Népújság, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-09 / 109. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. május 9., hétfő VISSZHANG Ismét a Ki mit tud?-ról Szlovencsák Attila, Ferencz Ottóné, Hegedűs Sándorné a feszültségváltók fémrozettáját készítik (Fotó: Szabó Sándor) ti Üzen a szerkesztő p. /..• A beküldött szerződés ne­gyedik pontja így hangzik: ,,A haszonbérleti föld után az adójogszabályokban meg­határozott adót a haszon­bérlő köteles megfizetni az adóhatóságnak”. Ez teljesen egyértelmű rendelkezés, itt nincs különbségtétel adó és adó között, ezt a terhet min­den megszorítás nélkül, ön vállalta. így „még magával sem lehet vitája”, csak ak­kor, ha nem tölti ki a csek­ket és nem adja postára az összeget. „NEM TUDOM MIT CSINÁLJAK•' JELIGÉRE: Ennek az elhanyagolt ügy­nek az elintézése egyedül nemigen fog menni. A ta­nácsnak igaza van: ha most kerül kisajátításra az ingat­lan, akkor kénytelen előven­ni az ingatlannyilvántartás adatait, és aszerint tárgyal­ni az ott felsorolt tulajdo­nosokkal a kisajátítás és fő­ként a kártalanítás tárgyá­ban. Hogy ott hogyan visel­kednek majd azok a rész- tulajdonosok, akik jószeri­vel már azt sem tudják, hogy szüleik hová és hogyan is álltak annak idején a megváltási egyezkedésben ? Bizonyítani is sok mindent nehéz, mert aki miatt ilyen tapintatosan, az akkori egyet­értésben oldották meg a csa­ládi problémát, azaz az ön édesanyja, már nem él, nem tud rendet teremteni a pa­píron is sok ágra szakadó ügyben. Közben pedig azt is valószínűsítenie kell majd, hogy hosszú idő, évtizedek óta, jelentős ráfordítása is akadt; ami most már azért sem látszik, mert elköltése óta. főleg az épület lakat­lansága miatt, minden megy tönkre. Ha az egykori papírjai még megvannak, ha azok­ból bizonyítani tud egyet- mást. használja fel, tegyék rendbe — az ügyvédi szak­értelem itt megrövidítheti az eljárás hosszát — a sok mulasztással teleaggatott ügyet, mert a kisajátítási és kártalanítási eljárásban a hatóság csak úgy és csak azokat kártalanítja, akik és ahogyan a nyilvántartásban szerepelnek. T. P.; „Ez a pár sor: ló a bü­rokratizmus alá. Vannak még hibák, legyünk rá büsz­kék. mert mi követjük el... számos tényt tudnék közöl­ni burjánzó bürokratizmu­sunkra. szeretném elkerülni az időhúzást, talán egyesek személyes sérelemnek nyil­vánítanák.” Idézhetnénk még panaszát, amely — ha jól ol­vastuk hosszú és újságokból kiolvasott szólamokkal meg­tűzdelt levelét — azt rója fel nekünk, hogy beszámo­lónkban híven rögzítettük a bürokratizmusról mondotta­kat és az erdélyi magyarság sorsáról elhangzott kijelen­téseket, Rákoppint — na­gyon távolról és nagyon ho­mályosan azok orrára is, akik a küldöttválasztásról így vagy úgy nyilatkoztak. Mi magunk nemigen tudtuk kihámozni, milyen irányban igyekszik ön terelni taná­csaival a mi munkánkat; le­velével azért foglalkoztunk, hogy ne maradjon válasz nélkül az sem, amit rejt­vényként kaptunk. Mert, miközben szól erről-amarról, csak közbeszúrja, minden bevezetés és folytatás nél­kül: „Szerintem ma a leg­időszerűbb ez a mondás: ma neked, holnap nekem”. K. G.: Levelének, azaz versének címét, alcímét és első sorát érdemesnek tartjuk okulásul bemutatni: „Népemnek magyarázom, hogy az emberiség számára mi a megváltás” — alcím: „Enélkül nincs hasznos ered­ményes munka”. Az a bi­zonyos első sor: „Anyád a végtelen űr és Apád a meg- semmisíthetetlen idő”. Aztán folytatódik, pont és vessző nélkül. Lehetőségem volt elolvas­ni Kovács Attila tudósítá­sát a Ki mit tud?-ról (ápri­lis 13.), valamint Szőke Sán­dor hozzászólását s az új­ságíró válaszát. Meg kell mondanom — jóllehet, so­kat enyhített korábbi felhá­borodásomon — e válasza sem hatott rám meggyőzően. Ellenkezőleg ... Világért sem szeretném kioktatni — ehhez nincs jo­gom, bár okom volna —, de nem volt szerencsés az „iro­nizálása” a megyei Ki mit tud? körül tapasztalt „ko­molytalanságok” felett. Nem elég a szerkesztőség védel­me mögött tréfával (?!) el­intézni kulturális visszássá­gokat olyan időkben, amikor éppen azon keseregnek ér­telmes emberek, hogy a kul­túra leértékelődik. áruvá degradálódik, hogy iskolai ének-zene oktatásunk a csőd szélén áll, s még kulturális kormányzatunk is anyagi összeomlásról panaszkodik. Ebben a válságos helyzetben egy magára adó újságírónak kötelessége a leghatározot­tabban és egyértelműen le­vonni az elkeserítő követ­keztetéseket és azt közzéten­ni. Nem a továbbjutottak, vagy nem jutottak érdeké­ben szólok — értsük meg egymást — ez a zsűri dol­ga. száradjon az ő telkükön, hanem, hogy élcelődik azon. hogy a Ki mit tud? vég­kicsengése: „Debreceni kup­lerájban szól a rock and roll” — ahelyett, hogy a sa­ját, az olvasók-nézők: a köz­ízlés nevében kikérné az Lapunk április 13-i szá­mának első oldalán közöl­tünk egy tudósítást Stanis­law Kolosának, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága tagjának, a Piotrokow Trybunalski Vaj­daság első titkárának Heves megyei látogatásáról. Május 2-án a Pf. 23. című oldalon jelent meg dr. Bocsa Iván kompolti olvasónk Ie­Nagy örömünkre kisdobos őrsiünk ellátogathatott a Népújság szerkesztőségébe. Kíváncsian vártuk a talál­kozást az újságíró nénikkel és bácsikkal, valamint mun­kájukkal, Mindannyian ját­szottunk már számítógéppel, de arról, hogy azt újságszer­kesztésre is használják Eger­ben, még nem tudtunk. A gép csak úgy ontotta magá­iból a híreket, mi elsőként olvadhattuk el az aznapi bal­eseteket. megismerhettük a másnapi időjárás-előrejelzést. Egy másik berendezésen já­tékos programokat láttunk, Az Egri Rendőrkapitány­ság nyugdíjas-bizottsága az elmúlt hét végén, szomba­ton délelőtt találkozót ren­dezett nyugdíjasainak. Az összejövetelt a megye- székhelyen, a helyőrségi mű­velődési otthonban tartot­ták. A megjelenteket Bar- tos Sándor r, őrnagy, a bi­zottság elnöke köszöntötte. Ezt követően dr. Lantos Bá­ilyen kultúrbotrányokat! ön nem állt helyzete magasla­tán, ha csak az olcsó élce­lődésig futotta a bátorságá­ból. Könnyen tréfálkozik Kovács Attila — de azok­nak, akik komolyan vették a felkészülést, a magyar nép­művészetet, azoknak csöppet sem tréfadolog, hogy miként veszik semmibe igyekezetü­ket. Persze, mindig vannak vesztesek és jobbak, de nem mindegy, hogy a vesztesek­nek milyen tapintattal adják tudtukra ezt a tényt: vajon ön ezen is csak viccelődik? S az ifjúságnevelés?... A szépre, jóra való nevelés? ... Ez nem újságírói feladat? önnek tudnia kell — ha már a közvélemény tájékoz­tatására adta a fejét —, hogy napjainkban nincs mostohábban kezelt műfaj a hazai kulturális életben, mint nemzetünk népművé­szete. Sokan — köztük Sző­ke Sándor, aki egymaga négy citerazenekart. népdalkört vállalt fel s ez magában vé­ve tiszteletre méltó — küz­denek azért, hogy ismét megtanuljunk legalább any- nyi népdalt énekelni, mint amikor Kodály és Bartók — 80 évvel ezelőtt! — meghir­dette az „Éneklő Magyaror­szág” programot. Alig való­színű, hogy a két zenei óriás a „debreceni kuplerájra” gondolt. S ön ezen ironizál, pedig hangosan fel kellett volna jajdulnia, hiszen író­ember, értelmiségi, elkötele­zett. Élcelődik? — milyen jogon?! Nem az lett volna-e vele, amelyben azt írja, hogy Piotrokow Trybunalski nem vajdaság, hanem járás. Meg­jegyezni kívánjuk, hogy le­vélírónk tévedett, s kollé­gáink adatai voltak helyt­állóak, ugyanis a közelmúlt­ban a közigazgatási átszer­vezés folytán jött létre a már említett Piotrokow Trybv- nalski Vajdaság. majd egy újabbnak képer­nyőjén egy szövegre figyel­tünk fel, amely minket üd­vözölt. A kedves szavak egy mágneses lemezre, onnan egy nyomtató készülékre ke­rültek át. Végül megláthat­tuk a Népújság következő száma 7. oldalának összeál­lítását is. Köszönetét szeretnénk mondani ezért a felejthetet­len délutánért a Népújság munkatársainak. Az egri 2-es számú gya­korló általános iskola Méhecske őrse lint r. őrnagy, a kapitányság vezetője tájékoztatta a ko­rábban szolgálatot teljesítet­teket mindarról a munkáról és annak eredményeiről, amelyet az elmúlt esztendő­ben végeztek a rend mai őrei. A szakmai értékelés után kötetlen beszélgetéssel folytatódott a program, majd ebéden látták vendégül az idős embereket. legsürgősebb kötelessége, hogy — akár a helyszínen — felemelje szavát s tilta­kozzék a fiatalok jó szándé­kú iparkadása semmibe vé­tele miatt? Kitől várjuk el. ha nem Önöktől, újságírók­tól. hogy megvédjék kultú ránk tisztaságát, a Ki mit tud? vetélkedő tisztességét, igazi értékeit, s ha mindezt kár éri. hadakozzék érte tol­lával? Szeretném tisztelni önt. kedves Kovács Attila, de ké­rem. segítsen ebben az igye­kezetemben: legyen olyan korrekt, hogy ezt a levelet is megjelenteti, s egyúttal bocsánatot kér mindazoktól, akik — önnel szemben — nem „csak” humorforrásnak tekintették a Ki mit tud? megyei döntőjét, hanem ko­molyan vették azt. Pribojszky Mátyás citeraművész, Budapest « Igyekezetem szerint, pró­báltam komolyan venni a Ki mit tud? megyei döntő­jét. s úgy érzem, fel is jaj- dultam. Aki még haragszik rám. attól bocsánatot ké­rek! (K. A.) (Az ügyet a magunk ré­széről ezzel befejezettnek te­kintjük. A szerk.) Nem éltünk vissza a „hatalommal” A Népújság április 21-i számában tudósítás jelent meg az MSZMP Gyöngyös Városi Bizottsága üléséről. Az újságíró szabadsága, hogy a felszólalások mondanivaló­jából mit tart fontosnak kö­zölni. A nevemhez kapcsolt idézetek között szerepel egy gondolat, amely így hang­zik: „Kifogásolta, hogy csak a kollektív felelősséget emeli ki a szervezet, de a személyi felelősségről máf nem szól.” Ez a mondat nem tőlem származik, ráadásul egy sajtóhiba is becsúszott, tervezet helyett szervezel került a mondatba. A sze­mélyi felelősség kérdését még csak érintőlegesen sem említettem felszólalásomban. Azt kell gondolnom, hogy vagy az újságírótól szárma­zik a téves idézet, vagy más­hol hangzott el, s a tördelés során került rossz helyre. Akárhogy is van, hiba, hogy így történt. A sajtótörvény óta á tömegkommunikáció bizonyos korlátái megszűn­tek. A sajtó „nagyhatalom” a szó nemes értelmében. A Népújságon is múlik, hogy él vagy visszaél ezzel. Koncz László Gyöngyös ★ A helyszíni tudósítást az újságíró az elhangzottak alapján saját jegyzeteiből készítette. Az igaz, — ez utóbb kiderült —, hogy a felszólaló írásos anyagát meg­kapta munkatársunk, de azt vázlatossága miatt nem tud­ta használni. Az objektív tá­jékoztatást tartottuk és tart­juk szem előtt, és a „hata­lommal” nem kívántunk visszaélni. Nem is éltünk vele vissza! (A szerk.) A Markazi Mátravölgye Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet ipari melléküzem- ága 15 éve gyárt 70—420 kilowattos feszültségszabá­lyozókat a Ganz Villamos- sági Művek és a Budapesti Híradástechnikai Gyár tele­fonközpontjainak berende­Lapunk korábbi számában az első oldalon közöltünk cikket Városépítészetünk lehetőségei címmel. Az anyagban sajnálatos elírás történt. A Heves Városi Ta­nács V. B. városgazdálkodási osztályának telexen leadott információja szerint tehát: A május 3-i újságban olvas, tam a Majálissirató című írást. Én magam ugyan nem voltam a Szépasszony-völgyben, csak az utcákat járva tapasztaltam szo­morúan a zászlók leromlottsá­gát. Különösen a nemzetiszínü sok helyen fakultam szakadozot­tan lógott a tartókban. Úgy gondolom inkább ki se tették zéseihez. Az elmúlt évben az ott dolgozók 22 millió fo­rint árbevételt állítottak elő, hétmillió fórint tiszta nye­reséggel. A markaziak ké­szülékei eljutnak Csehszlo­vákiába. Kanadába és Ku­bába is. „Az idén nem bővülnek to­vább a lakótelepeink. A VII. ötéves tervünkben szerepelt ez évi kezdéssel a Hunyadi úton 53 darab lakás építése. A fejlesztési lehetőségeink szűkülése miatt azonban en­nek csak későbbi megvalósí­tása lehetséges." volna, minthogy ilyen szegényes és szégyenletes dekorációt ,,va_ rázsoltak” a májusi ünnepekre. Szomorú, hogy akár az ingat­lankezelő vállalat, vagy akár magánszemély nem vizsgálta fe­lül ezen szimbólumok állagát. Varga Mihályné Esier Bemutatkozik Heves megyében a szombathelyi ioborfo t Sabaria Cipőgyár I 1988. MÁJUS 9-TŐL 14-IG t- a Varázs Cipőboltban, EGER, Széchenyi u. 4.- a Gyermekcipőboltban, t GYÖNGYÖS, Mátyás király u. 4. — a Topogó Cipőboltban, GYÖNGYÖS, Köztársasági tér 11. — a Cipőboltban, HATVAN, Kossuth tér 23. JfL A cipőgyár közkedvelt babi száras- és textilcipői, valamint gyermekszandálok és -papucsok széles választékával -# várjuk Kedves Vásárlóinkat! Vajdaság és nem Járás Egy délután a szerkesztőségben... Nyugdíjas-találkozó a rendőrségen HEVESEN Nem bővülnek tovább a lakótelepek Fakult, szakadozott zászlók

Next

/
Thumbnails
Contents