Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-22 / 174. szám

Frissítő a déli napsütésben... (Fotó: Szabó Sándor) Grósz Károly Kaliforniában Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, miniszterelnök a Sears' Tovrerba is ellátogatott. A képen a vendégek az épület ma­kettje előtt (Népújság-telefotó: — MTI — Soós Lajos felv.) Sacramentóban, Kalifornia állam fővárosában kezdte meg az Egyesült Államok nyugati partvidékén végbe­menő körútját Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Mi­nisztertanács elnöke. Grósz Károly és kísérete csütörtö­kön reggel, repülőgéppel utazott Chicagóból Kalifor­niába. Az állam fővárosában a magyar kormányfő találko­zott George Deukmejian kor­mányzóval. A szívélyes han­gulatú beszélgetés során ké­pet adott Magyarország gaz­dasági terveiről és egyebek között rámutatott: keressük az együttműködés lehetősé­gét minden olyan partnerrel, aki kész erre a megfelelő feltételek mellett. Kaliforniá­ban számos olyan amerikai nagyvállalat van, amely már szerzett tapasztalatokat ma­gyar partnerekkel, és fejlesz­teni kívánja az gyüttes mun­kát. A magyar küldöttség tagjai közben találkoztak az állam több más képviselőjével is. A rövid sacramentói meg­álló után, a küldöttség re­pülőgépe a San Francisco-i öböl partján Oakland váro­sában szállt le, Itt a világ egyik legjelentősebb ipari konglomerátumának, a Bech­tel cégnek a vezetői várták a magyar kormányfőt és kí­séretének tagjait. A vállalat vezetői sétahajózásra hívták meg vendégeiket, úgy, hogy az úticél a Csendes-óceán partvidékének világhírű, szépséges központja, San Francisco volt. Közben a ha­jón megbeszéléseket folytat­tak a gazdasági együttműkö­dés bővítésének lehetőségei - iről. A különhajó közép-európai időszámítás szerint éjfél után kötött ki San Francis­cóban és hajnalban a San Franciscó-i International Host Committe adott foga­dást Grósz Károly tiszteleté­re, majd a magyar kormány­fő részt vett World Affairs Council és a Commonwealth Club vacsoráján. A két szer­vezet egyaránt a nemzetközi kapcsolatok és a kereskedel­mi együttműködés fejleszté­sének fontos testületé az Egyesült Államok nyugati partvidékén. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 174. szám ÁRA: 1988. július 22., péntek 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Szervez­getés... Az ember nem tudja, mi­tévő legyen, hová kapja a fejét! Amikor ugyanis a kibontakozás szót emle-i getik, minduntalan fel- idéződik egy, az elmúlt esztendei kormányprogram­ban is sokszor emlegetett és hangoztatott törekvés. Az pedig nem más, mint | az, ami a munka, egyálta­lán az egész életünk szer­vezettebbé tételét szor­galmazta. Napjainkat tekintve bi- ; zonyos, hogy korántsem < dicsekedhetünk azzal, mi lennénk Fayol és Taylor i unokái. A szervezéstudo- ( mány e két megalapítója, | egész rendszerének ki- ; dolgozója is nehezen értené ' meg olykor-olykor a sajá- ] tos magyar gyakorlatot. Például azt, hogy egy, j az állami szerv megsegí- jj tésére létrehozott, a tör- j vényerejű rendelet szerint nélkülözhetetlen szolgál- f tatást ellátó gazdasági I munkaközösség tevékeny- j ségének megkezdését a j szervezetlenség — és uram j bocsá’ az irigység — min- I dén lehető eszközzel igyek- j szik meggátolni. Néha az az jj ember érzése, az ügyes- < kedőknek áll a világ, akik { a kezdeti. pénzes lendület ! ! után rendszerint befucs- I csolnak . . . Jót mulatnának a fent I említett tudományalapító j tudós urak azon is, ami j egyik vállalatunknál esett \ meg. Egy — mint később i kiderült — igen gazdasá- j gos újítást az adott cég- j nél azért nem vezettek > be, mert a nyugdíj előtt j álló középvezető megma- ; kacsolta magát, s egyálta- ; Ián nem adta hozzájáru- j lását. ö még ma is úgy ; véli, az a bizonyos mű- j velet inkább hátráltatná í a munkafolyamatot, mint­sem hasznot hajtana. ; Egyébként az ellenkezőjét I bizonygatóknak nem sok j babér terem abban az egy- I ségben ... Fiatalságunk sem ma- 1 radhat ki a „szervezés j csodájából”. Középiskolá- I soknak teremtettek nem- \ rég valóban nagyszerű le- | hetőséget arra, hogy egy teljes hónapot az Azovi- és Fekete-tenger közeli Krasznodárban tölthetnek a nemzetközi fesztiválon. Dicséretes az igyekezet. Ugyanakkor azonban be­csúsztak hibák is: például a magyar csoport vezető­jét az utolsó pillanatban jelölték ki, nem törődve azzal, neki magának mi­lyen elfoglaltsága van, il­letve mit kíván tőle a munkahelye. De az utazó diákok is legfeljebb any- nyit tudtak két-három nap­pal a repülőre szállás előtt, hogy majd útra kelnek. A KISZ KB-nak nem ez az első ilyen —, hogy is tisz­teljük?! — rohamkampá­nya. Ha nem is tanulni, de a fejetlenségből okulni jócskán van lehetőségük nemcsak a kiszemelteknek, hanem egész ifjúságunk­nak is. Apró dolgokról volt szó a fentiekben. Ám, épp olyanokról, amelyek saj­nos sokkal inkább rög­ződnek az agyakban, mint sok-sok hatásos és eredmé­nyes szervezés emléke^.. Szalay Zoltán RÉTEGBIZOTTSÁGI ÜLÉS HEVESEN Műszerek a körzeti orvosi rendelőkben Mintegy három esztendeje alakították meg az Egészség- ügyi Dolgozók Szakszervezete Heves Megyei Bizottsága mel­lett működő orvosi rétegbizottságot dr. Szegő Imre főorvos vezetésével. A testület évente legalább négy alkalommal ül össze, hogy megvitassa az orvosok körülményeivel, életfel­tételeivel kapcsolatos aktuális problémákat. A tanácskozásra az elmúlt napokban ezúttal Hevesen került sor az Egyesített Szociális Intézményben, s ezúttal meghívták a településen és annak vonzáskörzetében dolgozó körzeti orvosokat is, hogy számot adjanak munkafeltételeikről, ezenbelül is a műszerellátásról. Az elmúlt két esztendőben lényeges előrelépés tapasz­talható a műszerezettség te­rén — szögezték le a részt­vevők. Ma már természetes, hogy a legkisebb rendelőben is egyszerhasználatos fecs­kendőket, tűket alkalmaznak. Elterjedtek az alapvető diag­nosztizáló eszközök is. EKG- készülék például majdnem mindenütt van. A meghibá­sodott vérnyomásmérő mű­szerek javíttatása viszont gondot okoz, főként az al­katrészellátás hiányosságai miatt. Lényeges előrelépés az is, hogy kivétel nélkül min­denki rendelkezik úgyneve­zett sürgősségi táskával, amelyben ott vannak a lé­legeztetéshez, újraélesztés­hez szükséges kellékek. A szakemberek elvégezték a baleseti ellátáshoz szükséges tanfolyamot is. Alapvetően két tényezőtől függ a községi rendelők fel­szereltsége — szögezték le a tanácskozáson — a köror- vos igényétől és igényességé­től, valamint a helyi taná­csok anyagi lehetőségeitől. Elmondható, hogy az utóbbi időben e téren egyre több­ször sikerül egészséges komp­romisszumra jutniuk az ille­tékeseknek. Kiemelkedő pél­da erre a pélyi rendelő, ahol korszerű, egyebek mellett fül-, szemfenék- és kerin­gésvizsgáló berendezésekkel is rendelkeznek. Mint Ócsai András pélyi orvos felvetet­te, az - ezek használatához szükséges ismereteket hasz­nos lenne oktatni a körzeti orvosok ötévenkénti tovább­képzésén. Szó esett egyebek mellett még arról is, hogy a megyei átlaghoz képest is alacso­nyabb a körzetekben dolgo­zó orvosok fizetése. A bérfeszültség a pálya­kezdők, a fiatalok, s a már nyugdíj előtt állók között is megvan. Ellentmondás van abban is, hogy a körzeti or­vos beosztottjainak, az asz- szisztenseknek jutalmazásába és bérezésébe nem vagy ke­véssé szólhat bele. Sok he­lyen nem kérik ki a véle­ményét a tanácsiak. A rétegbizottság ülésén értékelték, összegezték az el­múlt években végzett felmé­rések tapasztalatait is. A fiatal orvosok helyzetéről, a pályakezdési, beilleszkedési gondokról készítettek vizs­gálatot még 1986-ban. A meg­kérdezettek többnyire elége­dettek voltak munkahelyük­kel, az induláshoz kapott szakmai segítséggel, kedve­zőtlenül érintette őket vi­szont a néhol tapasztalható orvosellenes hangulat, amely a betegek kezdeti bizalmat­lanságában nyilvánult meg. A fiatal szakemberek kriti­kával illették az egyetemi oktatást, ahol — véleményük szerint — a gyakorlati mun­kára nem eléggé készítették fel őket. A betegekkel való kontaktusteremtéshez sem kaptak útmutatásokat, s ez nehézségeket okozott a be­illeszkedésnél. örvendetes tény viszont, hogy Heves megyében a harmincöt év alatti orvosok fele már ren­delkezik szakvizsgával. Tanulságokkal szolgált az a felmérés is, amelyet a bi­zottság tavaly készített a nyugdíjas orvosok körében. Huszonnyolcán laknak a me­gyében továbbra is. Meg­döbbentő tény, hogy közü­lük húszán semmiféle kap­csolatot nem tartanak utol­só munkahelyükkel. Nem sa­ját hibájukból, hanem, mert nem keresték őket meg. Pe- dia néhányon közülük al­kalmanként szívesen vállal­nának helyettesítést. Az értekezleten értékelték még a különböző szintű egészségügyi intézmények együttműködésének, úgyne­vezett integrációjának ta­nulságait. Rámutattak, hogy hár országszerte kedvező eredményeket hozott ez a szisztéma, mégis Hevesen „megbukott”, hosszú távon nem volt eredményes a me­gyei kórház és a hevesi ren­delőintézet egymásraépülése. A résztvevők végezetül megegyeztek abban, hogy továbbítják a szakszervezet felsőbb fórumaihoz a felve­tett problémákat. A jövőben pedig kidolgoznak egy aján- lóligtát arra vonatkozóan, hogy a körzeti rendelőkben minimálisan milyen műszer­ellátásra van szükség. Aratnak az ecsédi határban Az Ecsédi Egyetértés Ter­melőszövetkezetben 1700 hek­táron aratják a tavaszi árpát és a búzát. A július végéig tartó munkálatokban 10 kom­bájn és ugyanennyi szállító- jármű vesz részt. A termés- kilátások kedvezőek az idő­járásnak is köszönhetően. A teljesítmény- és minőségi prémiummal érdekeltségi alapot teremtettek az aratás­ban részt vevő szövetkezeti tagoknak, hogy minél több szem kerüljön a magtárakba, a legkisebb veszteséggel. Ludányi László kombájnos a minőséget ellenőrzi

Next

/
Thumbnails
Contents