Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-25 / 151. szám
10. A TUDOMÁNY ÉS VILÁGA NÉPÚJSÁG, 1988. június 25., szombat Milyen károkat okoznak a baktériumok? Mi a gombák haszna? Mi jellemzi az algákat? A növényvilág köréből három kérdés, amely érdekes és izgalmas válaszokat tartalmaz kiragadva az egészből. Bizonyára olvasóink közül is sokakat foglalkoztat a növények különleges világa, annak megismerésére irányuló törekvés. Mai összeállításunk ezek köréből ad közre néhányat. A gombák haszna Képünkön a természet egyik furcsa produktumát láthatjuk, az Ausztráliában talált 20 kg súlyú erdei gombát, amelyet két kisgyermek fedezett fel a bozótok sűrűjében (MTI Külföldi Képszolgálat) A hozzá nem értő gombassze- dés világszerte aggasztó méreteket ölt. Káros következményei nemcsak abban mutatkoznak meg, hogy szaporodik a gombamérgezések száma, hanem az erdőben sáskahadként végigvonuló gombászok súlyosan veszélyeztetik a természeti egyensúlyt is. A gomba legfontosabb része a talajban lévő micélium, a tenyésztésiét felépítő sejtfonalszö- vedék. Több évbe telik, mire a micélium fejlődésnek indul, és termelni kezdi a termőtestet. A gombák nem tartalmaznak klo- rofilt, és mivel így szerves vegyü- leteket létrehozni nem képesek, csak szerves altalajban élhetnek. Szaporodásuk, fejlődésük rendkívül, bonyolult. Bár a gombák rendkívül termékeny élő szervezetek, a spóráknak csak kis száma talál fejlődésének kedvező feltételeket. Különleges bomlási képességük következtében a gombák igen fontos szerepet töltenek be a természet nagy anyagcsere-körforgásában. Nekik köszönhető az erdei avar elbomlá- sa, a szerves anyagok maradványainak a növények tápanyagául szolgáló ásványi anyagokká való átalakítása /mineralizálása/. Igen sok gombafaj magasabb- rendű növényekkel alkot életközösséget, aminek igen fontos szerepe van az erdő életében. A talajban élő növények gyökerét behálózó gombaszövedék lehetővé teszi, hogy a magasabbrendű növény jobban fel tudja szívni a vizet, valamint a nitrogén—, foszfor- és káliumvegyületeket. Ebből az ’’együttélésből” egyébként a gombának is haszna van: hozzájut ahhoz a cukorhoz, amelyet a zöld növény asszimilálás útján termel. A tudósok szerint a gombák zavartalan jelenléte egészségesebbé teszi az erdőt, meggyorsítja a növények növekedését. A gombák nemcsak a növények, de az állatok életében is igen fontos funkciót látnak el: nemcsak a rovarok, csigák, de a szarvasok, őzek, vaddisznók, mókusok és más erdei állatok táplálékául is szolgálnak. Tőzegből ammónia Finnországban tőzegből állítanak elő ammóniát a következő években. Már eredményesen befejezték a kísérleteket és az alkalmas technológia kidolgozását. Eddig az évi 360 ezer tonnát kitevő ammónia-szükségletének túlnyomó részét Finnország külföldről importálta.A tőzegalapú ipari ammóniagyártás nagy mértékben függetleníti majd az országot ennek a mezőgazdaságban oly fontos anyagnak a behozatalától. Finnország rendkívül jelentős tőzegkészletekkel rendelkezik. Jelentősen különböznek a szárazföldi növényektől Alga-újdonságok Az édes- és sósvizek minden literében milliószámra élnek parányi egysejtűek, algák. Régóta tanulmányozzák őket, tudjuk, hogy nagy szerepük van a vizek öntisztulásában, legtöbbjük növényi módon táplálkozik, és nagyon intenzív a szervesanyag képzésük. Ugyanakkor még mindig gyakran olvasható a szaklapokban valamilyen új ismeret az algákról, amit a ma tudománya derít fel. Képünkön: az algák szervezeti felépítése is nagyon változatos, mint például ez az Indiaióceánból származó tengeri algáé (KD) Legújabban például megállapították, hogy a québeci Crom- well-tó mélyén élő, a napsugaraktól jórészt megfosztott — a Dinobryon nemzetségbe tartozó - legalább négybarázdás algafajnak a telepei szénszükségletüknek mintegy a felét nem fotoszintézissel, hanem baktériumok elfogyasztása révén fedezik. E jelenség tüzetesebb tanulmányozására az algatelepbe baktérium méretű fluoreszkáló latexszemcséket kevertek bele. Az algák ezeket a kutatók számára könnyen nyomon követhető szemcséket is bekebelezték, akárcsak a baktériumokat, legfeljebb kevésbé mohón. A kutatók becslése szerint természetes körülmények között minden egyes Donobryon alga átlagosan óránként 36 baktériumot, naponta tehát a saját tömegének a 30 százalékát kitevő baktériumot fogyaszt el. Egy-egy algasejt cellulózburokban ül, s annak oldalán keresztül nyúlik ki az alga ostora. Ez hajtja a házba a vizet; a benne levő baktérium a sejthártyán átjut be az alga szervezetébe. Megállapították, hogy az algák baktériumfogyasztása fontos láncszem a táplálékkörforgásban. Például az Észak-Amerika keleti tavaiban élő — literenként félmillióra rugó — Donob- ryon-algák több baktériumot távolítanak el a vízből, mint a közismerten baktériumpusztító rákok, kerekesférgek, és a csillósok törzsébe tartozó állatok együttvéve. így azok a növényi tápanyagok, amelyeket a baktériumok magukba beépítenek, ezeken az algafajokon keresztül visszakerülnek a növényekbe és az állatokba. Az algák kémiai összetétel tekintetében is jelentősen különböznek a szárazföldi növényektől. A szárazföldi növényekhez viszonyítva különösen gazdagok néhány elemben, mint például nátriumban, káliumban, cinkben, jódban, és ezeken kívül eddig kb. 60 különböző nyomelemet mutattak ki belőlük. A szárazanyag nagyobb részét éppen úgy, mint a szárazföldi növényeknél, a szénhidrátok alkotják. Szerkezeti anyaguk azonban tőlük eltérően nem a cellulóz, hanem az alginsav. Ez utóbbi iránt újabban nagy a kereslet, értékét tekintve ez a legfontosabb algatermék. Egy kilogramm alginsav 3500 gramm vizet képes megkötni, ezért a textil- és papíripar, valamint az élelmiszeripar használja. Fájdalomés sebjelzés, növényeknél A növények is reagálnak az általuk elszenvedett sérülésekre, mégha ez a reakció kevésbé látványos is, mint az állatoké vagy az emberé. Washington állam egyetemének kutatói paradicsommal és burgonyával kísérletezve megállapították, hogy a növények sérülései észlelhető elváltozásokat okoznak a növény háborítatlan részeinek sejthártyáiban. Ha a szár alsó térségének leveleit károsították, kisvártatva a száron följebb növő sértetlen levelekben a sejthártyák szokatlanul törékennyé váltak. A kutatók sérülés után megkísérelték, hogy a levelek sejtjeiből sejtfal nélküli ’’meztelen” sejteket, úgynevezett protop- lasztokat hozzanak létre. (A sejtfal enzimekkel emészthető fel.) A sérült levelekből elkülönített protoplasztok közül sok gyorsan szétesett, az épen maradt protoplasztok száma négy óra múltán 25 százalékkal kisebb volt, mint a sértetlen növényekben, s a további órák során még 25 százalékkal kevesebb lett. Ha egy kártevőnek a hernyói az alsó leveleket rágták, a sértetlen levelekből származó ép protoplasztok száma 43 százalékkal csökkent, s 90 százalékos volt a csökkenés akkor, ha a növény szárát borotvapengével szétvágták. A kutatók szerint ezeket az elváltozásokat egy eddig ismeretlen sebjelzés okozhatja. Baktériumok — mindenütt A baktériumok szabadszemmel láthatatlan élőlények, mégis mindenütt jelen vannak hasznos vagy káros tevékenységükkel. Felfedezésük óta a kutatók ezrei foglalkoznak velük, mindig újabb és újabb területekre terjesztve ki a vizsgálatokat. Legismertebb káros tevékenységük az, hogy betegséget okoznak: természetes tehát, hogy a legtöbbet a betegségeket okozó baktériumok tulajdonságaival, anyagcseréjével, anyagcseretermékeivel, a betegségek kialakulását befolyásoló tényezőkkel foglalkoztak, e betegségek ellenszerének felfedezése végett. A baktériumok elleni harc első eredménye a fertőtlenítőszerek felfedezése volt, amelyek a fertőzések megelőzésében segítenek. A baktériumok ellen a szervezeten belül is fel kellett venni a harcot, ennek eszközei — az orvostudomány nagy felfedezései — a védőoltások, gyógyszerek, legújabban pedig az antibiotikumok. Az orvosi mikrobiológiai kutatások eredményeképpen megszűntek a tragikus járványok, a pár évtizede még halálos betegségek ma gyógyíthatók. A biokémia és molekuláris biológia fejlődése, a szerteágazó Képünkön: az első ismert háromszögalakú baktérium. amelyet a tokiói Fizikai és Kémiai Kutatóintézet kutatócsoportja fedezett fel a Japán-tenger partján, egy sóbepárló telepen. A különös alakú egysejtű lapéle 5 mikron, vastagsága 0,5 mikron és 5-6 óránként osztódik. kutatásoknak a gyakorlati és elméleti eredményei újabb területen biztosítottak fontos szerepet a baktériumoknak. Az élet jelenségeinek a megismerésében az utóbbi évtizedek legfontosabb eredményeit baktériumok segítségével érték el. Korábban elsősorban az állati sejteket, az ezekből kivonható fehérjéket és enzimeket vizsgálták. Újabban a bakteriológiai laboratóriumokban is fokozatosan elterjedtek a biokémiai módszerek, sőt a legkorszerűbb biotechnológiai irányzatnak, a génsebészetnek is főszereplőivé váltak a baktériumok. Egyes baktériumokba a tudomány ma már képes magasabbrendű élőlényekből, például emlősökből géneket beépíteni, és ily módon olyan anyagok ter- meltethetők baktériumokkal, amelyeket korábban nem termeltek, például hormonokat. A baktériumok parányiak, általában 1-4 mikron nagyságúak /a mikron a milliméter ezred része/, szabadszemmel tehát nem láthatók. Vizsgálatuk ezért különféle mikroszkóppal történhet. Nagy elterjedtségük és parányi méretük bizonyára közrejátszik abban, hogy még mindig új ismeretekhez jutunk a baktériumokkal kapcsolatban. Legújabban arról érkezett hír, hogy minden eddig ismerttől eltérő, háromszög alakú baktériumra bukkantak a kutatók. Eddig csak gömb, pálcika vagy spirál formájú fajokat ismertünk. Pályázati felhívás Gyöngyös Város Tanácsa VB. Művelődési Osztálya pályázatot hirdet a gyöngyösi Török Ignác Úttörőház A kinevezés meghatározott időre (5 évre) szól. Pályázati feltételek Az állás betöltéséhez tanári, vagy népművelés szakos egyetemi, vagy főiskolai végzettség és 3 éves úttörővezetői, szakmai gyakorlat szükséges. Bérezés A 13/1987. (X. 25.) ÁBMH sz. rendelet alapján — gyakorlattól és szolgálati időtől függően — megállapodás szerint. Az állás betöltésének ideje: 1988. augusztus 1. A pályázatot részletes önéletrajazzal együtt a Gyöngyös Városi Tanács VB. Művelődési Osztályához (3200 Gyöngyös, Fő tér 13.) kell benyújtani a megjelenéstől számított két héten belül.
