Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-15 / 142. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1988. június 15., szerda Megyénk gazdaságának munkája az eltelt öt hónap alatt — Évek óta bevált gyakorlat. hogy az új gazdasági év indításának tapasztalatairól. illetve az eltelt időszak folyamatairól, teljesítményeiről jelentést terjeszt a végrehajtó bizottság a párt- bizottság elé! Az 1988-as évet — mint közismert — több vonatkozásában új közgazda- sági feltétel- és követelmény- rendszer közepette kezdte meg a megye gazdasága. Hogy milyen eredményességgel. főbb jellemzőkkel? Erre igyekszik választ adni az írásos előterjesztés. A termelés, a gazdálkodás a korábbi éveknél is bonyolultabb feltételek között folyik. Mindezek tükröződtek a végrehajtó bizottsági ülések vitájában is. A testület tagjai a gazdasági folyamatok politikai minősítésének, a gazdaságpolitikai munka korszerűsítésének igényével szóltak hozzá, egészítették ki a jelentést. Helyeselték a pénzügyi folyamatok, a monetáris szféra és a foglalkoztatáspolitika kiemelt kezelését — hangsúlyozta dr. Asztalos Miklós. Majd így folytatta: — Az elmúlt év második felében már fellelhetők voltak a társadalmi-gazdasági kibontakozási program követelményeihez történő iga. zodás jelei. Ez megmutatkozott a megyei egységek külkereskedelmi tevékenységében, de jó irányban változott a szemlélet a felvetődő gazdasági kérdésekre a helyi megoldások keresésében. — Engedjék meg az elvtársak, hogy néhány olyan teljesítményről szóljak, amelyek a decemberi PB-ülés időpontjában még nem voltak véglegesen számszerűsíthetők. A terveket is felülmúlóan nőtt a nem rubel- elszámolású kivitel. Ennél kisebb mértékben nőtt a behozatal. Így növekvő mértékben termeltünk tőkés devizát a külkereskedelmi mérleg számára — mondotta a pártbizottság titkára. De méltán lehetünk büszkék a 26 országos elismerésben részesült megyei gazdasági egységre, melyek közül 14 kiváló címet kapott. 12 pedig miniszteri dicséretben, elismerő oklevélben részesült. Eredmény, hogy az iparban nem volt veszteséges vállalat, a mezőgazdaság teljesítményével a megyék között a negyedik helyet foglalja el. Az. 1988-as követelményrendszer azonban még magasabb teljesítményeket igényel. Megyénkben is fel kell gyorsítani a struktúra- váltást. Az állami támogatás nélkül gazdaságtalanná váló tevékenységek sorsáról a vállalatok, szövetkezetek vezetésével sürgetően dönteni kell oly módon, hogy a döntés várható hatásait a dolgozó kollektíva is megismerje. és segítse a struktúraváltás folyamatát. Ezt követően a gazdasági ágazatok munkáját elemezte a végrehajtó bizottság írásos jelentése és a szóbeli kiegészítés. Ipari egységeinknél a termelés mintegy 4 százalékkal elmarad a múlt év- hasonló időszakához képest. A csökkenés meghatározó oka. hogy a Gagarin Hőerőmű Vállalat rekonstrukciós munkái miatt mérséklődött a* villamos energia és ezzel összefüggésben a lignit termelése. A két nehézipari nagyvállalat nélkül az ipar teljesítménye kb. 3—4 százalékkal növekedett. A Gagarin Hőerőmű Vállalat központilag csökkentett tervét teljesítette, és a tervhez képest kedvezőbbek a minőségi mutatók is. A Mátraaljai Szénbányák Vállalat mind mennyiségben, mind fűtöér- tékben kielégítette a fogyasztói igényeket. Az Országos Érc- és Ásványbányák Rézérc Müvei kapacitáskitöltési gondok miatt május közepén még nem rendelkezett éves tervvel. A recski állagmegóvásra jóváhagyott éves összeg fele a tavalyinak. A Gyöngyösoroszi Hulladékakkumulátor Feldolgozó Üzem beruházását az ÁFA szintén terheli, amely- lyel a beruházás indításakor még nem számoltak, ezért a megvalósítás üteme lassúbb a tervezettől. További kedvezőtlen folyamatként tapasztaljuk — emelte ki a pártbizottság titkára —, hogy a gépipari termelés növekedése az egyes vállalatoknál lelassult, az ágazat egészének teljesítménye pedig elmaradt a tavalyitól. Alapvető gondot a szocialista piac beszűkülésében, kontingensproblémákban látjuk, de hozzájárul ehhez még a nem megfelelő anyagellátási helyzet (Mátravidéki Fémművek, Finomszerelvény- gyár, Vilati Egri Gyára, KAEV Egri Gyára, Mezőgép megyei gyárai) és a rendelés- állomány hiánya (Mikroelektronikai Vállalat Gyöngyösi Gyára, Csepel Autó Egri Gyára), a tőkés import lecsökkenés elsősorban a kereslet visszaeséséből adódik. Változatlanul súlyos gondja az ágazatnak — elsősorban a ruházati és háziiparnak — a hazai alapanyag- és kellékellátás menymiségi és minőségi elégtelensége. A termelő vállalatok alapanyag-ellátási helyzete nem javult. Az első negyedévben különösen jellemző volt a szállítók részéről a halogatás és kivárás. Bérek, lehetőségek A mezőgazdasági munkák kedvező időjárási viszonyok mellett folynak, késedelem nem tapasztalható. A különböző kártevők elleni védekezés kapott nagyobb hangsúlyt. A tavaszi fagy a barackosokban mintegy 70 százalékos kárt okozott, a többi gyümölcsfélénél a kár mértéke 20—30 százalékra becsülhető. A viszonylag enyhe tél az állattenyésztésre is jó hatással volt a korábbi évekhez képest, a fajlagos költségek csökkenését eredményezte, összességében bizakodás van a terméskilátásokat illetően, ami várhatóan kedvező hatással lesz a lakossági zöldség-gyümölcs ellátásra és a piaci árak alakulására is. A megyei mezőgazdasági nagyüzemek mintegy 300 milliós „zöldhitelt’' kaptak kizárólagosan meghatározott céllal, a tavaszi munkák elvégzésére, növényvédő szerek beszerzésére. Ennek ellenére ma is érzékelhető gond van pénzszűke miatt, a gép- és alkatrészbeszerzéssel az amortizációs hitel tekintetében Az építőipar netőségének csökkenése (Mikroelektronikai Vállalat, KAEV Egri Gyára) és kooperációs késedelem is (Vilati Egri Gyára). A kontingensproblémák jelentkeznek élelmiszeripari egységeinknél is. elsősorban a jelentős borkészlettel rendelkező termelő gazdaságoknál és az Egervinnél. A könnyűiparban a mintegy 10 százalékos termeléstermelésének volumene az egy évvel korábbit meghaladja, az év eddig eltelt időszakában a kedvező időjárás mellett folyamatos volt a munkavégzés. Az építési piacon viszonylagos egyensúly tapasztalható a kivitelezők erősödő versenye mellett. A továbbiakban arról szólt dr. Asztalos Miklós, hogy a lakásépítés területén igen összetett és ellentmondásos a helyzet. Kedvezőnek tartjuk, hogy az építési kedv nem csökkent, hanem még növekedett is. Amit bizonyít az induló lakásépítés tavalyinál nagyobb száma, és ez biztató alapot teremt arra, hogy a tervezettnek megfelelően javuljanak a lakáskörülmények megyénkben. Ugyanakkor a fiatalok, az első lakásra várók problémájának megoldása egyre nehezebb. Döntően ez az oka annak, hogy a telepszerű, többszintes lakásépítésben visszafogottság van, az OTP kevesebb ilyen lakás építését indítja, esetenként az élőké~ szítás lassúsága miatt is vannak csúszások. A pártbizottság titkára ezután a kiskereskedelemről — az eladások mértéke 10— 11 százalékkal haladta meg az elmúlt évit — az üzemek pénzgazdálkodásáról, az exportról és az importról szólt. A gazdálkodó szervezetek egy része« csak a II. fél évtől hajt végre bérfejlesztést az első hat hónap teljesítményének ismeretében. Kedvező eredményeik és az előírt feltételek várható teljesítése alapján, a Heves Megyei Finommechanikai Vállalat, az Egri Dohánygyár, a Heves Megyei Sütőipari Vállalat és a Gyöngyszöv Áfész nyerte el a bérklubtagságot. A megye gazdálkodó egységeinél időben megtörtént a bérek bruttósítása és a dolgozók ezzel kapcsolatos tájékoztatása. Nagyobb gondot ez a teljesítménybérek bruttósításánál és azokon a területeken jelentett, ahol a kereset több elemből (pótlékokból) áll. A bruttósítás feszesebbé tette a költséggazdálkodást, sok helyen felszínre hozta az eddigi bérgazdálkodás hiányosságait, ezért igényként fogalmazódik meg a bruttósítás keretei között jobban működő, ösztönzőbb belső érdekeltségi rendszer kialakítása. A gazdasági egységek éves terveikben a foglalkoztatottak számának csökkenését fogalmazták meg. Mérséklik a részmunkaidősök és a nyugdíjasok alkalmazását. Az új vállalati és lakossági adórendszer az első hónapok felfokozott munkatempója, az indulás hiányzó feltételeinek megteremtése után kisebb zökkenőkkel ugyan, de működik, a szükséges szervezeti és személyi feltételek kialakultak. Az előkészületek elsősorban a jogszabályok megjelentetésében, megismertetésében és értelmezésében mutattak hiányosságokat. Nehezítette a munkát a nyomtatványok késése, az új elszámolási, statisztikai rendszer elemeinek gyakori változása. A bevezetés eredményességének fontos tényezője volt, hogy a pénzügyi, számviteli és kereskedelmi dolgozók többsége kiemelkedő fizikai és szellemi teljesítményt nyújtott. Feladatok, tenni valók A végrehajtó bizottság Írásos jelentése, valamint a szóbeli kiegészítés legfontosabb feladatok, tennivalók között az alábbiakat emelte ki: politikai munkánkban továbbra is a reformfolyamatok folytatása mellett kell sík- raszállni. — Ezt megerősítette a pártértekezlet dokumentumtervezetének megyei vitáit összegző pártbizottsági ülés is. Meg kell értetnünk, ha az állami költségvetés deficitje meghaGyöngyös első szocialista nagyüzeme, a MÁV Kitérőgyára, az évek során a vasútrekonslrukció és -fejlesztés számottevő bázisává vált (Fotó: Szántó György) ladná a tervezettet, lényegesen megnehezülnének a külföldi hitelkapcsolatok, lehetetlenné válna, hogy a gazdaság a stabilizációs programban meghatározott úton haladjon tovább. Nem adhatunk politikai támogatást a. likviditási zavarokra és sajátos vállalati problémákra hivatkozó gazdaságvezetői magatartásnak, az egyedi kedvezmények elérésére irányuló törekvéseknek. Tovább növekszik a helyi pártszervezetek felelőssége abban, hogy az érdekek kezelésében hogyan foglalnak állást. Úgy véljük, természetes, hogy a munkahelyi pártszervezet elsősorban a kollektíva érdekeinek érvényesítése mellett száll síkra, mert a vállalat helyzetének javulásával együtt képzelhető el az ott dolgozók sorsának kedvezőbb alakulása. Az írásban és szóban beterjesztett jelentés fölötti vitában elsőként Forgó Péter, a Mátra Gázbetongyár igazgatója kért szót. Többek között elmondotta, hogy a gyár vezetése mindent elkövet a termékek minőségének javításáért. Több hazai kutatóintézet szakemberei vizsgálják a gyenge minőség okait, a helyszínen vannak a beruházásban részt vevő nyugatnémet cég képviselői is. Remény van rá. hogy rövidesen megtalálják és megszüntetik a gyártási hibákat. Rudas Sándor, az Abasári Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke, többek között arról szólt, hogy kedvez az időjárás a szőlőnek, a vetéseknek a területen. Szóvá tette végezetül, hogy komoly gondot jelent elsősorban a bor értékesítése és a szőlő- telepítés, valamint az oltványok értékesítése. Ez utóbbiakhoz központi segítséget kért.
