Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-06 / 134. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. június 6., hétfő 5. Üzen a szerkesztő N. J.: Idézünk panaszából: „Az utca sarkán van egy telefon - fülke, ahol, pár lap kivételé­vel, az egész telefonkönyv széttépve, lapjait a szél vit te. amikor arra- jártam". Nem hisszük, hogy a tette­sek ezt a jegyzetet elolvas­sák, de a közösség lelkiisme­retére szeretnénk hatni, ami kor rögzítjük: ezeknek a túl tengő fiataloknak előbb- utóbb hathatósan kell meg­magyarázni, hogy önmaguk ellen is cselekszenek, ami­kor esetleg a sürgős szükség telefonhívását nehezítik meg hitvány magatartásukkal. Ha a suhancoknak nincs érték- tudatuk, a társadalomnak kell őket ráébreszteni arra. hogyan is kell beilleszked­niük ebbe a mégiscsak ren­dezettséget kívánó, városi életbe! T. L.-NÉ: Zaklatott levelében arról szól, hogy Egerben, a Cse- bokszári-lakótelepen, az ős­termelők nem a nekik léte­sített asztalokon folytatják az árusítást, mennek az ABC elébe, a járdára, és ott kí­nálják a portékát, ahol a forgalom nagyobb. Intézke­dést kér. Mi most nyilvános­ságot adunk az észrevételek­nek, a piacfelügyelet bizo­nyára észreveszi, mit kell első lépésként tennie. H. GY. ÉS TÁRSA: A színházról,'mármint a si­keresen rajtoló Gárdonyi Gé­za Színházról írott soraikat jóleső érzéssel nyugtázzuk. Vannak ma is fiatalok, akik a művészi, emberi érték gya­rapodására felfigyelnek és szerető féltéssel intenek ar­ra, hogy mások is érezzék át az ügy fontosságát. Tapasz­talhatták, hogy a lap kellő súllyal és visszhanggal fog­lalkozik — és nem csak a bemutatók kapcsán! — a művészi munkával, a szín­házzal. és a jelenről szólva, a jövőt is építi, a színház­nak is. a közönségnek is. G. B.: Beküldött két kivágott kis újságcikket, amelyben a sza­vak helyesírása nem sikerült. Magyarul: a nyomda ördö­ge vagy a kurta hírecske fo­galmazója, annak lustasága volt a vétkes. Elismerjük, tudjuk felelősségünket, igyek­szünk is. nem hivatkoz­hatunk frontátvonulásra, második műszakra, de ígér­jük: a szakmai tudásban, a jó állapotban tartott idegek­kel végzett munkára törek­szünk és arra. hogy az álta­lánosban ne - mutogathassák a gyerekek az újságot: mái' megint miket olvastak ott­hon a lapban! „NYUGDÍJAS” JELIGÉRE: Az emlékművek valóban eszébe juttatják a következő nemzedékeknek, ki, milyen áldozatot hozott; az életét adta a hazáért. Hogy egy közösség miikor érzi szüksé­gét a hálának és a megörö­kítésnek, meggyőződés és lel­ki adottság dolga. Ha úgy gondolja. írja meg ilyen irá­nyú gondolatait a helyi nép­frontfórumnak, bizonyára foglalkoznak nemes szándé­kával. Az érzés és a szándék valahol úgy válik közüggyé, ha társulnak hozzá. VÁLLALKOZÓ KEDVŰEK JELENTKEZZENEK! A patakmeder tisztaságáért... Nem divat mostanság olyas­valamiért szót emelni, ami nem személyes ügy. Legtöbb panaszos levelünk, telefo­nunk egyéni sérelmekkel, apróbb-nagyobb bcsszanko- dásokkal foglalkozik, ritkáb­ban olyanokkal, amelyek több embert is érintenek. Az utóbbi közé tartozott azon­ban Kovács Károly telefon­ja, aki az egri Károlyi Mi­hály utcából hívott fel ben­nünket. Elmondta, mennyire felhá­borítja, hogy az Eger-patak partját benőtte a gaz. hogy hovatovább a buja növény­zet teljesen elborítja a me­der szélét. Hatvanöt éves ko­ra ellenére nekilátott, és sa­ját maga lekaszált egy öt­venméteres szakaszt, de hiá­ba, az idős kéz nem bírja már ezt a szerszámot sokáig - forgatni. Főleg akkor nem. ha hozzátesszük: a nyugdí­jas férfi közel húsz éven át szépítgette, ápolta a saját utcájukban az árokparti fö­venyt. Senki nem kérte, szó­lította fel erre, az utca töb­bi lakója esetenként segített neki, a kezdeményezés „jo­ga” azonban, úgy látszik, ennyi éven át, végig az övé maradt. Most sem azért tárcsázta fel számunkat, hogy panasz­kodjék vagy hogy érdemeit fitogtassa. Elmondta, hogy folytatná a patakmeder rend­be hozását, ha lenne, aki eb­ben melléállna. Még kaszát. kapát is szívesen adna, ha akadna gazdája . . . Pénzszűkös világunkban sajnos az ilyenfajta munkát legtöbbször közös összefogás­sal, társadalmi, azaz ingye­nes tevékenységgel lehet el­végezni. Egy ilyen, általános jellegű felszólításnak, kérés­nek azonban nem sok értel­me van, konkrét szervezés nélkül. Ebben, úgy hisszük, tudna segíteni lapunk olva­sószolgálata, méghozzá úgy. hogy a jelentkezők nevét és lakcímét továbbítja Kovács Károlyhoz. A vállalkozókéi]- vűek hívják tehát a 13-644- es telefonszámon az olvasó- szolgálatot. (A szerk.) ÜLÉSEZETT A GYÖNGYÖSI KBT Jutalmak - balesetmentes vezetésért Az elmúlt évi feladatok végrehajtását értékelték azon az ülésen, amelyet a Közle­kedésbiztonsági Tanács Gyön­gyösi Szervezete tartott a helyőrségi művelődési ott­honban. Szabó Lajos társel­nök, a Közúti Igazgatóság üzemvezetője köszöntötte a több mint száz résztvevőt, majd Gergely Pál r. főhad­nagy. a Gyöngyösi KBT ügy­vezető elnöke hívta fel a fi­gyelmet arra, hogy megkü­lönböztetett figyelmet kell fordítanunk a gyermekek közlekedésbiztonságára. to­vábbá az alkoholos vezetők kiszűrésére. Az elmúlt esz­tendőben 191 baleset történt, ebből 15 halálos kimenetelű volt. Gyöngyös vonzáskörze­tében az arány csökkenő, a város belterületén viszont növekszik a balesetek szá­ma. A MUSZ Eger Városi El­nöksége, mint az egri gyer­meknapi békemajális szer­vezője ezúton mond köszö­netét a rendezvényhez segít­séget nyújtó vállalatoknak, intézményeknek. Több ezer gyermek és szülő számára meghirdetett prog­ramban a Dobó István lak­tanya, az ' MHSZ városi ve­zetősége, a kereskedelmi ágazati KISZ-bizottság, a Szakszervezetek Eger Váro­si Bizottsága, a Mátraderecs­A KBT az 1987-es felada­tát végrehajtotta. Kiemelke­dő volt ebben az ifjúságne­velési szakbizottság munká­ja. Az eseményen megjutal­mazták a „Vezess biztonsá­gosan!” verseny legjobbjait. Az első helyen a Gyöngyszöv Áfész Bánki Donát, a máso­dikon a Mátravidéki Epitő- és Szakipari Szövetkezet Spartacus, míg a harmadikon a Visontai Reménység Ter­melőszövetkezet Landler Je­nő szocialista brigádja vég­zett. Balesetmentes közleke­désben első Kolozsvári Imre gépkocsivezető (Karácsondi Kossuth Tsz), második He­gedűs Imre gépkocsivezető (Abasár. Rákóczi Tsz), har­madik az ugyancsak gépko­csivezető Sebők Árpád (Nagy- rédei Szőlőskert Tsz) lett. Kiss István r. főhadnagy, KBT-titkár kei Téglagyár, a Közlekedés - biztonsági Tanács, a városi és a megyei tanács ifjúsági és sportosztálya, művelődési osztálya, a lajosvárosi ifi- klub, a Tanép, a Park Szálló KISZ-alapszervezete, az Eger SE, a sportlétesítmények igazgatósága, a 212. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet, a Mélyépítő és Városgazdálko­dási Üzem, valamint az l]: júsági és Lapkiadó Vállalat vett részt. A MUSZ Eger Városi Elnöksége Kár, hogy „névtelenek” Barátnőm expressz leve­lezőlapon érdeklődött tele­fonszámom után, mert sür­gősen akart velem beszélni. Természetesen megírtam ne­ki, de nem hagyott békén n dolog. Megkérdeztem, hogy náluk nincs .tudakozó a pos­tán? A válasza az volt, hogy van, de őket hiába kérdezte, mert „nem tudom kérem, tessék megvenni a Heves megyei telefonkönyvet" a válasz. Milyen szerencsém van, hogy Egerben élek. mert az itteni tudakozót bármikor hívhatom. Debre­centől Szombathelyig, .Salgó­tarjántól Pécsig ismerik a telefonszámokat. No, persze nemcsak ezekről adnak fel­világosítást, ha kell, beol­vassák a totó 13+1-es talá­latait is. Én csak jót, tudok róluk mondani, udvariasak, készségesek. Már többször kérdeztem egy-egv kedves női hangtól, hogy árulja el a nevét, a válasz az volt: a 09-nek nincs neve. Ezért is olvastam örömmel május 20-án a Népújság 8. oldalán azt a Pénteki portrét, amely a tudakozóban dolgozók egyikéről, Ötvösné Sándor Ibolyáról készült. Köszönöm, úgy gondolom, sokak nevé­ben mondhatom, hogy fá­radságot nem kímélve, min­denkor a rendelkezésünkre állnak. Dobrovits Mária Eger B mr • • ___ • • • • • ■ K öszönjük a vállalatoknak! Őzike a baromfiudvarban j Gyöngyi névre hallgat az az őzgida, amelyre Sárközi l Vendel hatvani nyugdíjas portáján leltünk. A gazda | és felesége az elmúlt évben vándorméhészkedés köz- ; ben talált az árva kisállatra. Hazavitték, s a háziálla­tokkal együtt nevelik (Fotó: Szabó Sándor) Nagy siker egy kis hatvani klubban Szerencsések azok, akik nemrégen a hatvani ifjúsági házban hallhatták az Aka­démia Rézfúvós Kvintettjé­nek hangversenyét. Az öt tehetséges fiatal az Ifjú Zenebarátok Magyaror­szági Szervezetének támo­gatásával jutott el a hatvani zenebarátokhoz. Ez a kis klub több mint húsz éve működik a zeneiskolában, s a tagok az évek során már sok neves művészvendéggel találkozhattak, köztük kül­földiekkel is. A rézfúvós kvintett is — bár tagjai igen fiatal zene- akadémiai diákok — már szép sikerekkel dicsekedhet. Legnagyobb ezek közül, hogy 1986-ban Barcson meg­nyerték a nemzetközi réz­fúvós kamarazenei verseny első díját. Ez az eredmény aztán számos meghívást ho­zott itthon és külföldön is. A hangversenyre nemcsak a klubtagok léphettek be, hanem a „tiszteletbeliek” is (a 20. évfordulón ;kapták ezt az igazolványt a régi tagok), a szülők és a klub felnőtt barátai is. A ház barokk terme zsúfolásig megtelt. Izgalmas élménynek néz­tünk elébe, mert az öt réz­fúvós hangszer egyébként is ritkán szerepel a hang­versenytermekben, nem csak a mi városunkban. Először reneszánsz muzsikát, mad­rigálátiratokat hallhattunk tőlük. Utána romantikus francia szerző átiratában győződhettünk meg róla, hogy ezek a harsánynak ítélt hangszerek ihletett kgzben mennyi szenvedély és érze­lem kifejezésére képesek. (Az eredeti mű vonósné­gyes!) S a legszélsőségesebb modern rézfúvós effektusok­kal is megismertettek ben­nünket egy kortárs francia szerző igen hangulatos da­rabjában. De ezután jött a meglepetés! Könnyed ele­ganciával eljátszottak még néhány amerikai ragtime- muzsikát, szűnni nem akaró taps kíséretében. A hálás közönségnek sok humorral adták elő ráadásukat, amely­ben a kisebbek boldogan ismerték fel a „Rózsaszín Párduc” dallamát. S vége­zetül álljon itt a nevük: Czeglédi Zsolt és Molnár Zoltán (trombita). Szlávik László (kürt), Fejér András (harsona), Adamik Gábor (tuba). P. Mester Jolán Hatvan Tízéves a mozgássérültek egyesülete A Mozgássérültek Heves Megyei Egyesülete a közel­múltban tartotta jubileumi küldöttközgyűlését Egerben. A résztvevőket Bozsó Mihály megbízott elnök üdvözölte, majd beszámolt az eltelt tíz esztendő eredményeiről, si­kereiről és nem hallgatta el a gondokat sem. Az egyesü­let létszáma másfél ezer. A volt járási székhelyeken he­lyi csoportokat hoztak lét­re a jobb érdekképviselet érdekében. Elmondta továb­bá, hogy a kisközösség be­töltötte legfontosabb célját, a rokkant emberek rehabi­litációját, társadalmi beil­leszkedését. Az egyesület kezdeményezésére évek óta rendszeresen üdültetik a gyermekeket, akiknek úszó­oktatása is megoldódott. Számtalan esetben intézték a sorstársak ügyes-bajos dol­gait, megteremtették a rend­szeres sportolási lehetőséget, ennek eredményeképpen többen vettek részt országos és nemzetközi versenyeken. Az egyesület tervei között szerepel az egri szociális fog­lalkoztatóval közösen fenn­tartott üzlet létrehozása, amelyben a mozgássérültek által készített tárgyakat áru­sítanák. Tiszanánán olcsó tel­ket vásárolnak majd, ahol biztosítva lesz a tagok pihe­nése és horgászása is. Az el­nöki beszámoló után kitün­tetések átadására került sor. KERESKEDELMI VÁLLALATOK, SZÖVETKEZETEK, VENDÉGLÁTÓ VÁLLALATOK FIGYELMÉBE! Ugye Önök tudják, hogy az ADS ANKER az egész világon elismert márka a pénztárgépek között. Az ADS ANKER 4 és 8 cikkgyűjtős elektronikus pénztárgép. ÁFÁ-t számol. Egyévi garancia kiépített márka-szervizhálózattal. Ára: 49 ezer Ft+ÁFA. Szívesen állunk rendelkezésükre, várjuk megrendelésüket telexen vagy levélben. Címünk: SKALA MESTER-COOP VÁLLALKOZÁSI IRODA Budapest, Aradi utca 44. 1062. Telex: 22-4522

Next

/
Thumbnails
Contents