Népújság, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-10 / 110. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. május 10., kedd Római vízvezetékek Pannóniában Kapuvári városképek (Szűk Ödön felvételei) Kincs van Kapuvár alatt Kapuvár szülötte, Pátzay Pál. a világhíres szobrász- művész gyakran hazalátoga­tott. Egy ilyen alkalommal tanúja voltam a város veze­tőivel folytatott beszélgeté­sének. A szobrász a tőle megszokott, köpés mosoly kö­zepette jegyezte meg: Ka­puvárról szerte az országban beszélnek. Ez a város ugyan­is az érszűkületben szenve­dők Mekkája. Pátzay meg­jegyzését — amely idősze­rűbb, mint valaha — idézte a napokban dr. Nagy And­rás, Kapuvár tanácselnöke és dr. Ballagi Farkas, a Kapu­vár Városi Kórház érbeteg­rehabilitációs osztályának vezető főorvosa. Tőle tudtuk meg, hogy az 1967 óta mű­ködő, 41 ágyas osztályon más intézetekben kivizsgált vagy a már operáción túlesett vég­tagi érbetegek kapnak utó­kezelést. Az itt kezelt ér­betegek 80—82 százaléka gyógyultabb lesz, csökken­nek a panaszok, növekszik a járótávolság. 1975-től 1984­ig, összesen 5237 érbeteget kezeltek az osztályon, akik­nek járástávolsága az érke­zéskor 269, távozáskor pedig már 462 méter volt. Ha Pátzay mester élne, bizonyára örömmel venné tudomásul, hogy napjaink­ban már másfajta gyógyté- nyező is vonzza a kül- és belföldi turistákat Kapuvár­ra. Az 1960-as években a geo­lógusok olaj után kutattak Kapuváron, de meleg vízre leltek. A kapuvári Töváll azonnal felismerte a meleg víz hasznosításának lehető­ségeit és termálkutat fúra- tott, a vízzel pedig üveghá­zait fűtötte. A város vezetői már ak­kor elhatározták, hogy a ter­málvíz másodlagos haszno­sítására fürdőt építtetnek a kút környékén. A megvaló­sításra példásan összefogott a város lakossága az üze­mekkel, a gyárakkal. A Győr és Környéke Vízmű Válla­lat 3,2 millió forinttal tá­mogatta a fürdő létesítését. 1974-ben bekerítették a für­dő területét, 1981-ben átad­ták rendeltetésének az első, 16X25 méteres medencét. A termálvizet ekkor még csak az ivóvíz melegítésére hasz­nálták, . közben parkosították az 5,2 holdnyi területet. Egy év múlva elkészült a 10X20 méteres tanmedence. A szakemberek többször megvizsgálták az 1630 méter mélyről feltörő, percenként 550 liter, 67 fokos meleg víz minőségét. Már ekkor fel­sejlett: kincs van Kapuvár alatt. Kis idő múlva lajtko- csival vitték a vizet a kór­házba, reumás betegek für­detésére, rövid időn belül tapasztalhatták gyógyhatá­sút. Megkezdődtek a gyógy­vízzé nyilvánítás eljárásai is. Az Egészségügyi Minisz­térium Országos Gyógyfür­dő Igazgatósága különböző laboratóriumokban vizsgál­tatta, s 1986-ban gyógyvízzé nyilvánította a kapuvári hé­vizet. Idézet az indoklásból: „A termálkút vize sok ol­dott sót tartalmazó, alkáli­hidrogén karbonátos és klo- ridos hévíz, amely jodidion- tartalma következtében, a jódos gyógyvizek közé sorol­ható, bromidtartalma is je­lentős”. A Kapuvárra láto­gató szakemberek pedig hoz­zátették az indokoláshoz, hogy a kapuvári gyógyvíz jodidtartalma magasabb, mint a hévízié. Nem csupán reumatikus, hanem légző­szervi és vérkeringési zava­rok gyógyításéra is kiváló­an alkalmas. Mindent össze­vetve, Közép-Európa egyik legjobb gyógyvize. A légzőszervi megbetege­désben szenvedőkre is gon­dolt a tanács, a fürdő te­rületén már üzemelteti az úgynevezett légzőhelyet. A VII. ötéves terv idősza­kára újabb nyolcmillió fo­rint támogatást ígértek a kapuvári üzemek. Ügy ter­vezik, hogy a 400 négyzet- méternyi gyógymedencét be­fedik. Öltözőket, kiszolgáló- egységeket létesítenék. Han­gulatos, közkedvelt kis ét­terem már működik a fürdő területén. A városi tanács az első kút közelében újabb kutat fúratott, amelyből, 1800 mé­ter mélyről, percenként 700 liter, 70 fokos meleg víz tör fel. Gyógyhatása hasonló az első kút vizéhez. A második kút meleg vizével fűtik az egyik kapuvári lakótelep 230 lakását, s természetesen gyógyvízzé nyilvánítása után, ugyancsak a gyógyítás szol­gálatába állítják. A kapuvári fürdőtelep a Győr—Sopron közötti mű- úttól 600 méterre van, a le­hető legkönnyebben megkö­zelíthető. A gyógyfürdő mel­lett — a Ciklámen Tourist­tal közösen — 250 személyes, 3 csillagos kempinget léte­sítenek. A gyógyfürdővel szemben 5 hektárnyi terü­letet pedig a majdan felépí­tendő gyógyszálló helyének jelölték ki. A kapuvári gyógyfürdő­nek már külföldön is híre van. Szombaton és va­sárnap osztrák és NSZK rendszámú személygépko­csik, autóbuszok állnak a fürdő környékén. Egy NSZK- beli vállalat megbízottjával már több ízben tárgyaltak a kapuvári vezetők, gyógyszál­ló építéséről. A gyógyszálló betegei nemcsak a termál­vizet, hanem a kórház ér­beteg-rehabilitációs osztálya gyógyító tevékenységét is igénybe vehetik. Kapuvár tehát soha nem látott fejlő­dés és idegenforgalom elé néz... I. B. Az ókori világhatalom, Ró­ma légiói i. e. 33—9 között hódították meg a mai Auszt­ria és a Dunántúl területét, s Pannónia néven sorolták tartományaik közé. E települések életszínvo­nala az I. század végén el­érte az itáliait. Lakosai egy­re igényesebbekké váltak, és sürgették a közművesítést, azaz a folyóvíz bevezetését, és a főbb utcák csatornázá­sát. A közművesítésre azon­ban csak akkor kerülhetett sor. ha a város kellő anya­gi alappal, szakképzett ipa­rosokkal és jól szervezett hi­vatalokkal rendelkezett, hogy a műszaki létesítményeket fenn tudja tartani. A vízve­zeték építéséhez és működ­tetéséhez ugyanis ácsok, kő­művesek, kőfaragók, tégla­vetők, fazekasok, bronzmű­vesek és ólomöntők kellet­tek. Külön csoport végezte a vezetékek tisztítását, kar­bantartását. Vízügyi szak­emberek mérték a fogyasz­tást és szedték be a vízdíjat. A vízvezeték — aQuaeduc- tus — szerkezete szerint le­hetett föld alatti vezeték, felszíni építmény és boltíves falazat. A leghosszabb a Savariá- ba vezető aquaeduetus vo­nala (26 km), a rohonci (ma Ausztria) völgy fölötti forráscsoportból táplálkozott. Föld alatti boltíves csator­nájában egy ember kényel­mesen végigsétálhatott. Scarbantia lakossága ré­szére az ivóvizet a Bánfái­vá határában fakadó forrá­sokból szállították. A vízve­zeték közel 7 kilométer hosz- szú volt. A vezeték béléséül használt téglák bélyegei sze­rint a XV. Apollinaris légió ‘idejében épült, tehát Traia- nus császár uralkodása (97— —117) előtt. Traianus ugyan­is ezt a légiót Daciába vezé­nyelte. A vízvezeték még a IV. század végén is műkö­dött. Az aquincumi vízvezeték pilléreket áthidaló boltíves falazattal készült, amelynek tetején kőosatornába veze­ték 4,5 kilométer hosszan a folyóvizet. Romjai még ma is jól láthatóak a fővárosból Szentendrére vezető osztott­pályás út baloldalán. Nem csupán katonai tá­borok és városok kaptak vízvezetéket, hanem elsősor­ban a császári villák és a nagyobb birtokközpontok is, mint a Balaton melléki Ba- lácpuszta, a Fertő-tó partján fekvő Balf. a Veszprém me­gyei Kádárta épületei. Ké­sőbb a falvak közkútjaiba is már csővezetéken át juttat­ták a folyóvizet (Békásme­gyer). Itt említjük meg, hogy a kérdést részletesen tárgyal­ja dr. Póczy Klára Közmű­vek a római kori Magyaror­szágon című kitűnő és ala­pos könyve. A vízvezeték építése víz- forrás keresésével kezdődött. A forrásfoglaláskor föléje kis kútházat ácsoltak. A for­rás torkolatába csonkakúp alakú terrakotta szerkezetet bocsátottak le. Ezt körüldön­gölték agyaggal, így a víz csak a foglalatban törhetett elő. A felszökő vizet még a kútháiban, kádacskán átve­zették a kőcsatornába. A kü­lönböző forrásokból — Aquincumban 14 forrásból táplálták a vízvezetéket — téglával fedett, falazott kő- csatomába, az ún. főágba ju­tott a víz. Az utolsó csatla­kozási pontnál víztoronyba hajtották fel a vizet, s in­nen már boltíves építményen csurgott az enyhén lejtő csa­tornában a városba. Hegyről érkező folyóvíz esetében a felhajtóerő kér­dése bizonyos mértékig meg­oldódott. Ha azonban sík te­repen szállították a vizet, valamilyen gépet kellett al­kalmazni : bonyolultabb szer­kezetként a dugattyús szi­vattyút, egyszerűbb esetben a vízikereket használták. A vizet egy alagsori tartályból öszvér forgatta kerékkel haj­tották fel az emeletnyi ma­gas, vastag falú víztorony­ba, mint például Aquincum­bán. a helytartói palotában. Pusztatornyok Az országban barangolva, helyenként szemünkbe ötlik egy-egy magányosan álló, öreg torony. Akár pusztán, egyedül roskadozik, akár há­zak társaságában áll, min­denképpen haszontalannak tűnő létezésével mintha az elmúlásra figyelmeztetne. Pedig e tornyok sem felépí­tésükkor nem voltak öncé­lúak, sem napjainkra nem váltak céltalanná. Valami­kor, születésükkor részei vol­tak valamilyen épületnek, legtöbbször templomnak vagy várfalnak. Ma pedig a viharos évszázadainkban el­süllyedt falvainkra, váro­sainkra emlékeztetnek, ame­lyekről jószerivel talán nincs is más híradásunk. Ilyen például a Szolnok megyei Fegyvernek szélén, a mai temetőben álló, min­denki által „pusztatorony­nak" nevezett építmény. Va­laha templomnak volt a ré­sze. Mellőle azonban úgy elpusztult a templom, hogy még alaprajzát sem ismer­jük. A torony a XV. század végén épült, minden való­színűség szerint a temp­lommal együtt, kőből és tég­lából. A torony alja volt a templom előcsarnoka, ahol még gótikus, faragott ajtó­kereteket láthatunk. Máso­dik emeletén csúcsíves ab­lakok árulkodnak az épület hajdani szépségéről. A to­rony eredetileg sokkal ma­gasabb volt, de a mostoha viszonyok alaposan megté­pázták. Így is hatalmas templomra vall. A falu ne­ve — Fegyvernek — arra utal, hogy első lakói fegy- vernökök, azaz fegyverhor­dozók voltak az Árpád-kor­ban. A Pest megyei Hévízgyör- kön még bizonyára emlékez­nek néhányan a templomra. amely a második világhá­ború alatt kapott belövések után rohamosan elpusztult. Ma már csupán román kori, vaskos tornya dacol a ter­mészeti erők és az ember által támasztott viharokkal. Szemünk előtt vált „puszta- toronnyá” az Árpád-kori ákosmonostori apátság szent­egyháza. Nem elhagyatottan, ha­nem Szeged szívében regél a régmúltról a Szent Deme- ter-torony. A XIII. század­ban egy háromhajós nagy templom bal homlokzati tornya volt. Ugyancsak városban, még­pedig Budapesten, a Budai Várban őrködik a Mária- Magdolna vagy másként volt Helyőrségi templom tornya. IV. Béla kezdte építtetni a tatárjárás után. A török hó­doltság alatt ez volt a budai keresztények egyetlen temp­loma. A hajdan volt temp­lomba pálcatagos díszű csúcsíves kapu vezet csak­úgy, mint a volt kápolnákba. A templom Buda 1945. évi ostromakor dőlt romba, te­hát e torony ugyanúgy nap­jainkban vált pusztatorony- nyá, mint a hévízgyörki. Magyar fátum ... Miután a „pusztatorony” nem pusztában, hanem egye­dül, egymagában, társak, hozzátartozók nélkül, régie­sen pusztán álló tornyot je­lent, ilyen értelemben a sze­gedi és a budai tornyok is lehetnek pusztatornyok. A Veszprém megyei öskü kicsiny, kerek kápolnáját az Üjlaky család régi várának a lakótornyából alakították át. Erre utalnak többek kö­zött falában a lőrésszerű, tölcséres ablakok. Kiugró lábazata római korból való, duzzasztógátat védő őrtorony volt. Ennek a felhasználá­sával építették a lakótornyu­kat az Űjlakyak a XII. szá­zadban. Az Oroszlány határában, Majk-pusztán emelkedő ma­A Hajdúböszörmény határá­ban álló zeleméri pusztato­rony Árpád-kori templo­maink egyikének maradvá­nya. Zelemér község 1948-ban már csupán pusztaként sze­repel egy oklevélben gányos torony templomhoz tartozott. Körülötte a ka- malduli szerzetesek remete­házai sorakoztak. Amikor II. József feloszlatta a szer­zetesrendeket, a remeték 1782-ben eltávoztak Majk- ról. Gazdátlanná vált temp­lomukat pedig valósággal lerombolták. Köveit, beren­dezését széthordták, ezekből építették Oroszlányban az evangélikus templomot. A díszes templomnak pusztán a tornya maradt, s most ez vigyázza a barokk remete­lakokat renováló szakembe­rek lelkiismeretes munkáját. A Somogy megyei Ádánd közelében omladozó, a XIV. században épített gótikus to­rony az elpusztult Ketye falu templomának volt a nagyméretű, téglából rakott büszke tornya. A virágzó Árpád-kori falu a török hó­doltság alatt néptelenedett el, s ma már csak ez a pusztatorony emlékeztet va­laha volt létezésére. A pusztatornyok felsoro­lása korántsem teljes. Vi­gyázzunk rájuk, őrizzük meg maradékaink számára e tör­ténelmi felkiáltójeleinket. dr. Cs. K. ÁLLÁS­AJÁNLATAI: HEVES MEGYEI AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT: Eger, Fais­kola u. 5. Közgazdasági érettségivel rendelkező, gépírni tudó, általá­nos adminisztrátort keres felvételre. Továbbá felvesz autó­szerelő szakmunkásokat. Verpeléti szervizébe 4 órás. adminisztrátort alkalmaz. HEVES MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT: Gyön­gyös, Kenyérgyár u. 9. • HEVES MEGYEI SZOLGÁLTATÓ IRODA | 3300 EGER DOBÓ TÉR 2. a Mi K) 144 Felvételt hirdet kőműves és ács szakmákban Gyöngyös te­rületére. * Jelentkezni lehet a fenti címen. GATE TANGAZDASÁG IPARI ÜZEMEK IGAZGATÓSÁGA FAIPARI ÜZEM: Hatvan, Nagygombos. Felvételre keres faipari technikumi végzettséggel rendelkező szakembert csoportvezetői munkakör betöltésére. Továbbá felvesz tmk-lakatos, valamint asztalos szakmunkást. EGRI VASÖNTÖDE: Eger, Nemecz J. u. 11. Azonnali belépéssel alkalmaz villanyszerelőt; esztergályost; elektroműszerészt; öntvényraktárost; gépírni tudó admi­nisztrátort; valamint kertész betanított munkást. VÁROSGONDOZÁSI ÜZEM: Gyöngyös, Kenyérgyár u. 9. Felvesz autószerelőt; fűkaszálógép-kezelőt; háziszemét-szál­iítóra gépjárművezetőket; valamint pénztárost. KOSZIG MÁTRA GÁZBETONGYÁR: Gyöngyös. Felvételre keres hegesztő; kompressszorkezelő; marós; vil­lanyszerelő szakmunkásokat, valamint darukezelő betanított munkásokat. SZOLNOKI MEZŐGÉP GYÁREGYSÉGE: Heves, Munkácsy út 4. Felvételt hirdet hegesztő; esztergályos; marós; lakatos; festő szakmunkások részére; valamint targoncavezetői munkakör betöltésére. Bérezés 4200—7300,— Ft, teljesítménytől függően. Jelentkezni lehet: Újvári Miklósné személyzeti vezetőnél a fenti címen.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents