Népújság, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-13 / 113. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. május 13., péntek 3. A KSH Heves Megyei Igazgatóságának jelentése a megye gazdaságának 1988. első negyedévi eredményeiről Megyénkben az idei év első három hónapjának adatai arra mutatnak, hogy a gazdasági munkában — az A szocialista ipar első negyedévi termelése 5,8%-kal elmaradt az 1987, első negyedévitől. Az átlagosnál jobban csökkent a bányászat, a vtillamosenergia- és a köny- nyűipar termelésének volumene. Jelentősen növelte termelését a kohászat és az élelmiszeripar. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 3,4" ,,-kal mérséklődött. A megyei székhelyű iparvállalatok és szövetkezetek — összehasonlító áron — belföldre 13" i-.kal kevesebbet, exportra 27%-kal többet értékesítettek, mint az előző év azonos időszakában. A külkereskedelmi célú átadásokon belül a rubelelszámolású 6" n-kal csökkent, a nem rubelelszámolású 50" n-kal nőtt. A szocialista iparban foglalkoztatottak átlagos létszáma 1300 fővel (2,5°/n-kal) csökkent, jobban, mint egy évvel korábban. Az átlagosnál gyorsabban fogyott a foglalkoztatottak száma a gép-, az építőanyag- és a könnyűiparban, a villamosenergia- és az egyéb iparban viszont folytatódott a növekedése. A fizikai foglalegyes területeken elért előrehaladás mellett — kedvezőtlen változások ds bekövetkeztek. kozásúak havi nettó átlagbére 5575 forint volt, 7,1" ,,-kal több, mint az előző év első negyedében. A kivitelező építőipar tevékenységét az időjárás az év első három hónapjában — az egy évvel korábbitól eltérően — kedvezően befolyásolta. A saját építőipar termelésének volumene 7,2 " ,,-kal nőtt. Módosult a termelésének szerkezete is, a fenntartási munkák aránya mérséklődött. A negyedév során a megrendelőknek nem adtak át lakást, de a március végén kivitelezés alatt álló lakások száma több az egy évvel korábbinál. Az egy építőipari fizikai foglalkozásúra jutó építőipari termelés értéke 5,6" ,,- kal emelkedett. A foglalkoztatottak száma 130 fővel (1,9%-kal) csökkent, mérsékeltebben, mint az előző év első negyedévében. A létszám a szövetkezeti kivitelezőknél fogyott gyorsabban. A fizikai foglalkozásúak havi nettó átlagbére 5359 forint volt, 7,6 " ,,-kal több. mint az előző év első negyedévében. A mezőgazdasági nagyüzemek az időszerű mezőgazda- sági munkákkal — a kedvező időjárás következtében — előbbre tartanak, mint tavaly ilyenkor. Az ősszel vetett kalászos gabonák jól teleltek, a gazdaságok április közepi becslése szerint, a jó minőségű vetések aránya nagyobb, mint tavaly ilyenkor. Az állattenyésztés fejlesztése érdekében hozott ösztönző rendelkezések hatása az állomány első negyedévi alakulásában még csak részben érzékelhető. Március végén csaknem minden megfigyelt állatfajból kevesebbet tartottak, mint az előző év azonos időpontjában. Az év első három hónapjában a gazdaságok a központi árualapba — összehasonlító áron — 9" ,,kal kevesebb, állattenyésztésből származó terméket értékesítettek, mint egy évvel korábban. A vágóállat-átadásuk 17" ,,-kal kevesebb, a tej- és a tojásértékesítésük viszont számottevően nett. ' A kiskereskedelmi forgalom folyó áron 10,5"„-kal nőtt, összehasonlító áron azonban 6,9" ,,-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Minden árufőcsoport forgalmának volumene csökkent, legjobban a vendéglátásé. Élelmiszerekből és élvezeti cikkekből az árukínálat összességében az átlagosnál jobb volt, de több, olcsóbb termékből nem mindig volt kielégítő. A ruházati cikkek többségénél a rendelkezésre álló árualap megfelelt a csökkenő keresletnek. A tartós fogyasztási cikkek közül nem volt elegendő hűtőszekrényből. mélyhűtőből, mosógépből, centrifugából, magnetofonból, autórádióból, bútorból. Az építőanyagok kereslete változatlanul élénk volt, az igényeket több építőanyagból továbbra sem sikerült kielégíteni. Szilárd tüzelőanyagokból mennyiségben megfelelő volt az ellátás. a szénnél azonban a választékhiány továbbra is jellemző maradt. A lakosság központi forrásból származó pénzbevételei lényegesen jobban növekedtek, mint 1987. első negyedévben. Leggyorsabban a társadalmbiztosítási kifizetések nőttek, jórészt az áremelések miatti jövedelem- kiegészítések következtében. Gazdasági jelzőtábla 1988. I. negyedév Megnevezés az előző év I. negyedévének " ,,-ában Szocialista ipar A termelés volumene 94,2 A foglalkoztatottak száma 97,5 Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 96,6 A fizikai foglalkozásúak nettó átlagbére 107,1 Kivitelező építőipar Az építőipari termelés volumene 107,2 A foglalkoztatottak száma 98,1 Az egy építőipari fizikai foglalkozásúra jutó építőipari termelés 105,6 A fizikai foglalkozásúak nettó átlagbére 107,6 A kiskereskedelmi forgalom (fogyasztói folyó áron) 110,5 Ezen belül: bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek 107,5 vendéglátás 109,3 ruházati cikkek 103,7 vegyes iparcikkek 114,0 A lakosság központi forrásból származó pénzbevételei 113,4 Szakképesítő tanfolyamok munkanélkülieknek Az új rendelkezések értelmében most már azok is bekapcsolódhatnak az átképzésbe — s ezzel együtt részesülhetnek az átképzési támogatásban —, akiknek nincs munkaviszonyuk. A munkanélkülieknek szakképesítést adó tanfolyamok szervezéséről az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban a következő tájékoztatást adták: Elmondták: az átképzési rendszer kiszélesítésével újabb lehetőség nyílt arra, hogy minél előbb munkához segítsék azokat az embereket, akik valamilyen okból nem tudnak állást találni maguknak. Az átképzési támogatás korábban csak azoknak könnyítette meg az újrakezdést, akik találtak olyan vállalatot, amely a megfelelő szakismeretek hiányában is hajlandó volt felvenni őket, s vállalta, hogy megszervezi az átképzésüket. A vállalatok azonban egyre kevésbé keresnek szakképzetlen dolgozókat; az üres munkakörök háromnegyed részére megfelelő szakismeretekkel rendelkezőket várnak. Ez olyannyira megnehezíti a szakképzetlenek újraelhelyezkedését, hogy közülük sokan csak hosszas várakozás után találnak új munkahelyet. A jelenleg munkára várók háromnegyedének nincs semmiféle szakmai jártassága. Az állás nélkül lévők átképzésének költségeit a munkaügyi kormányzat vállalja magára a foglalkoztatási alapból, s a szakképesítő, betanító tanfolyamok szervezése a területi munkaügyi szervek feladata. A tanfolyamok résztvevői majdani szakmájuk átlagbérének 75 —90 százalékát kapják az oktatás idejére fizetésként. Elsőként a Borsod Megyei Munkaügyi Szolgáltató Irodánál létesült átképzési ügynökség. Az első tanfolyamokat esztergályos, hegesztő, kőműves és villanyszerelő szakmákban márciusban indították azok számára, akiknek csak általános iskolai végzettségük volt. Ugyanakkor gépi forgácsoló és targoncavezető szakmákban is biztosítottak intenzív betanulási lehetőséget a jelentkezőknek. A képzésnek ez a formája speciális oktatási módszereket kíván. A hagyományos szakmunkásképzés ugyanis többéves kiesést okozna, s a felnőtt-továbbképző tanfolyamok sem jelentenek igazi megoldást, mert azok már bizonyos szakmai jártasságot feltételeznek. Ezért az ÁBMH más tárcákkal együttműködve igyekszik olyan oktatási tematikákat, tananyagokat összeállítani, amelyek a lehető legkisebb kieséssel, általában másfél év alatt lehetővé teszik az új szakma elsajátítását. Ez a fajta szak- képesítés időigényesebb ugyan a betanításnál, de a dolgozó számára mindenképpen nagyobb biztonságot jelent a későbbiekre, hiszen azzal nemcsak egy vállalat adott munkakörében boldogulhat, hanem ha a szükség úgy hozza, tudását másutt is hasznosíthatja. Jelenleg több — élelmi- szeripari, kereskedelmi, varrónői, esztergályos és forgácsoló, valamint adószakértői és ápolónői — szakmában folynak a tanfolyamok szervezésének előkészületei. Ezeket a tanfolyamokat minden olyan megyében elindítják, ahol van rá igény, s biztosítani tudják az elméleti és a gyakorlati képzéshez a feltételeket. Ezekkel a lehetőségekkel nemcsak azok élhetnek majd, akiknek valamilyen okból meg kelleti válniuk a régi munkahelyüktől, de újat nem találnak, hanem azok a végzős diákok is, akik szakképzettség hiányában nem tudnak elhelyezkedni. Adószakértői és ápolónői szakmákra elsősorban gimnazista lányokat várnak, mert gimnáziumi érettségivel már tavaly is nehéz volt irodai munkát kapni, s az idén várhatóan még nehezebb lesz. E két szakmában a tanfolyamok már ősszel megkezdődhetnek ott, ahol addigra a feltételek adottak lesznek. Ápolónői szakmában Hajdú- Bihar és Baranya megyében, adószakértői szakmában pedig Baranyában már a tanfolyamok konkrét szervezésénél tartanak. Ki marad a vállalatnál? — kérdezi Szálkái Lajos (Fotó: Koncz János) EGY NEVELŐ VÁLLALAT A tanműhely A munka éppen áll, amikor megérkezünk a Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat tanműhelyébe. Persze nem valamiféle léhaságról van szó, hanem arról, hogy a gyakorlati idejüket ott töltő diákok életében rövidesen nagy esemény következik. Ugyanis a közeljövőben kezdik meg vizsgáikat s azután már szakmunkás-bizonyítványukkal a tarsolyukban dolgoznak tovább. Ezzel kapcsolatos az ottjártunkkor történt esemény is, Szálkái Lajos, a személyzeti osztály vezetője látogatott hozzájuk, hogy terveikről beszélgessen velük. A találkozó előtt ültünk le Bartók Zoltán szakoktatóval (a „mesterrel"), Molnár László művezetővel, s három tanulóval, Rátkai Lászlóval, Laczi Istvánnal és Szabadi Jánossal, hogy a munkahelyük életéről meséljenek. — Minden héten mások járnak ide — kezdte Bartók Zoltán. — Vas- és fémszerkezet-lakatosok másod-, illetve harmadévesek az alapképzés után jönnek. A vállalatunknál teljesen egyenértékű munkát végeznek a többiekkel, bár elsősorban a kisebb anyagok megformálásával foglalkoznak. A kérdésre, hogy miért pont ezt a pályát választották, a fiúk egyöntetűen válaszolják, hogy mindig szerettek barkácsolni. Rátkai László még hozzáteszi, hogy ő már lakóhelyén a Mátra- vidéki Fémművek Füzesabonyi Gyárában járt ilyen tanfolyamra általános iskolás korában. Molnár László annak idején szintén a „mester” keze alá tartozott. Mondja, hogy akkor még sufninak becéznék a tanműhelyt, hiszen gépek sem voltak. Ennek ellenére úgy érzi, éppen úgy megtanulták a szakmát, mint a mostaniak a korszerű körülmények között. Akkoriban már az első évtől kezdve közvetlenül a termelésben vettek részt. Bartók Zoltán 1962-től dolgozik ott. Tapasztalatai azt mutatják, hogy a növendékek 90 százaléka helyben marad, ám egy-két év múlva elhagyják vagy a pályát, vagy a céget. A maiak két hetet töltenek iskolájukban, a 212-es Számú Bornemissza Gergely Ipari Szakmunkásképző Intézetben, s két hét a gyakorlat is havonta. Jobban szeretnek a gépek mellett állni, mert úgy látják, hogy azokat az ismereteket közvetlenül hasznosítják. A napi követelményekhez igazodva ismernek meg mindent. — Csodálatos szakma ez — vallja az oktató. — A fiúk megtanulnak az anyaggal bánni, kovácsolni, hegeszteni, rajzot olvasni, s ehhez matematikai tudós is kell. Az én feladatom, hogy közel kerüljek hozzájuk, s mint a gyurmát formáljam őket. A leggyengébb képességű emberkéből is jó szakmunkást kell faragnom. Nem volt még arra példa, hogy valakit eltanácsoltam volna. Ügy érzem, hogy éppen emiatt ők is mindent megtesznek. Versenyeket nyernek, s ami még ennél is fontosabb: megállják a helyüket az élet különböző területein. Lett közülük például már katonatiszt is, itt szolgál Egerben, s amikor csak teheti, megkeres. Szigorúak a követelmények, hiszen a minőségre törekszünk. Viszont türelmes vagyok velük, s ötleteiket is örömmel fogadom. Jó érzés, mikor valaki rájön, az egyszerűbb megoldásra ... Idáig jutottunk a beszélgetésben, mikor elkezdődött a rögtönzött gyűlés. Szálkái Lajos mindenkivel szót váltott, s elsősorban arról érdeklődött maradnak-e tanulóhelyükön? Elmondta, hogy a vállalat számít rájuk, s órabérük — amely a tanulmányi eredményüktől füget —, a tavaly kezdőkénél magasabb. Van lehetőség továbbtanulásra, mind középiskolában, mind egyetemen. Hozzátette, hogy ő szívesen használja munkahelyükre azt a kifejezést, hogy nevelő vállalat. Az elhangzottakon kívül ezt indokolja, hogy az idén 253 tanuló jár hozzájuk. Búcsúzkodás közben Bartók Zoltán büszkén mutogatja a fiúk keze munkáját őrző tárgyakat. A saját örömükre készítetteken kívül van olyan is, amelyet hasznosítanak. Ilyen például a fogas, amelyen a „mester" zakója lóg. Ezek az apróságok is hozzásegítik őket,, hogy a későbbiekben minél mívesebb munkadarabokat készítsenek. Kovács Attila Bartók Zoltán, a „mester” irányításával tanulják a szakmát lakói Egészséget kínálnak Néhány éve Natura GT néven gazdasági társaság alakult, amely az egészséges táplálkozás segítését tette programjává. A gazdasági társaság persze nemcsak szavakkal agitál, hanem az ajánlott élelmiszerekkel, anyagokkal kereskedik is. Sőt az újdonságokat is felkarolja, legyen szó új termelési technológiáról, eszközről, az eddigiektől eltérő receptről, netán újszerű kereskedelmi módszerekről. Amint az várható volt, a társaság valódi sikereit az egészséges étkezéshez nélkülözhetetlen, vegyszerek nélkül termesztett áruk forgalmazása hozta meg. A vevő számára ugyanis — akit étkezési tanácsokkal mások már eléggé elárasztottak — mégiscsak az a fontos, mit egyen a túlzottan fűszeres, zsíros táplálékok helyett, vagy mit tegyen azok káros hatásának ellensúlyozására. A fogyasztók többsége igen jól tudja, hogy általában — ha az egészsége nagyjából rendben van — szinte mindent megehet, megihat elfogadható mennyiségben és mértékben. Ám ha csak olyat eszik gyakran, amelyben sok a só, a bors vagy az „idegen” anyag, azt ellensúlyozni, közömbösíteni kell — vagy éppen elhagyni az étrendből. A Natura GT ma mór 340—350 olyan terméket kínál, amelyek termeltetését, gyártását maga szervezte meg, illetve kereskedelmi partnereitől vásárolja. Jelenleg Budapesten kettő, Szombathelyen egy Natura-bolt van, és — a terv szerint — négy újabbat nyitnak meg az idén: egyet-egyet Pécsett, Salgótarjánban, Kecskeméten és Győrben. További százhatvan üzletbe szállítanak saját áruikból. Jelenleg négyféle barna kenyeret árulnak, ezeket teljes őrlésű kenyérgabonából gyártják. Űjabb négy kenyér receptjén dolgozik számukra a Malomipari és a Sütőipari Kutató Intézet. Ezek a teljes őrlésű gabonából készült kenyerek a korszerűnek tartott, nagyüzemi gépekkel többnyire nem süthetők, ezért átlagosan húsz százalékkal drágábbak a fehér kenyérnél. Egyre bővül a kapcsolatuk a mezőgazdasági nagyüzemekkel. Ma már hozzávetőleg 1200 hektáron termeltetnek vegyszer nélkül különböző gabonákat, zöldséget, gyümölcsöt és újabban szőlőt is. Tizennyolc bázisgazdaságukból tizenhat a termelőszövetkezet és kettő az állami gazdaság, a termőterület nyolcvan százaléka Békés megyében van. A Natura GT az esetek többségében átlagosan mintegy huszonöt százalékos felárral fizet a téeszeknek a termékekért. Annál inkább szükség van erre, mivel a vegyszer nélküli termelésnél olykor 5—10, más esetben 20—25 százalékkal is kisebb a termésátlag. Ügy tűnik, a termelőknek is érdemes vállalkozniok, hiszen az új módon termelt élelmiszerek iránt külföldön is nagy az érdeklődés. A Natura a termékeinek már több mint a felét exportálja. . F. í.