Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-14 / 167. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. július 14., csütörtök / CSALÁD — OTTHON — ISKOLA 5. RECEPTSAROK Finomságok — burgonyából Utazó nyugdíjasok Kell egy kis kirándulás Szundítson egyet napközben Tepsis kompér Hozzávalók: 1,2 kg burgonya, 10 dkg zsír, 1 dkg só, 40 dkg füstölt sonka vagy kolozsvári húsos szalonna. A burgonyát héjában, sós víz­ben megfőzzük. Vékony kari­kákra vágjuk. Kizsírozott tepsibe beleteszünk egy réteg burgonyát, arra egy réteg vékonyra szeletelt sonkát vagy szalonnát. A rétege­ket addig rakjuk egymásra, amíg a burgonya és a sonka el nem fogy. Ha kész, az ételt olvasztott zsírral meglocsoljuk, és megsóz­va, sütőben pirosra sütjük. Töltötten Hozzávalók (5 személyre): 10— 12 db hosszúkás burgonya, 35—40 dkg darált hús, só, bors, fokhagyma. A hosszúkás burgonyát bur­gonyafúróval kifúrjuk, a közepét megsózzuk. A darált húshoz íz­lés szerint sót, őrölt borsot, fok­hagymát teszünk, jól összedol­gozzuk, és ezzel a töltelékkel a burgonyát megtöltjük. Olajban szép pirosra sütjük, párolt ká­posztával tálaljuk. Melegen, fris­sen tálalva nagyon ízletes. Tűzdelt libához Hozzávalók ( U) személyre): 3 kg libacomb, -mell, 20 dkg ko­lozsvári szalonna, 5 dkg só, 2 g bors (törött), 5 dkg vörös­hagyma, 30 dkg libatepertő, 3 kg burgonya, 1 csomag pet­rezselyem, 30 dkg libamáj. Az előkészített libamellet, -combokat szalonnával megtűz­deljük, sózzuk, borsozzuk, 1—2 db egész vöröshagymával lassú tűzön sütőben puhára sütjük, közben levével locsolgatjuk. Majd ebben az ízesített libazsír­ban megsütjük a libamájat. For­gatott burgonyával tálaljuk. Te­tejét libamájszeletekkel és libate­pertővel, petrezselyemmel dí­szítjük. A megfőtt sós burgonyát fa­kanállal durván összetöijük. Li­bazsírral és -tepertővel meglo­csolva serpenyőben jól megpirít­juk, de nem keverjük, hanem „átdobva” sütjük pirosra. Szalonnásan Századunk első felében a vi­déken élő emberek többsége nemhogy a megyehatárt nem lépte át, de még a harmadik kö­zségig sem jutott el. Már utazás­nak számított, ha a falusi ember felkerekedett, hogy meglátogas­sa a pár kilométerre lakó roko­nokat, ha családi eseményre hív­ták: lakodalomba, keresztelőre, temetésre. A piac, a vásárok je­lentették számára az országjá­rást, ott is úgy igyekezett, hogy délig túladjon a portékán, és al­konyaiig hazaérjen. Sokan csak hírből, képekről ismerték a fővá­rost, és nem jártak Budapesten soha. Ma már teljesen természetes, ha a nagymama átrepüli az At­lanti-óceánt, hogy lássa unoká­ját. A külföldre utazó turistacso­portok között is sok a nyugdíjas, nem egy közülük a fiatalokat megszégyenítő kitartással, fá­radhatatlanul járja a múzeumo­kat, felkeresi a városok neveze­tességeit, nem hagyva ki egy programot sem. Az igaz, hogy az országhatárokon túlra hívó IBUSZ, Coop-Tourist, Volán- Tourist stb. utak nem a kisnyug­díjasok pénztárcájához szabot­tak, s az évente 5,5 millió külföl­det járó magyar turista között jó A kertészeti kultúráink közül, most a rohamosan teijedő ubor- kaperonoszpóra megállítása a legfontosabb növényvédelmi te­endő. A kialakult járványve­szélyre való tekintettel az élelme­zés egészségügyi várakozási idő betartásával, a szisztematikus készítmények alkalmazását java­soljuk. Ezek közül a legrövidebb az 5 napos várakozási idejű Ri- domil Zineb 58 WP, amelyből 10 liter vízhez 1,5 dkg szükséges. A burgonyaterületeken már észlelhető a burgonyavész első tünete is, mely a kezelések azon­nali végrehajtását teszi szüksé­gessé. Gombaölőszerek közül a Dithane M—45 mellett a felszí­vódó hatású Ridomil Plus 50 WP, Ridomil Zineb 58 WP, Cur- sate Super CZ stb. lehet választa­ni. val kevesebb az idős ember, mint a fiatal, azonban az utazási iro­dák 5—10 százalékos elő- és utó­idény kedvezményei lehetőséget adnak a kisjövedelmű idős em­bereknek is világot látni. Valójában a 60—80 évesek a belföldi utak iránt érdeklődnek leginkább. Közkedveltek az uta­zási iroda és a TIT közös ország­járásai, a Kőszeg—Nagycenk, a Pécs—Abaliget, a Szilvásvárad— Bükkfennsík, a Szarvas—Gyula, a Nagyvázsony—Tihany kétna­pos utak. Szerveznek olyan ki­rándulásokat is például a Duna­kanyarba, a Palócföldre, a Mát­ra—Párádra, az Eger—Szilvás­váradra, amelyekre reggel indul a csoport és este vissza is tér. Végtelenül színes a választék: vár- és városlátogatások, irodal­mi kirándulások, nemzeti par­kok, arborétumok, gombaszedő és ínyenctúrák . . . szinte min­denki talál kedvére valót. Nem mindenki szeret csoport­tal utazni, vannak, akik magá­nyosan vagy házastársukkal, esetleg szűkebb baráti körben járják az országot. Nekik a prog­ramok összeállításában a megyei idegenforgalmi hivatalok tudnak segíteni, amelyet a belföldi turiz­musban a magyar házigazdák Fontos kártételi veszélyt jelent a burgonyabogár különböző fej­lődési alakjainak együttes elő­fordulása is. Továbbra is ki­emelt feladat az almafavaraso- dás egyre növekvő levél- és gyü- mölcsfertőzöttségének a mér­séklése is. A nyár második fe­létől, a kedvező élettani hatások miatt a réztartalmú készítménye­ket részesítsék előnyben. Megkezdődött az aknázómo­lyok újabb nemzedékének a tö­meges rajzása, ellenük a Decis 2,5 EC, a Chinetrin 25 EC (0,05%), Fendona 10 EC és a hagyományos szerek közül az Unifosz 40 EC és a BI 58 EC stb. alkalmas. Gyümölcsfákon — főként al­mán és szilván — azatkáktöme- ges elszaporodása okoz gondot a számunkra, kedvező időjárás szerepét töltik be. Aki csendre, nyugalomra vágyik, annak a fa­lusi üdülést ajánlják, elérhető áron. Az idős turisták szép száma még most is arra utal, hogy a nyugdíjasok szeretnek és tudnak utazni, fegyelmezettek, nem kés­nek, nem hoznak felesleges cso­magot, kényelmes a ruházatuk, a cipőjük alkalomhoz illő. Körül­tekintőek, az utazás előtt felkere­sik orvosukat tanácsért, maguk­kal viszik gyógyszereiket. Való­színű, a tapasztalat is teszi, hogy némelyik idős ember valóságos mintaturista, gyakorlatiasabb, jobban tud alkalmazkodni a he­lyi viszonyokhoz, mint sok fiatal. Nem túlzás, az idős ember hig­gadtabb, nyugodtabb, ezért a természetben, a tájban, a műem­lék városokban olyan szépsége­ket, értékeket is észrevesz, ame­lyek mellett a fiatalok csak elro­hannak. Az utazás, a kirándulás társa­ságot is jelent a magányos nyug­díjasnak. Akik hajlandók kilépni otthonuk zárt falai közül, rádöb­bennek: az élet idős korban is szép, most jut igazán idő arra, hogy az országot felfedezzék, és felkeressék azokat a tájakat, aho­vá fiatalon nem juthattak el. esetén a fertőzés erőteljes növe­kedése várható. Erősödik a kör- televélbolhák felszaporodása is, ellenük a Chinetrin 25 EC és a Mitac 20 EC kombinációja ajánlatos, Nonit tapadásfokozó hozzáadásával. A szőlőültetvényeinkben ro­hamosan terjed a szőlőliszthar- matfertőzése, és helyenként már a fürtök megbetegedése eléri az 50%-os károsítási szintet. A faj­ták közül a Rizlingszilváni, a Le­ányka, az Olaszrizling, a Char- donnay, a Tramini, a kék szőlők közül a Kékfrankos, az Oportó stb. fertőzöttebbek. A helyi zá­porok, zivatarok nyomán a pero- noszpóra ellen is indokolt lehet újra védekezni. A fürtzáródás előtt gondoskodniuk kell a botri- tiszes fertőzést megelőző kezelé­sek elvégzéséről. Déliéi Adrienne Kiskerttulajdonosoknak Növényvédelmi előrejelzés (MTI Külföldi Képszerkesztőség) A napi munkamenetbe beik­tatott rövid pihenők, esetleg rö­vid szundikálások rendkívül fon­tosak — mondják az alvászavar­kutatók. Ez a természet követel­ménye: az állatok is alszanak, mihelyt elfáradtak, s a kisgyer­mekek is napközben többszöri alvással pihenik ki magukat. A délvidéki országok parasztjai ár­nyas fák alatt pihennek meg, és szundikálnak egyet délidőben, s utána újult erővel folytatják a munkát. Napjaink modern em­bere próbálja csupán görcsösen végigcsinálni pihenés nélkül a 16 órás napot — kerül amibe kerül, még ha megfizethetetlen egész­ségét is kell feláldoznia érte. Ha napközben rövid időre megpihenünk, az éjszakai alvás is nyugodtabb és mélyebb lesz. Ugyanis a túlságos kimerülés az egyik oka annak, hogy az embe­rek esténként hosszú ideig nem tudnak elaludni, és éjszaka ide­gesen dobálják magukat. A munkavállalóknak el kellene fo­gadniuk a valamivel hosszabb déli szünetet, ami nem csak ab­ból állna, hogy lenyelik az ebé­det, a munkáltatóknak pedig pi­henőhelyiségeket kellene beren­dezniük. Ilyeneket több ország­ban már számos vállalatnál léte­sítettek. Az erre a célra beruhá­zott pénzösszegek a dolgozók­nak a rövid szunyókálás és meg- pihenés utáni jobb koncentrálási képessége és nagyobb munka­kedve révén hamarosan megté­rülnek — vélik nyugatnémet szak­emberek. Ám nem mindenki tudna mintegy parancsszóra elaludni, kihasználván a napközbeni rövid alvásszünetet. Ezek számára a képen látható — „Cerebrex” el­nevezésű — altató-pihentető gé­pet konstruált egy japán feltaláló. A fotelszerű berendezés belsejé­ben feltételezhetően váltakozó hang- és gyenge, de ritmikus fényeffektusok hatnak a gyorsan elszenderedni szándékozóra. Falvédők, faliszőnyegek Ruhából — kétrészes kompié Hozzávalók: 15 dkg húsos füs­tölt szalonna, 2 kis fej hagy­ma, 1 kg újburgonya, 2 kanál vaj, 2 kanál paradicsompüré, 1 pohár húsleves, 1 kanál liszt, só, bors, zöldpetrezse­lyem. A vajon aranysárgára pirítjuk előbb a vagdalt hagymát, majd a kockára vágott szalonnát. Hint­sünk rá lisztet és kavargatva pi­rítsuk azt is sárgára. Öntsük rá a húslevest és a paradicsompürét, forraljuk fel. Öt perc múlva ad­juk hozzá a megtisztított burgo­nyát, és sózzuk meg ízlés szerint. Fedő alatt főzzük puhára (kb. 20 perc), majd ízesítsük törött bors­sal es tálaláskor szóljunk rá fi­nomra vagdalt zöldpetrezsely­met. Fojtottan Hozzávalók: 50 dkg burgonya, 5 dkg zsír, 2 fej vöröshagyma, só, pirospaprika. A hagymát apró kockára vág­va a zsíron fedő alatt megpárol­juk. A tűzről levéve meghintjük pirospaprikával, rátesszük a ka­rikára vágott burgonyát, meg­sózzuk, az egészet összekever­jük, és fedő alatt puhára főzzük. A végén fakanállal darabosra törjük. Sült szárnyasokhoz illik. A szekrényben hosszú idő óta árválkodó, néhány éve még igen­csak divatos bővonalú huzatru­hából jól kihasználható kétrészes együttest varrhatunk, ha a 2. áb­rán láthatóan átalakítjuk. A felsőrész alakításához két­féle megoldás is kínálkozik: A 3. rajz szerint megmarad a hosszú ujja, csak patentkötéssel csíkos kézelőt és övrészt toldunk hozzá. A 4. ábra alapján pedig elöl vé­gig nyitott lesz, s visszahajtott há­romnegyedes ujjal, derékrészen bújtatott, megköthető övvel va­riáljuk. Á szoknya mindkét esetben elég magasan nyitott, ám alatta azonos színű selyem vagy hor­f olt, legyezőformájú bélesbetét iztosítja a diszkrét és kényelmes járást. Ősidőktől kezdve szokásos a fa­lak „felöltöztetése”. A középkor­ban ez arra kellett, hogy a vastag és terebélyes falkárpit valamelyest enyhítse a várak, kastélyok lakó­termeinek hidegségét; eltakarja a csupasz kő-, vályog-, téglafal nyers ridegségét, díszesebbé, pompásabbá tegye a helyiségeket. És hogy a falborítás különféle ki­vitelezése milyen magas művészi fokra jutott a XII. —XIII. század­tól kezdődően, arról gobelin és szőnyeg remekművek tanúskod­nak a világ minden jelentősebb múzeumában. A mai falvédők többségükben gyári termékek, és elsősorban az a rendeltetésük, hogy a tapétát vagy a festést megóvják a fal mellett ál­ló, fekvő vagy ülőkeként használt bútor okozta kopástól, az időnap előtti szennyeződéstől. Mind­emellett akkor is lehet létjogosult­ságuk, ha csupán díszként kerül­nek a falra. A tapasztalatok azt tanúsítják, hogy a kifogástalan falfelületre felerősített falvédő maga alatt ugyan megvédi a falat a beporoso- dástól, bútor okozta sérülésektől, de felső széle mentén bizony lera­kódik a levegőben levő milliárd por- és koromszemcse, és a zsíros porcsík a falon megtapad. Ebből következően a falvédő áthelyezé­se, s vele a szoba átrendezése kö­rülményes, mert a porcsíkot meg­lehetősen nehezen lehet eltüntet­ni. Következik tehát a meglehető­sen eretnek kérdés: mi az éssze­rűbb? A falat előre megvédeni, vagy sorsára bízni, és a falvédőt csak akkor felerősíteni, amikor már azt szolgálja, hogy a falon ke­letkezett kisebb nagyobb sérülése­ket, szennyeződéseket elleplezze, eltakaija? Takarítási, tisztántartási szem­pontból a legpraktikusabb a falvé­dőt léckeretbe foglalni és kerettel felerősíteni. így ugyanis könnyebb alkalmanként leemelni, a kezdődő porcsíkot eltávolítani és a falvédőt porszívózni. Essék néhány szó a vászon vagy festett műanyag konyhai falvé­dőkről is! Az előre nyomtatott, száröltéssel kivarrt, életképeket és csacska szövegeket ábrázoló hím­zett fal védők divatja ugyan m dió­ban van, de azért még jócskán akad belőlük vidéki konyhák asz­talai, tűzhelyei mögé felerősítve. Akinek ez az ízlése, azt aligha le­het lebeszélni a használatáról. Any- nyi azonban bizonyos, hogy ahol a hímzett vagy virágos műanyag fal­védő bele is illik a konyha összké­pébe (a rézmozsár, üveges kre- denc, öntöttvas sparhelt ódon bá­jába), ott is csak akkor mutatós, ha sűrűn mossák, tisztára törlik. Mert ha megsárgul, elszürkül, ha szennyfoltok éktelenkednek rajta, bizony nem díszére válik a kony­hának, inkább elcsúfítja azt. A tűzhely vagy a munkaasztal mö­götti részre felrakott és csillogó tisztára mosott csempe a mai kony­ha legszebb dekorációja.

Next

/
Thumbnails
Contents