Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-15 / 142. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. június 15., szerda S KÉMIÁBÓL ORSZÁGOS MÁSODIK Nem vagyok zseni Beszélgetés az egri tanárképző főiskola KISZ-titkárával Nemrégiben rendezték meg Veszprémben azt az orszá­gos ifjúsági parlamentet, amelyen az egyetemisták és fő­iskolások küldöttei vettek részt. Erről a tanácskozásról, va­lamint az Egri HoiSi Minh Tanárképző Főiskola KISZ-életé- rőt kérdezem Lapu Bélát, a főiskola KISZ-bizottságának függetlenített titkárát. Lapu Béla: — Továbbra is téma az alulról szerveződő önálló ifjúsági szervezetek ügye ... (F otó: Perl Márton) Somogyi László, az egri Szilágyi Erzsébet gimnázium IV. b. osztályos tanulója az országos középiskolai tanul­mányi versenyen második helyezést ért el kémiából. Ennyi a rövid hír, de néz­zük, mi áll a hátterében. A kosaras alkatú, magas fiú a beszélgetés közben nem úgy viselkedik, mint aki a saját korosztályában, kémiá­ból fnaga mögé utasította néhány száz társát az or­szágban. Szimpatikusán sze­rény, és látva kémiai járat­lanságomat, tapintatosan ke­rüli a szakkifejezéseket. — A gimnáziumban kezd­tem komolyabban érdeklőd­ni a természettudományok, így a kémia iránt is — mondja. — Tanáraimnak, Váraljai Pálnénak, és dr. Orosz Ernönének köszönhe­tem, hogy hamar bekapcso­lódtam a versenyekbe, s hogy azokon többnyire jó eredményeket értem el. Ta­valy az ötödik helyen vé­geztem az OKTV-n. — Az országban a máso­dik legjobb ifjú kémikus vagy. Milyen érzés? — Semmi különös. — A ta­valyi eredménynek sokkal jobban örültem, mert hiszen az volt az első igazi erőpró­ba. Az igazság az, hogy a nagy dolog az idei finnorszá­gi kémiai olimpián való részvétel lenne. Az OKTV és e között legalább akkora a különbség, mint a tömeg­sport és a világversenyek között. — A kijutásra bizonyára neked is van esélyed. — Sajnos, kevés, ugyan­is az első forduló elég gyen­gén sikerült. — Ettől függetlenül az már bizonyos, hogy felvételi nél­kül folytathatod tanulmá­nyaidat. — Az ELTE vegyészkará­ra jutottam be ily módon. A későbbiekben kutatóintézet­ben szeretnék dolgozni, s főként elméleti dolgokkal foglalkozni. Bár épp a múlt­koriban hallgattam a rádió Gondolkodó című műsorában, hogy a fiatalok nem nagyon rúghatnak manapság labdá­ba a kutatómunkában. De én akkor is ezt választom. — Bizonyára sokat tanul­tál, készültél az elmúlt négy év alatt. (Fotó: Pesti Erzsébet) — Módjával... A régeb­bi felvételi feladatsorokat már másodikos koromban könnyedén megoldottam. Nem volt túl nehéz. A gya­korlati verseny, amely az idei OKTV utolsó forduló­jának számított, már egy ki­csit több tudást követelt. — Átlagosan mennyit fog­lalkozol a kémiával? — Elég sokat, de nem kényszerből, hanem mert igazán érdekel. Azt hiszem, az egyetem alatt alaposab­ban is elmélyedek ebben a tárgyban. — Hogy állsz a többi tan­tárggyal? — Kitűnő voltam idáig . .. — Ügy tűnik, te egy zse­nipalánta vagy . .. — Erről szó sincs. Az or­szágban legalább húsz-har­minc kortársam rendelkezik hasonló felkészültséggel és ismeretekkel. Egyébként ezek az eredmények, azt hiszem, nagy részben a neveltetésem­nek is köszönhetők. A szü­leim ugyanis gyerekkorom óta a rendszeres ismeretszer­zésre ösztönöztek. — Érettségi? — Ideje lesz egy kicsit ké­szülni a szóbelire is, mert az utóbbi időben szinte ki­zárólag a kémiával foglal­koztam. Nem kételkedünk: Laci ezt az akadályt is könnyedén ve - szí. (barta) — Először , is arra lennék kíváncsi, miről folyt a vi­ta ezen a parlamenten? — Ezen elsőként a Műve­lődési Minisztérium beszá­molóját hallhattuk, ez a felsőoktatás fejlesztését, gaz­dasági, anyagi ellátását tag­lalta, főként annak kedve­zőtlen vonásaival. Kiderült, hogy az erre a területre irányzott költségek összege messze elmaradnak a nem­zetközi átlagtól. A küldöttek tehát ezen összeg emelését kérték. — A diák szociális prob­lémákról is szó esett. Egy­értelmű követelményként hangzott el hogy meg kell állítani az ösztöndíjak reál­értékének csökkenését: szük­séges lenne az 19íl2-es szint megtartása. Továbbra sem megoldott a kollégiumi el­helyezés problémája, kevés a hely, s nincs is pénz a hi­ány enyhítésére. — összegeztük a tanter­vekkel összefüggő felvetése­ket is. Ezek magukban fog­lalták az óraszámokkal és a tantárgyakkal kapcsola­tos módosításokat is. Felme­rült többek között, hogy a mostani formában felesleges a honvédelmi ismeretek ok­tatása. A minisztérium kép­viselője elmondta, hogy ez év szeptem bérétől megszű­rni: ez a tárgy, annak anya­gát pedig más stádiumokba próbálják majd beépíteni. Újítás lesz az idegen nyelvek tanításában is: a tervek sze­rint 1992-ig mindenhol két nyelvet kell tanulniuk a diákoknak, de ezeket szaba­don választhatják meg. El­képzelések szerint lehetőség van arra is, hogy a jövőben ne minden előadásra kelljen eljárni, hiszen a hallgatókra kell rábízni, milyen módon készülnek fel a vizsgákra. Az egyetemeken egyébként már létezik ez a forma. A gyakorlatokra, szeminá­riumokra természetesen mindez nem vonatkozna. — Szerepelt-e a napiren­dek között a felsőoktatás demokratizmusának prob­lémája? — Igen, mégpedig az in­tézmények külső és belső autonómiája címszó alatt. Az előbbi kifejezés arra utal. hogy a főiskolák és egyete­mek önállóak legyenek, s a minisztérium csak a felté­telek biztosításában vegyen részt. A belső autonómia te­kintetében már viták is voltak. Azt már az oktatási törvény is biztosítja, hogy az intézményekben öntevékeny csoportok alakuljanak. Mind­ez elfogadott tény; persze nem mindenhol használják ki ezt a lehetőséget. A szek­cióülésen felvetődött az is, hogy a KISZ mellett működ­hessen más ifjúsági politikai szervezet is. Ezt a javaslatot a parlament elfogadta. To­vábbra is téma azonban az úgynevezett alulról szervező­dő önálló ifjúsági szervezetek ügye. Azt hiszem, ezt a kér­déskört az elkövetkező idő­ben újra kell gondolni. — Az öntevékeny (például kulturális) csoportok léte tény. Ezek az adott intéz­ményen belül gyakorlatilag függetlenek. Azt hívnak meg előadónak, akit akar­nak. — A demokrácia térhódí­tásaként fogható fel az az elképzelés is, hogy az egye­temi, illetve főiskolai ta­nácsban a tömegszervezetek ne automatikusan delegálják az embereket, ezeket a posz­tokat választás útján töltsék be. — Most pedig, ha lehet, beszéljünk á főiskola KISZ- életéröl. Hány tagja van itt az ifjúsági szervezetnek? — A diákság mintegy 72 százaléka tag, ez egy igen magas arány. Ez persze nem jelenti azt, hogy közülük mindenkire lehet számítani, ha mozgalmi munkáról van szó. A KISZ népszerűsége nálunk sincs tetőfokán, de mi mégis szeretnénk meg­tartani a fiatalokat. Ügy ér­zem, a legutóbbi parlamen­ten némileg sikerült mozgó­sítani őket, s a hallgatóság által felvetett ötleteket mi is támogatjuk. — Milyen jellegű ötletek ezek? — Természetesen az őket leginkább érintő témák ke­rülnek szóba: a menza, a tantervvel kapcsolatos dol­gok, a tanulmányi- és vizs­gaszabályzat módosításával kapcsolatos kérdések. Külö­nösen ezeken a területeken tapasztalható nagyfokú ak­tivitás. — Térjünk vissza az ön­tevékeny csoportok működé­sére. Mint ismeretes, a főis­kolán alakult Agria Kör te­vékenységét némelyek gya­nakvással, értetlenséggel fogadták. Nemrég jelent meg egy riportod a főiskolai lap­ban (Memória), amelyből — sok egyéb mellett — kide­rül, hogy a Kör vezetőjével szemben — fogalmazzunk így — o bizalmatlanság lég­köre alakult ki. Milyen ma­gatartást tanúsít ezekkel a csoportokkal szemben nála­tok n KISZ? Elképzelhető­nek tartod-e velük az együtt­működést? — A KISZ-bizottság kép­viselői a kör megalakulását követően leültek tárgyalni annak vezetőivel. Elmond­tuk mi is és elmondták ők is; mit akarunk. A nézetek természetesen egy sor kér­désben különböztek. — Például? — Ök mái- nem bíznak a KISZ-ben,' s más keretek között keresik a lehetőséget. Mi pedig szeretnénk megmu­tatni, hogy az ifjúsági szer­vezet képes a megújulásra. Kedvező jelek egyébként már mutatkoztak az ifjúsági parlamenten. Persze, ez nem csak a mi érdemünk. — Milyennek értékeled a viszonyt — a főiskolán be­lül — a KISZ-en kívüli, cso­portokkal? — Mindenképpen szeret­nénk partneri viszonyt ki­alakítani. Hozzáállásunk nem ellenséges: az Agria Kört például szervezési, anyagi téren is segítettük, hiszen nekik nincs különö­sebb anyagi hátterük. Cé­lunk az is, hogy a különbö­ző fórumokon (például la­punkban) teret adjunk az ö megfogalmazásaiknak is. — Ez az álláspontunk az úgynevezett Független Fő­iskolás Farummal is. Az ő összejövetelükre bárki elme­het (KISZ-es és KISZ-en kívüli egyaránt), ahol is a főiskola belső ügyei kerül­nek szóba. Az a véleményem, hogy vállalni kell az együtt­működést ezekkel a csopor­tokkal, hiszen csak velük együtt képviselhetjük ma­radéktalanul a fiatalok ér­dekeit. Az ellenségeskedés­nek pedig nem látom semmi értelmét. Havas András Gyereksarok ORSZÁGOS ELŐDÖNTŐT NYERT HEVES MEGYE CSAPATA Kecskeméti győzelemmel Pákozdra Az elmúlt napokban 4 helyszínen rendezték meg a , .Szocialista Hazánkért!” honvédelmi vetélkedő orszá­gos elődöntőit. Mint arról korábban hírt adtunk, a He­ves megyei vetélkedést Eger város 12 tagú csapata nyer­te. A kecskeméti elődöntőn Budapest, Nógrád, Csongrád és a rendező Bács-Kiskun csapatai voltak az ellenfelek. Ekkorra valamennyi csapat kiegészült két munkásőrrel, 2 határőrrel, egy rendőrrel és három katonával. Azok­kal, akik a saját testületük legjobbjai voltak a megelő­ző vetélkedésben. Az így kialakult 20 tagú csapatnak először egy 100 kérdésből álló, minden kor­osztály és résztvevő^ általá­nos katonai és szakmai is­mereteit felmérő tesztcsoma­got kellett megválaszolni, írásban. Míg ennek az értékelése tartott, a láztó—pirtói lőté­ren lövészetre és járőrver­senyre került sor. Az álta­lános iskolások légpuskával, a középiskolások, a katonák, határőrök, munkásőrök és a rendőr csapattag, hadi­fegyverrel lőttek. Ezt követően a korosztá­lyok 6—8—10 km-es járőr­pályán, több mint 15 aka­dályt leküzdve ismerkedtek a térdig süppedő pirtói ho­mokkal. A járőrözés végez­tével — amelyben 5-ös rajt­száma révén utolsóként in­dult Eger — kiderült, hogy Heves megye csapata sze­rezte a járőrben a legkeve­sebb hibapontot. Beérkezve a kecskeméti szálláshelyre, a csapat öröm­mel nyugtázta a kiírt rész- eredményeket, hogy lövé­szetben 2., az írásos elméle­ti feladatok során a legjobb teljesítményt nyújtotta He­ves megye. A verseny második nap­ján a szóbeli elméleti vetél­kedés következett, többek között számítógépes felada­tokkal, egymásnak adott kér­désekkel, villámkérdések­kel fűszerezve. Ebben is He­ves volt a legjobb, így első helyezettként megszerezték a jogot az országos döntőn való részvételre, amely szep­tember 10—11-én Pákozdon lesz, az Országos Honvédel­mi Ifjúsági Napok részeként. Ami a győzelemmel egyen­értékű: a 10 helyről, több korosztályból összeállt csa­pat, kisdiákok és tanárok, sorkatonák és tisztek a fel­készülés és a verseny során egy nagyszerű, egymást se­gítő kollektívává vált. A siker részesei: Tóth László, Holló Csaba, Nagy Károly és Plachi Balázs, az egri 9 iskolából, Haviár Magdolna. Hegedűs Zsolt, Hegymegi Zsuzsanna és Si­pos Zoltán, a Gárdonyi gim­náziumból. A felnőttek csa­patát Orcskai György, Gál Zoltán, Valcsák László és Merezel László alkotta, a munkásőröket dr. Kozári Jó­zsef és Sőregi Tibor képvi­selte Egerből. Az MN Heves megyei ala­kulatait Tóth Gyula had­nagy, Szabó Tibor honvéd és Kiss László őrvezető, a rendőröket az egri Bonusz György r. hadnagy képvisel­te. míg Szűcs Sándor és Kiss Csaba határőröket Balassa­gyarmatról kapta a csapat erősítésként. Legutóbbi feladványunk helyes megfejtése a 8-as szám. A rövid indok: Az el­ső szám kétszerese osztva a második számmal. Könyvutalványt nyertek Kákái Melinda, Hatvan. Bo­ái Barbara, Recsk, Bodó Pe­ter, Kompolt. Következő rejtvényünket hely hiányában csak egy hét múlva, a szerdai szám­ban közöljük. Akkor külön­böző szabadtéri játékokat is figyelmetekbe ajánlunk, amelyeket a vakáció ideje alatt igénybe vehettek isme­reteitek bővítésére. ÁLLÁS­AJÁNLATAI: FELSÖMAGYARORSZ.ÁGI VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT: Eger, Lenin út 55. Visontai és petőfibányai területre büfévezetőt keres felvétel­re. Egri központjába vízvezeték-szerelőt alkalmaz. Jelentkez­ni lehet a fenti címen. CEMENTIPARI GÉPJAVÍTÓ BÉLAPÁTFALVI KIREN­DELTSÉGE: Bélapátfalva. Felvételt hirdet lakatos, hegesztő és betanított lakatos mun­kakör betöltésére. Pályakezdők jelentkezését is várja. A munkáltató kedvezményei: útiköltség-térítés, üzemi étkez­tetés biztosítása, üdülési lehetőség. ETERNIT AZBESZT CEMENTIPARI VÁLLALAT SELYPI GYÁRA: Selyp. Felvételre keres szakirányú, középfokú végzettséggel és minimum 5 éves szakmai gyakorlattal villamos műhelyi cso­portvezetőt, valamint villanyszerelő szakmunkásokat. TlMÁRIPARI SZÖVETKEZET: Nagyfüged. Cipőfelsőrész-készítő női betanított munkásokat alkalmaz. MÁTRA VIDÉKI ÉPÍTŐ ÉS SZAKIPARI SZÖVETKEZET: Gyöngyös, Batthyány tér 21. Felvételre keres szerkezeti lakatos, mechanikai műszerész, gépszerelő szakmunkásokat, valamint épületasztalos férfi be­tanított munkásokat. HEVÉS MEGYEI ÁLLATFORGALMI ÉS HÚSIPARI VÁL­LALAT: Gyöngyös, Szurdokpart út. Felsőfokú végzettséggel élelmiszeripari üzemmérnököt, ren­dészeti csoportvezetőt, óvónőt, középfokú végzettséggel brr ellenőrt és könyvelőt keres felvételre. Továbbá alkalmaz autóvillamossági szerelőt, vízvezeték-szerelőt és húsipari szak­munkásokat, valamint kocsikísérőket. KÖZÉP-TISZAVIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG KISKÖ­REI SZAKASZMÉRNÖKSÉG: Kisköre. Esztergomi munkahelyre felvesz vízépítési munkákban gya­korlatot szerzett betanított munkásokat, 5—6 fős brigádszer­vezetbe, vízépítő munkás munkakörbe. Jelentkezés: levélben vagy személyesen a KÖTIVlZIG Kis­körei Szakaszmérnökségén (3384 Kisköre, Tisza II.), vagy szerdai napokon személyesen a Szakaszmérnökség Esztergo­mi Kirendeltségén (Esztergom, Ságvári út 85.).

Next

/
Thumbnails
Contents