Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-23 / 175. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 175. szám ÁRA: 1988. július 23., szombat 2,2« FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Névtelenül? Nemrégiben középkorú, határozott fellépésű férfi ko­pogott a szerkesztőség egyik szobájának ajtaján. Kezében lezáratlan borítékot szoron­gatott: „egy kis gondolatéb­resztő” — mondta szerényen. Leírta, hogy szemetelünk, hogy esős időben az autósok figyelmetlenek, s gyakran bő­séges vízsugárral löttyintik ol­dalba a járdán közlekedő gya­logosokat, hogy itt-ott ízlés­romboló feliratokat látni, hogy buijánzik a gaz, a gyom... „Az emberi jogomat miért sértik meg mások? Vagy nincs jogom szép kör­nyezetben élni, s megkövetel­ni, hogy a hatóság és az állam­polgár tegyen valamit?” — szakad ki a panaszos felkiál­tás levélírónkból. Szívesen ideírnám a nevét is. De nem tehetem, ő ugyan szignálta a fogalmazását, ám egy megjegyzést még hozzá­tett: „Ne hozzák nyilvános­ságra a nevemet!” Hát már ennyire félünk? Az is, aki nem vádol, acsarko- dik, rágalmaz, káromol? Már az sem meri vállalni önmagát, akit nem bosszú, rosszindulat, hanem jószándék vezérel? Vagy netalántán azt kell szé­gyellnünk, hogy akkor, ami­kor mindenki a megélhetésé­vel, az előbbre jutásával fog­lalkozik, valakinek ilyen, aprónak tűnő dolgok is eszé­be jutnak? Sokszor emlegetjük mosta­nában, hogy a demokráciát még gyakorolni kell, hogy az évtizedek óta berögződött óvatosságot oldani kellene egy kis szókimondással. Be­szélgetéseim során számta­lanszor hallom a következő mondatot:” Elmondom ma­gának, de ezt ne úja meg”. És e szavak után általában olyan visszásságok következnek, amelyeket gyakran egy egész kollektíva jól ismer, pusmog­nak, beszélnek róla, de nyíl­tan megmondani senki sem meri. Főként a főnökének, le­gyen az akár a közvetlen felet­tese, művezetője, akár még barátja is. A bizonytalanság ott lebeg mindenkinek a lel­kében, a félsz, hogy elbocsát­ják, nem kap fizetésemelést, prémiumot, stb. erősebbnek bizonyul minden háborgás­nál. Olyan is van, aki vezető lé­tére sem adja a nevét gondo­lataihoz. Az információkat, azt igen, megosztja velem, de ha mellé teszem, kitől hallot­tam, letagadja. Sőt, sajtópert indít ellenem — fenyegetőzik. Lassan-lassan hozzáedző­dünk, hogy történészeink, politikusaink nem takargat­ják az igazságot, s a televízió­ban egyre sűrűbben hallani olyan nyilatkozatokat, meg­jegyzéseket, amelyek hallatán néhány évvel ezelőtt még fel­szisszentünk volna. Ilyenkor bizonyára érezzük a „jólmeg- mondtaneki” — kellemes bi- zsergetését, elégtételét. Az­tán másnap megy tovább minden, úgy, ahogy eddig. Összeszorított fogakkal, ma­gunkban háborogva. Kimon­datlanul...Még meddig? Doros Judit HOL VÁRJÁK A MUNKAERŐT? Pályakezdők és állások Az előrejelzés: további szűkülés a keresletben — Az országban csaknem 120 ezer hely kínálkozik — Hevesben a munkábalépők 92 százalékának ajánlanak lehetőséget — Gondban a „sima” gimnáziumokban végzettek, főként a lányok A pályakezdők elhelyezkedé­si lehetőségei az idén tovább szűkülnek: a munkavállalás le­hetőségei területenként, szak­mánként az elmúlt évekhez ha­sonlóan igen eltérőek, a feszült­ségek viszont az eddigieknél élesebben jelentkeznek. A het­venes évek közepén született népesebb korosztályok ugyan ez évtől kezdve érik el a munkavál­lalási kor alsó határát, de mivel a legtöbben továbbtanulnak, az idén még csak minimálisan nő az első ízben munkát vállaló fia­talok száma. A nyáron csaknem 130 ezer fiatal fejezte be tanul­mányait: az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal tájékozta­tása szerint a végzősök számára a tavalyinál mintegy 9 ezerrel kevesebb, körülbelül 120 ezer munkahely kínálkozik. Az országos adatok után lás­suk: mi a helyzet, illetve mi vár­ható megyénkben ? A munkae­rő-keresletet jelentősen befolyá­solja a vállalatok létszámcsök­kentési terve, a szakképzettségi struktúra belső átalakítására va­ló törekvés. A szakmunkások létszámának növekedésével pár­huzamosan csökken a szakkép­zettséggel nem rendelkezők ará­nya. Az elhelyezkedési lehetősé­geket nehezíti továbbá, hogy a felajánlott munkahelyeknek csu­pán az 55 százaléka található a körzetközpontokban, illetve a megyeszékhelyen, a munkába lé­pőknek 91,7 százaléka azonban innen kerül ki. A munkáltatói igények 31 százaléka tölthető be lányokkal, ezzel szemben a mun­kába állók fele — 49 százaléka — keres nők által betölthető mun­kahelyet. Az általános iskolát végzők közül hússzal többen ke­resnek maguknak' helyet, mint korábban: a munkahelyek szá­ma azonban 146-tal csökkent. Hevesen nagyon csekély a lehe­tőség az elhelyezkedésre. Eger­ben és környékén, illetve Füzesa­bonyban és vonzáskörzetében a lányoknak alig tudnak lehetősé­get kínálni. Főként a fiúk tudnak betanított és segédmunkásként dolgozni: sütőipari munkás­ként, papírfeldolgozóként, csil­lésként, kővágóként, erdőműve­lőként, vagy például kézbesítő­ként. A gimnáziumokban vég­mm«" zettek számára is kevesebb az ajánlat, így kénytelenek a nyol­cadikos korosztállyal megosztani a munkahelyeket, bár a vállala­tok szívesebben ragaszkodnak 16-17 éves jelentkezőkhöz. A lá­nyok közül néhány — a pályázati felhívás lejárta után — a betöltet­len helyeken képesítés nélkül dolgozhat nevelőként, óvónő­ként, de lehetőséget teremt a munkára a Finomszerelvénygyár is. A szakközépiskolások közül nem egészen a felel46 százaléka/ tud majd a képesítésének megfe­lelően elhelyezkedni. /Az egri Gárdonyi Géza Gimnázium 41 érettségizett óvónőjéből mind­össze egynek jut állás, a többiek pályamódosítással gondozónők lehetnek az egészségügyben./ A hatvani közgazdasági szakkö­zépiskolában végzőknek mini­mális lehetőségeik vannak, épp­úgy, mint a gyöngyösi Vak Boty- tyán Ipari Szakközépiskolában tanult gépszerkesztőknek /41- ből egy kapott állásajánlatot/, a Nemecz József Mezőgazdasági Szakközépiskola áruforgalmi szakosai is csak korlátozott szá­mú állást pályázhattak meg. Nem volt gond a vasútforgal- misok, a postaforgalmisok, a GATE főiskolai üzemmérnökök elhelyezkedésével : szinte min­denki azonnal talált megfelelő helyet magának. Megfelelő szá­mú ajánlat érkezett a szakmun­kásképzési célú szakközépisko­lát végzetteknek: a tavalyi 60 százalékos helyett most csaknem 100 százalékos a kínálat. A gond itt is inkább a lányoknál van, de van esély eladóként, könyvelő­ként, vagy finomszerelvénygyári bérszámfejtőként dolgozni. A szakmunkásképzőkből ki­kerülők száma a korábbihoz ké­pest csökkent, igaz,a felajánlott állások száma is kevesebb. Álta­lában elmondható, hogy — kis eltéréssel — megegyezett a ke­reslet és a kínálat. Csak érdekes­ségként említjük: az első ízben munkába álló szakmunkásoknál a legmagasabb kereset a sütői­parban érhető el — 5-10 ezer fo­rint között, igaz, három műszak­ban ! Ezen a területen a lányok is kedvezőbb helyzetben vannak: Eger és környéke ruhaipari szö­vetkezetei várják őket. Kereset­tek a lányok továbbá az egész­ségügyi, valamint a gyors- és gépírói végzettséggel, gond azonban, hogy több helyütt kel­lene két-három műszakban dol­gozniuk. A felsőfokú végzettségűek szá­mára felajánlott állások száma hozzávetőlegesen ugyanannyi, mint tavaly volt: megyénkben főként műszaki, közgazdász, pénzügyi, számítástechnikai, va­lamint tanító és tanár munkakö­röket ajánlanak. Megjegyzendő, hogy a közgazdász, a tanár és a tanító szakmákban kevés a lá­nyok számára betöltendő állások száma. Ha a népgazdasági ágakat te­kintjük, megállapítható: foglal­koztatási csökkenés várható az iparban és a mezőgazdaságban. Szinten tartással számol az építő­ipar, a közlekedés és a vízgazdál­kodás, míg a kereskedelem és a szolgáltatás vállalatainál fejlesz­tési szándékkal foglalkoznak a szakemberek. Hasonlóan általá­nos jelzés a felmérések során, hogy változatlanul a legrosszabb helyzetben a „sima” gimnáziu­mokban végzettek, illetve az is­kolatípusoktól függetlenül a lá­nyok vannak. A megye mind a négy városá­ban hasznos tanácsokkal szolgál­nak a tovább-, illetve az átkép­zéssel kapcsolatban a munkae­rőszolgálati irodák, Füzesabony­ban pedig a munkaközvetítő szakemberek, hiszen a pályamó­dosításokra, tanulásra lehetőség van. Ónodi Gyuláné munkahelyeket ajánl az érdeklődő ügyfélnek (Fotó: Szántó György) Grósz Károly az USA-ban Kamarai megállapodások Grósz Károly az MSZMP fő­titkára, a Minisztertanács elnöke amerikai hivatalos látogatásának második szakaszában Kalifornia állam fontos városait keresi fel. Elsőnek rövid látogatást tett az állam fővárosában, Sacramentó- ban, majd San Franciscóba uta­zott. Itt a fontos amerikai ipari csoport, a Magyarországgal is kapcsolatban álló Bechtel Cor­poration vezetőivel találkozott egy, a San Francisco-i öbölben tett sétahajózáson, majd rövid városnéző körutat tett, egyebek között ellátogatott a Csendes­óceán partjára, a Golden Gate parkba és a város híres kínai ne­gyedébe is. Csütörtökön este mintegy 400 főnyi meghívott kö­zönség hallgatta meg a két befo­lyásos intézmény által rendezett előadást. Ezt megelőzően a vá­ros jelentős testületé az Interna­tional Host Committee adott rö­vid fogadást a magyar küldöttség látogatása alkalmából. Grósz Károly a közönségtől is igen sok kérdést kapott. Egye­bek között megkérdezték tőle, hogy milyen eredményt vár Rea­gan elnökkel folytatandó tárgya­lásaitól. — Reagan elnökkel minde­nekelőtt a nemzetközi helyzetről és a két ország közötti kapcsola­tokról szeretnénk konzultációt folytatni — mondotta válaszá­ban. — Úgy látjuk, hogy Reagan elnök az utóbbi években olyan politikát bontakoztatott ki, amelyben nem csak a nagyhatal­maknak, hanem a kisebb orszá­goknak is nagyobb szerep jut. Ahhoz, hogy egy kis ország aktí­van vegyen részt a nemzetközi életben, meg kell ismerkednie a nagyhatalmak politikai elképze­léseivel is. A tőlünk keletre eső nagyhatalom politikáját, bízvást mondhatom, jól ismerjük. Most ugyanezt szeretnénk elérni a tő­lünk nyugatra eső nagyhatalom­mal is — mondotta a kormányfő. A sok kérdés közül több vo­natkozott Magyarország külkap- csolataira. Grósz Károly egye­bek között elmondotta: fokoza­tosan rendezni kívánjuk kapcso­latainkat Izraellel. Ennek felté­teleiről Simon Peresz izraeli kül­ügyminiszterrel is tárgyalt. Je­lenleg megbeszélések folynak egyebek között izraeli MALÉV- iroda nyitásáról, és a menetrend- szerű légijárat beindításáról. Grósz Károly ismertette a Közös Piaccal nemrég létrejött megálla­podást is. Egy kérdésre válaszolva rész­letesen szólt arról, hogy milyen összefüggést lát a magyar refor­mok és a Szovjetunió által meg­valósított, illetve tervezett refor­mok között. Leszögezte: nemze­ti érdekünknek tekintjük azt, hogy a Mihail Gorbacsov által képviselt reformok megvalósul­janak. De ezek alakulásától füg­getlenül folytatjuk Magyarorszá­gon a tervezett politikai és gaz­dasági reform megvalósítását. Azt is leszögezte, hogy a szovjet- amerikai kapcsolatok alakulása ugyan befolyásolja a magyar- amerikai kapcsolatokat, de nem jelent azokban egyedüli, megha­tározó tényezőt. Külpolitikánkat nem tesszük függővé ettől; an­nak a magyar nemzeti érdekeket kell szolgálnia — mondotta. A magyar küldöttség pénte­ken a San Francisco-i kereske­delmi kamara szervezésében üz­letemberekkel találkozott. Ez­után Grósz Károly rövid sajtóér­tekezletet is tartott. A miniszter- elnök pénteken délelőtt Los An­gelesbe repült, ahol Armand Hammerral, az Occidental Pet­roleum világszerte ismert elnö­kével találkozott, délután részt vett a California council of International Trade (a kaliforniai nemzetközi kereskefdelmi ka­mara) és a magyar gazdasági ka­mara együttműködési megálla­podásának aláírásán. (MTI) Csökkentik a termőterületet A szőlészet és borászat szerkezetátalakítási programja A borértékesítési nehézségek­re és az ezekkel kapcsolatos ter­melői kezdeményezésekre — amelyek az elmúlt hetekben, a közvéleményt is foglalkoztatták — mintegy válaszúba MÉM-ben kidolgozták a szőlészet és a borá­szat szerkezetátalakítási prog­ramját, amelyet megtárgyalt és határozattal hagyott jóvá a Terv- gazdasági Bizottság. A részle­tekről Raisz Gusztáv mezőgaz­dasági és élelmezésügyi minisz­terhelyettes pénteken a miniszté­riumban tájékoztatta az újságí­rókat. Elmondotta, hogy a jelenlegi feszültségek régebbi keletűek, ám most azért törtek a felszínre, mert a szovjet export jelentős visszaesése, valamint a belföldi borforgalmazás stagnálása miatt a készleteken nehezen lehet túl­adni. A szakma amúgy is jöve­delmezőségi gondokkal küszkö­dik, ez a tény azonban nem vá­lasztható el attól, hogy a hazai bor egy része nem felel meg a mi­nőségi követelményeknek. A hazai ültetvények — normális évjáratban — jelenleg 5-5,5 mil­lió hektó bor megtermelésére ké­pesek, ám a reális igény ennél jó­val kevesebb, hozzávetőleg 4-4,5 millió hektoliter. Évente 100 ezer tonna szőlő a mostani számítás szerint gyakorlatilag fö­lösleges, mivel eladása csaknem megoldhatatlan. Az idei értékesítési gondok nyomán — mint ismeretes — már volt egy ízben központi döntés, amellyel a borászatot érdekeltté tették abban, hogy termelői árát csökkentse. Ennek nyomán a pincészetek valóban megtették a szükséges lépéseket, ám a jelzé­sek szerint a kereskedelmi szer­vezetek nem tették meg ugyan­ezt, azaz végül is a leszállított áru bor nem került a pultokra. Ezért most a Tervgazdasági Bizottság úgy határozott, hogy a termelői árcsökkentésnek meg kell jelen­nie a fogyasztói árakban. Amennyiben a kereskedelmi ár­képzés erre nincsen tekintettel, úgy eljárása tisztességtelen gaz­dasági tevékenységnek minő­sül,és szigorúan szankcionálan­dó. A MÉM-ben szükségesnek tartják, hogy az elkövetkező négy-öt évben — a most kidolgo­zott és jóváhagyott program so­rán — mintegy 20-25 ezer hek­tárral csökkentsék a szőlő termő- területét. A programban azt irá­nyozták elő, hogy minden ter­mék, a szó igazi értelmében meg­feleljen az eredet-, elnevezés- és minőséghűség követelményei­nek. A szőlő- és borgazdaságoktól megkövetelik a jogszabályok kö­vetkezetes betartását, és fokoz­zák a szakmai ellenőrzést. A fel- vásárlási árakat az eddiginél job­ban differenciálják majd, a mi­nőség és a termőkörzet szerint. Egyéb intézkedéseket is hoz­tak, amelyek a borászatok szá­mára fontosak. Ilyen, hogy a sző­lő és a bor importja, amelyet a to­vábbiakban is fenntartanak — mivel főként olcsó,úgynevezett technológiai borok behozatalá­ról van szó — nem terhelheti fe­leslegesen a hazai készleteket. A Tervgazdasági Bizottság határo­zatára az import termékekre úgynevezett árkiegyenlítő lefö­lözést léptetnek életbe, azaz,az olcsóbban beszerzett italok árát kiegészítik, és drágábban teszik megvásárolhatóvá a borászatok számára. Az árkiegyenlítési ösz- szeget viszont elvonják és külön alapba teszik, amelyből a szerke­zetváltással kapcsolatos szakmai elképzeléseket részben finanszí­rozni lehet. Az intézkedésektől azt várják, hogy a hazai szőlészeti-borászati vertikum tevékenységében jól tükröződik majd a — hazai és a külföldi — piac változó követel­ményrendszere, és el lehet kerül­ni a gyakran minőségi kifogások miatt is adódó értékesítési gon­dokat. (MTI) Koczka Tünde személyi számítógépen munkaerőigények feldolgo­zását végzi

Next

/
Thumbnails
Contents