Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-18 / 145. szám
4 NÉPÚJSÁG, 1988. junius 18., szombat Az aszófői határban található a XIII. századi román stílusú templomrom (MTI — Lajos György felvétele) Nincsen annak megmond hatója, csókolózott-e Buzogány Kata a Giligóban. de talán nem is igen illik ilyesmiről kíváncsiskodni. Az is kérdés lenne, vajon vig.vá- zott-e az apát úr tinóira a Nagymező-oldalon egy bizonyos Sánta Peti. Nem bán nám. ha tudnám: halászott-e Galambos Gergely a Sásrét melletti Bázsai-öbölben. avagy talán Dóczi Barnabás értett a mohoshátú vén pontyok fogdosásához, amely pontyokat igen szerették a tihanyi monostor imádságos böjtölői. Amint mostanság hallom, egyszerűen csak Sédnek nevezik itt Aszófőn a Sötét-rét felől érkező fürge erecskét, noha egykoron, amint azt még jól tudhatta akár Kenyeres Balázs, akár Mónár Gergely, hogy a rákot. pisztrángot, nevelő gyöngypatak nem más. mint az Evetkes. Erről azonban ne vitázzunk. mert hárman háromfélét mondanak á dologról. Az igazán nagy ludományú Záhonyi Ferenc a Vékény- patak mellett esküszik. a térképen Aszófői-séd olvasható. talán mert a félsziget. Füred felőli hónaljánál, az Aszófői-sarokriál talál bele a fürge vizecske a Balaton ba. Hirdessük ezúttal inkább a bizonyost: ama Giligóban. a soknevű Séd mellett rej- tezkedik a feketefenyők balzsamillatú koronái alatt a/, ország legszebb kempingjeinek egyike. De bolond lennék reklámot csinálni ennek a mesebeli rejtekhely nek. Még ide csődülnének fél Európából a telhetetlen autós nomádok, és úgy leinnák magukat a Vörösmái meg az öreghegy pincekápolnáiban. hogy sokkal inkább összetévesztenék az Ágasmagas csúcsát a Meggyheggyel, mint a kemping melletti serény patak koronként változó neveit. Miként mondom, efféle kétes ügyekbe ne is avatkozzunk. hanem kötődjünk a tudottakhoz. Buzogány Katától a Sánta Petin át egész Mónár Gergelyig — összesen vagy harmincán — egy- töl-egyig létezett személyek az 1645. évi úrbéri összeírásokban. Valamennyien adózni tartoznak birtokos ura- ságuknak, a tihanyi apátságnak. Mégpedig legalább 1211- lől, mert ez esztendőben em- lítődiik először a falu neve a híres monostor okleveleiben. Jobbára szép dolgokról regél itt a história, de azért akad elég a csúnyábbjából is. A vadregényes kemping sátrairól eszembe jut, hogy a sátorozási ügyekben jeles szakértő, Kinizsi Pál, akit borzongva mondanak „vad erejű hatalmasnak" a reneszánsz idején kelt tihanyi pergamenek, egészen ismerősként lovagolgatott ezen a tájékon, mint Vázsonykő ura. Jobb nem tudni, hol égette el elevenen a monostor egyik szerzetesét. Mégpedig 1490-ben, Hollós Mátyás halála esztendejében, lombhullásos ősz idején. Bármennyire sajnálkozik az eset miatt a krónika, percig sem tagadja, hogy a tévelygő testvér rút tettekre vetemedett. Az apátság birtokainak védelme ürügyén cégéres gonosztevőkből válogatott magának csapatot, s ő is kengyelből osztogatta a jajt, igazi haramiaként rabolgatva a szomszédos urakat. Bizonyos, hogy zavarok támadtak a nagy király halála után. Bizonyos, hogy Kinizsiben bősz harag lobogott a papok ellen, amit maguk a korabeli szerzetesek állítanak róla. Személyesen fogta el vala hol az Aszófő körüli erdőkben a még kevés gyakorlatú rablóvezért, s rögtön a he venyészve élesztett rőzselán gokba hajította. Egy-két szusszantás híján éppen fél évezrede ennek, márpedig a feledésre sokkal rövidebb idő tis elegendő, különösen ott, ahol kezdetektől nagyobb ünnep a szüret a bibliás parancsolatoknál. Kétleném, hogy istentelen ez a beszéd. Mert ha az lenne, ugyan miért állították volna meg fogatukat az aszó- fői vendégfogadó előtt a reformkor valóban szentekkel felérő nagy jellemei. Megint csak a bizonyosról: lévén a falu szívében országos utak kereszteződése, ama kereszteződésben pedig a fogadónak nevezett jobbik szív kamra, igen sokszor szivarra. pipára gyújtott itt a helyi borral teli kehely mellett Deák Ferenc, Festetics György, Kisfaludy Sándor, Csányi László, s mind vala mennyien, akiket a hatal más kiterjedésű Zala vár megyéből az országjobbító igyekezet ösztökélt a füredi savanyú vízhez. Emléktábla, vagy egyéb ke gyeleti jel nem szól itt jártukról. Csak írott hagyató kukból tudjuk, hogy érke zéskor és távozáskor, magányosan vagy csoportosan, de át kellett utazniuk Aszófőn. mivel Keszthely és Badacsony felől más alkalmas út nem is létezett. A fogadót könnyű szívvel, oktalan elmével lebontották. Sokan azt sem tudják, hol volt, s volt-e egyáltalán. Addig is, amíg kedvet kapnak a hely szülöttei az örökség áttekintésére. legyen a faluról ideiglenes emléktábla ez a röpke kis írás. G. M. VESZÉLYEZTETETT KOROSZTÁLY - AZ IFJÚSÁG A káros szenvedélyekről Nemrégiben a HNF megyei elnökségének művelődéspolitikai munkabizottsága tárgyalta a szülői munkaközösségek és az iskolatanácsok feladatait a középiskolás korú fiatalok káros szenvedélyeinek megelőzésében. Ebből az anyagból közlünk most néhány adatot és megállapítást, annak érdekében, hogy olvasóink is képet kapjanak a problémáról. Az okok elemzésénél szólni kell arról, hogy napjainkban a családoknál nemkívánatos jelenségeknek vagyunk szemtanúi: csökken az együttesen eltöltött idő. Ma az apák átlag napi négy percet, az anyák 30—35 percet szánnak gyermekeikre. De ezt az időt is inkább gondozásra, mintsem nevelésre fordítják. A megváltozott életritmusban az anyagiak előállítására kell, hogy nagyobb energiát fordítsanak, s így, a gyerekekkel való foglalkozásra már nem marad idő. Ebből pedig az következik, hogy a magára hagyott fiatal helytelen „felnőttmo- dellt”, illetve magatartási formát követ. Ezekről az elfoglalt szülők sokszor nem is tudnak, a gondokról csak később értesülnek. A nem megfelelő szülő-gyermek kapcsolat következménye a ..szülőhiánypótlás’’ (kompenzálás), ami a káros szenvedélyeknek való hódolás formájában jelentkezik. Különösen nagy veszélyt jelent ez a 14—18 éveseknél, bár a probléma az általános iskolás korosztálynál sem ismeretlen. Dohányzás A dohányzás manapság a legszélesebb körű szenvedély, ennek károsító hatását jól ismerik a fiatalok is. Mégis: ebben a körben — nemre való tekintet nélkül — növekszik a cigarettázók száma. Az arány a nevelőotthonokban élők között a legmagasabb (86 százalék). Ezt követi a dolgozó fiúké (54 százalék). Az általános iskolában tanuló túlkoros fiúk esetében pedig ez a szám 35 százalék. A lányoknál a részarány a szakmunkásképzősök esetében a legriasztóbb (41 százalék). S megdöbbentő az az adat is, hogy az általános iskolás túlkoros lányok 14 százaléka már rendszeresen „füstöl”. Figyelmet érdemel az a tény is, hogy a középiskolába járó fiúk 5,4 százaléka, a lányok 2 százaléka, a nevelő- otthonban élő fiúk több, mint 80 százaléka nyolcéves kora előtt gyújt rá először. A dohányzási szokásokban nincs eltérés a lányok és a fiúk esetében az édesanya foglalkozását illetően. A fizikai dolgozó édesapák fiai nagyobb arányban dohányoznak. Ezt azért fontos tudni, mert a pedagógiai propagandában azt kell elérni, hogy a szülői példamutatás döntő tényezővé váljon. Sajnos, megyénkben is ismert a csonka családok gondja, s itt a következmények is nyomon követhetőek. A legszomorúbb helyzet ott tapasztalható, ahol már nem is a szülővel él a fiatal: a lányoknál az állami gondozottak száz százaléka dohányos, míg a szülőkkel élők közül csak 25 százalékuk az. Alkohol Igaz, megyénk híres bortermelő vidék, de a fiatalok alkoholfogyasztását a „min- denivás” jellemzi. Néhány adat. Alkoholt ivott már a középiskolás korú fiúk 80—97 százaléka, a lányok 83—100 százaléka. Ez gyakorlatilag azt jelzi, hogy fiataljaink mindegyike megkóstolta a szeszes italt. Legnagyobb részük 13—14 éves, mikor ezt először megteszi, de 6—20 százalékukra már 10 éves koruk előtt áll mindez. Ebben a kérdésben is igen nagy a felnőttek felelőssége, hisz először szüleik, rokonaik kínálják meg őket az úgynevezett ünnepeken. A fiatalok döntő része szerencsére csak alkalomszerűen iszik, de így is magas ez az arány: fiúknál 63—70, lányoknál 69 százalék. Megállapítható, hogy a szülők többsége nem tud ezekről az esetenkénti italozásokról, s többen a rendszeresen italozó gyermekek problémáját sem ismerik. S mindezt az időhiányra hárítják. Megjegyzendő, hogy a fiatalabb korosztálynál (általános iskolások) a fiúk 46 százaléka iszik alkalomszerűen, sőt, volt, aki úgy nyilatkozott, hogy ez a „tevékenység” nála rendszeres. Fontos figyelembe venni az elfogyasztott italok márkáját, mennyiségét, de a családi összejövetelek szokásait is. A rendszeresen italt fogyasztó apák fiainak 72 százaléka, lányainak 70 százaléka fogyaszt alkoholt. A rendszeresen ivó anyák fiainak 72 százaléka, lányainak 82 százaléka iszik. Mindez azt bizonyítja, hogy a közvetlen környezet hatása rendkívül erős. S az alkohol elleni harcban csak akkor számíthatunk eredményre, ha a szülők szokásai is változnak. Kábítószer A kábítószer és kábítószerpótló anyagok fogyasztása napjaink egyik legnagyobb problémája. Igen sajátos e szenvedély megjelenése, hisz míg a dohányzó és ivó fiatalok szülei is cigarettáznak, illetve alkoholizálnak, addig a kábítószert élvező fiatalok szülei közül senki sem hódol e szenvedélynek. Tehát viszonylag új, nemkívánatos jelenség terjedésének vagyunk tanúi. Mindez persze nem menti fel a felnőttek felelősségét, mivel az ellenőrzés hiányában, a következetlen nevelési gyakorlatot folytató családok fiataljai a legveszélyeztetettebbek. Napjainkban is sok a magára hagyott, csalódott, jövőkép nélküli fiatal. Közülük sokan nem tudnak kihez fordulni. Ezért próbálják feloldani feszültségeiket alkoholban vagy kábítószerben. összességében megállapítható, hogy a megyei helyzet némileg kedvezőbb az országosnál. Tény azonban, hogy minden területen (a káros szenvedélyek terjedésében) lassú emelkedés tapasztalható az utóbbi években. Ebben a tekintetben a családok és az iskolák felelőssége elsődleges, de nem hanyagolható el az egyéb intézmények, szervezetek — kollégiumok, KISZ, Vöröskereszt, szülői munkaközösségek, iskolatanácsok — felelőssége sem. (havas) 40 ÉVE TÖRTÉNT Megalakult a Magyar Dolgozók Pártja 1948. június 12-én. a* MKP IV. és az SZUI* XXXVII. kongresszusa kimundta a két munkáspárt egyesülését. Jú- nius 12—H, közöli az MDP megtartotta első kongresszusát. (MTI-folő-összeallitas) Aszófői emléktábla
