Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-19 / 171. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. július 19., kedd KALEIDOSZKÓP 5 Karcsa református templomának eredeti, XI. századi része, amely eredetileg körtemplomnak épült Szent István korának templomai Az új hitre terelt magyarság számára a királynak biztosítania kellett a katolikus vallás gyakorlásának egyik fontos feltételét: a kötelező vasárnapi misehallgatást. Ezért született meg az a második törvénykönyvébe foglalt rendelkezése, hogy „ . . . tíz falu építsen templomot, amelyet lássanak el két telekkel és ugyanannyi szolgával...” A településtörténet legújabb kutatásai szerint István király idejében, az új magyar királyság területén legkevesebb kétezer, más becslések szerint legalább háromezer faluval kell számolnunk, ami annyit jelent, hogy a XI. század közepéig, tehát István király halála (1038) körüli időkig 200— 300 falusi templomot emeltek. Ezek az egyházak (templomok) azonban jórészt kezdetleges és könnyen pusztuló anyagból épültek, azaz sövényfonású és sárral tapasztott, gerendavárba döngölt földből vagy teljesen fából. Amennyire az eddigi feltárásokból kinyomozható, többnyire téglalapalakú hajójukhoz félköríves vagy négyzetes szentély kapcsolódott. Ismerték a centrális térnek kör-, illetve hat- karéjos alaprajzú megoldását is. Az elsőre a királyi szálláshelyeken Veszprémben, Esztergomban, Sárospatakon emelt kápolnák alapfalainak maradványai, a hatkaréjosra pedig a kiszombori, gerényi és karcsai templom a példa. A szerény kivitelű falusi templomokénál összehasonlíthatatlanul magasabb igénnyel épültek az István király által alapított két érsekség és nyolc püspökség szentegyházai. Ami természetes, hiszen az egyházmegyék székhelyei egybeestek a vármegyék ispánjainak székvárosaival. Ugyancsak díszesebb, nagyobb templomokat emeltek az egyházmegyénként négy-öt esperesi kerület központjában is. Mindehhez hozzá kell számítanunk azt a sok bencés kolostort (legkevesebb egy tucatot), amelyeknek a XI. század első felére eső alapításáról tudunk, továbbá a bazilika és görög szertartású monostorokat, hogy képet kapjunk arról a roppant munkáról, amely néhány évtized alatt legkevesebb 300 különböző művészi kivitelű templomot varázsolt a nemrég még Európát rettegésben tartó kalandozó magyarok földjére. E nagyméretű építkezésnek azonban napjainkban kevés épségben fennmaradt, látható emlékében gyönyörködhetünk. A pusztítást a pogánylázadások kezdték, hiszen az első tűzcsóvát mindig az egyházi épületekre vetették, aztán folytatták a kunok, tatárok, majd betetőzték a törökök. S ami még megmaradt, azt átépítették. Szent István templomainál a legnagyobb igényt a háromhajós, kereszthajó nélküli bazilikák jelentették, mint például a gyula- fehérvári (erdélyi) vagy a pécsi püspökség négytomyú székes- egyháza. Ámbár épült érseki székhelyen egyhajós bazilika is, mégpedig Kalocsán. A Szent István korában épült kolostorok és falvak kőtemplomairól már sokkal kevesebbet tudunk. Csak néhány maradt ránk közülük, mint a gararn- szentbenedeki, a tihanyi altemplom (már Szent István halála után épült), a pécsváradi kétszintes templom alsó része, a feldebrői kéthajós altemplom, a tarna- szentmáriai altemplommal, a szigligeti és még néhány, jobbára átalakítva, későbbi, XII. századi hozzátoldással, átalakítással. Az egyházmegyék központjaiban emelt bazilikákkal sem jobb a helyzet, hiszen legtöbbjüknél csupán az alapfalak és némi kőtöredékek maradtak. Oszlopfő, palmettaleveles párkánykőlábazat Esztergomban, Egerben, az altemplom Veszprémben, vagy csak utalás, írott emlék mint Győrött, Vácott, Biharvá- rott vagy Csanádvárott, amelyet azelőtt Marosvámak neveztek. Nem püspöki vagy érseki székhelyen épült a szent király családi-állami bazilikája, melynek 1016 táján rakták le az alapját. A bazilikával összefüggő káptalant a király nem helyezte érsek vagy püspök fennhatósága alá, hanem egyedülálló függetlenséget biztosított számára, amely az egyházi hierarchiában merőben szokatlan volt. A bazilikában őrizték a koronát és a koronázási ékszereket. Itt volt az országos levéltár, ez lett a király- koronázások és királyi esküvők, valamint az uralkodócsalád temetkezési helye. Elképzelhető, hogy ez a háromhajós, monumentális (több mint 60 méter hosszú és 32,5 méter széles) szentegyház milyen fényes, gazdagon berendezett épülete volt a megkeresztelkedett nemzetnek. Alapfalain kívül csupán néhány külső és belső díszítésre szolgált faragvány maradt ránk belőle. Szent István korának bazilikáit a ma is álló pécsi székesegyház alapján lehet a legplasztikusabban felidézni. (Természetesen restaurált állapotban, hiszen az épületet Pécsett sem kímélték meg a viharos évszázadok.) Az öthajós altemploma viszont még restauráláson sem esett át, úgy áll ma is, ahogyan talán maga Szent István is látta. A király ugyanis folyamatosan látogatta vármegyéit s figyelemmel kísérte a templomépítéseket. A hagyomány szerint az Egri Bazilika építését még irányította is a Királyszéknek nevezett dombról. A Pécsi Székesegyház levegős belső téralakítása, amely még Európa-szerte is ritka, fogalmat adhat többi székesegyházunkról. Felemelt szentélyei félköríves apszisokban végződnek. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a templomkülső jelenlegi karakterisztikus, négytomyos megoldása fokozatosan alakult ki, ameny- nyiben a keleti toronypár a XII. században épült. A Pécsi Székesegyház hazánkban egyedülálló, Európában is ritka templomépület-típust képvisel, hiszen a többi hasonló bazilikánk elpusztult. dr. Csonkaréti Károly Állatok a tudomány szolgálatában Kísérleti nyálon vizsgálják a tokiói egyetemen, milyen hatással van a szervezetére az állandó alacsony légnyomás (MTI Külföldi Képszerkesztőség) Kutatási, kísérleti, diagnosztikai célra széles körben alkalmaznak kísérleti állatokat. De mik is azok a kísérleti állatok? Ha egy állat egy vagy több tulajdonságára vagyunk kíváncsiak, akkor az ilyen szempontból vizsgált állat nem kísérleti állat. Ha azonban nem egy adott állat anatómiai, élettani és egyéb tulajdonságai érdekelnek bennünket, hanem az állat segítségével mérjük valamilyen külső beavatkozás hatását, például valamilyen gyógyszerkészítmény biológiai aktivitását, akkor az állatot kísérleti, laboratóriumi állatnak tekintjük. Bármely állat lehet tehát laboratóriumi állat, ha az állatot segédeszközként, mérőeszközként, „műszerként” használjuk valamilyen beavatkozás hatásának mérésére. A különböző anyagok biológiai hatásának mérésére az esetek többségében az embert magát nem használhatjuk kísérleti alanyként, ezért a beavatkozás hatását laboratóriumi állatokon vizsgáljuk, s mindaddig, amíg az ellenkezője be nem bizonyul, vagy feltevésünk beigazolódik, feltételezzük, hogy a beavatkozás az emberben is azonos vagy hasonló reakciókat vált ki. Nyilvánvaló, hogy a helyettesítő és a helyettesített szervezet, tehát a laboratóriumi állat és az ember között sohasem teljes mértékű az élettani hasonlóság, azonosságról pedig nem is beszélhetünk. Az általános hasonlóság tehát sokkal kevésbé fontos, mint az egyes részfolyamatokra, élettani sajátosságokra vonatkozó azonosság. Egy adott laboratóriumi állatfajt vagy törzset tehát sohasem az emberhez való általános hasonlósága miatt választunk ki valamely kísérletre, hanem azért mert a vizsgálni kívánt tulajdonságra nézve az adott faj vagy törzs válaszadó képességét különösen alkalmasnak tartjuk. Fájdalmas művészet Az emberiségnek ezt az egyik legősibb művészeti tevékenységét tetoválásnak nevezik. Az emberi bőr díszítésének eredetét kutatva időben és térben nagyot kell lépnünk. Maga a tetoválás szó a polinéziai szigetvilágból származott hozzánk, a világnak arról a részéről, ahol ma is a legelteijedtebb ez a hagyományos „öltözködés-forma”. Az idők folyamán a hiúság a tetoválás céljai között kisebb szerepet játszott, viszont egyre inkább az együvé tartozás kifejezőjévé vált mind a primitív törzseknél, mind a modem világban élőknél. A tetoválás ma is leginkább őshazájában, az óceániai szigetvilágban, valamint Új-Zé- landon őrzi formagazdagságát, nagy élményt nyújtva a néprajz kutatóinak és a turistáknak. Az Egyesült Államokban évente megrendezik a tetoválások világbajnokságát. Tartós fogamzásgátlás A svédországi Uppsala egyetem klinikáján a fogamzásgátlás új módszerével kísérleteznek: hat parányi kapszulát, tokocskát ültetnek a nők karjának bőre alá. A kapszulák három centiméter hosszúságúak és 2,4 milliméter vastagságúak, és legalább hat éven át meggátolják a teherbe esést. Levonorgeszterol hormont tartalmaznak, amelyet kis, egyenletes, folyamatos adagban adnak le magukból a szervezetbe. Nemzetközi tapasztalatok szerint a kapszulák biztonságosabbak, mint a hagyományos fogamzás- gátló tabletták: az utóbbiak esetében ezer nőre 20—30 nem kívánt terhesség jut. Az úgynevezett Norplant-módszert eddig több száz önként jelentkezőn próbálták ki, jó eredménnyel. Még további évekre van szükség az engedélyezésig és szélesebb körű bevezetéséig. A papa gondolkozik, hogyan mondja meg négyéves kisfiának, hogy rövidesen testvére születik. Úgy határoz, hogy a régi jó gólyameséhez folyamodik. — No, remélem a gólya nem ijeszti meg a mamát — aggódik a kisfiú. — Miért ijesztené meg, kisfiam? — Papa, nem tudod milyen érzékenyek a terhes nők? — Kalandot akarok, változatosságot és szórakozást — kiáltja a fiú és veszi a bőröndjét. —És H éti umor ét elején ne akarj engem ebben megakadályozni, papa. Saját utamat fogom járni! — Ki akar megakadályozni ebben? — sóhajtozik az apa. — Vigyél magaddal! A fiú panaszkodik a hivatalban az apjára: — Tudjátok, nem bánom, hogy hordja az öltönyeimet, a drága Havanna szivarjaimat szívja, issza a whiykymet és elviszi a Porschemat. De ha leül a reggelizőasztalhoz, és az én fogaimmal mosolyog rám — ez már sok! * * * — Fizetek! — Tehát volt egy húsleves, egy bécsi szelet, fél liter bor, egy vodka, egy kávé. .. Összesen 70 korona 20! — Nem kevés ez egy kicsit? — csodálkozik a vendég. — De igen. így állok bosszút a főnökön, mert vele csal mega feleségem. * * * — Hallottam, hogy összevesztél a menyasszonyoddal. — Igen. Nagyon kellemetlen nevetése volt. — Érdekes, én soha nem vettem észre. — Mert nem voltál ott, amikor megmondtam neki, mennyit keresek. ÁLLÁSAJÁNLATAI: VILATI EGRI GYÁREGYSÉGE: Eger, Faiskola u. 9. Szerkezeti üzemébe felvesz CNC-vezérlésű lemezmegmunkálógépre gépkezelőket; marós, festő és lakatos szakmunkásokat. KAEV 10. SZ. GYÄRA: Eger, Kistályai út 6. Jó kereseti lehetőséggel felvételre keres BFK gépre forgácsoló szakmunkásokat. Alkalmaz továbbá középfokú végzettséggel számítástechnikai folyamatszervezőt. FELSÖ-MAGYARORSZÄGI vendéglátó VÁLLALAT: Eger, Lenin út 55. A Hatvani 4. Sz. Általános Iskolában és a 213. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetében üzemelő diákkonyhájába konyhai dolgozókat, Visontára gyakorlattal rendelkező büfést, mátrafüredi diákkonyhára szakácsot keres felvételre. Konyhai munkáról a konyhavezetőknél, a büfés munkakörről a fenti címen lehet érdeklődni'. HUNGARHOTELS PARK SZÁLLÓ: Eger, Klapka u. 8. Vörösmarty Turistaház. Mátraházán azonnali belépéssel felvesz szakácsot. Jelentkezni a turistaház vezetőjénél lehet. BORSOD MECYEI TEJIPARI VÄLLALAT EGRI ÜZEME: Eger, Sas út 6D. Felvételre keres felsőfokú kereskedelmi végzettséggel, kereskedelmi vezetőt; felső- vagy középfokú képesítéssel, energetikus! szakvizsgával rendelkező energetikust; középfokú végzettséggel raktárost és elszámoltatót. Alkalmaz továbbá autószerelő szakmunkást; középnyomású kazánfűtői vizsgával kazánfűtőt; targoncavezetőt; raktári rakodót és termék- leszedőt. Jelentkezni lehet a fenti címen. HM. SÜTŐ- ÉS ÉDESIPARI VÄLLALAT: Eger, Sas út 63 a. Egercsehi sütőüzemébe felvesz sütőipari szakmunkást és betanított férfi munkaerőket. HEVES MEGYEI ZÖLDÉRT VÄLLALAT: Eger, Klapka u. 9. Fizikai állományú dolgozók bérelszámolásában jártas munkaerőt keres felvételre. Jelentkezni a fenti címen lehet. HEVES MEGYEI TANÁCSI ÉPÍTŐIPARI VÄLLALAT: Eger, Sas út 94. Jó kereseti lehetőséggel felvesz vasbetonszerelő szakmunkásokat. Naponkénti személyszállítás biztosított. Jelentkezni a fenti címen, a betontechnológiái főüzemnél lehet. A feldebrői altemplom. Feltehetően itt volt eltemetve Aba Sámuel (uralkodott 1041—1044), Szent István sógora A pécsi Szent Péter tiszteletére szentelt székesegyház altemploma, a lombard stílusú bazilika felemelt szentélye alatt A szerző reprodukció
