Népújság, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-03 / 104. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Tudás Mind több érettségizett és felsőfokú végzettségű emberre van szükségünk a iövő feladatainak megoldásához — emlegetjük gyakorta, s szól erről nem véletlenül a közelgő párt- értekezlet napjaink egész társadalmát foglalkoztató állásfoglalás-tervezete is. S amikor a tanult emberek számának növekedését szorgalmazzuk, sürgetjük, természetesen igazán valós igényeink kielégítésére gondolunk. Aligha pusztán a bizonyítvány, az oklevél jul eszünkbe, hanem inkább képzett, szakképzett társaink sokasága. Mert nem az a lényeg, hogy kit, mire oktatnak, oktattak, ki. miből vizsgázott, s milyen eredménnyel — hanem amit tulajdonképpen tud. Amit elsajátított az iskolában. s aminek hasznosítására. gyakorlati alkalmazására is képes. Amivel felülmúl másokat is, akár élére állhat egy-egy kisebb vagy nagyobb kollektívának, több-kevesebb sikerrel osztozhat közös tennivalóinkon. a maga módián hozzájárulhat a haladáshoz. Egyszóval az a cél. hogy ne legyen senkinek sem „sima" érettségije, ne csupán lobogtathassa bárki is a diplomáját. Ez is, az is értsen valami okoshoz, kiki érezze ismeretanyaga súlyát. s ez soha. sehol senki számára sem legyen teher. Kétségkívül nemes a vágy, az elhatározás — de valahogy ma sem veszi mindenki komolyan. Szép számmal akad. aki különösebb érzések nélkül — üres presztízsből — folytatja a tanulmányait, ráadásul pedig amiket kellően meg nem alapozott. Sokaknak ma is egyféle időtöltés csupán az iskolázás, ami fölött sajnos nem egy könnyelmű szülő is szemet huny. Főleg ha nem hiányzó anyagi jólét engedi a lötyögést. Meddig tartható a közöm- bösebb álláspont? Nos, hosszú ideig aligha. Akaratlanul is fogynák kézzel fogható kincseink, apadnak a pénztartalékok, feltétlenül új értékek teremtése kívánatos családban és közösségben egyaránt. Ma-holnap már kevésbé engedheti meg az ember, a társadalom, hogy még oly kis számmal is felesleges, ingyenélő személy legyen. Tartalmat kell kap- níia minden bizonyítványnak és oklevélnek. Sem a szülő, sem a diák, sem pedig az iskola, illetve az intézetekért végső soron felelő hazai oktatásügy nem veheti félvállról a jelent, még inkább pedig a jövőt. Feltétlenül vissza kell nyernie a tanulásnak és a tanításnak is a rangját. Azt a rangot, amely valaha nem csak annyi jeles személyiséget teremtett, hanem amely az átlagosabbat, a szerényebb képességűt is helytállóvá tette egy életre. S iparkodjon ezért, aki csak iparkodhat, akiben szemernyi szikrája is van a kötelességnek, a földön élő ember szép hivatásának. Gyóni Gyula ÚJABB SZERZŐDÉST KÖTÖTTEK Másfél évtizede együtt: a nyugatnémet Leibfried és a Finomszerelvénygyár Nagy Ferenc a Leibfried forgatótengely tömítéstartóit ellenőrzi Ma már a legújabbkori hazai ipartörténet egyik érdekességének számít. Másfél évtized telt el azóta, hogy 1973 áprilisában, az NSZK-beli Herrenbergben, a Leibfried Maschinenbau GmbH és a Finomszerelvénygyár együttműködési szerződést kötött pneumatikus automatizálási elemek közös gyártására és forgalmazására. Az egriek akkoriban az autóbuszok irányítóberendezéseihez pneumatikus forgatóhengereket gyártó céget kerestek együttműködésre. A nyugatnémet vállalat ebben igen jó partnernek bizonyult. A Fekete-erdő lábainál fekvő 800 éves középkori kisvárosban az elmúlt évtizedekben modern ipari üzemek alakultak ki. Ezek egyike a csaknem 120 főt foglalkoztató Leibfried, amely a Herion csoport egyik vállalata. A világszerte ismert és az élvonalhoz tartozó Herion tekintélye a Leibried-cégnek méreteihez képest lényegesen nagyobb fontosságot biztosít. Termékskálájában az egyszerű pneumatikus és hidraulikus hengerektől kezdve, az igényes, úgynevezett lineáris és rotációs meghajtások. az ipari manipulátorok, a csomagológépek mind megtalálhatók. Tevékenysége tehát az automatizálástechnika csaknem minden ágához kapcsolódik. Mint Kócza Imre vezér- igazgatótól megtudtuk, a Finomszerelvénygyár 1967-ben kezdett foglalkozni licenc alapján ipari pneumatikus automatikai elemek gyártásával és forgalmazásával. Ezek készítése és értékesítése ma már az egri gyár alap- tevékenységének csaknem 70 százalékát teszi ki. A rendszertechnikához szükséges elemek választékának bővítésére került sor 1973-ban a Leibfried—Finomszerelvénygyár szerződés létrehozására. Ennek alapján gyártanak azóta Egerben úgynevezett forgató és hidropneumatikus szorítóhengereket. Az önálló külkereskedelmi jogon bonyolított, úgynevezett 0-szaldós együttműködés keretében a Leibfried-cégnek szállított termékek ellenében a magyar felhasználóknak nélkülözhetetlen pneumatikus elemeket szereznek be, és azokat a saját gyártású, hasonlóakkal kompletten szállítják. Az NSZK-beli céggel az elmúlt tizenöt év során összesen 15—15 millió nyugatnémet márka értékű áruforgalmat bonyolított le a Finomszerelvénygyár. A licencszerződés alapján az egriek saját piaci területükre 150 millió forint értékű elemet exportáltak a Metrim- pex Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével. A legnagyobb sikert az úgynevezett LDA típusú pneumatikus forgatóhengerekkel érték el a bervaiiak. Ezek megtalálhatók csaknem minden KGST-ország- ban gyártott ipari robotban és manipulátorban. Belföldön mintegy 100 millió forint értékű saját gyártású és: csaknem 200 millió forint értékű importelemet forgalmaztak. Termékeik tíz országba közvetlenül kerülnek kiszállításra, de partnereik közvetítésével az Egerben gyártott automatikai elemek a Föld szinte minden nemzetéhez eljutnak. Legnagyobb vevőik a Leibfried-termékekre az együttműködési partnerükön kívül a Szovjetunió, az NDK és Csehszlovákia. A Finomszerelvénygyár arra törekszik, hogy a kapcsolatok bővítésével közvetlenül és közvetve javítsa a hazai felhasználók igényeinek kielégítését. Ennek érdekében az elmúlt napokban a gyár budapesti irodájában közös kiállítást rendeztek a Leibfrieddel. a tizenötödik évforduló alkalmával. Ennek elsődleges célja az volt, hogy a termékbemutatón túl tárgyalásokat is folytassanak. kikérve a felhasználók véleményét, igényét az együttműködésről. így ennek keretében újabb tíz évre szóló szerződést írt alá Robert Lehle, a Leib- fried Mascihnenbau GmbH cég vezetője és KócZa Imre, a Finomszerelvénygyár vezérigazgatója. Azzal a kiegészítéssel született a megállapodás, hogy az NSZK-beli vállalat legújabb termékeivel is bővítik a kört. Ez is bizonyítja, hogy elégedettek az egriekkel való eddigi másfél évtizedes együttműködéssel, a termékek minőségével és a szállítási határidővel. Mentusz Károly Udvarhelyi Árpád a termékek működését vizsgálja (Fotó: Szántó György) Hétfőn, a gellért-hegyi Felszabadulási Emlékműnél ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadóssal levonták a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját, amelyet a nemzetközi munkásmozgalom ünnepének tiszteletére vontak fel. Ugyancsak ünnepélyes külsőségek között, katonai tisztelgéssel vonták le az Állami Zászlót a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren. BEREND T. IVÁN NYILATKOZATA Számvetés előtt a magyar tudomány A Magyar Tudományos Akadémia május 9-én és 10- én tartja évi közgyűlését. Tevékenységét, a magyar tudomány helyzetét elemzi majd, miként tette ezt eddig minden esztendőben. Az idei számvetéskor azonban várhatóan nem visszafelé, hanem előretekint. Azt vizsgálja. hogy a tudós társadalom mit tehet az ország fel- emelkedéséért. Ez alkalomból Berend T. Iván akadémikus. az MTA elnöke tájékoztatta Molnár Erzsébetet, az MTI munkatársát: — Az ország méltán számíthat a hazai kutatóbázisra. amely az a szellemi tőke. ha úgy tetszik, termelőerő, amely képes elősegíteni a gazdasági-társadalmi stabilizációt és a kibontakozást. Az utóbbi közgyűlés óta elért kutatási eredmények is bizonyítják ezt. A természet- tudományi műhelyekben — jelentős alapkutatási eredmények mellett — kifejlesztettek számos világszínvonalú terméket, s olyan módszereket, eljárásokat, amelyekkel előmozdíthatják a műszaki fejlesztést, a termékszerkezet, a gyártmányok korszerűsítését. A társadalomtudományok művelői a gazdasági-társadalmi folyamatok. a szocialista fejlődés hazai és nemzetközi tapasztalatainak elemzésével, általánosítható elvi következtetésekkel a reform gyorsításához, a politikai intézmény- rendszer megújításához, g, korszerű gazdasági működés elméletének kidolgozásához kíván' hozzájárulni. — Az akadémia elméleti műhelyeinek felismerései, ajánlásai hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a politikai vezetés nem csupán a kívánatos mozgásirányokat, hanem a stratégiai célokat is megfogalmazza. A tanácsadó, véleményező testület kialakítására vonatkozó állásfoglalásunkban — amelyet a kormány felkérésére készítettünk — javasoltuk: a szakemberek közreműködését ne csupán a már kész határozatok véleményezéséhez kérjék, hanem azok kidolgozásához is. Örömmel tapasztaljuk. hogy figyelembe vették javaslatunkat: a napokban megalakult a Miniszter- tanács tanácsadó testületé. amely az akadémia szellemi bázisán működik majd. — Az ország jövőjének kedvező alakulása érdekében szükséges lenne, hogy a párt és a kormány az eddigieknél következetesebben vegye figyelembe a tudomány más ajánlásait is. — Jelenleg az állami költségvetésből a kiadások 0,7 százalékát fordítják kutatásra, míg a fejlett ipari országokban 5—8 százalékot. Ausztriában például az egy kutatásra jutó ráfordítás ötször nagyobb a magyarországinál. Az akadémia intézetei kutatási eredményeik értékesítése révén igyekeznek pótolni azokat az összegeket. amelyeket a központi pénzalapból nem kapnak meg. Félő azonban, hogy erőfeszítéseik ellenére sem folytathatják alapkutatásaikat, mert pénzkeresésre kényszerülnek. a kutatás feltételei évről évre kedvezőtlenebbek. — A magyar tudomány, annak ellenére, hogy kapacitásának tekintélyes részét talponmaradásra kénytelen fordítani, ez ideig meg tudta őrizni nemzetközi reputációját. a magyar tudomány számos képviselőjét beválasztották nemzetközi tudományos társaságok vezető testületéibe. Az akadémia mintegy 200 kutatója vesz részt a világ legjelentősebb kutatócentrumainak tevékenységében. Számos intézetünk hosszú idő óta működik együtt világhírű külföldi intézetekkel. Ez az intenzív nemzetközi kapcsolat nemcsak hasznot hoz az országnak, hanem a magyar tudomány nemzetközi rangját emeli, nélkülözhetetlen a tudomány fejlődéséhez. Tanácskozás a bérreformról Bérreform és gazdasági kibontakozás címmel hétfőn háromnapos tanácskozás kezdődött az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal rendezésében Budapesten, a Nemzetközi Kereskedelmi Központban. A résztvevők —■ közgazdászok, vállalatvezetők, társadalmi szervezetek képviselői és meghívott külföldi szakemberek — a bérreform előkészítése során felvetődött. egyelőre nyitott, vagy még vitatott kérdésekre keresnek választ a tudományos és a gyakorlati tapasztalatok segítségével. A tanácskozást Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes nyitotta meg. Szólt arról, hogy a gazdasági reform lényeges eleme a költségekkel való racionálisabb vállalati gazdálkodás, s azon belül a munkavállalók megfelelő érdekeltségének kialakítása. Ehhez azonban már nem elegendő a bérszabályozás jelenlegi gyakorlatát tovább (Folytatás a 2. oldalon) A munka ünnepeltjei Az Országos Érc- és Ásványbányák Recski Rézérc Művei Kiváló Mű elismerő címben részesült az Országos Érc- és Ásványbányák Recski Rézérc Művei. A megtisztelő oklevelet tegnap délután a helybeli bányász művelődési központban Nagy Sándor, az OÉÁ főosztályvezetője nyújtotta át Szigeti Károly üzemigazgatónak. Az eseményen megjelent többek között Kovács Attila, az Eger Városi Pártbizottság gazdaságpolitikai csoportjának munkatársa, valamint Pintér László, a Recski Nagyközségi Pártbizottság titkára is. Szigeti Károly üzemigazgató a köszönő szavak mellett elmondta, hogy vállalatuk egymás után immár negyedik alkalommal nyerte el ezt a megtisztelő címet. Tavalyi munkájuk, s lő millió forintos nyereségük is bizonyíték rá; megérdemelten. Az ünnepségen húszon - egyen kaptak Kiváló Dolgozó kitüntetést, öt Vállalat Kiváló Brigádja, 27 aranykoszorús, 14 ezüstkoszorús, öt bronzkoszorús szocialista brigád cím született az elmúlt év teljesítményei alapján. Zászlólevonás
