Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-25 / 151. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 151. szám ÁRA: 1988. június 25., szombat 2.20 FORINT Versenyhelyzet Amikor nemrégiben egy másik szocialista országban jártam, kíváncsian kérdez­gették, hogy vajon milyen is a magyar gazdaság. Különö­sen az iránt érdeklődtek, hogy mit is takar a szocialista piacgazdálkodás fogalma, s milyen előnyök származhat­nak ebből. Hosszasan ma­gyaráztam, néha hitetlenke­dő, máskor egyetértő, majd furcsálló pillantásokat ki­váltva. De elsősorban elmé­letről volt szó, ezért a végén arról kezdtek faggatózni, hogy milyen konkrét példá­kat tudok felsorolni arra, hogy valóban működhet ez a szabályozó mechanizmus. Természetesen elmond­tam, hogy még az út elején vagyunk, s gyakran inkább a negatívumait tapasztaljuk a piacnak: az árak eddig első­sorban fölfelé kúsztak. Az­tán mégis eszembejutott va­lami: az egri taxitarifa. An­nak idején még sokan ag­gódtak azért, hogy mi lesz a sorsuk a taxiknak: úgy vél­ték, értelmetlen ennyi rivali­záló társaság. Aztán kezd­tük meglátni az előnyeit: könnyebben jutott az ember szabad kocsihoz, ha a szük­ség úgy hozta, a városban megjelentek több helyen is - bár gyakran üresen - az állo­mások. Különböző szolgál­tatásokat vállaltak a taxisok, egyszóval mozgékonyabbak lettek. Aztán elkezdődött az ’’árháború”, előbb az egyik szervezet nem építette bele a forgalmi adót az összegbe, utóbb a másik is engedni volt kénytelen. Mindez végül is a közlekedők, az utazók hasz­nát szolgálta, bármennyire is fájt egy-egy ilyen döntés előtt azoknak a feje, akik számolgattak, s végül hatá­roztak: kevesebbet kértek az útért. Példám gondolkodóba ej­tette vendéglátóimat, hiszen ott még az is problémát je­lent, hogy miként szerezze­nek egy-egy üres autót, gyakran a szabad kocsi is csak integet, hogy nem arra tart, menjenek mással. Tet­szett nekik ez a dolog, az azonban engem ejtett zavar­ba, hogy még kevés párhu­zamot tudtam vonni. Min­denesetre egyre több olyan jelenségre volna szükség, amit az utca embere is észre­vesz: reformtörekvéseink valódi mércéje a gyakorlat, hogy mennyire könnyíti meg az életünket ez vagy az a vál­tozás. Mindenesetre azt jól kell tudnunk, hogy eddig na­gyon felemásan érvényesül­tek a kezdeményezések, s gyengeségeinknek isszuk meg most a levét. Remélhetően később egyre inkább érvényesül a piac jótékony hatása is: a kí­nálat növekedése már ön­magában is kellemes, de ha árcsökkentésekhez, leszállí­tott árú vásárokhoz vezet, az mindnyájunk javát szolgálja. Akkor mindenki megérthe­ti, hogy milyen előnyei van­nak az általunk választott út­nak: mert végül is ebben a szerkezetben nem a gyártó, hanem a fogyasztó érdekei kerülnek a középpontba. Gábor László KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1988. június 23-ai üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1988. június 23-án Kádár János elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a buda­pesti, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai. A Központi Bizottság kegyelettel emlékezett meg a közelmúltban elhunyt Tausz János elvtársról, a Központi Ellenőrző Bizottság tagjáról, a munkásmozgalom régi harcosáról. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Berecz János előterjesztésében az országos pártértekezlet állásfoglalásának megvaló­sítását célzó feladattervet, valamint a párt vezető szervei munkájának nyilvánosságát szol­gáló javaslatot; — Fejti György előterjesztésében a választási törvény alkalmazásának tapasztalatairól adott jelentést, a választási törvény módosításának főbb irányaira, a további feladatokra vonatkozó javaslatot; — Szőrös Mátyás előterjesztésében az időszerű nemzetközi és külpolitikai kérdésekről szóló tájékoztatást. I. A Központi Bizottság a pártértekezlet állásfoglalásá­nak megvalósítását szolgáló feladattervet több módosí­tással elfogadta. A benne foglaltak kidolgozására mun­kabizottságokat hozott létre. A munkabizottságok meg­bízatást kaptak a társadalom és a gazdaság eltelt évtize­deinek elemzésére, a párt programnyilatkozatának fel­ülvizsgálatára, a tanácsadói rendszer kiépítésére, vala­mint a szervezeti szabályzat átdolgozására, ami — töb­bek között — lehetőséget ad a különböző kisebbségi vé­lemények képviseletére, a párt választási rendszerének a belső demokratizálást segítő átalakítására. A feladatok között szerepel a gazdaságpolitikai stratégia, a szociál­politikai, a művelődés- és tudománypolitikai koncepci­ók kimunkálása. A feladatterv előirányozza a tudomá­nyos eredmények jobb hasznosítását, és tartalmazza a párt munkastílusának, információs rendszerének kor­szerűsítését. A Központi Bizottság a politikai intéz­ményrendszer fejlesztésével kapcsolatban ajánlásokat fogadott el az állami szervek és a társadalmi szervezetek számára is. A feladattervet a testület minden alapszervezethez el­juttatja, és nyilvánosságra hozza a Pártélet című folyói­ratban. Hangsúlyozza, hogy az országos pártértekezlet állásfoglalásában megfogalmazott célok eléréséhez szükség van az egész párt, minden párttag felelősségtel­jes munkájára, az egységes cselekvésre. n. A Központi Bizottság megvitatta a vezető párttestü­letek munkájának nyilvánosságát. Megállapította, hogy a párttagság, a közvélemény tájékoztatása a döntések előkészítéséről és meghozataláról nem megfelelő, ezért átfogó megújításra szorul. Ennek érdekében biztosítani kell, hogy a legfontosabb előterjesztéseket a különböző szintű párttestületek, indokolt esetben pedig a pártta­gok is megismerjék, megvitassák, előzetesen vélemé­nyezzék. A döntésekről a vezető testületek haladéktala­nul tájékoztassák a területi, intézményi és munkahelyi pártszervezeteket, az egész párttagságot. A Központi Bizottság üléseire készülő nagy jelentő­ségű javaslatokat a Népszabadság előzetesen ismertes­se. A párt központi lapja részletesen számoljon be a Központi Bizottság üléseiről. A rádió és a televízió tu­dósítson a napirendi témákról, a vitákról és a döntések­ről. A Magyar Távirati Iroda pedig adjon összefoglalót a sajtó számára. A Központi Bizottság üléseit követően a szóvivő ad­jon nyilvános tájékoztatást. A Politikai Bizottság ülései­ről közlemény jelenjen meg. Különösen fontos témák esetén a Politikai Bizottság ülései után a szóvivő gondos­kodjék a sajtó munkatársainak tájékoztatásáról. A Központi Ellenőrző Bizottság a pártértekezlet ál­lásfoglalásának szellemében felülvizsgálja saját munká­jának nyilvánosságát, és kialakítja a megfelelő gyakorla­tot. A pártszervek és pártszervezetek maguk döntsenek munkájuk nyilvánosságáról. III. A Központi Bizottság az 1985. évi képviselő- és ta­nácstagi választások tapasztalatainak elemzése alapján a demokratizmus erősítése és szélesítése érdekében szükségesnek tartja a választási törvény egyes elemeinek módosítását. Ezzel kapcsolatos állásfoglalását közzéte­szi a Pártélet című folyóiratban. Ajánlja, hogy a válasz­tási törvény módosításáról szóló javaslat a Hazafias Népfront szervezésében kerüljön társadalmi vitára. Fel­kéri a Minisztertanácsot, hogy a vita tapasztalatai alap­ján nyújtson be javaslatot az Országgyűlésnek a válasz­tási törvény és az ahhoz kapcsolódó szabályok módosí­tására. , A Központi Bizottság áttekintette a nemzetközi hely­zetet és megállapította: az élet igazolja nemzetközi tevé­kenységünknek az országos pártértekezleten is megerő­sített fő törekvéseit. Külpolitikánk alapvető feladata, hogy folyamatosan megújulva tevékeny nemzetközi szerepvállalással folytassa nemzeti érdekeink képvisele­tét, segítse elő szocialista építőmunkánk külső feltételei­nek kedvező alakulását. A tájékoztató a Társadalmi Szemle című folyóiratban jelenik meg. A Központi Bizottság méltatta a szovjet-amerikai csúcstalálkozó eredményeit. Ezzel kapcsolatos állásfog­lalását nyilvánosságra hozza. A testület véleményt cserélt a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt közötti üze­netváltásról, valamint a két ország kapcsolatainak ala­kulásáról. V. A Központi Bizottság döntött hatáskörébe tartozó személyi ügyekben: — Lakatos Ernőt, a KB agitációs és propaganda osz­tályának vezetőjét —fontos állami megbízatása miatt — érdemei elismerésével felmentette tisztségéből; — Andics Jenőt, a Politikai Főiskola rektorhelyettesét kinevezte a KB agitációs és propaganda osztályának ve­zetőjévé. A Központi Bizottság ajánlásokat tett állami tisztsé­gek betöltésére. Ajánlja az Országgyűlésnek, hogy — Sarlós Istvánt, az Országgyűlés elnökét e tisztségé­ből saját kérésére — nyugállományba vonulására tekin­tettel, érdemeinek elismerése mellett — mentse fel és vá­lassza meg az Elnöki Tanács helyettes elnökének; — Stadinger Istvánt, a Fővárosi Tanács általános el­nökhelyettesét válassza meg az Országgyűlés elnökének, s egyidejűleg mentse fel az építési és közlekedési bizott­ság elnöki tiszte alól; — Horváth Lajost, a Baranya Megyei Tanács elnökét válassza meg az Országgyűlés alelnökének, s egyidejűleg mentse fel a terv- és költségvetési bizottság titkári tiszté­ből; — Németh Károlyt, az Elnöki Tanács elnökét saját ké­résére — nyugállományba vonulására tekintettel, érde­mei elismerésével — mentse fel az elnöki tisztségből, és fogadja el lemondását képviselői mandátumáról; — Straub F. Brúnó akadémikust válassza meg az El­nöki Tanács elnökévé, egyidejűleg mentse fel az Orszá­ggyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsá­gának elnöki tisztéből; — Gáspár Sándort, a Szakszervezetek Országos Taná­csának nyugalmazott elnökét saját kérésére — érdemei elismerésével — mentse fel az Elnöki Tanács helyettes el­nöki tisztéből, és fogadja el lemondását képviselői man­dátumáról; — Bartha Tibor nyugalmazott református püspököt saját kérésére — egészségi állapotára tekintettel, érdemei elismerésével — mentse fel elnöki tanácsi tagsága alól, és fogadja el lemondását képviselői mandátumáról; — Tóth Károly református püspököt válassza meg or­szággyűlési képviselővé és az Elnöki Tanács tagjává. E személyi ügyekben kéri a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának egyetértését, és javasolja, hogy együtte­sen terjesszenek indítványt az Országgyűlés elé. * * * A Központi Bizottság ajánlja, hogy az Elnöki Tanács indítványozza az Országgyűlésnek: — Pozsgay Imrét, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkárát válassza meg a Minisztertanács tag­jává, államminiszterré; — Köpeczi Béla művelődési minisztert saját kérésére — nyugállományba vonulására tekintettel, érdemei elis­merésével — mentse fel tisztségéből; — Czibere Tibort, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem egyetemi tanárát válassza meg művelődési mi­niszterré; — Markója Imre igazságügyminisztert saját kérésére — nyugállományba vonulására tekintettel, érdemei elis­merésével — mentse fel tisztségéből; — Kulcsár Kálmánt, a Magyar Tudományos Akadé­mia főtitkárhelyettesét válassza meg igazságügyminisz­terré. E személyi ügyekben a Központi Bizottság kéri a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának egyetértését, és javasolja, hogy együttesen terjesszenek indítványt az El­nöki Tanács elé. Grósz Károly a Szovjetunióba utazik Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkás­párt főtitkára, a Minisztertanács elnöke a Szovje­tunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak meghívására július elején munkalátogatást tesz a Szovjetunióban. (MTI) Szombaton írják alá Luxem­burgban a közös piaci tanácsko­zásoknak gyakran otthont adó „Európa-központban” az Euró­pai Gazdasági Közösség és a KGST közös nyilatkozatát, amelyben kinyilvánítják a köl­csönös elismerést és készségüket az együttműködésre. Teljesen egybehangzó az a vé­lemény, hogy az évekkel ezelőtt megkezdett, de aztán megre­kedt, s végül két évvel ezelőtt KGST-kezdeményezésre felújult tárgyalásokat a gorbacsovi reál­politika gyorsította fel, az ered­ményesség az általános enyhü­lésnek köszönhető. Napirenden: a végrehajtó bizottság eddigi munkája — A megyei moziüzemi vállalat kulturális tevékenysége — A Zöldért zöldség és gyümölcsellátása Ülést tartott Heves Megye Tanácsa Bőven volt megbeszélnivaló­juk tegnap Egerben Heves Me­gye Tanácsa tagjainak, illetve a szakterületek képviselőinek. Schmidt Rezső elnök megnyitója után köszöntötték dr. Mészáros Józsefet, a BM osztályvezetőjét, megyénk instruktorát, Kőhalmi Ferencet, a Művelődési Miniszté­rium Filmforgalmazási Főigaz­gatóságának főigazgatóját. A testület elsőként a megyei tanácselnök előterjesztésében fogadta el a végrehajtó bizottság munkájáról szóló beszámolót, majd Pók Lajos igazgató, a He­ves Megyei Moziüzemi Vállalat müsorpolitikájáról, illetve a filmforgalmazás reformjáról adott tájékoztatást. A témához számos tanácstag szólt hozzá, fő­ként a falvakban folyó esztétikai nevelőmunka szorgalmazása je­gyében. Bágyilmre elnökhelyet­tes ezúttal mint a mezőgazdasági bizottság elnöke adott számot a szaktestületben végzett munká­ról. A lakosság zöldség-gyümöl- csellátásának helyzetét tárta a megyei tanács tagjai elé Kormos József, a Zöldért Vállalat igazga­tóhelyettese. Az ülésen Schmidt Rezső be­jelentette, hogy dr. Kovács Sán- dorné elnökhelyettes — más be­osztásba kerülése miatt — fel­mentését kérte tisztsége, vala­mint tanácstagi tevékenysége alól. Ezt a testület — érdemei el­ismerése mellett — elfogadta. A tanácskozás interpellációk­kal fejeződött be. Hétfőtől zárógyakorlat megyénkben Hazánk legmagasabb katonai oktatási intézménye a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia, ahol hároméves tam'tás után szerez­nek akadémiai (egyetemi) diplo­mát a hallgatók. Az elméleti vizsgákat zárógyakorlat követi, amelyen a valóságban is számot adnak tudásukról a végzősök. Ilyen gyakorlatra kerül sor június 27 és július 2 között Heves me­gyében, konkrétabban, ahogy erről dr. Nagy Lajos ezredes, az akadémia politikai parancsnok­helyettese tegnap tájékoztatott bennünket: Verpelét, Gyöngyös és Hatvan térségében. A felkészülés jegyében pénte­ken délelőtt Budapesten az aka­démián dr. Asztalos Miklós, a megyei pártbizottság titkára tar­tott előadást a végzős tiszteknek, amelynek keretében videovetí- téssel egybekötött ismertetőt nyújtott szűkebb hazánk min­dennapjairól. Részletesen szólt a felszabadulás óta eltelt fejlődés­ről, az ipari, mezőgazdasági, ke­reskedelmi, élelmiszeripari, ok­tatási, idegenforgalmi helyzet­ről, és a megyében lévő katonai alakulatok életéről. Végezetül elmondotta azt is, hogy Heves megye szívesen ad otthont e zá­rógyakorlatnak, hiszen nem első esetben kerül ilyenre sor és ezek a foglalkozások jól szolgálják a hallgatók ismeretgyarapítását, de a megye jó hírének a propagá­lását is. Ezt erősítette meg később a parancsnokhelyettes is, amikor megemlítette, hogy a tanári állo­mány már úgy érzi, mintha haza készülődnének és ezért választ­ják szívesen megyénket a záró­gyakorlat színhelyéül. Az akadé­mia végzőseinek — a néphadse­reg, a rendőrség, a határőrség és a külföldi katonai intézmények tisztjeinek — minden olyan lehe­tőség rendelkezésére áll itt, amellyel megméretésük sokol­dalúan biztosított. Azt is elmon­dotta az ezredes, hogy a zárógya­korlat jellegéből adódóan azon semmiféle harcitechnika nem vesz részt, csupán a szállításhoz és a vizsgákhoz szükséges felsze­reléseket hozzák magukkal. Dr. Asztalos Miklós tájékozta­tóját tartja (Fotó: Szántó Gy.) (MTI) EGK-KGST Ma írják alá a nyilatkozatot

Next

/
Thumbnails
Contents