Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-02 / 157. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. július 2., szombat MŰVÉSZET — KÖZMŰVELŐDÉS 7. Két évad között Nyitottság Azokban az értékelésekben, amelyek az elmúlt évad országos tapasztalatait Összegzik, rendre rangos fiatal együttesként emlegetik az egri társulatot, amely friss szemlélettel, lendülettel jelentkezett. Nagyon ritkán emlékeznek meg már arról a tényről, hogy csupán „előévadot” hirdethetett meg a Gárdonyi Géza Színház, mivel a fejlesztés háromlépcsős, s csupán egy szőkébb csapattal kezdhetett az intézmény. Igaz is, nem is lehet úgy közönség elé állni, hogy elnézést, csak erre telik... De erről szó sem volt a megyeszékhelyen: teljes és élettel teli premierek követték egymást. Az elmúlt időszak tapasztalatairól, s a következő hónapok terveiről kérdeztük az igazgató főrendezőt, Gáli Lászlót. denkire ráerőszakolni. Helye van a musicalnek vagy az Ízléses operettnek is. A megfogalmazás módja-Ahogy mondja, valóban sok köze volt áttételesen egymáshoz a daraboknak. A nézőt mégis állandóan meglepetés érte... — Erőteljesen kell szólnunk sorsunkról, de nem a politika, hanem a színház nyelvén. így természetes az áttételesség: kerülni kell a didaktikus megfogalmazást. A legfontosabb társadalmi gondolat kedvéért sem érdemes erőszakot tenni egy-egy művön. Fontos az is, hogy a közönséget friss impulzusok érjék, ha mindig azt kapja, amit vár, egyhangúvá válunk számára.- A szemlélő még egy azonosságra figyelhetett fel: az egyenletes színvonalra. A rivalda túloldaláról is így tűnt? — Elfogulatlanság nélkül állíthatom, hogy nem született olyan produkció, amelyet ne vállalhattunk volna. Ezt szeretnénk bármi áron tartani, még úgy is, ha a próbaidőszakot meg kell hosz- szabbítani. A nézőket azzal becsüljük meg, ha minőséget adunk ki a kezünkből. Két szentsége van a színháznak, az egyik az, hogy a függöny felgördüljön műsorrend szerint, de az még nagyobb, hogy ne legyen hiteltelen a játék. Úgy vélem, minden premierünknek volt közlendője, még ha egyenlőtlenségek elő is fordulhattak. Megvolt a szereposztási fedezete is elképzelésünknek : a tehetséges társulat jól vizsgázott. A főiskoláról frissen szerződött Román Judit és Megyeri Zoltán tehetsége szárnyakat kapott a terheléstől. Bizonyítottak a fiatalok is, Solymosi Tibor, Epres Attila vagy Tunyogi Péter, de a tapasztaltabbak valódi húzóerővé váltak, így például Csendes László, M. Horváth József, Szatmári György, Sziki Károly, Agárdy Ilona vagy Bókái Mária. De nincs egy tagja se az együttesnek, aki nem állná meg bárhol máshol is a helyét. Ösz- szességében nagy öröm világra hozni valamit, de továbbvinni a megszületett minőséget még nehezebb. Tervek és emberek- Következnek a nyári bemutatók. Hogyan tovább ?-A Líceum udvarán olyan színházat szeretnénk teremteni, amely illeszkedik a nyári hangulathoz. Itt Egerben ennek nagy hagyománya van. Munkánk szerves részének tekintjük ezt az időszakot is. Inkább vígjátékok, zenés darabok illenek ide. Ilyen megfontolásból közönségcsalogató Charley nénje felújítása, majd a Goldoni-darab, a Két úr szolgája. Szeretnénk minél gazdagabb gyermek- és ifjúsági programot biztosítani, mert nyaranként — sajnos — erre nemigen gondolnak. Az idén a Pétiké, a kis tigris és a Mátyás király juhásza várja a családokat. Ezekben már bizonyítanak az ide szerződő fiatalok is. Az is törekvésünk, hogy az úgynevezett „kisműfajok” is szerepet játszanak : az előadóest és a monodráma. — Most jön a társulatépítés következő lépcsője. Mindenkit érdekel, hogy kik szerződnek az együtteshez. — Ide szerződik Bregyán Péter, Fráter Kata, Gáspár Tiboréi Várhelyi Dénes Miskolcról, Oláh Zsuzsa Pécsről, Sárosy Kinga, Blaskó Balázs Kecskemétről, Mikula Sándor Szegedről, Kocsis György Budapestről és Czvetkó Sándor és Dimano- pulu Afrodité a főiskoláról. Érkezik még Urbán Andrea és Bicskei Kis László gyakorlatos színész. Két új rendezőnk: Szőke István és Szabó Ágnes, zenei vezetőnk Aldobólyi Nagy György. Továbbra is félállásban tevékenykedik nálunk Köti Árpád,, Kátay Endre, Korcsmáros Jenő és Csonka Ibolya. E fejlesztéssel a prózai társulat kétharmadához értünk el. Gondot jelent, hogy nem készül el szeptemberre a műhelyház. — És a műsorterv ? — Már kialakult néhány fix pont: az évadot Osztrovszkij Tehetségek és tisztelők című komédiával kezdjük Szőke István rendezésében, majd ezt követi Schiller Haramiák cimű műve Valló Péter színreállításában. Természetesen magyar darab is lesz, zenés produkcióra is készülünk, s a gyermekek elé is állunk a televízióval közösen egy játékkal. — Sok sikert kívánunk olvasóink nevében is a továbbiakhoz! Gábor László- Mintha évekkel ezelőtt még debreceni színházvezetőként más elveket vallott volna. Mi változott mega szemléletében ? — Nyitottabb lettem, mint öthat évvel ezelőtt voltam. Ez persze nem arra értendő, hogy kibújtam a bőrömből. Régebben csak olyan darabokat tűztem műsorra, amelyekkel oly mértékben azonosulni tudtam, hogy akár én is megrendezhettem volna azokat. Rájöttem: toleráns„A mások ízlését is elfogadom..." Csonka Ibolya és Román Judit Rozewicz Fehér házasságában (Fotó: Koncz János) Gáli László: — Nem született olyan produkció, amelyet ne vállalhattunk volna Nagy teherbirokepesseg- Az évadzáró társulati ülés óta néhányszor összegezte már a tanulságokat. Hogyan látja a többszöri megfogalmazás után, néhány hét elteltével az induló csapat első próbatételét? — A legfontosabb, hogy a lehetőségekhez képest gazdag műsortervet állítottunk össze, s azt sikerült is megvalósítani, pedig évad közben egyre nehezebbé vált a munka: társadalmunkat több mélyreható változás érte. Anyagilag nagy érvágást jelentett, hogy máshol csináltatjuk a jelmezt és a díszletet: akad olyan periódus, amikor még vállalni sem akarták. A tavaly szeptemberi árakhoz képest 40-50 százalékkal drágultak ilyen költségeink. Az együttes munkabírása viszont olyan nagy volt, hogy a négy bérleti és a három stúdió- színházi bemutatónk mellé még évad közben gyermekdarabra is futotta időnkből. A fogadtatás sikere azt bizonyítja, hogy érdemes ezt a színházi modellt továbbvinni. A közönséggel is megvalósult az a kapcsolat, amelyet egy induló társulatnak ki kell alakítania. Az ismerkedés kíváncsisága még természetes: ezt kellett szeretetteljes viszonnyá változtatni. A művészek és a nézők között olyan megértés bontakozott ki, hogy gyakran virágokat hoztak, és szórtak a színpadra. Nem túlzás, hogy valódi törzsközönség formálódott: ezért eggyel a felnőtt- és az ifjúsági bérleteink számát is gyarapítjuk jövőre. Természetesen fenntartjuk a lehetőséget a szabad jegyvásárlásra is.- Akik rendre tanúi voltak a premiereknek, megállapíthatták: mindig mással és mással rukkolt elő a csapat. Mi indokolta ezt a sokarcúságot ? — Azt szerettük volna, ha minél többfajta társadalmi réteg otthon érezné magát nálunk. Ezért különböző színházi minőségeket soijáztattunk. Egy Sütődarab például nemcsak témájában különbözik mondjuk Roze- wicz művétől. Úgy igyekeztünk válogatni, hogy minél kevesebb egynemű produkció kerüljön ki műhelyünkből. Remek írókat lehet egymás mellé tenni, a közönség mégis unalmas egyhangúsággal találkozhat. Mi viszont a műfaj különböző karaktereit kerestük. Szerintünk a markáns arcéi nem abból áll, hogy behunyt szemmel is kitalálják, hogy ez vagy az a produkció honnét származik. Inkább abban mutatkozik meg, hogy feltárjuk egy téma életszerűségét. nak kell lenni művészi, társadalmi és szemléleti kérdésekben. A mások Ízlését is elfogadom, mindaddig, amíg szögesen nem ellenkezik meggyőződésemmel. Akad már az elmúlt évad produkciói között is olyan, ami nem az én kezembe való. A Fehér házasságot például nem biztos, hogy színre vittem volna: zárkó- zottabb, fegyelmezettebb egyéniségű vagyok. Ilyenkor viszont olyan partnereket hívok, akikkel ezt a más világot meg lehet teremteni.- De rendezőként is alakultak elképzelései. Most milyen hangnem került legközelebb az igazgató-főrendezőhöz ? — Amikor elvégeztem a főiskolát,a költői realizmus állt legjobban kezemre. Olyan alapnak tekintettem, amelyről elrugaszkodhatok. De ha az ember nem veszíti el a fogékonyságát, akkor különböző hatások érik. Ahogy tapasztalom magamon, a groteszk és a tragikomédia mind nagyobb érdeklődést vált ki belőlem. Sok keserű társadalmi tanulság gyülemlett föl. De emellett vágyom arra is, hogy kemény tragédiákat és vaskos komédiákat is megalkothassak.- Ezek a belső átalakulások hogyan hatottak a társulat irányítására ? — Szeretném ezeket a vonalakat együtt továbbvinni. Úgy látom : nem sajátos stílusra, sokkal inkább bizonyos mondanivalóra van szüksége együttesünknek. Bármennyire is különbözőek voltak az évad premierjei, azért lényegében az ember jogairól beszéltek. A Sütő-darab a „porszem igazságáról”, a Figaro házassága az alkotó lehetőségeiről, a Fehér házasság az önmegvalósítás esélyeiről, míg mondjuk a Két hétfő emléke a személyiség kitöréséről. De hogy ellenpéldát is hozzak: a Charley nénje nem illik ebbe a sorba: nem lehetünk csökönyösök vagy sznobok, a gondolatainkat nem kell minEgerben színház született Múzeumba kerül a filmbéli cápa Steven Spielberg világhírű cápája a Tudomány- és Ipartörténeti Múzeum előtt. A több mint 7,5 méter hosszú és mintegy 1850 kg súlyú acélszörnyeteg az 1988 június 10-én nyíló fantziaalkot- ta szörnyek kiállításának egyik fő attrakciója lesz. (Telefoto-MTI Külföldi Képszerkesztőség) Az új politikai közhírelés mai szóhasználatunk tükrében A sajtó, a rádió és a televízió nyelvhasználata gazdag példatárával nap mint nap bizonyítja, hogy politikai, társadalmi és gazdasági életünk történéseit, jelenségeit egyre több olyan politikai töltésű szakkifejezéssel nevezzük meg, amelyek újabban jelentkeznek, és kulcsszói szerepükben nemcsak aktív szókincsünket bővítik, hanem egyre színesedő politikai műveltségünket is gazdagítják. Nem tartjuk például véletlennek, hogy éppen ezek a nyelvi formák vállalnak kulcsszói szerepkört egyéni és közéleti nyelv- használatunkban: fordulat, megújulás, reform, újjárendezés; átrendezés, átrendeződés; visszafordíthatatlanság; visszarendezés, visszarendeződés stb. Statisztikailag is szemlélve politikai szóhasználatunk mai helyzetét, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy a reformfolyamat szó- összetétel a leggyakrabban jelentkező közlő kifejező eszköz politikai és közéleti nyelvhasználatunkban. A reformszellem, a reformirányzat; a megújítás és megújulás nyelvi formák a legy- gyakrabban a visszafordíthatatlanság szó társaságában tűnnek fel szóban és írásban egyaránt: „A nyilvánosság teremtett egészséges közgondolkozást, ami visz- szafordíthatatlanná teszi a reformfolyamatot, a megújulás tendenciáit”. A reformfolyamat irányainak és arányainak érzékeltetésére általánosságban az átrendezés és átrendeződés szavak szerepköre egyre bővülőben van. Hogy milyen jelentéstartalommal és hazsnálati értékkel, arról ezek a szókapcsolatok is bizonykodnak: anyagi és szemléleti átrendeződés, a világpiac átrendeződése, a pénzügyi világ átrendeződése, a politikai berendezkedés átrendezése, stb. Újságjaink hasábjain is gyakran jelennek meg ilyen szövegrészietek: ’’Átrendeződés a békemozgalmakban” (Népszabadság, 1988. máj. 28.) — „ Vállalni kell az átrendeződés feszültségeit.” (Népszava, 1988. máj.7.). A reformfolyamat mozgásterében gyakran kísért a ’’visszarendeződés lidércnyomása is” (Magyar Hírlap, 1988. jún. 6.). Nem véletlen tehát, hogy a visz- szarendeződés szóalakkal gyakran találkozhatunk a politikai publicisztika nyelvhasználatában és a közhasznú információs szolgálat közléseiben: „A radikális reform nehézségeit vállalni kell, enélkül mindig fenyeget a visszarendeződés veszélye” (Népszava, 1988. máj. 7.). A visz- szarendeződési folyamatok változatos formáiról tájékoztatnak ezek s szövegösszefüggések: „A felemás helyzetek a visszarendeződés legfőbb melegágyai” (Magyar Nemzet, 1988. máj. 21.). — „Még jószerével életbe sem lépett az új adórendszer, máris hallani lehetett visszarendezési törekvésekről” (M. Hírlap. 1988. máj. 5.). Hallhattunk "árvisszarendeződésről” a televízió Hírháttér adásában (1988. jún. 2.). Gyakran meg is zavar bennünket a gyakori jelentkezése szavunknak, mint pl. ebben a jelzős szerkezetben : ”visszarendeződési automatizmus” (Valóság, 1988. 5. sz.). Jellemző nyelvhasználati jelenség, hogy ez a politikai jellegű szóforma már jelentkezik a sportnyelvben is: „A gól után visszarendeződött a játék: a dánok uralták a pályát, mi jobbára védekeztünk” (M. Hírlap, 1988. máj. 11.). Dr. Bakos József r Mindennapi nyelvünk
