Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-06 / 134. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXIX. évfolyam, 134. szám ÁRA: 1988. június (>., hétfő 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Szürke­állomány Megütötte a fülem — bár tisztában vagyok vele. hogy mit is jelent — ez a kifejezés, amely hangsú­lyosan vált az országos pártértekezlet „szókincs­tárának” egyik jellemzőjé­vé. Az agyam e része in­dította el azt a gondolat­sort is, amelyek erre a ha­sábra kerülnek. A „szülő­anyja” egyebek között a Gyöngyösön dolgozó egész­ségügyi szakember, Oroszné dr. Szél Mária, aki az idő hiányában csupán írásban adhatta be a hozzászólását, tolmácsolta véleményét. Érzékeny pontra tapin­tott, amikor jelezte, hogy az értelmiségi réteg — kü­lönösen az egészségügyi, a pedagógiai területen tevé­kenykedők zöme — az utób­bi évtizedben meglehető­sen hátrányos helyzetbe került. S amikor észérvek­kel és számításokkal bizo­nyította mindezt, kiderült, hogy hovatovább nem ér­demes egészségügyi dolgo­zónak, tanárnak lenni, amikor az általa nevelt és kezelt segédmunkás a szó szoros értelmében „zsebre teszi”. Anyagilag ... Félreértésre ne adjon okot az előbbi mondatsor, mert ma ebben az ország­ban mindenkit megbecsül­nek, aki megbecsülen­dő e n dolgozik. Csakhogy a súlyozáshoz megfelelő mérce kell. Mint a leg­utóbbi pártmunkás-találko­zón Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja fogalmazott: a hibáink sorában jelentős szerepet játszott a haté­konyság mércéjének hiá­nya ... A gondolkodás, a tudás, az újító szellem, a kezde­ményező alkotómunka — ezt értein alatta: a szürke- állomány — értékének de­valválása inkább a társa­dalom ellenére, mint hasz­nára vált. Gondoljunk csak bele: milliókat költünk egy - egy műszaki, humán ér­telmiségi szakember kép­zésére, s számos példa iga­zolja, hogy később évekig csupán „talonban" tartjuk a frissen szerzett tudását. Vitatott téma, hogy mindez szakmai féltékenységből, vagy az ifjú „titánok” oroszlánkörmeinek csika- rásából fakad-e, egy azon­ban tény: megújulásra tö­rekvő világunkban az ér­telmiségi tudás kihasználat­lansága óriási luxus. Márcsak azért is, mert bizton szükségünk van minden hozzáértő szakem­berre, másrészt pedig, hogy ne vegyük el, ne szegjük kedvüket azoknak, akik — igaz fiatalon — nagy ambí­cióval lépik át az első, s talán nem is az utolsó mun­kahely küszöbét. Mert az élet számtalan helyen te­heti szükségessé azt az agy­sejtekben tárolt információ- tömeget, amely szakembe­renként előbbre viheti az elképzeléseinket. Egyszer azt hallottam egy ismerősömtől, hogy j nincs csodálatosabb vala- j mi a komputernél, viszont j a komputer „bevallotta'’. I hogy nem születhetett vol- j na meg az emberi tudás I nélkül . . . Szilvás István ÉLETÜNK HAGYOMÁNYOS RÉSZEIVÉ VÁLTAK A Heves megyei béke- és barátsági hónap Aki részt vett már olyan eseményen, ahol több nemzet képviselői szorítottak kezet a béke jegyében, az tudja: mit jelent az összefogás az ellenségeskedés nélküli jövőért, a háborúmentes világért. A hazai békemozgalom minden erejét latba veti e célok meg­valósítása érdekében, s ennek az ügynek a szolgála­tában rendezték meg az elmúlt hónapban megyénk­ben is a béke- és barátsági napokat. A Hazafias Nép­front Heves Megyei Bizottsága most vonta meg a különböző rendezvények, események mérlegét. Az Országos Béketanács — a többéves hagyományokat ápolva — ezúttal is meghir­dette a békehónap program­ját. A változatos esemény- sorozat több pillérre épült: megyeszerte megemlékezé­sekre került sor a győzelem napja alkalmából, méltat­ták a több mint négy évti­zedes békés építőmunka eredményeit — nem elhall­gatva az ország gondjait, a társadalmi-gazdasági kibon­takozás lehetőségének kö­zösen megvitatott program­ját. Elsődleges kérdés volt megvilágítani a Szovjetunió és a szocialista országok bé­kés külpolitikai törekvéseit, jelentősebb kezdeményezé­seiket, s az időszerű nem­zetközi események jelentő­ségét. Mint a Hazafias Népfront vezetőitől, a rendezvények szervezőitől megtudtuk — s lapunkban tájékoztatást ad­tunk —, a május 9-i egri finomszerelvénygyári meg­nyitót követően több mint harminc kimondottan jelen­tős eseményre került sor a megyében. Ezek közül is ki­emelkedett például a gyön­gyösi békehangverseny, amelyen több mint hatezer forint értékű segély gyűlt össze az arra rászoruló gyermekek megsegítésére. Hasonlóan sikeres volt a Magyar Rádió, valamint a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Háza két fü­zesabonyi fóruma, az egri IV. számú pártkörzet szék­hazában tartott külpolitikai tájékoztató, valamint a Szil­vásváradon lebonyolított III. regionális kisiparos béketa­lálkozó. De ide sorolhatjuk még a HNF és a KISZ hatvani bizottságai által szervezett — és kiválóan si­került — gyermekrajz-pá- lyázat megnyitását, amelyen a felnövekvő korosztály kép­viselői gyermeki őszinteség­gel ábrázolták a békés éle­tünket. A rendezvénysorozat ren­dezőinek — s az azokról tu­dósító újságírónak is — az volt a tapasztalata, hogy az aktív beszélgetéseken, a klubfoglalkozásokon a hoz­zászólások és a különböző területen dolgozó előadókhoz intézett kérdések alapján a legnagyobb érdeklődés a Szovjetunió békepolitikája iránt nyilvánult meg. Ter­mészetesen a figyelem elő­terébe került az a békemoz­galmi törekvés, amely a ma­gyar mozgalmi és külpoliti­kai tevékenységei érinti, hiszen az ország vezetői az elmúlt időszakban számos, a világbéke megteremtésé­ben potentált ország első számú irányítóival, béke­mozgalmuk képviselőivel ta­lálkoztak, tárgyaltak. Szinte nem volt olyan esemény, amelyen — a békeharc kap­csán — ne esett volna szó a megújulási folyamatról. amely mind a gazdaságun­kat és a politikánkat egy­aránt érinti. Jellemző, hogy a mező- gazdaságban, az iparban, az értelmiségi pályákon dolgo­zók, illetve a fiatalok köré­ben milyen érdeklődés volt a békemozgalmi és a kül- és belpolitikai kérdések iránt: egy-egy békegyűlésen több mint három-, négyszá­zan vettek részt. Másutt egész munkahelyi kollektí­vák rendezték meg a közös beszélgetésüket, de a leg­népszerűbbek a 30—80 közötti résztvevővel folytatott esz­mecserék, klubfoglalkozások, előadások, fórumok, ankétok 'voltak. A közelet olyan napjai voltak ezek, amelyek alatt megyénk lakosságának — miként az értékelés kiemeli —, lehetősége volt nyílt és őszinte beszélgetést folytatni többek között országgyűlési képviselőkkel, esti egyetemi tanárokkal, helyi és fővárosi újságírókkal, s nem utolsó­sorban a munkahelyek gaz­dasági és politikai vezetői­vel. Az összecsengő vélemé­nyek tükrözik, hogy sző­kébb hazánk lakossága — hasonlóan az országos tö­rekvéssel — szívesen nyújt jobbot bármely, hasonlóan gondolkodó nép állampolgá­rainak. Az útkarbantartók hatvani telepéből . . . Nagykeres­kedelmi raktár Nagykereskedelmi raktár az útkarbantartók telepéből Nagy István a raktárkészletet ellenőrzi (Fotó: Szabó Sándor) A KM Közúti Igazga­tóság M3-as autópálya szomszédságában — Hat­van határában — lévő kihasználatlan telepét hasznosította rugalmas üzletpolitikával a Gyön­gyös—domoszlói Állami Gazdaság, nagykereske­delmi raktár céljára. A mezőgazdasági nagy­üzem 22 gyártó,. 180 termékét, 70 millió fo­rint éves raktárkészlet­tel forgalmazza: Heves, Nógrád, Pest cs Szol­nok megyék 500 keres­kedelmi egységében. Mauno Koivisto baráti látogatása A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának meghívásá­ra június 6. és 8. között hivatalos, baráti látogatást tesz Ma­gyarországon Mauno Koivisto, a Finn Köztársaság elnöke. Útjára elkíséri felesége is. « (MTI) Várkonyi Péter New Yorkba utazott Vasárnap New Yorkba utazott dr, Várkonyi Péter külügy­miniszter, hogy részt vegyen az ENSZ-közgyűlés harmadik rendkívüli leszerelési ülésszakán. (MTH MEGHOSSZABBÍTOTTA AZ USA A legnagyobb kedvezmény — hazánknak is Reagan amerikai elnök szombaton újabb egy évvel meghosszabbította a Magyar- országnak és Kínának nyúj­tott vámkedvezményt, ugyan­akkor életbe lépett Románia kihagyása, ebből a szabályo­zásból. Románia maga mon­dott le a legnagyobb kedvez­mény elvéről, miután elu­tasította a kivándorlási poli­tikáját ért amerikai bírála­tot, illetve az amerikai kor­mány jelezte, hogy idén jú­liustól megszünteti a román áruk kedvezményes elbírálá­sát. A vámkedvezmény meg­hosszabbítása alkalmából adott nyilatkozatában Rea­gan azt hangoztatta, hogy Magyarország „viszonylag pozitív és építő jellegű hoz­záállást tanúsít kivándorlá­si ügyekben". A Kínai Nép- köztársasággal kapcsolat­ban az elnök kijelentette, hogy Peking „viszonylag li­berálisan kezeli a kivándor­lás kérdését, ami tükröződik a Kínában levő amerikai nagykövetség és konzulátu­sok által kiadott bevándor- lóvizumok növekvő számá­ban is”. Az amerikai törvényhozás az úgynevezett Jackson-Va­nik módosítás révén a kiván­dorlási politika gyakorlatá­nak megítélésével kapcsolta össze a legnagyobb kedvez­mény elvének biztosítását. Alpok—Adria Munkaközösség Regionális együttműködés az NSZK, Olaszország, Jugoszlávia, Ausztria és Magyarország'között „Az Alpok—Adria Munka- közösség kitűnő példa arra, hogyan lehet a helsinki aján­lásokat valóra váltva, foko­zatosan kiépíteni az euró­paiakat szolgáló. sokrétű együttműködést." Ezt hang­súlyozta Várkonyi Péter kül­ügyminiszter az MTI külön- tudósítójának adott nyilatko­zatában. Külügyminiszterünk szombaton, a karintiai Mill- stattban részt vett a mun­kaközösség alapítása tizedik évfordulója alkalmával meg­rendezett, kormányszintű ta­nácskozáson. Az ülésen je­len volt Alois Mock osztrák alkancelilár és külügyminisz­ter, Budimir Loncsar jugo­szláv külügyminiszter. Au­gust Lang bajor belügymi­niszter. Giovanni Manzolini olasz külügyi államtitkár, va­lamint más, vezető politiku­sok a munkaközösséghez tar­tozó olasz, jugoszláv, NSZK- beli, osztrák és magyar tar­tományokból, megyékből. „A közös munkának igen sok tartaléka van, ezt tükrö­zi az Alpok—Adria tízéves tevékenysége is — mutatott rá nyilatkozatában Várkonyi Péter. Sokrétű együttműkö­dés alakult ki a gazdaság­ban. a kultúrában, a környe­zetvédelemben, az idegenfor­galomban — s mindez egy­úttal segítette a politikai megértést is ebben az egye­dülálló szervezetben, amely­nek vannak tagjai a NATO- ból, a Varsói Szerződésből, van semleges és van el nem kötelezett résztvevője.” Csak­nem 40 millió ember lakja ezt a térséget, sokban közös történelmi-gazdasági és kul­turális hagyományokkal — és sok tekintetben közös is­mérvekkel. így természetes feladat arra törekedni, hogy a térséget érintő kérdésekre közösen keressünk választ, együtt fejlesszük az együtt­működést a tudományban, az egészségügyben, a környe­zetvédelemben, közösen fej­lesszük az infrastruktúrát, a szállítást stb. Miután a tér­ségben , sok helyütt élnek nemzeti kisebbségek, ugyan­csak közQS feladat az együtt­működés erősítése ezen a te­rületen is. A munkaközös­ségben való részvétel már az első tapasztalatok szerint hasznos az érintett magyar megyék, számára gazdasági­kereskedelmi szempontból is. hiszen a kölcsönös megisme­réssel új lehetőségek tárul­nak fel. A magyar állampolgárok utazási lehetőségeinek növe­kedése természetesen ugyan­csak nagymértékben, éppen ennek a térségnek forgalmát gyarapítja. Az NSZK-ban el­ért. bizonyos vízumkönnyíté­sek után Olaszországgal is arra törekszünk, hogy leg­alább egyszerűsítéseket ér­jünk el — mondotta külügy­miniszterünk. Várkonyi Péter a zártkörű tanácskozáson elhangzott fel­szólalásában igen elismerő­(Folytatás a 2. oldalon) Világbanki kölcsön az agráripar korszerűsítésére A Világbank és Magyaror­szág képviselői június 2-án Washingtonban kölcsönmeg- állapodást írtak alá. Ennek értelmében á Világbank 70 millió dollár összegű köl­csönt nyújt a Magyar Nem- zei Banknak az agráripar korszerűsítését elősegítő programra. A program az élelmiszer- ipari ágazatokban és az el­sődleges fafeldolgozásban érintett vállalatok és szövet­kezetek exportra irányuló, gazdaságosságot és hatékony­ságot javító fejlesztéseihez kapcsolódó berendezések és szolgáltatások beszerzéseit öleli fel. A kölcsön elősegí­ti az agráripari kutatási te­vékenységet is, továbbá hoz­zájárul az exportösztönzési és piaci munka, a csomago­lás, minősítés és minőség- ellenőrzés, valamint a to­vábbképzés javításához. A programban való részvétel Jeltételeit az 1988 2. számú Pénzügyi Közlöny tartalmaz­za.’, .

Next

/
Thumbnails
Contents