint Szűrös Mátyás jelezte azt a magyar készséget, hogy Grósz Károlynak Nicolae Ceausescuval jövő tavaszra kitűzött találkozóját illetékes KB-titkári és külügyminiszteri szinten készítsék elő. Az Országgyűlés határozatáról a Stuttgarter Zeitung, a Suddeutsche Zeitung, a Die Welt, a Frankfurter Rundschau és a Stuttgarter Nachrichten éppúgy tudósítást közöl, mint arról az NSZK-ban nyugtalansággal fogadott román intézkedésről, amellyel több határátkelő helyen felfüggesztették a Magyarországról Romániába irányuló utasforgalmat. A külügyminisztériumhoz közelálló bonni General- Anzeiger diplomáciai főtudósítója ellenben kiemeli annak figyelmet érdemlő jelentőségét, hogy a bécsi utóértekezleten a Románia által eddig ellenzett, a semleges és el nem kötelezett országok közös javaslata alapján azonban mindenki számára elfogadható kompromisszumot kínáló záróokmány-javaslat kérdésében egyetértés van Moszkva és az NSZK között is, miként ezt megmutatta a pénteki találkozó. A legfőbb akadály a bonni újság szerint a kisebbség- védelem vonalán tanúsított román magatartás, a „bel- ügyekbe való beavatkozásra’ való román hivatkozás. Ezt nyilvánvalóan tisztáznia kell a Varsói Szerződésnek a saját körében is, s a többi között ezért lesz kiemelkedő esemény a VSZ júliusi varsói csúcstalálkozója. A Deutschlandfunk szombat délután idézte Grósz Károly miniszterelnök nyilatkozatát, amelyben a magyar vezető politikai és erkölcsi kötelességként, a román—magyar feszültség enyhítése végett szorgalmazta a közvetlen párbeszédet Romániával. A rádió kiemelte: Grósz Károly ismét egyértelművé tette, hogy Magyarország nem törekszik a második világháború után kialakult határok megváltoztatására, de megismételte a romániai magyar kisebbséget sújtó „településrendezési" tervek bírálatát. röl szó sem esik a határozatban. A dolgozók jogosan reklamálnak, a vezetés pedig nehéz helyzetben van, s ez komoly konfliktusok veszélyét hordozza. Nem a mi vállalatunk az egyetlen, amelynek ilyen gondjai vannak. A fenti példa sajnos, nem kivétel. Az egyenlősdi, az új termelési formák bevezetése. az íróasztal mellett hozott döntések gyakorlata még mindig él. Erről Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára is szólt beszámolójában. Éppen ezért az egyik, legfontosabb javaslatunk az, hogy legyen nyíltság a döntések előkészítésekor, és ebben a folyamatban feltétlenül vegyenek részt a nagy- vállalatok szakemberei. — ön említést tett konfliktushelyzetekről. Ilyen esetekben milyen álláspontot képvisel a dolgozókollektíva tanácsa? — Sokszor gyakorol nyomást az igazgatóra, annak ellenére. hogy ők választottak meg a tanács elnökének. Térjünk vissza a már említett, második és harmadik műIrak—iráni háború Szombati bagdadi bejelentés szerint az iraki légierő gépei péntek éjjel két nagy olajszállító hajó ellen intéztek támadást a Perzsa(Arab)- öbölben. Öbölbeli hajózási források szerint az első célpontja a Hárg-sziget közelében hajózó 268 ezer tonnás Fortuneship L. görög tartályhajó volt. A hajót rakétatalálat érte, a fedélzetén tűz ütött ki. A második támadás a 248 ezer tonnás, iráni zászló alatt hajózó Hárg—4-et érte, s szintén tüzet okozott, de további részletek nem ismeretesek. Az akcióban részt vett repülőgépek sértetlenül visz- szatértek támaszpontjukra — mondja a bagdadi közlemény. A szárazföldön is tovább folytatódik a két szomszédos ország háborúja. Bagdadi közlés szerint az iraki légierő helikopterei az elmúlt napokban 77 akciót hajtottak végre. A szárazföldi csapatok pénteken \hét katonai fontosságú magaslatot foglaltak vissza a front északi szakaszán. Több tüzérségi párbajra is sor került, elsősorban a déli 'és keleti frontszakaszokon. Irak csaknem három hete indított nagyszabású of- fenzívát a kurdisztáni hegyvidéki körzetek visszafoglalásáért. Romániába utazók figyelmébe 1988. i július 3., vasárnap — a határőrségtől kapott tájékoztatás szerint szombaton 1253 magyar állampolgár akart Romániába utazni, közülük azonban 83-at'minden indoklás nélkül visszaküldték Magyarországra a román szervek. Vasárnap délután 15 óráig viszont valamennyi magyar turista akadálytalanul átjutott a határállomásokon. Az illetékes magyar szervek szerint ajánlatos, hogy csak azok induljanak el Romániába, akiknek útja halaszthatatlan, s a legszigorúbban tartsák be mind a vámszabályokat, mind az egyéb hatósági előírásokat. Ajánlják azt is, hogy a Bulgáriába utazók ne Románián, hanem Jugoszlávián keresztül közelítsék meg úticéljukat. (MTI) szakért járó béremelésre. A tanács megszavazta a béremelést. és most a bonyolult kérdés gyakorlati megoldásának lehetőségeit kell megkeresni. — A Csebokszári Aggre- gátgyár évek óta kapcsolatban áll testvérvárosának, Egernek az egyik vállalatával, a Finomszerelvény gyárral. Fejlődik az együttműködésük? — Az utóbbi években különösen jól alakulnak a kapcsolataink. Most éppen termékcserére készülünk, és tervezzük egy közös vállalat létrehozását, amely nemcsak ipari termékeket, hanem közszükségleti cikkekket is fog gyártani. Mihail Gorbacsov beszédében érintette az egységes szocialista piac témáját is. Egy ilyen piac az aktív munka lehetőségeit tárja a vállalatok elé. Mi is gondolkodunk már azon, mit tudunk felajánlani partnereinknek, milyen szerződéseket köthetünk velük. Alekszandr Javdoljuk A nyugatnémet napilapok egyöntetű elismeréssel adóznak az SZKP pártkonferenciájának, személy szerint Gorbacsov főtitkárnak azért, hogy a társadalmat immáron vitathatatlanul átjárja az új szellemről tanúskodó friss levegő, érezhetően áthatja az évtizedek óta esedékes változtatásokra irányuló, felelősséggel párosuló, szilárd akarat. A Német Szociáldemokrata Párthoz (SPD) közelálló Frankfurter Rundschau szombati vezércikke szerint, annak ellenére, hogy a szovjetunióbeli demokráciafogalom eltér a nyugatitól, a többpártrendszer berendezkedésétől, már a mostanáig végbement „kis" társadalmi átalakítás is az eddigi legradikálisabb elfordulás a múlt gyakorlatától. A változások jótékony hatása még erősen adagolt, ám a vita nyílt, él kötelezett, s távolról sem eredmények nélkül való. s ez egyáltalán nem kevés — írja a lap. Az SPD sajtószolgálatában Michael Müller, a párt parlamenti csoportja szovjet kérdésekkel foglalkozó munkabizottságának helyettes elnöke megállapította: — A korábbi szovjet reformpróbálkozásokkal ellentétben, most nem csupán részreformokról van szó, hanem a gazdasági reformok és a politikai rendszer reformja kettős stratégiáját követik. utóbbiakat tartva a sikeres gazdasági korszerűsítés zálogának. — Az a körülmény, hogy a Szovjetunióban jelenleg egyértelműen szabályozni kívánják az állampolgári és szabadságjogokat, valamint az olyan intézményeknek a jogait, mint amilyen például a KGB és a rendőrség, történelmi esélyt nyújt a világpolitikai koordináta-rendszer pozitív értelmű újjáren- dezésére — állapítja meg az SPD, szorgalmazva egyben: Nyugat-Európának most nem szabad elszalasztania a kínálkozó lehetőségeket. A köJúlius 1-jével elkezdődött az a 60 napos időszak, melynek folyamán a Szovjetunió és az Egyesült Államok szakértői kölcsönösen helyszíni ellenőrzéseket végeznek a decemberben aláírt rakéta- szerződés alapján. E, célból a hét végén 70 szovjet szakértő érkezett San Franciscóba, illetve 34 tagú amerikai küldöttség Moszkvába. A két ország képviselői szeptember 1-jéig ellenőrzik a szerződés által érintett fegyverfajták telepítését, számát és típusait. A szovjet szakértők az Egyesült Államokban 17, Nyugat-Európá- ban pedig 13 objektumot ellenőriznek, míg az Egyesült Államok képviselői a Szovjetunió területén 126, az NDK-ban és Csehszlovákiában 7 helyre látogatnak el. zös európai házban ugyanis nemcsak a reformfolyamat előmozdítására nyílik mód, hanem arra is, hogy új minőséget kölcsönözzenek a ke let—nyugati kapcsolatoknak is. RUDÉ PRAVO: A szovjet politikai rendszer reformja csak akkor lesz eredményes, ha a tanácsok hatáskörének növelésével egy időben, anyagilag és szellemileg érdekeltté teszik a tömegeket, sikerül fokozni aktivitásukat — ezt a véleményt fejtette ki szombaton a szovjet pártértekezlettel foglalkozó Rudé Právo. A lap az értekezlet kapcsán mindenekelőtt azt mérlegelte, milyen feltételek között lehet sikeres a szovjet politikai rendszer reformja, amelyet szükségesnek, elkerülhetetlennek tartott a fórum is. A Rudé Právo emlékeztetett arra, hogy a múltban azért feneklettek meg a szovjet politikai rendszer átalakítására tett kísérletek, mert az adminisztratív, uta- sításos rendszer eleve kizárta azt, hogy hasznosítsák és alkotó módon érvényesítsék a tömegek aktivitását. tehetségét. A mostani szovjet politikai reformtörekvésekkel kapcsolatban is azt hang súlyozta az újság, hogy a ta- nácskozások hatáskörének megnövelése, a törvényhozó és végrehajtó szervek szétválasztása automatikusan nem oldja meg a problémát. Csak akkor hozhat eredményt, ha növekszik a tömegek aktivitása, az emberek pozitívan viszonyulnak a változásokhoz, érdekeltek lesznek azokban. A Rudé- Právo szerint, a reformok megvalósításához az. is szükséges, hegy a pár! a gazdasági feladatok helyett a politikai irányításra összpontosítson. További problé maként említette a lap — idézve Mihail Gorbacsov e tárgyú megjegyzését a pártértekezleten —. hogy a személyi pozícióféltés akadálya lehet az átalakításnak. A Vjacseszlav Lebegyev vezette szovjet | szakértőcsoport 22 tagja szombaton a Utah állambeli Salt Lake City közelében fekvő Magnóba utazott. Itt működik a Hercules Aerospace Co. üzeme, ahol a Pershing—2 rakétákat állítják elő. Más csoportok Colorado, Arizona és Kalifornia államban működő objektumokon tesznek majd 24 órás látogatást. Ez az idő szükség esetén kérésre meghosszabbítható. Az amerikai felügvelőcso- port Roland Lajoie dandártábornok, a Helyszíni Ellenőrzési Hivatal (OSIA) igazgatója vezeti. A szakértők közül tízen egy Moszkvához közeli hadiüzemben kezdik az ellenőrzést, a többiek a votkinszki rakétagyárba látogatnak el, ahol az SS—20- as rakéták készülnek. Amerikai szakértők érkeztek Moszkvába, hogy a helyszínen ellenőrizzék a szovjet—amerikai rakétamegállapodás értelmében szétszerelendő fegyverek megsemmisítését (Népújság-telefotó — MTI) A szovjet pártkonferencia hátterében Beszélgetés Oleg Volkovval, a Csebokszári Aggregátgyár igazgatójával Szovjetunióban pénteken fejeződött be a Szovjet Kommunista Párt 19. értekezlete. A küldöttek között volt Oleg Volkov, a Csebokszári Aggregátgyár igazgatója is, akivel az APN hírügynökség tudósítója készített beszélgetést. Katonai szakértők a helyszíneken
