Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-28 / 179. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. július 28., csütörtök CSALÁD — OTTHON — ISKOLA Receptsarok Ételek grillen * Fokhagymás marhaszelet Hozzávalók: 600 g rostélyos, só, törött fekete bors, fokhagyma, olaj. Az érlelt, kicsontozott, megmosott, szárazra törölt rostélyost megtisztítjuk hártyájától és faggyús részeitől. Azután vékony szeletekre vágjuk, a szeleteket kissé kiverjük, megsózzuk, törött fekete borssal fűszerezzük, alaposan meghintjük fokhagymával, olajjal megcsepegtetjük, és egymásra rakva hűvös helyen pihentetjük. Az így előkészített szeleteket előmelegített grillen mindkét oldalukon 5 percig sütjük. Zöldségfőzelékkel és burgonyával kínáljuk. Sült vesepecsenye borral és lecsóval Hozzávalók: 600 g vesepecsenye, só, őrölt fekete bors, olaj, vörösbor, 40 g zsír, 80 g hagyma, 8 zöldpaprika, 6 érett paradicsom, 6 g oldalszalonna. Az érlelt vesepecsenyét megtisztítjuk a hártyától, és eltávolítjuk a faggyús részeit. Megmossuk, konyharuhával megtörölgetjük, azután vékonyabb szeletekre vágjuk, sózzuk, őrölt fekete borssal fűszerezzük, leöntjük olajjal és vörösborral és hűvös helyre téve pihentetjük. A megtisztított és karikára vágott hagymát megfuttatjuk a zsíron, hozzáadjuk a megtisztított és karikára vágott zöldpaprikát, és lassú tűzön pároljuk. A paradicsomot meghámozzuk, magházát kiszedjük, hozzáadjuk a paprikához, megsózzuk és együtt puhára pároljuk. A kellőképpen pihentetett húst rárakjuk az előmelegített rostra, ismét megcsepegtetjük borral, és mindkét oldalát 4 percig grillezzük. Az elkészített lecsót tálra tesszük, rárakjuk a hússzeleteket, és leöntjük a megsütött angolszalonna zsírjával. Burgonyát tálalunk mellé. Pulykamell fehérborral Hozzávalók: Fiatal pulyka melle, só, 1 dl fehérbor, törött fekete bors, curry, 80 g vaj. A megtisztított és megmosott pulykamellet kicsontozzuk, szeletekre vágjuk, leöntjük fehérborral, törött fekete borssal, és curryval Ízesítjük, és hűvös helyen állni hagyjuk. A grill rostját alaposan előmelegítjük, rárakjuk a pihentetett húst, körülrakjuk vajjal, megcsepegtetjük borral, és egyik oldalán 6 percig grillezzük. A hüst megfordítjuk, ismét megcsepegtetjük fehérborral, körülrakjuk vajjal, és még 6 percig grillezzük. Az így elkészített szeleteket tálra rakjuk, a lecsepegtetett lével*és forró vajjal öntjük le. Rizzsel és kompóttal vagy zöldségsalátával tálaljuk. Roston sült tonhal Hozzávalók: 600 g tonhal, őrölt fekete bors, citromlé, olaj. A megtisztított tonhal húsát megmossuk, és kb. 1 cm széles szeletekre vágjuk. A szeleteket megsózzuk, őrölt fekete borssal fűszerezzük és megcsepegtetjük olajjal. Azután rárakjuk az előmelegített grill rostjára, és mindkét oldalukat 3 percig sütjük. A már kész szeleteket tálra rendezzük, a lecsepegtetett lével leöntjük, megcsepegtetjük citromlével, és citromkarikákkal díszítjük. Hasábburgonyával és tartármár- tással tálaljuk. Grillen sült étvágyfalatok Hozzávalók: 4 kifli, 2 tojás, 200 g kemény sajt, só, vaj. A kifliket karikákra vágjuk. A tojást villával alaposan felvetjük, beleszóljuk a reszelt sajtot, megsózzuk és elkeverjük. A kiflikarikákat egyik oldalukon megkenjük vajjal, rárakjuk az előmelegített rostra, és megkent oldalukat szép pirosra sütjük. Azután megfordítjuk, minden kiflikarikára egy kis halom sajtot teszünk, és ismét pirosra grillezzük. A kész kiflikarikákba fogvájót szúrunk, és a falatkákat azonnal tálaljuk. Olasz salátával töltött szalámis kosárkák Hozzávalók: 4 vastagabb szelet szalámi, 400 g olasz saláta, 2 keményre főtt tojás. A szalámit tisztára töröljük, vastagabb szeletekre vágjuk, rárakjuk a megforrósított grill rostjára és addig sütjük (kb. 4 percig), míg kosárkák nem képződnek. A kész kosárkákat megtöltjük az olasz salátával, és apróra vágott kemény tojással díszítjük. Kenyeret adunk hozzá. Növényvédelem Gutaütött hajszik Megütötte a guta a gyümölcsfámat! Hányszor halljuk termesztőktől ezt a mondatot. Bővebb információkkal nem tudnak szolgálni, hiszen nem is értik, nem tudják, mi történt tulajdonképpen. Csak azt vették észre, hogy a fa egyik napról a másikra elpusztult. Népiesen szólva: megütötte a guta. Az igazi okról, a csonthéjas gyümölcsfák betegségeiről és azok elleni védekezésről beszélgettünk a Növényvédelmi Kutatóintézetben Rozsnyay Zsuzsa tudományos főmunkatárssal és Klement Zoltán akadémikus, egyetemi tanárral. — Mi is ez a gutaütés? — A csonthéjas gyümölcsfák közül legismertebb a kajszi gutaütés betegsége — kezdi a beszélgetést Rozsnyay Zsuzsa. — Azért hívják így, mert a fák valóban egyik napról a másikra halnak el. Ha az egész fa elpusztul, akkor a törzsén van a baj, ha csak valamelyik ága, akkor az elhalás alatt találjuk a betegség fészkét, a kéregszövetnek a rákosodását. Mivel a beteg háncsszövet felrepedezik, ezért hívják rákos betegségnek. — De ez a folyamat nem azonos az emberi rákkal? — Nem, mert ebben az esetben nem beszélhetünk sejtburjánzásról, sejtszaporodásról. Itt egyszerűen elhalnak a beteg szövetek, ugyanakkor az egészségesek tovább fejlődnek. A betegségnek az az oka, hogy kórokozók támadják meg a szövetet, amelyek sebzéseken keresztül jutnak a fába. A sebzés oka többféle lehet: például bármilyen mechanikai sérülés, főleg a metszés. A nyúlrágást sem szabad figyelmen kívül hagyni. Minden országban az éghajlati körülményektől függ, hogy mely kórokozók okozzák a kajszi gutaütését. Nálunk a leginkább előforduló kórokozó a Cytospora cincta nevű gomba, és a Pseudomonas syrin- gae baktérium. — Csak a kajszira veszélyesek? — A gombának több faj a fordul elő, melyek megtámadják az őszibarack-, meggy-, cseresznye- és szilvafákat, az alma- és a körtefának azonban más gombák okozzák a kéregelhalásos betegséget. Tehát a fajok specializálódnak bizonyos gazdanövényekre. — Természetesen a gutaütéssel kapcsolatban elterjedt néhány népi elképzelés — veszi át a szót Klement Zoltán. — Az egyik szerint például azért pusztul el a fa, mert előző évben sok volt rajta a termés, ami megviselte a gyümölcsfát. Mások a téli fagyokat okolják. A népi megfigyeléseknek mindig van valami igazságmagva. Közös kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy például Jugoszláviában, az Adriai-tenger partján aránylag kevés ilyen betegség fordul elő. Észak felé közeledve már egyre inkább találkozunk az említett kártétellel. Nálunk egy év alatt gyakran egy méter hosszú is lehet a gyümölcsfán a rákos elhalás. Kimutattuk a téli fagy és a baktérium közötti kölcsönhatást. Kiderült, hogy az említett baktérium csak a téli hónapokban fertőz, és mint azt már említettük, sebzésen keresztül. — Hogy ez mennyire igaz, bizonyítja, hogy az idén hiába akartuk elkülöníteni a baktériumot, ez nem sikerült, mert az elmúlt tél enyhe volt, s ilyenkor inkább csak a gombás fertőzések jelentkeznek — szólt közbe Rozsnyay Zsuzsa. — Mi történik, ha a baktérium bekerül a szövetekbe? — A szövetekbe bekerült baktérium nagymértékben elszaporodik. Szaporodás közben saját testének a felépítésére felhasználja a kéregszövetben lévő oldható cukrokat. A cukor csökkenésének következtében a megtámadott szövetek fagyérzékennyé válnak — folytatja a tájékoztatást Klement Zoltán. Mindehhez hozzájárul a baktériumnak egy érdekes tulajdonsága, a jégmagképzés. Ez azt jelenti, hogy ha 0 fok alatti vízbe egy csepp baktérium kerül, a víz hirtelen, robbanásszerűen megfagy, tehát a baktérium jégkristályokat állít elő; erre más baktérium képtelen. A cukorszint csökkenése miatt a fa érzékennyé válik. A baktérium megindítja a szövetekben az említett jégkristályképzést, a kristályok szétroncsolják a sejteket, és az a szövetrész, ahol a baktériumok elszaporodtak, erősen károsodik. Védekezni ez ellen leginkább úgy lehet, ha a termesztők nem télen, hanem rügyfakadás előtt metszik a fákat. Különösen óvjuk a fákat a nyúlrágástól. Van kémiai védekezés is. Bordóilével és más rézkészítményekkel való lemosó permetezés csökkenti a betegség előfordulását. A baktérium elteijedését csak megelőzni lehet, a gombás fertőzést viszont gyógyítani is: a beteg részt késsel kitisztítjuk, majd gombaölő sebkezelő anyaggal bekenjük. Ajánljuk a Cellcid, valamint a Vulneron Cs nevű anyagokat. — Beszélhetünk más betegségről is? — Igen, a kajszinak van egy súlyos betegsége, a sárga vírus. Ez már a faiskolából kerülhet a gyümölcsösbe, ezért a védekezést is itt kell elkezdeni. Ennek a vírusnak a kártétele a lombozaton vehető észre, inkább a gyümölcsön, illetőleg a magon találunk elváltozást. A sötétbarna magon élénk világossárga, gyűrű alakú foltok jelentkeznek. A vírus a fának a folyamatos, lassú leromlását eredményezheti, előnytelenül változik a gyümölcs íze is. Fertőzött gyümölcsöt külföldre nem szállíthatunk, így az export kérdésessé válik. — hargitai — Kalapkreációk Ascot, Nagy-Britannia: A híres ascoti királyi lóverseny nyitónapján a nagy melegre való tekintettel az előkelő hölgyek nem mindennapi kalapkreációkban érkeznek. (Telefoto—MTI Külföldi Képszerkesztőség) Nyárra — saját kezűleg Gyorsan készíthető strandöltözék lesz két frottírtörülközőből. Megoldása: a vállon összegépeljük, oldalt 2—2 gombot és slingelt gomboláspántot varrunk rá. Másik lehetőség: a vállaltnál szalagot varrunk rá, masnival csukódik, derekát pedig hímzett, vagy színben hozzáillő övvel fogjuk ösz- sze. A három divatos, ujjatlan és mélyen kivágott trikót egészet vékony fonalból kötjük, illetve horgoljuk, de aki szabni, varrni tud, az alkalmi boltokban olcsón kapható szép, vékony pamutdzsör- zéből is készíthet akár 3—4 darabot a változatos öltözködés biztosítására. Rajz és szöveg: Bányai Katalin Orvosunk válaszol \ Évek óta magas vérnyomás betegségben szenvedek. Kezelőorvosom a gyógyszerek mellett életmódra vonatkozó tanácsokkal is ellátott, de diétás utasításokat nem adott. Kérdésem, hogy ez esetben milyen ét- rendi szabályt kell betartanom — írja P. Józsefné hevesi olvasónk. Már régóta ismeretes, hogy magas vérnyomás betegség miatt gyógykezelt betegeknek néhány fontos táplálkozási szabályt be kell tartam. Az első és legfontosabb a konyhasóbevitel csökkentése és a túlzottan zsíros ételek kerülése. A túlzott mennyiségű konyhasó egy jelentős része az erek simaizomsejtjeibe kerülve fokozza azok tónusát és növeli a perifériás ellenállást. Kimutatták, hogy a túlzott sófogyasztás egy bizonyos idő múlva az emberek egy csoportjánál vérnyomás-emelkedést válthat ki és felborítva a keringés egyensúlyát okoz panaszokat. Azt tanácsoljuk tehát, hogy a napi sóbevitel ne haladja meg a napi 5—6 gr-ot. Felmerül a kérdés — ha tudjuk, hogy ártalmas a túlzott nátriumbevitel — akkor mégis miért fogyasztunk könnyelműen sokszor veszélyes mennyiséget? A magyarázat a következő lehet: az embert a munka tette igazán emberré. A rendszeres fizikai munkavégzés, az erőkifejtés fokozott izzadással, így jelentős sóvesztéssel is jár. Ezt a deficitet pedig fokozott sófel- vétellel igyekszik pótolni a szervezet. Rémes, hogy mennyit beszél ______ R égi ismerőssel beszélgetek. Pontosabban: társaságban beszélgetünk. Azt mondja Judit: — Rettenetes, hogy egyesek mennyit tudnak feleslegesen beszélni. Képzeljétek el: ismeritek ugye Idát?! Hát Ida felhív telefonon, és elkezdi mesélni, hogy találkozott egy régi ismerősével, bizonyos Kovácsnéval, aki leállt az utcán, és elkezdte neki mesélni, hogy mi történt a szomszédasszonya sógornőjével, hogy mit csinált az, amikor a hentes rosszul számolt neki. . . Mi hallgattunk, de Judit folytatja: — Tudjátok, ez az Ida olyan, hogy amikor felhív telefonon, én szóhoz sem jutok, mert ő csak mondja, mondja egyre a magáért. Én csak bólogatok, amit persze nem lát, aztán időnként megszólalok, hogy igen, meg, hogy persze, értem, meg, hogy hát igen, ez Így van. De ez az „ igen, ez így van ” •, ez már sok neki, mert félbeszakít és folytatja .. . És képzeljétek el, a múltkor éppen ott volt nálam a nagyobbik fiam, az Imre látogatóban, és felhívott az Ida. Én egy ideig mondogattam neki az igent, azután letakartam a kagylót, és megkérdeztem a fiamtól, hogy akar-e kávét. Amikor azt mondta, hogy akar, akkor bemondtam a következő igen-t a telefonba, és kimentem a konyhába, és odatettem a kávét, aztán visszamentem, ő még mindig mondta a történeteit, én mondtam az igeneket, és utána elkészült a kávé, ésén még mindig csak „igenkedtem", ésőmég mindig csak mondta a fogalmam sincs, hogy mit, és akkor az volt a szerencse, hogy valaki becsengetett hozzá, és ő elnézést kért, hogy félbe kell szakítani a beszélgetést, de megígérte, hogy visszahív. . . ... — Ja, különben, már emlékszem is, hogy milyen hülyeséggel tartott fel egy fél órán át. Képzeljétek, képes volt azt elmesélni hogy. . . És Judit képes volt nekünk elmesélni, hogy mit mesélt Ida olyan feleslegesen, mert hogy egyesek annyit beszélnek . . . (sárdi) Annak ellenére, hogy csökkent az intenzív fizikai erőkifejtéssel járó munka — a magas sófelvétel továbbra is változatlan maradt. Ez vezetett számos más tényező mellett — a genetikailag hajlamos embereken — a magas vérnyomás betegség gyakoribbá válásához. A tünetek fokozódásának, az állapot rosz- szabbodásának okát elsősorban a helytelen táplálkozási szokásainkban, a magas sóbevitelben és a zsíros ételek túlzott fogyasztásában kell keresnünk. Ezért feltétlenül be kell tartam az idevonatkozó diétás előírásokat is, mert mit érnek a gyógyszerek, ha helytelen táplálkozási szokásainkon nem változtatunk! Egy jó hírű főorvos barátom szavai jutnak ilyenkor eszembe, aki azt mondta: a magas vérnyomás betegség gyógyításánál az ún. „háromlábú szék” elméletét kell szem előtt tartam, amely a stabilitáshoz, az eredményes gyógyításhoz feltétlenül szükséges. Ezek: a gyógyszerek, a helyes életmód, ezen belül is a diétás utasítások betartása csak együttesen hozhatnak eredményt. Ha a fenti három tényező közül bármelyik hiányzik — a szék „felborul” és a beteg állapota is rosszabbodni fog. Ezért is fontos tehát az étrendi utasítások betartása — a gyógyulás érdekében.
