Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-16 / 169. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 169. szám ARA: 1988. július 16-, szombat 2,20 FORINT | AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MINDENÜTT GOND AZ ANYAGELLÁTÁS Egyenlősdi? A múltkorában a televízió egyik igen népszerű műsora az elkövetkező időszak egyik leglényegesebb feladatával, a bérreform megvalósításával, illetőleg annak feltételeivel foglalkozott. Ennek során megszólaltatták az „utca embereit” is, hogy ők vajon mit várnak mindettől, azaz hogyan képzelik el a dolgot. Nos, a röpke beszélgetések — túl azon, hogy rendkívül érdekesek voltak — sok-sok tanulsággal szolgáltak, emellett pedig rávilágítottak arra, hogy e témával kapcsolatosan bizony számos illuzórikus nézet is él a köztudatban. Miről is van szó tulajdonképpen? Nem másról, mint arról, hogy a megkérdezettek zöme egyenlőségjelet tett a bérreform, illetve a béremelés közé, vagyis annak a véleményének adott hangot, hogy a megteendő lépés legfontosabb célja a borítékok vastagságának jelentős mérvű növelése. Alig-alig akadtak viszont olyanok, akik abban látták az egész ügy „velejét”, értelmét, miszerint olyan mechanizmust kellene megvalósítani. amelyben a különféle munkákért kapott forintok mennyisége arányban vanazértüknyújtott teljesítménnyel. S bár a stúdióban ülő szakemberek azon igyekeztek, hogy ez utóbbi szempontra is felhívják a figyelmet mégsem hiszem, hogy egyik pillanatról a másikra sikerült volna eloszlatniuk a kérdéskörrel összefüggésben meglévő félreértéseket. Félreértés — mondom —, de nyugodtan használhatnám azt a kifejezést: félelem. Mert a teljesítménynyel arányos bérezés szükségszerű eleme, nélkülözhetetlen velejárója a differenciálás. Vagyis az, hogy a jobban, nívósabban, magasabb színvonalon elvégzett tevékenységet nagyobb mértékben kell elismerni, megfizetni. S persze az is, hogy a trehányul, lélekte- lenül dolgozók ne ugyanannyi bankóval térjenek haza egy-egy hónapban, mint azok, akik becsülettel. tisztességgel oldották meg feladataikat. Sajnos, ezek ma még egyelőre csupán elvek. Mert mit mutat a gyakorlat pél dául egy fizetésemeléskor? Azt, hogy többnyire komp romisszumos döntések szü letnek. azaz a mérlegelés nél afféle „külsődleges szempontok életkor, be osztás stb. — inkább do minálnak. mint az a tény, hogy az illető mit tett le az asztalra. Ideje lenne már. ha e téren gyökeres változást érnénk el, mint ahogyan ezt egyébiránt jó párszor meg is hirdettük. Már csak azért is. mert a fentebb említett, helytelen felfogás azt eredményezheti, hogy elmosódik a különbség a rosszul és a jól végrehajtott ténykedés között. Ez pedig nem lehet cél. Ne feledjük, a forintoknak ösztönözniük kell. Hasznosabb, kifogás- talanabb munkálkodásra . Sárhegyi István Vállalataink és az első léi év Az 1988-as esztendőből immáron eltelt hat hónap. E „télidé" a különféle cégek életében mindig fontos pont, hiszen ekkor mód nyílik arra, hogy elemezzék, vajon mit Is sikerült megvalósítani az adott időszakra szóló célkitűzésekből, s mit kell majd másként, jobban csinálni az év hátralévő részében. Körképünk során egy effajta mérlegkészítésre kértük szőkébb hazánk néhány vállalatának vezetőjét. A Szolnoki Mezőgép Vállalat Egri Gyárában — amint azt Barta Sas Béla igazgató elmondta — nehezebbek voltak az évindítás feltételei, mint korábban. Az első három hónapra vonatkozó terveket teljesítették, ám a június végéig produkált árbevétel némileg elmarad az időarányostól. A nyereség viszont — s ez rendkívül lényeges dolog — megegyezik az előzetesen elképzelettel, hozzávetőlegesen azonos nagyságrendű a tavalyival. Köszönhető ez annak, hogy alkalmazkodni tudtak a megváltozott szabályozókhoz, továbbá annak is, hogy a bruttósítás okozta plusz „kiadásokat" kompenzálták, mégpedig úgy, hogy a feladataikat kisebb létszámmal és kevesebb költséggel oldották meg. A nem rubel- elszámolású piacokra pontosan, időben szállítottak. A tőkés export egyébként továbbra is számottevő. hiszen az összárbevételnek körülbelül 60 százaléka ebből származik. Megrendelők jelenleg is lennének szép számmal, de a kapacitások nem teszik lehetővé, hogy még többet vállaljanak. Szükség lenne például kvalifikált munkásokra, így lakatosokra. hegesztőkre, forgácsolókra. Az anyagbeszerzés talán még nehezebb lett, mint volt az első negyedévben. ráadásul a nélkülözhetetlen „kellékek" igencsak megdrágultak. Az elkövetke. ző három hónapra már megvannak a szerződések, s most dolgoznak az esztendő utolsó negyedére szóló üzletek tető alá hozásán. A Duna Cipőgyár Hatvani Gyáregységében Kozák Géza igazgató arról tájékoztatott, hogy az első fél év eredményei nem olyanok, mint amilyeneket szerettek volna: a tervet csak 84 százalékra teljesítették. Ez kizárólag anyagellátási problémákkal magyarázható. Különösen a természetes bőrök hiányoznak, de nem jobb a helyzet a talpak előállításához szükséges granulátumokkal kapcsolatosan sem. Mindezek egyébként importból származnak. Ügy tűnik, hogy az év hátralévő részében kedvezően változik ez az állapot, ugyanis több tízezer méter készbör vásárlására kaptak engedélyt. A bajok ellenére a szállítási kötelezettségeiknek eleget tettek, igaz, lekötetlen kapacitások voltak. A folyamatos munkát biztosították, bár a tevékenység üteme — az előbb említettek miatt — nem volt akkora, mint lehetett volna. Az adott időszakban összesen 355 ezer pár lábbelit készítettek: ennek 37,5 százalékát belföldre, 62.5 százalékát pedig külhonba. A Szovjetunióba csak 72 ezer pár cipő „utazott”, s ez lényegesen kevesebb, mint a megszokott mennyiség. Ezzel szemben számottevően emelkedett a tőkés export — különösen az NSZK és Líbia fontos partner —, hiszen 150 ezer pár lábbeli ilyen piacokon talált gazdára. A Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál Molnár Gábor igazgató arról szólt, hogy az 1988-as év indításánál komoly nehézségeket okozott a feldolgozáshoz szükséges élő „alapanyag” biztosítása. Ennek alapvető oka a felvásárlási árforma módosulása, illetőleg az ennek következtében végbemenő irreális árverseny. Mindezekből adódóan az esztendő elején kihasználatlan kapacitások keletkeztek, amelyeket munkaidőátcsoportosítással — szabadságolás stb — „vezettek le". A feladatokat mindezek dacára is teljesítették. Vonatkozik ez mind az exportra, mind pedig a belföldi értékesítésre. Igaz, az utóbbi területen — az áremelkedések hatására — a forgalom mérséklődött. A január elsejével bevezetett adó- és árreform jelentős többletadminisztrációt eredményezett, ám az ezzel összefüggésben mutatkozó gondok zömét az illetékes hatóságokkal tisztázták. Tovább folytatódik a rekonstrukció, amelynek ke rétében elkezdődtek a ser tésvágó, -bontó, -csomagoló vonal létrehozásának munka latai is. Nem éppen örömte li tény, hogy — akárcsak másutt — a cégnél is meg nehezültek a hitelfelvételi lehetőségek. S bár a helyzet bizonyára nem lesz köny- nyebb a soron következő periódusban sem. a vállalatnál mégis feltétlenül hisznek az 1988-as év sikeres zárásában. Az Agria Bútorgyárban Máté Ernő igazgató elmondotta, hogy az első hat hónap termelési értéke meghaladja a 120 millió forintot, ám ez valamelyest kevesebb, mint amennyit terveztek. Az elmúlt időszakban komoly" feladatot jelentett a kollektívának a prágai Fórum Szálló berendezéseinek előállítása, illetőleg helyszíni szerelése. Ez egyébiránt a gyár életének eddigi legnagyobb vállalkozása volt. A cég tevékenységét jelentősen hátráltatta az alapanyag-ellátás' akadozása, a szükséges termékek ütemtelen beérkezése. valamint az importkorlátozás. Többször előfordult, hogy egyes területeken leállt a munka, például a poliure- tánhab. illetőleg valódi bőr hiánya miatt. Ezt csak súlyosbította. hogy egyes ilyen cikkek árai megemelkedtek. Szerencsés körülmény viszont, hogy értékesítési gondok nem mutatkoztak. Célként fogalmazták meg. hogy a második fél év folyamán a lemaradást — mind az árbevételt, mind pedig a nyereséget illetően — behozzák. Az elképzelések szerint nagyobb hangsúlyt fektetnek majd a belföldi igények kielégítésére, s azt is remélik, hogy — bár kisebb volumenben — folytatják majd a szállodai berendezésekkel kapcsolatos ténykedésüket is. Megkezdődött a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülése Varsóban, a lengyel miniszterelnöki palotában, július 15-éiv megkezdödölt a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülése (MTl-telefotó) A lengyel fővárosban pénteken megkezdődött a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülése. A tanácskozáson részt vevő magyar küldöttséget Grósz Károly az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke vezeti. A delegáció tagja Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, Várkonyi Péter külügyminiszter és Kárpái Ferenc honvédelmi miniszter, a KB tagjai. A többi tagállamnak az ülésen részt vevő delegációit is az első. illetve főtitkárok vezetik. Részt vesznek az ülésen a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnokságának képviselői. A Lengyel Minisztertanács palotájában folyó tanácskozást vendéglátóként Woj- ciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára az államtanács elnöke nyitotta meg reggel 9 órakor. A délelőtti ülésen, amelyen Erich Ho- necker. az NESZP KB főtitkára elnökölt, először Mihail Gorbacsov, majd Erich Honecker és Grósz Károly szólalt fel. A Wojciech Jaruzelski elnökletével megtartott délutáni ülésen Tódor Zsivkov, Nicolae Ceau- sescu, Milos Jakes és Wojciech Jaruzelski felszólalása hangzott el. Este a lengyel házigazdák fogadást adtak az ülésen részt vevő küldöttségek tiszteletére. A fogadáson Wojciech Jaruzelski és Nicolae Ceausescu mondott pohárköszöntőt. A tanácskozás ma folytatja munkáját. Az időszerű nemzetközi helyzetet áttekintő, a tagállamok egyeztetett kül- és katonapolitikáját meghatáro- zó tanácskozást a szövetség tagországaiban, de világszerte is nagy érdeklődés előzte meg. A legutóbbi, múlt év májusában megtartott berlini ülés óta számottevő változások történtek a nemzetközi. s különösen az európai politikai és katonai helyzetben. Washingtonban és Moszkvában rövid időn be(Folytatás a 2. oldalon) Hazánkba érkezett Giovanni Spadolini Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének meghívására pénteken hivatalos látogatásra hazánkba érkezett Giovanni Spadolini, az olasz szenátus elnöke. A köz- társasági elnök utáni második legmagasabb közhivatalt betöltő olasz politikust a Ferihegyi repülőtéren Stadinger István, az Országgyűlés elnöke fogadta. Megjelent Joseph Nitti, az Olasz Köztársaság Budapesti nagykövete. Giovanni Spadolini délután „Olaszország és Magyarország Európa közös történetében az 1800-as évektől napjainkig" címmel előadást tartott a Magyar Tudományos Akdémián. A szenátus elnökének politikai pályafutását és tudományos munkásságát Űjfalussy József, az MTA alelnöke méltatta. Jelen volt Joseph Nitti. A nap folyamán az olasz szenátus elnöke az Országházban találkozott Medgyes- sy Péterrel, a Minisztertanács elnökhelyettesével. Jelen volt Joseph Nitti.
