Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-28 / 179. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 179. szám ÁRA: 1988. július 28., csütörtök 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Önámítók Valaha — nem is olyan nagyon régen — lubickolhattak a boldogság, a siker pezsdítő vizében. Tehették, mert elkápráztathatták nagyvonalú, nem törődöm, hozzá nem értő környezetüket. Soijáztat- hatták átgondolatlan, légből kapott álötleteiket, amelyek születésük pillanatától kudarcra kárhoztattak. A baj csak az volt, hogy a nagy sietségben, a burjánzó közömbösségben erre senki nem akart rádöbbenni. Már csak azért sem, mert riasztóan sokasodtak e fura kaszt tagjai, akik egymást hozsannázva zsongították az egyébként is szunnyadó éberséget, realitásérzéket. Néha már annyira abszurd helyzet formálódott, hogy az egészséges szellemtől vezérelt bírálók kényszerültek önvédelmi harcokba, ugyanis rájuk telepedett a demagógok hada, az a kórus, amely könyörtelenül elnémította a józan ellenérveket, a köz javát szorgalmazó kritikus megjegyzéseket, elképzeléseket. A harsányságuk miatt zöld jelzést kapók szinte expressz- vonati sebességgel száguldottak előre, gonddal építve önön dicsőségük túl sokba kerülő templomát, megkövetelve az elvtelen, a meghunyászkodó főhajtást, azt a halleluja áradatot, amelyet busásan adóztunk. Szerencsére a jövőben nem jár, nem juthat nekik főszerep, mivel olyan korszak, periódus kezdődött kis honunk életében, amelynek meghirdetői — voltaképpen mindnyájan — hadat üzentek a csak szavakban megmutatkozó talpraesettségnek, leleményességnek, a csak frázisok köntösében pompázó demokratizmusnak, a csak szólamokba fulladt emberségnek, a gerinctelen, a karriervágytól ösztökélt hajbókolásnak. Az elkövetkező időszakban kizárólag az eredményekkel fémjelzett tehetség, felkészültség, igyekezet, hivatásérzet lehet az egyetlen hiteles, elfogadható mérce. Elismerés csak annak járhat, aki ily módon méretett meg, s a közös asztalra valódi kincseket rakott le. Ebben a tisztességes versenyben hátul kullognak majd a szappanbuborék lények, az önajnározók, azok, akik eddig problémák regimentjét zúdították ránk, s korlátolt hányavetiségükkel olyan nehézségek egymás utánjával keserítették meg sorsunkat, amelyek kiiktatása már-már sziszifuszi erőfeszítésnek tűnhet. Leáldozott napjuk, s felragyoghat azoké, akik mindig tényekkel érvelnek, akik folyvást bizonyítanak, s úgy serénykednek önmaguk javá-' ért, hogy ez a buzgalom hazánkat is gyarapítja. Nem szökőévenként, hanem nap mint nap. Pécsi István FŰBEN, FÁBAN ORVOSSÁG Gyógynövények bel- es külföldre Olasz megrendelésre válogatják a kamillavirágot Kezdetben voltak a kemikáliák... Gyógyszergyártásunk fejlődésével ha kellett, ha nem, minden bajra pirulákat szedtünk. Hosszú évekig csak a falusi „füvesasszonyok” leszólt kuruzslá- sának számított, ha valaki gyógy- teával, gyógyfüvekkel kúrálta magát. Napjainkban a környezet-, levegő-, vízszennyezés hatására is jobban az érdeklődés fókuszába kerültek a természetes gyógymódok, és örvendetesen nő azoknak a száma, akik egy-egy köny- nyebb náthát, meghűlést gyógynövényekből főzött teákkal kezelnek. A természet kincseinek számító levelek, bogyók, virágok nemcsak egészségünkre, hanem pénztárcánkra is igen jótékony hatásúak. Országos szinten jelentős bevételt könyvelhetnek el a gyógynövény-forgalmazással, -feldolgozással, -csomagolással foglalkozó vállalatok. Megyénkben 1967 óta a Her- bária Gyógynövényforgalmi Vállalat Füzesabonyi Üzeme jeleskedik ezen a területen. Gál Ferencné üzemvezető- helyettes elmondotta, az elmúlt két évtized alatt abonyi kamillá- soknak titulálták őket, mintegy utalva fő profiljukra, a kamillavirág feldolgozására és csomagoláBelga exportra tölti a koriander fűszermagot Hajdú Gerzsonné és Kovács Gáborné (Fotó: Szántó György) sára. Aztán a fennállásuk két évtizedes jubileumakor, 1987-ben bővült a profiljuk. Két új gépsort helyeztek üzembe, az egyiken a fűszermagvak feldolgozása folyik, a másikon pedig a száraz csipkét készítik elő csomagolásra. Jelenleg 66-an dolgoznak azért, hogy ne csak az országban, hanem határainkon túl is megismerjék a füzesabonyiak termékeit. A profilbővítés jóvoltából nyolcféle virág, többek között árvacsalánvirág, mórmályva, akác- és galagonyavirág, kamilla, stb. kerül dobozokba, ezenkívül öt féle gyógyfű,szagosmüge, iringó, csalán, kerekrepkenye, valamint egy-egy szezon alkalmával hat, csak a szakemberek számára ismert gyökér kerül a termelési szalagra, ezek között találhatók a bojtorján, a fekete- nadály, acsalapu, ezenkívül különleges leveleket is hasznosítanak. Igen népszerű a feketeribiz- U-, papsajt-, gyermekláncfűlevél. Az üzemvezető-helyettestől tudjuk, úgy bel- mint külpiacon nagyon keresett a néhai hecsedli- lekvár alapanyaga, a csipkebogyó. A megrendelő igénye szerint csomagolnak, ha kell, zsákba, kartonba, a 2 és fél kilogrammos tételtől 40 kg-ig. Külföldre kamionok, vagonok és hajók szállítják termékeiket. Eddig Pharmac Trade külkereskedelmi vállalat bonyolította exportjukat, de idén, szeptember elsejétől a Herbária Országos Gyógynövényforgalmi Közös Vállalat önálló exportjoggal rendelkezik. A legnagyobb megrendelőik között tartják számon az NSZK-t, Ausztriát, Svájcot, Olaszországot, de áruik eljutnak az USA- ba, Svédországba, sőt a távoli Japánban és Spanyolországban is lehet füzesabonyi termékkel találkozni. Az idei első féléves bevételük megközelíti a 21 millió forintot, s emögött 115 százalékos teljesítmény áll. Ám nemcsak a külföldiekre, hanem a hazai piacra is jut a készletekből, nagyon sok gyógynövényt igényel a gyógyászat, a likőripar, és különböző páclék elkészítéséhez a húsipar is. Ronald Reagan amerikai elnökkel találkozott szerdán Washingtonban Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Miniszter- tanács elnöke. A magyar kormányfőt ünnepélyesen fogadták a Fehér Házban, az úgynevezett nyugati szárny, a West Wing bejáratánál. Az amerikai fővárosban kialakult szokás szerint már az odavezető útvonalon, a Pennsylvania Avenue-n a két ország zászlaival díszítették fel a lámpaoszlopokat. A kaputól a bejáratig vezető út mentén a fegyveres erők díszalakulata sorakozott fel, az ötven amerikai állam zászlajával, a bejáratnál a két ország zászlaját emelték magasba a katonák. Áz épület bejáratánál George Shultz külügyminiszter, John Whitehead, a külügyminiszter első helyettese és Selma Roosevelt protokollfőnök fogadta a magyar miniszterelnököt; ők kísérték Reagan elnök dolgozószobájához. Az elnök a kandalló előtt hellyel kínálta vendégét; a tudósítók rövid időre be is mehettek a megbeszélés színhelyére. A Magyar Televízió tudósítója az amerikai elnököt arról kérdezte, hogy véleménye szerint mi lehet Magyarország szerepe a kelet-nyugati kapcsolatok jövőjének alakításában. — Nem az a kérdés, hogy mi lehet a szerepe a jövőben, hanem az, hogy milyen szerepet tölt be máris — válaszolta Reagan. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a Grósz Károly által képviselt politikáról, a gazdasági tervekről, az elnök így válaszolt: Nagyon egyetértek mindezzel. Erről fogunk tárgyalni. A két államférfi előbb rövid tárgyalást folytatott Reagan dolgozószobájában, csupán a tolmácsok és a jegyzőkönyvvezetők jelenlétében, majd az elnök dolgozószobája mellett, az amerikai kormány üléstermében plenáris üléssel folytatódtak a megbeszélések. Magyar részről a plenáris ülésen Grósz Károlyon kívül részt vett Tatai Ilona, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Gazdasági Kamara alelnö- ke, dr. Kapolyi László, a Minisztertanács kormánybiztosa, Bar- tha Ferenc államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Kovács László külügyminiszter-helyettes, dr. Házi Vencel, Magyarország washingtoni nagykövete. Az amerikai oldalon Reagan elnök mellett foglalt helyet George Bush alelnök, George Shultz külügyminiszter, John Whitehead, a külügyminiszter első helyettese, Rozanne Ridgway külügyminiszter-helyettes, Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. A plenáris ülés után Reagan elnök munkaebédet adott Grósz Károly tiszteletére az elnöki rezidencián. Az ebéden a két tárgyaló küldöttség tagjain kívül részt vett James Baker pénzügyminiszter, William Verity kereskedelmi miniszter, Charles Wick, az Egyesült Államok tájékoztató ügynökségének (USIA) igazgatója, Colin Powell tábornok, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Mariin Fitzwater, Reagan elnök szóvivője, Ken Duberstein, a Fehér Ház politikai apparátusának vezetője. Szerdán több amerikai lap beszámolt Grósz Károlynak a washingtoni Nemzeti Sajtóklubban tartott előadásáról, a kérdésekre adott válaszáról. A The Washington Post terjedelmes tudósításában elsősorban a szovjet csapatok kivonására vonatkozó megállapításokat ismerteti, kiemelve: a magyar miniszterel- (Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott a TOT elnöksége A TOT elnöksége szerdán Budapesten Szabó István elnökletével ülést tartott. A testület tájékoztató jelentést vitatott meg a jövő évben várható adó-, támogatási- és árrendszer változásokról, majd a vitára bocsátott anyagot elemezte. Az elnökségi vita kérdéscsoportok köré összpontosult. A vállalkozási adó egységesítéséről többen kifejtették, hogy ugyan a normativitás alapjában véve az ország gazdasági életében indokoltnak látszik, ám rövid távú és merev bevezetése a tsz-ek jelentős részét újabb hátrányokkal sújtaná. Az adatok szerint ugyanis a közös gazdaságok va- gyonarányos nyeresége az ipar átlagánál mintegy 40 százalékkal alacsonyabb, ennélfogva az azonos elbírálás — még ha utólagos kiegyenlítéssel is kecsegtetnék a tsz-eket — nem látszik járható útnak. A termelőszövetkezeti kör romló jövedelmezőségi viszonyok között tevékenykedik. Az idén érvényes szabályozás során is olyan méltánytalanságokat volt kénytelen elviselni, hogy azok, illetve az újabb szigorítások mellett az érdekvédelmi szervezet nem mehet el szó nélkül. A tsz-eknek mind nagyobb része került a veszteséges üzemek közé, és az élenjárók fejlődése is lelassult. Az elnökségi vita egy másik lényeges pontja az volt, hogy nem vált valóra az a kormányzati döntés, amely szerint az idén a mezőgazdaság által fölhasznált anyagok, eszközök árai tovább nem nőnek, sőt, csökkennek. A számítások ennek ellenkezőjét igazolják; ezek a többlet- kiadások az idén várhatóan több milliárd forint nagyságrendűek lesznek. Ez újabb terheket rótt erre a gazdálkodói körre, és nagy kérdés, hogy ezt a kedvezőtlen hatást miképpen tudják belső erőforrásaik átcsoportosításával, vagy külső beavatkozással mérsékelni. Az agrárolló további nyílása immár egy olyan fejlemény, ami az érdekvédelmi testületnek újabb teendőket, feladatokat ad. A vitában, amelyben részt vett a Pénzügyminisztérium, illetve a MÉM képviselője is, az árak mozgását több oldalról elemezték. Az elmondottakból kitűnt: bár a tsz-ek áruinak 4-5 százalékos termelői áremelkedését prognosztizálták az első félévre a minisztériumok szakemberei, ám ez nem következett be — ennél szerényebb mértékű volt a felfutás —, így a gazdálkodók viselték a felhasznált anyagok, eszközök áremelkedésének többletterheit. Áthárításukra lehetőségük nem volt, hiszen a bel- és külkereskedelmi értékesítés lehetőségei körülhatároltak. Az elnökségi ülésen egyes vélemények szerint a jövőben a felhasznált anyagok árának emelkedésével párhuzamosan nyomban termelői árkiigazítást kell végrehajtani, és ezeket következetesen érvényesíteni kell. Mások szerint az adózás mértékének megváltoztatása hozhatná magával a nagyobb jövedelmezőséget, és ily módon lehetne kiegyenlíteni az elszenvedett hátrányokat. A kérdéskörnek volt egy olyan összefüggése: mi van akkor, ha erőteljesen csökkenteni kell — a nem kellő érdekeltség miatt is — a mezőgazdasági termelést. Egyáltalán, indokolt-e manapság arról beszélni, hogy az országnak nincs szüksége a jelenlegi mennyiségben a közös gazdaságok áruira. Általános volt a vélemény, hogy ugyan indokolt a termelési szerkezet kiigazítása, népgazdasági szinten, mint valutaszerző lehetőségre, a gabonára és húsra továbbra is szükség van, ezek mással nem helyettesíthetők. Az idén többször is adódott túltermelés is szóba került: az elnökség a termelők lehetőségeinek pontosabb körülírását sürgette, mivel általában hosszú távú programok alapján dolgoznak, és nincs lehetőségük hirtelen irányváltásokra. Az intervenciós felvásárlási rendszer megerősítése is számításba jöhet. Az elnökség a vagyonérde- keltség, a részesedési juttatások, a beruházási támogatások terén és más témákban is kialakította véleményét, amelyet a továbbiakban még több fórumon megvitatnak. Grósz Károly és Ronald Reagan megbeszélései
