Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-03 / 132. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 132. szám ARA: 1988. június 3„ péntek 1.8* FORINT CSÚCSTALÁLKOZÓ Búcsú Moszkvától A csúcstalálkozó befejezésit követően az amerikai elnök és. felesége búcsúzik ven­déglátójától. Mihail Gorbacsovlót és feleségétől június 2-án. a Kremlben tartott ünnepélyes fogadáson Élet­program Az ember azt hinné, har­mincöt éves korában már nem kezdhet semmi újba! E kijelentést a minap egy huszonéves fiatalember tet­te a helyi járatú buszon társának, nagy hévvel ma­gyarázva valamit, majd közös ismerősük példáját említette. A megfellebbezhetetlen­nek tűnő mondat még so­káig visszhangzott bennem. Egyszerre sajnáltam és égyüttéreztem a fiúval, aki így gondolkozik. Való igaz. manapság az egzisztencia megteremtésének lehetősé­gei meglehetősen korláto­zottak számunkra. Éveket, évtizedeket vesz igénybe, míg egy fiatalember úgy érezheti: „sínen van”. Mégis, a mindennapok kis küzdelmeiben hajlamo­sak róla sokan elfeledkez­ni. hogy egy emberéletben, hosszú évtizedekben kelle­ne gondolkodnunk. S van­nak kivételek, akik aka­raterővel, nyitottsággal ké­pesek életprogramjuk oly­kor radikális módosítására. Ilyen például az a már hú­szas éveinek végén járó műszerész barátom, aki egyik napról a másikra odahagyva eredeti, általa túlságosan soha nem ked­velt szakmáját, megtanult zongorázni, s ma már ze­nészként keresi a kenyerét. Vagy az a hosszú évekig kemény robotban egészsé­gileg már-már csaknem tönkrement orvos ismerő­söm. aki egyik napról a másikra leszokott a do­hányzásról, rendszeres uszo­dalátogató lett, s példasze­rűen mentette meg egész­ségét, helyreállítva fizikai kondícióját. Számos, saj­nos ma még ritka kivétel­nek számító esetet lehetne felhozni a hitetlenkedők meggyőzésére. történelmi példákat is: Csontváryét, Tizianóét, Verdiét, akik túl életük delén alkották leg­értékesebb műveiket. Ma, Magyarországon tár­sadalmi méretű lépésváltás­ra készülünk. Ha lehetősé­geink még csak kibontako­zóban vannak is, szemléle­tünk, akaratunk már élen jár ebben. Kinek, kinek saját egyé­ni életében is át kell gon­dolni eddigi pályáját, s adott esetben megfontolni a programmódosítás lehe­tőségeit. Jó néhányan erre rá is kényszerülnek majd, hiszen munkahelyet, s en­nek kapcsán esetleg lakó- • helyet is kell változtatni­uk. Az ebből adódó konf­liktusok nem feloldhatatla- nok. Közkinccsé kellene ten­ni azt a szemléletet, hogy nem kis dolgokban is lehet és érdemes változtatnunk. Kitágíthatjuk a ma még szűkre szabott egyéni le- ' hetőségek korlátáit társa­dalmi szinten is: szociális intézkedésekkel, rugalma­sabb oktatási rendszerrel, s a — ma már erre van­nak biztató jelek — gaz­dasági szféra mozgékonyab­bá tételével. Hogy többé még csak tréfából se állít­hassa senki: ilyen vagy olyan életkor után már nem lehet újrakezdeni. Jámbor Ildikó A Kreml György-termében zajlott le csütörtökön az SZKP KB főtitkárának és az Egyesült Államok elnöké­nek búcsúja. Mihail Gorbacsov rövid búcsúbeszédében köszönetét mondott az amerikai elnök­nek és munkatársainak az együttműködésért, a tárgya­lások nyílt és tárgyszerű légköréért, majd így folytat­ta : — Ogv vélem, minden alapunk megvan arra, hogy ezt a találkozót, az ön lá­togatását hasznos hozzájá­rulásnak tekintsük a szov­jet—amerikai párbeszéd fej­lesztésében. önnel együtt, elnök úr, immár harmadik éve visszük közös ügyein­ket, s az első üzenetektől e találkozó befejezéséig nagy utat tettünk meg. Párbeszé­A megjelenteket dr. Koncz József, a megyei tanács mű­velődési osztályának helyet­tes vezetője köszöntötte a Hevesi 1-es Számú Általá­nos Iskola műsora után.- Az elnökségben helyet foglalt Schmidt Rezső, a megyei ta­nács elnöke és Kiss Sándor, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára is. Az ünnepi beszédet dr. Kovács János, a megyei tanács mű­velődési osztályának veze­tője tartotta. Mint hangsú­lyozta, a tanév befejezése közeledik: lezárunk egy sza­kaszt abban a véget nem érő folyamatban, amit ' ne­velésnek mondunk. Ez a hi­dünk nem volt könnyű, de volt elég realizmusunk és politikai akaratunk, hogy az akadályokat leküzdve letér­jünk a veszélyes útról és a szovjet—amerikai kapcsola­tok szerelvényét biztonsá­gosabb pályára vigyük. Ha­bár a haladás itt jóval las­súbb, mint azt megkövetel­né a valós helyzet országa­inkban és az egész világon. Mihail Gorbacsov kitért arra, hogy — értelmezése szerint — az elnök kész a további közös munkára, s biztosította őt. hogy szovjet részről mindent megtesznek az előrelépés érdekében. Az SZKP KB főtitkára ki­fejezte reményét, hogy az elnök és felesége kellemes emlékekkel tér haza, s arra kérte Reagant és feleségét, hogy az Egyesült Államok ­yatás szinte mérhetetlen: ki­lométerekben, tonnákban, hektókban ki nem fejezhető az eredménye. A tanító min­dennapi munkája a szabad cselekvés, ugyanakkor az óriási felelősség kettősségé­ben formálódik. A tanítás egyesek szerint művészet, de még inkább becsület. Az is­kola közügy: társadalmunk értékei fogalmazódnak meg benne. Az oktatás mércéjét pedig közállapotaink jelen­tik. Közösségeink gondjaiban láthatjuk meg a pedagógia hiányait. A gazdaság és a nevelés szoros egységben áll. Ebben ha visszatérve tolmácsolják az amerikai népnek a Szov­jetunió népeinek legjobb kívánságait. Jó utat, Elnök úr, Reagan asszony, viszont­látásra — fejezte be beszé­dét a szovjet vezető, jó egészséget kívánva a bú­csúzó vendégeknek. Megindultan lépett a mikrofonhoz az amerikai elnök, aki először a meleg vendégszeretetért mondott köszönetét a Gorbacsov há­zaspárnak, s rajtuk keresz­tül a szovjet népnek. — A mostani találkozón mind szűk körben, mind a szakértők bevonásával ne­héz kérdésekről folyt a szó. Látogatásunk valamit hoz­záadott a korábbiakhoz: ha csak röviden is, de sikerült megismerkedni az önök gaz­(Folytatás a 2. oldalon) a közvetítő, a kulcs a mun­ka. A nemzet sorsának ala­kulása attól függ, hogy mennyire válik természetes­sé a becsületes munka, s a kultúra értékeinek tisztelete. Iskoláink azok a műhelyek, ahol egyszerre formálható a jövő és alakítható a jelen: a kultúra és a gazdaság ka­talizátorai a pedagógusok. A mai magyar társadalom en­nek tudatában erejét megha­ladva is támogatja az .isko­lát, Tantermek, tornatermek épülnek, terven felül: a ta­nácsok többsége a legna- gyob nehézségek mellett is megtartja az intézmények ellátási, működtetési színvo­nalát. Immár második tanéve alakítjuk az új szabályozás szellemében a tevékenységet. Ez újszerű dinamikát, köz­hangulatot hozott. A peda­gógusok tudatosabbak, ön­állóbbak, kritikusabbak: kezdeményezőbbek. Me­gyénk szakemberei becsü­lettel tesznek eleget a köve­(Folytatás a 2. oldalon) A kultúra és a gazdaság katalizátorai Megyei pedagógusnapi ünnepség Egerben Évről, évre visszatérő, szép szokás, hogy nyár ele­jén köszöntjük a pedagógusokat Ők azok, akik for­málják a jelent és a holnapot: újabb és újabb nem­zedékeket készítve fel pályájukra. Mindenki őrizget emlékezetében pedagógusokat, akik nagy hatást tet­tek rá. tgy tehát nemcsak iskolai ünnep ez, hanem az egész társadalomé. Csütörtökön délután, Egerben, a Heves Megye Tanácsának dísztermében köszöntöt­ték e hivatás legjobbjait. Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csü­törtöki üléséről a kormány szóvivője a következő tájé­koztatást adta: A Minisztertanács jóváha­gyólag tudomásul vette Grósz Károly beszámolóját Prem Tinszulanondával, a Thaiföldi Királyság minisz­terelnökével folytatott tár­gyalásairól. A kormány meghatározta a felsőoktatás fejlesztésé­nek feladatait és cselekvési programját. Döntött a felső­oktatási fejlesztési alap lét­rehozásáról. A Minisztertanács vitát folytatott az egységes vál­lalkozói adórendszer elvei­ről és a bevezetéssel kapcso­latos kérdésekről. A kormány jelentést hall­gatott meg a népgazdaság 1987. évi munkavédelmi helyzetéről. A Minisztertanács jóváha- - gyólag tudomásul vette a Győr-Sopron Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának munkájáról szóló beszámolót Grósz Károly találkozója a KGST-tagországok KB-titkáraival Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára. a Minisztertanács el­nöke csütörtökön a Közpon­ti Bizottság székházában fo­gadta a KGST-tagországok kommunista és munkáspárt­jai központi bizottságainak gazdaságpolitikai kérdések­kel foglalkozó titkárait, akik Budapesten tartják tanács­kozásukat. A találkozón je­len voltak a KB-titkári ta­nácskozáson részt vevő mi­niszterelnök-helyettesek, s ott volt a küldöttségek több más tagja, továbbá a KGST titkára. Az értekezlet résztvevői nevében Grisa Filipov, a Bol­gár Kommunista Párt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára foglalta össze a tanácskozás főbb tapasztalatait. A ma­gyar kommunistáknak sok sikert kívánt pártértekezle­tük állásfoglalásának meg­valósításához, Az MSZMP főtitkára szólt hazánk helyzetéről, az idő­szerű politikai és gazdasági feladatokról. A pártértekez­let fontos tanulságaként hangsúlyozta, hogy a párt tagsága,- a társadalom szé­les rétegei a megújulás. a reformok következetes foly­tatása mellett szállnak sík­ra. Az MSZMP határozott szándéka, hogy a demokrá­cia bővítésével, a párt ve­zető szerepének korszerű ér­vényesítésével, a társadalom (Folytatás a 3. oldalon) Kádár János interjúja Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke, csü­törtökön interjút adott a finn Yle televízió „A Stúdió" című politikai magazin műsorának. KOSZORÚZÁS, NÉVADÓ Bródy Sándor szellemében Az irodalomtörténészek kö­rében mindmáig vitatott tény, hogy 1863-ban Eger­ben mikor született Bródy Sándor, vajon április 3-án, vagy július 23-án. Minden­esetre a Megyei Könyvtár e köztes időpontot választotta, hogy születésének 125 év­fordulóján felvegye a város nagy hírű írójának nevét. Többek között erről és Bró­dy polgári haladó nézeteiről esett szó azon a megemléke­zésen, amelyet tegnap dél­előtt a szülőházánál tartot­tak. Saárossy György, az Eg­ri Siketek Általános Iskolá­jának tanára bevezetőként Hatvány Lajos méltató sza­vait olvasta fel. Az emlék­táblánál Homa János, a MÚOSZ helyi szervezetének titkára. Molnár István, a Ha­zafias Népfront Eger Váro­si Szervezetének titkára, és Orosz Bertalanná a Megyei Könyvtár igazgatója helye­zett el koszorút. A névadó ünnepségre teg­nap délután három órakora Megyei Könyvtár olvasóter­mében került sor. népes hall­gatóság előtt. Sziki Károly, a Gárdonyi Géza Színház színművésze előadásában hallgathatták meg a jelenlé­vők Bródynak a Fehér könyv­höz írott előszavát, A Fe­hér könyv egyébként az író egyedülálló vállalkozása volt a maga nemében, hiszen eb­ben 1900 januárjától decem­berig, havi egy alkalommal írta és adta ki saját, a kor­ról szóló haladó gondolato­kat tartalmazó cikkeit. A múlt századvég üzenete a mostani korban is mennyi­re aktuális. Erről szól Bródy életműve, szellemi hagyaté­ka — kezdte emlékező sza­vait Orosz Bertalanná. — Ez­zel a hagyatékkal vgljalunk szellemi közösséget amikor intézményünk felveszi Bródy Sándor nevét. A Megyei Könyvtár az elmúlt 36 esz­tendőben mindig is nyitott volt a kor új kihívásainak befogadására. Ezt szeretnénk a továbbiakban is folytatni — hangsúlyozta az igazgató­nő. Laczkó András irodalom- történész, a Somogy főszer­kesztője, Bródy egyik élet­rajzírója emlékelőadásában részletesen kitért az újság­író, az író munkásságának főbb állomásaira, s elemez­te Egerhez és Gárdonyihoz fűződő viszonyát. A névadó ünnepséggel egy időben a könyvtár előcsarno­kában fotó- és dokumetum- kiállítás nyílt ugyanebben a témában. Koszorúzás az író szülőházánál (Fotó: Perl Márton}

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents