Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-03 / 132. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. június 3., péntek 3 Grósz Károly találkozója a KGST-tagországok KB-titkáraivai (Folytatás az I. oldalról) erkölcsi értékeinek megszilárdításával. hatékony gazdálkodással a szocializmus további fejlődése előtt utat .nyisson. A légkör ma kedvező ahhoz. hogy a pártértekezleten elfogadott állásfoglalást határozott tettek kövessék. Grósz Károly hangsúlyozta: a társadalomban széles körű egyetértés van abban is. hogy hazánk í'e'jlődése elválaszthatatlan u szocialista országok történelmi változásaitól. Üdvözöljük a szocialista világ megújulását. Az MSZMP főtitkára sikereket kívánt a testvérpár toknak a gazdasági-társadat mi feladataik megoldásához. Hangsúlyozta, hogy az MSZMP, a Magyar Népköz- társaság nagy jelentőséget tulajdonit a szocialista országok gazdasági integrációja megújításának. A ‘ találkozón jelen volt Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság lit kára, Marjai József miniszterelnök-helyettes. kereskedelmi miniszter és Kovács Imre, a Központi Bizottság Gazdaságpolitikái Osztály á nak vezetője, a Központi Bizottság tagjai. •k A tanácskozás záróközlemény elfogadásával befejezte munkáját. A KGST-tagországok testvérpártjai gazdasági kérdésekkel foglalkozó KB-titkáraioak tanácskozása Budapesten rendezték meg 1988. június 1- jén és 2-án a KGST-tagországok kommunista és munkáspártjai gazdasági kérdésekkel foglalkozó központi bizottsági titkárainak soros tanácskozását. A találkozón részt vett Grisa Filipov. a Bolgár Kommunista Párt, Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára: Jozef Lénárt. Csehszlovákia Kommunista Pártja KB Elnökségének tagja, a KB titkára. Rudolf Rohlicek, a KB tagja, a kormány elnökének első helyettese. Csehszlovákia állandó KGST-képviselője; Lionel Soto Prieto, a Kubai Kommunista Párt KB titkára; Marian Wozniak. a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB PB tagja, a KB titkára, Wladislaw Gwiazda, a külgazdasági kapcsolatok minisztere. a Lengyel Népköztársaság állandó KGST-képviselője; Németh Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Marjai József, a KB tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Magyar Népköztársaság állandó KGST-képviselője; Demcsigin Molomdzsamc, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB PB tagja, a KB titkára, Mjatavin Peldzse, a KB tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Mongol Nép- köztársaság állandó KGST-képviselője; Sünter Mittag, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Günther Kleiber, a KB PB tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az NDK állandó KGST-képviselője; Ion Radu, a Román Kommunista Párt KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára; Nyikolaj Szljunykov, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Alekszej Antonov, a KB tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Szovjetunió állandó KGST-képviselője; Vu Canh, a Vietnami Kommunista Párt KB titkára. A tanácskozás munkájában részt vettek a lestvérpártok központi bizottsági osztályvezetői és osztályvezető-helyettesei is. A résztvevők elvi kérdéseket vitattak meg és tapasztalatcserét folytattak a KGST-tagországok műszaki-tudományos fejlesztési komplex programjának megvalósításával kapcsolatos munkáról, a tudományt és a technikát érintő párthatározatokról, a nemzetközi szocialista munkamegosztás kidolgozás alatt álló kollektív koncepciójáról. Véleményt cseréltek az együttműködés és a szocialista gazdasági integráció időszerű kérdéseiről. A tanácskozás résztvevői tájékoztatták egymást az országaikban megvalósuló tudományos és műszaki fejlesztés eredményeiről és időszerű feladatairól, kiemelt figyelmet fordítva a legújabb eredmények népgazdasági elterjesztésére. A testvérpártok központi bizottsági titkárai megállapították, hogy a KGST-tagországok műszaki-tudományos fejlesztési komplex programjával kapcsolatos feladatok végrehajtásában megjelentek az első eredmények, amelyeket a termelésben hasznosítanak. Ezzel együtt aggodalmukat fejezték ki az eddig elvégzett munka gazdasági hasznosságának elégtelensége, valamint a komplex program egyes kiemelt témaköreiben tapasztalható lemaradás miatt. Hangsúlyozták a tudomány és a technika területén kialakított együttműködés hatékonysága növelésének a szükségességét. A tanácskozás résztvevőinek véleménye szerint jelenleg elsőrendű feladat, hogy a tartalékokat és az erőfeszítéseket azokra a problémákra koncentrálják amelyek megoldása rövid távon technológiai áttörést eredményez, képes forradalmasítani a termelést. és ennek alapján lényegesen növelni annak hatékonyságát. Ezt hivatottak elősegíteni azok, a komplex program keretében előkészítés aiatt álló tudományos-termelési és technológiai tervek, amelyek átfogják az innovációs ciklus egészét — a kutatástól és a fejlesztéstől a termelésig és a késztermékek értékesítéséig. A testvérpártok erőfeszítéseinek egyesítése a tudományos-műszaki haladás kiemelt feladataira elősegíti a gazdaság struktúrájában szükséges változásokat, az élenjáró pozíciók elérését a tudományban, a technikában, a termelésben a nép jólétének további növelése érdekében. Megállapították, hogy a nemzetközi szocialista munkamegosztásnak a KGST keretében készülő kollektív koncepciója hivatott arra, hogy távlatában biztosítsa az átmenetet -az együttműködés minőségileg új szintjére. A kapcsolatok bevált formái megőrzésével a szocialista tervgazdaság, a gazdasági eszközök, az árú- és pénzviszonyok előnyeinek teljes érvényesítése, valamint a gazdasági szervezeteknek az együttműködésbe történő széles körű bevonása mellett, előtérbe kerülnek u hatékonyság kritériumai. Megfogalmazódott az a vélemény, hogy a kölcsönös együttműködés, a termelési kooperáció és a szakosodás fejlesztésekor és elme lyítésekor az egyes országokban létrehozott gazdasági és műszaki-tudományos potenciálból. valamint az anyagi és munkaerőforrások. a termelő kapacitások leghatékonyabb hasznosításának szükségességéből kell kiindulni. A találkozó résztvevői kifejezték véleményüket. hogy a koncepció megvalósítása — részben a kölcsönös érdeklődésre számot tartó konkrét kérdésekben a termelésszakosításról és kooperációról kidolgozott programok és megállapodások alapján — elősegíti a szűk séges feltételek létrejöttét a KGST-tagországok gazdasági teljesítőképességének állandó növeléséhez, exportlehetőségeik bővítéséhez, világgazdasági pozícióik megszilárdításához. Ennek célja az is, hogy hozzájáruljon a KGST- tagországok fejlettségi szintje fokozatos kiegyenlítési folyamatának meggyorsításához; mindenekelőtt a Vietnami Szocialista Köztársaság, a Kubai Köztársaság és-a Mongol Népköztársaság, illetve az európai KGST-or- •szágok között. Pozitívan értékelték az európai KGST-tagországok. valamint a Vietnami Szocialista Köztársaság, a Kubai Köztársaság és Mongólia közötti sokoldalú együttműködés speciális komplex programja kidolgozásának menetét. szoros összefüggésben a nemzetközi szocialista munkamegosztás kollektív koncepciójával. Az e programokban előirányzott intézkedések megvalósítása arra irányul, hogy aktívabban vonják be e három államot a termelésszakosításba és kooperációba, a szocialista gazdasági integrációba, az előttük álló elsőrendű gazdasági és társadalmi feladatok megoldásába. A testvérpártok képviselői síkraszálltak a kölcsönös együttműködés és a szocialista gazdasági integráció, valamint az ezek mechanizmusának fokozatos tökéletesítésével kapcsolatos konkrét lépések mielőbbi tanulmányozásáért . és egyeztetéséért. Hangsúlyozták a KGST-tagországok gazdaságpolitikája és tudományos-műszaki politikája egyeztetésének jelentőségét azokon a területeken, amelyek a kölcsönös együttműködéssel, illetve az érdekelt országokkal kapcsolatosak, valamint a társadalmi-gazdasági fejlesztés más területein is. Kiemelték a népgazdasági tervkoordináció — mint az egyeztetés fő eszköze — korszerűsítésének a fontosságát. A vállalatok és az egyesülések bevonása a tervkoordinációba. amit a jövőben is a központi tervező szervek irányításával végeznek, a testvérországok együttműködésének fontos mozzanata lesz. Ezt megalapozza a KGST-tagországok gazdálkodó szervezetei közötti közvetlen kapcsolatok fejlődése is. Véleménycserét folytattak az árképzés, valamint a KGST-tagországok közötti együttműködés valutáris-pénzügyl és más gazdasági eszközeinek szakaszos korszerűsítéséről. A találkozó résztvevői támogatásukról biztosították a moszkvai legfelsőbb szintű szovjet—amerikai tárgyalásokon képviselt szovjet álláspontot, és reményüket fejezték ki. hogy e tárgyalások eredményei hozzájárulnak a nemzetközi helyzet további javításához, mindenekelőtt a fegyverkezési hajsza és a leszerelés kérdéseiben az előrelépés meggyorsításához. Ez lehetővé tenné a katonai kiadások lényeges csökkentését és az így felszabaduló eszközök átirányítását a békés alkotás és fejlesztés céljaira. A tanácskozás résztvevői ismételten megerősítették országaik eltökéltségét, hogy a jövőben is az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján fejlesztik gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolataikat valamennyi szocialista állammal, a fejlődő országokkal és társadalmi rendszerüktől függetlenül más államokkal is. A találkozón kiemelték a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Európai Gazdasági Közösség közötti hivatalos kapcsolatok közelgő létrehozásának és az erről szóló nyilatkozat aláírásának a fontosságát. Ismételten megerősítették, hogy továbbra is szükség van a fejlődő országok elmaradottságával és külső eladósodásával kapcsolatos problémák megoldására, igazságos és demokratikus alapon új nemzetközi gazdasági rend megteremtésére. A tanácskozási alkotó, elvtársi légkör, a barátság és a kölcsönös megértés jellemezte Nem lehetünk „egyszerűek”... K önnyű annak, akinek a fejében mindig egyértelmű és kész válaszok vannak. Könnyű annak, aki minden felvetődő kérdésre kapásból felel: mert hát mindent tud, s a véleménye — az a megingathatatlan — mindig határozott. S kemény (de általában is olyan), akár a szikla. Vajon honnét táplálkozhat ez a fajta önbizalom és magabiztosság? Talán a világ alapos és szerteágazó, minden .részletre kiterjedő ismeretéből? Nem valószínű. Ak- kof meg honnét ez a nagy merészség .. . ? Mindezen elgondolkodni igen tanulságos dolog. Nekem pedig akkor jutott eszembe ez az egész, amikor nemrégen egy idős asszony járt benn a szerkesztőségben, és mesélni kezdett. A történet a következő: Az idős néni lánya és annak vőlegénye — mint turisták — a Német Szövetségi Köztársaságba látogattak, s aztán úgy határoztak, hogy ott is maradnak. Bizony az ilyesmi mostanság előfordul. Az okok sokfélék lehetnek, de az egyszerűség kedvéért maradjunk abban, hogy a fiatalok kalandvágyból vándoroltak ki. Néhány hét elteltével a lány levelet írt haza, ebben közölte, hogy odakint-összeházasodnak, s persze az esküvőre várják az anyát is. A néni készülni kezdett a nagy útra. ösz- szepakolta lánya személyes holmijait (ilyen az anyai szív . . .), dunyháját, párnáját, s azokat a kedvenc tárgyait, amelyekhez ragaszkodott gyereke, s amelyeket hiába keres bármelyik ottani szupermarketben. No nem azért, mert kint nem kaphatók. Az effajta hiánynak egészen másféle okai vannak. De hagyjuk az érzelmeket, a valóság rendszerint prózaibb, annál is inkább, mert I az állampolgár tudja: ahhoz, hogy a határon átvigye ezeket a holmikat, papír kell. Kiderült, hogy ezt különösebb nehézség nélkül meg is kaphatja. (A papír neve I egyébként: kiviteli engedély). A néni tehát bement a bankba (lényegtelen, hogy melyikbe), és előadta kérését: „Adnák meg neki a kiviteli engedélyt, hadd vihesse ki az országból a dunyhát...” Ennek nem is volt akadálya. Ámde az a fiatal ügyintéző í hölgy ekkor váratlanul feltette az ö „glo- I bális” és alapvető kérdéseit a néninek. Valahogy így: Minek disszidáltak ezek egyáltalán. nem volt itt jó nekik . . . ? Hirtelen nem is tudom, mit válaszoltam volna erre a kérdésre. Talán azt, hogy én kiviteli engedélyért jöttem ide, s nem egy hivatalnok állásfoglalására, erkölcsi ítéletere vagyok kíváncsi. Mindenesetre, amikor a néni a szerkesztőségben — sírva — elmesélte a történetet, elmondta, bizony nagyon meglepődött ezen a durva hangon. Arról már nem is szólva, hogy a kellemetlen epizód anyák napja környékén zajlott, így az ügy stiláris szempontból is kívánnivalót ha gyott maga után. Pedig a néninek volt elég baja enélkül is. Igaz, ezt az ügyintéző nem volt köteles figyelembe venni. Persze, ez csak zavarta volna bátor kiállásában, világos és kritikus véleménynyilvánításában. Sőt, kis túlzással azt is mondhatnám: stratégiai programjában... Bonyolult időket élünk, ha még valaki nem vette volna észre. Az ember csak úgy kapkodja a fejét össze-vissza: mi meg nem történik körülötte. A múltkor is: a világ egyik legkonzervatívabb politikusa azt bizonygatta, kötelességének érzi. hogy segít-, sen az egyébként szocialista Magyarország gazdasági gondjain.’ Az isten sem ismeri ki magát ebben a nagy kuszaságban. De ne is távolodjunk el ennyire a témától. Nemrégiben a televízióban maga a belügyminiszter-helyettes is azt mondta — mikor az ausztriai menekülttábor magyar lakóival készült film után beszélgetett a műsorvezetővel —, hogy: bárhogy is van, ezeket a magyarokat visszavárjuk, jöjjenek csak haza.' Hát ezt meg hogy értelmezné ez a bank- tisztviselő hölgy? Biztos, ezzel kapcsolatban is lenne egy kemény és frappáns véleménye. Jó neki. De mi meg itt állunk, sokszor bizonytalanul: mérlegelünk, töprengünk és megpróbálunk gondolkodni. Többségünk képte-* len „sima”, maguktól értetődő válaszokat adni ezekre a nem maguktól értetődő kérdésekre. Be kell látnunk, ebben a helyzetben már nem lehetünk többé mi magunk sem, úgymond — „egyszerűek "... A világ annál már bonyolultabb. Havas András Interferon-kutatás Az interferont előállító Vérkészítmény KFT-t öt éve alakította az EGIS Gyógyszergyár, a Szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem és az Országos Hematológiai és Vértranszfúziós Intézet. Korszerű technológiai módszerekkel — az emberi vér másra nem használható részéből — értékes gyógyszer- hatóanyagot készítenek. A kutató-fejlesztő társaság közelmúltban kapott törzskönyvezési engedélyt új gyógyszerére. A vizsgálatok szerint az új szer eredményesen alkalmazható a fehérvérűség egy speciális formájára, a hajas-sejtes leukémia kezelésére. Az interferont az elmúlt másfél, két évtizedben, szerte a világon sokan szinte csodaszernek tartották. A kutatások mára bebizonyították, hogy indokolatlan volt a túlzott várakozás. A tapasztalatok szerint azonban jó néhány — elsősorban vírusos eredetű betegség gyógyítása eredményes lehet interferon hatóanyagú szerekkel. Hazánkban is több, klinikai-2 fázisban levő kutatás folyik, hogy az új készítmények hatását tanulmányozzák. A vírusos eredetű máj- gyulladás, a herpeszfertőzés és a vérképzőrendszer rosszindulatú betegségének gyógyításával kapcsolatban például reménykeltők az eredmények. (MTI-fotó: Baric Imre)
