Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-29 / 154. szám

4. NÉPÚJSÁG, 1988. június 29., szerda rr Ősi keleti gyógymód — napjainkban Beszélgetés a reflexológiáról örvendetes, hogy egyre inkább megszabadulunk rossz beidegződéseinktől, örökölt előítéleteinktől, s ebből következően felfe­dezzük távoli elődeink örökségének napjainkban is hasznosítható értékeit. Az ismeretek krőzusi kin­csestárát önzetlenül ajánló keleti népek testálták ránk — többek között — a refle- xológiát, azt a könnyen meg­tanulható, megelőző jellegű gyógymódot, amely hozzájá­rulhat szervezetünk karban­tartásához, orvul közelítő bajaink hatásos kivédéséhez. Erről a sokakat érdeklő témakörről beszélgettünk Kulin Imre újságíróval. n Képes Újság munkatársá­val, aki egy évtizede eskü­dött a segítségnyújtás e módjára. 1961-ben szereztem dip­lomát a kertészeti főiskolán Utána Zalaszentgrótbu ke­rültem, ahol 1964-ig munkál­kodtam, közben levelező ta­gozaton — ez kétéves kur­zus volt — tanári diplomá­hoz is jutottam. Később egy pomázi szakszövetkezetnél lettem agronómus, majd az Országos Szőlő-, Gyümölcs­fa- és Díszfaiskola Szaporí­tóanyag Felügyelőségnél al­kalmaztak. Itt 1970-ig ma­radtam. Ekkor a Kertészet és Szőlészet című szaklap­hoz hívtak. Az itt töltött hét hónap után következett jelenlegi munkahelyem, ahol előbb a Kertről kertre ro­vatot vezettem, most pedig a Házunk táját gondozom. Mindig vonzott az új, kész­séggel indultam felfedező portyákra, sosem bántam meg, mert folyvást tájéko- zottabbá váltam. — Ilyen szempontból mit hozott áz ön számára az el­múlt évtized? — Egy idős házaspártól kaptam meg azt az alapmű­vet, amely íellelkesíteti Először — ez természetes — magam orvoslásával próbál­koztam. A kéz- és talpmasz- százs révén megszabadultam kínzó derékfájásomtól, emésztőszervi problémáimtól. A család után jöttek a kol­légák. Egyikük tizenegy hetes törődés révén mentesült ge- rincbántalmaitól, a másik pedig fél év alatt krónikus vesegyulladásától. S ha már itt tartunk, akkor hadd je­gyezzem meg, hogy úgyszól­ván minden kór ellen had­ba vethető ez a fegyvertár. Az eredmény csak akkor megnyugtató, ha mindehhez egészséges táplálkozás tár­sul. Kerülni kell a zsíros húsokat, a túlzott fűszere­zést. a fehérlisztből készüli süteményeket, édességeket, s jó megbarátkozni a külön­féle gyógy teákkal. Tapasz­talataim alapján határozot­tan állítom, hogy ekkénl lehet legsikeresebben szol­gálni azt a prevenciót, amely ma már országos program. Ettől függetlenül is javas­lom mindenkinek ezt a sa­játos tudományt, hiszen fel­számolja nehézségeinket, s kiegyensúlyozottabbá for­málja közérzetünket. Mások­kal együtt ezért propagálom, emiatt népszerűsítem. Ter­mészetesen ingyen, minden­féle dotálás nélkül, mert a humánum Íratlan törvényei ezt Írják elő. Valamennyi­ünk számára. Pécsi István A Népújság és a Hevesi Szem­le közéleti klubjának tagjai és az érdeklődök július l-.jén, dél­után. 4 órakor — a megyei párt- bizottság oktatási igazgatóságán találkozhatnak a szakemberrel. Pécsi István, a folyóirat felelős szerkesztője készít vele nyilvá­nos interjút. A belépők június 30-án. délután 4 óráig igényelhe­tők. lapunk olvasószolgálatánál, amely az egri Nagy János utca felöl közelíthető meg. Az MTV Díszletgyártó Üzemében A Magyar Televízió Uiszletgyártó tizemében. Óbudán, évente több száz tv-produkeiúhoz készítenek berendezési tárgyakat, diszleteket. kellékkiegészítőket, jelmezeket, de dolgoznak kiállítások, filmgyárak megrendelésére is. A/ üzemnek saját bábkészító műhelye is van, az itt készült bábfigurák a világ számos országában kedvencei lettek a tv-nézö gyerekeknek. Képünkön: Csiszlu Péter makett- készítő mintázta meg műanyag babból az MTV „arany - madár" produkciójában főszerepet „játszó" királylány bábfigura fejét. {MTI-foto — Rózsahegyi Tibori Hatvani Galéria-naptár A galéria emeleti termé­ben július 3-ig tart nyitva az Erdélyből áttelepült Ba­lázs Imre festőművész tár­lata, míg a földszinten — ezzel párhuzamosan — az 1980-as évek elején elhunyt hódmezővásárhelyi rézműves. Bodrogi Lajos szemet gyö­nyörködtető dísztárgyait, köz­hasznú edényeit tekinthetik meg az érdeklődők. A Hatvani Galéria — ra­gaszkodva másfél évtizede meghirdetett programjához — igyekszik hazánk minden tájegységének képzőművé­szeti kultúrájával megismer­tetni látogatóit. Ennek meg­felelően nyílik meg július 8-án, pénteken délután fél 6 órakor Komárom megye képző-, ipar- és fotóművé­szeinek kiállítása, amelyen ötvennél több kortárs mű­vész mutatkozik be száz al­kotásával. A tárlat kicsit visszatekint, mert a Tatai Vármúzeum jóvoltából ko­rábban elhunyt mesterek művei szintén a falakra ke­rülnek a Hatvani Galéria emeletén, földszintjén. Az. ünnepi megnyitón dr. Ra­vasz Éva, a Komárom Me­gyei Tanács elnökhelyettese mond beszédet. Egyébként ugyancsak jú­lius 8-án, este 6-kor rende­zi újabb pódiumműsorát is a galéria. A vendég ezúttal a világjáró citeraművészünk. Pribojszky Mátyás lesz, aki nemrég az. erdélyi menekül­tek megsegítésére tartott jó­tékony célú gálaesten ara­tott nagy sikert Hatvanban. Műsorán népdalok, éppúgy szerepelnek, mint klasszikus szerzők műveinek citeraát- iratai. Már most felhívjuk az ér­deklődők figyelmét a Galé­ria-busz legközelebbi két­napos útjára, amely augusz­tus 6—7. napjain (szombat, vasárnap) Hódmezővásár­helyre és Szegedre visz, ahol a résztvevők megtekintik a szabadtéri játékok egyik leg­vonzóbb produkcióját, a Csík. Somlyói passiót is. Az uta­sok természetesen sok egyéb program részesei lesznek! Megnézik az Alföldi Galé­riában Tornyai János és tár­sai művészi hagyatékát. a Németh I,ászló Emlékmúzeu­mot, kirándulnak a mátélyi Tisza-partra, Mónus Ferenc fazekas népművész műhelyé­be. Szegeden pedig az Öpusz- taszeri Nemzeti Emlékpark­ba. A kétnapos útra július 20-ig fogadnak el jelentke­zést a galéria portáján, il­letve a 11-796-os telefonon. Időközben összeállt a ga­léria által öt évvel ezelőtt kezdeményezett, s esztendők során sikert aratott hatvani zenés nyár idei programja is. amelyen augusztus 21-tő! szeptember 2-ig négy együt­tes mutatkozik be a népker­ti szabadtéri színpadon, rossz idő esetén a szakmun­kásképző nagytermében. A nyitó előadáson az egri Gár­donyi Géza Színház Thomas: Charley nénje című zenés vígjátékét mutatja be. Au­gusztus 25-én, a hódmező­vásárhelyi Promenád Dixie­land együttes lesz a vendég. 31-én a békéscsabai Jókai Színház Huszka Jenő Lili bri- rónő című nagyoperettjét játssza, majd szeptember 2- án a budapesti Józsefvárosi Színház zenés komédiájával — Egy bolond százat csinál — zárul az előadás-sorozat. A négy estre szóló kedvez­ményes bérletek árusítását július 20-án megkezdik a ga­léria pénztárában. LEGNAGYOBB'GOND A BELGYÓGYÁSZAT Gyöngyös egészségügyéről A napokban tűzte napi­rendre Gyöngyös Város Ta­nácsa a helyi egészségügyi ellátás helyzetét. A téma alaposabb vizsgálatára azért is szükség volt, mert a la­kosság egészségi állapota a mátraalji városban is rom­lott az utóbbi években. E kedvezőtlen tendencia meg­változtatásában alapvető sze­repe lehet a megelőzésnek A kitűzött feladatok is ezt a célt szolgálják. A tanács elé terjesztett be­számoló szerint Gyöngyösön jelenleg 12 felnőtt körzeti orims, öt belgyógyász szak­orvos, és három általános szakorvos dolgozik. A sze­mélyi feltételek tehát kielé- gítőek. A rendelők felsze­reltsége is megfelel a kívá­nalmaknak, kivéve a Baj- csy-Zsilinszky utcai ideigle­nes gyermekorvosi rende­lőt, amelyet a tervek sze­rint a Lokodi utcai bölcsö­débe helyeznek át, ahol la­boratóriumot is működtet­nek majd. A tájékoztatóban azt is megállapították, hogy az idült betegek gondozása az országos és a megyei átlag­nál jobbnak minősíthető. Eb­ben szerepet játszik az is. hogy a körzetekben hét be­tegségcsoport tudatos gon­dozása folyik egységes elvek alapján, egy-egy jól képzett belgyógyász irányításával. Ezzel párhuzamosan szélese­dett az üzemorvosi hálózat is, jelenleg ugyanis kilenc főállású, három üzemi fog­orvos, és húsz részállású üzemorvos végzi a dolgozók gyógyító, megelőző ellátását. A gondok között szerepel viszont a szakorvosi rende­lőintézetek zsúfoltsága, amelynek következtében a szakrendelések szétszórtan működnek a városban. Eze­ket a feszültségeket részben feloldja majd a tervezett kórházrekonstrukció elsó ütemének megvalósítása, amelyet a második ütem elő­készítése követ. A járóbeteg-ellátásban a legnagyobb nehézséget évek óta az orvoshiány okozza. Ezt a problémát az integrá­ció sem tudja megszüntetni, mivel a hiányszakmák a kórházi osztályokon is érez­tetik hatásukat. A város és vonzáskörze­te fekvőbetegeit a Bugát Pál Kórház látja el. A fertőző és az elmeosztályok tevékeny­sége ennél azonban széle­sebb körű, ugyanis Hatvan és vonzáskörzetének bete­geit is itt ápolják. A de­mográfiai helyzet alakulasa, az idősebb korosztály lét­számának emelkedése miatt a kórházban a legnagyobb gond a belgyógyászati ellá­tás biztosítása. Ebben az is közrejátszik, hogy az aktív belgyógyászati ágyakon sok olyan beteg fekszik, akik kórházi kezelést ugyan nem igényelnek, de ápolásra es állandó felügyeletre szorul­nak. Mint az ország más te­rületein. Gyöngyösön is al­talános jelenséggé válik, hogy a hozzátartozók nem vállalják a magatehetetlen betegek ápolását, a szociális otthoni elhelyezés viszont túl hosszadalmas. Ezért a jövő­ben indokolt egy utókezelő belgyógyászati osztály szer­vezése is. A sebészeti ellátásban a traumatológiai részleg hiá­nya miatt a sérültek egy ré­szét a hatvani kórházba kell szállítani. A szülészet. nő­gyógyászati osztályon az utóbbi években javították a műszerezettséget, s ennek eredményeként jelentősen csökkent a csecsemőhalálo­zás, s a koraszülések száma. Az ideg- és elmegyógyászat­iján is értek el eredménye­ket. Felújították a visontai telephelyen lévő épületeket jelenleg pedig újabb szak­mai célprogram teltételeit teremtik meg. Az elmúlt időszakban az integrált intézmény gazdál­kodására is kedvezőtlenül hatott a csaknem minden te­rületet érintő árszínvonal- emelkedés. Az épületek es az eszközök jelentős része elavult, az ellátás feltételei­nek biztosítását így csak a teljes kórházi rekonstrukció biztosíthatja. A városi tanács a beszá­moló ismeretében az alábbi kiemelt feladatokat határoz­ta meg az idei év végéig: az egészségmegőrző program megvalósításán belül kiemeli figyelmet kell fordítani a szív- és érrendszeri megbe­tegedések megelőzésére, s azok gyógyítására. Ennek ér­dekében indokolt akut és krónikus belgyógyászati osz­tály szervezése, s ezen be­lül intenzív részleg kialakí­tása. A Lokodi utcai bölcső­de felszabaduló helyein körzeti orvosi rendelőt és laboratóriumot létesítenek, amely a déli városrészben lakók alapvető vizsgálatai­nak elvégzésére is alkalmas lesz. Ki kell dolgozni továb­bá a közigazgatási területre vonatkozó egészségmegőrző- programot, figyelembe véve a megyei elképzeléseket is. Mindezek mellett továbbra is elsőrendű feladat a kór­házi rekonstrukció folyama­tos megvalósítása. Velős csont V áltoznak az idők, az ízlések, és változnak a velős csontok is. Va­lamikor a marhacsont, a belsőség; a máj, a tüdő, a szív, a pacal úgyszólván ki­zárólagosan a kispénzű em­berek olcsó tápláléka volt. A mészáros már előre tud­ta, hogy a kuncsaftok kö­zül kik kérnek majd tarját, combot, rövidkarajt, netán vesepecsenyét, és kiknek tesz majd a mérlegre fillérekért belsőséget, fasírtnak való szedett húst. bőnyeges has­alját. Nem szokás vagy finnyás- kodó ízlés dolga volt ez, sok­kal inkább pénz kérdése, vagyis addig húzta a taka­rót mindenki, ameddig el­ért. A pacalra, meg a szalon­tüdőre az igazat megvall­va gyerekkoromban kaptam rá. amikor a városban a konviktusi koszttól felkopoli áz állam, és kénytelen vol­tam néha valamelyik olcsó kifőzdében elütni az éhsé­get. Mariskának hívták azt a barnapiros arcú, rizspor­ral ápolt bőrű, terebélyes ki- főzdés menyecskét, aki isko­láztatásom vége felé már in­gyen, csupa szívességből tá­lalta elém a pacalt. Minek is tagadnám? Elein­te. kényszerből ettem, mert olcsó volt, később megszok­tam, aztán megszerettem úgyannyira, hogy a mai na­pig bizony lejárom a lábam egykilónyi pacalért. — Meghívlak egy pacal- pörköltre! ■ összeszalad a számban a nyál a telefonkagyló fölött, és boldogan fogadom el a szíves meghívást, még akkor is, ha tudom, hogy kedves barátom figyelmességét leg­följebb egy forró velős cson­tos pirítóssal kísérelhetem meg viszonozni. — Hollóstetőn van rántott borjúláb .. . Ennyi kellemes hír halla­tán tölt el az öröm. és más­nap a finom ebéd, amely­nek két héttel későbbi foly­tatása lett volna a velős csontos pirítós ... Nyakamba veszem a vá­rost, először bekukkantok a nagyobb élelmiszerüzletek­be. — Velős csont van? Rámmered a kislány, de nem vesz komolyan, és az utánam következőnek már méri is a sertéseombol. — Mikor lesz velős csont? — óvatoskodom a másik bolt­ban, mjye a legénynek még a húsvágó bárd is megáll a kezében. — Velős csontot mondott? Az nincs!.Van kérem karaj, szebbnél szebb sertéshús. valamilyen marhaoldalas is akad még, ami levesnek va­ló. Talán a negyedik próbál­kozásom után jut eszembe az a tagbaszakadt szőke hen­tes, akinek három éve elad­tam a fehér Ladámat, és nosza — próba, szerencse — a csarnokban elé állok. Meg­ismer mindjárt, átcseveg hozzám a vevők feje fölött, dicséri a „márkát”, azt mondja; nem sokkal keve­sebbet kapna érte most, mint amennyiért vette. Haverko­dunk, diskurálunk, vékony a forgalom, nincs ünnep, sem szombat. Hárman-né- gyen állnak a pult előtt, amikor rámkérdez: — Mivel szolgálhatok? — Velős csont kellene! — irányzóm a képébe a szót halkan, de sokatmondóan. Rámkacsint! Hosszú, szin­te fehér pillái egy másod­percre összetapadnak, aztán amikor kinyitja a szemét a sarok felé bilukszol, még a szája szélével is félre mutat. Ügyesen oldalt húzódok, más is jusson szóhoz, meg aztán hadd fogyjon a jó nép ... — Velős csont van?: — Hol élünk, drága asz- szonyom! Manapság már csont nélkül születnek a borjúk . .. — Akkor az előbb miért kacsintott erre az úrra? Szó, szót kiivet, az embe­rek lesnek, mutogatnak, alig marad időm, hogy be­surranjak a baromfivásár­lók közé, ahol szerencsére még sor sem kerül rám, mert a csirkecomb már elfogyott. Ám a dac él bennem, és nem adom fel a reményt! Elvégre, ha a barátom szer­zett pacalt, én is csak fel­hajtok — ha még a föld alól is —, egv öklömnyi velős csontot... Szalay István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents