Népújság, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-09 / 109. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 109. szám ARA: 1988. május 9., hétfő 1,8# FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Béke Nézem az aszfaltrajz­versenyben részt vevő gyer­mekek buzgólkodásót. Mit buzgólkodását? Kínlódá­sát. E szó sokkal jobban megfelel a valóságnak. Merthogy a kisiskolásoknak a békét kell megrajzolniuk. Nem nagyon megy nekik. Legfeljebb csak megyeget. Mindegyikük megformáz egy fehér galambocskát, szájában olajággal. Akad. aki munkájába belekom- ponál piros zászlócskák­kal integető kék nyaken- dős kisdobosokat, piros nyakkendős úttörőket avagy tankokat és más harci eszközöket. Viszont ezek az alkotások senkit sem tudnak igazán meg­rázni. Frázisok. Érdeklő­döm a kis alkotóktól, hogy rríiért éppen a fehér ga­lamb a béke jelképe. Nem tudnak választ adni. Ez a régi esemény jutott eszembe most, amikor a békéről készülök írni. Ar­ról, amelyről a legtöbb közhelyet fogalmazták meg a szónokok az utóbbi évek­ben, de a szó jelentésének lényegéig mégsem tudtak lehatolni. Nem is tudhat­tak, mert értelmezésére a legkevésbé alkalmasak a nagygyűlések. Ahol az elő­adó felolvasva patetikus hangnemű szövegét a száz-, kétszáz fős hallgatóság passzívan üli végig azt a pár percet. De nemcsak emiatt tapasztalható, hogy napjainkban gokan akad­nak akik nem sok szót vesztegetnek a békére. En­nek oka végtelenül kézen­fekvő: Európában 1945 má­jus 9-e óta béke van. S az ember olyan lény. aki rit­kán értékeli azt, ami meg­adatott. Az eltelt negyvenhárom év során nemzedékek nőt- ; tek fel, akik szerencsére nem élhették át a háború pusztításait. Akik a világ- ‘ égést csak könyvekből, fii- j mekből ismerik. S jólle- i hét a televízió révén nap mint nap képet kaphatnak, hogy a föld nem egy pont­ján ropognak a fegyverek, s férfiak, nők, ártatlan gyerekek pusztulnak el, de ez olyan távol áll tőlünk, hogy levonjuk belőle a ta­nulságot: számunkra a bé­ke áldás. Nem kevesen vélekednek úgy, hogy erre a témára nem éri meg szót veszte­getni, hiszen ez nem a kis­emberek dolga. Ennek ér­dekében vagy ellene csak a politika irányítói képe­sek tenni. Az így gondol­kozók elfelejtik, hogy a tö­megek fellépése hányszor és hányszor gátolt meg sú­lyos. incidenseket. Vajon békemenetek, béketalálko­zók. béketüntetések nélkül ki lehetne-e fejezni a bé­keakaratot? Hogy egyre többen te­hessenek hitet a béke mel­lett, ehhez megfelelő lehe­tőség hazánkban a békehó­nap. melyet májusban ren­deznek meg az idén is. Az ünnepélyes megyei meg­nyitóra ma kerül sor Eger­ben, a Finomszerelvény- gyárban. Az elmúlt évek­kel ellentétben az idén mindenütt kevesebb lesz a nagygyűlés és egyre több az olyan lehetőség, amikor ki-ki megfogalmazhatja vé­leményét erről a témáról. Homa János Fokozódnak az igények, bővülnek a fellépési lehetőségek Amatőr művészeti csoportok megyénkben Megyénkben jelentős ha­gyományai vannak az ama­tőr művészeti mozgalomnak, melynek emberformáló, kö­zösségnevelő erejével a mű­velődéspolitika is számol. A jövőben várhatóan nagyobb szerep hárul majd különböző csoportokra az állami ünne­pekhez, politikai évfordulók­hoz kapcsolódó rendezvények színesítésében. Sőt, a műve­lődési házak is fokozottab­ban építenek rájuk prog­ramjaik összeállításakor anyagi helyzetük rosszabbo­dása, és a hivatásos művé­szek által ajánlott műsorok költségeinek növekedése, il­letve gyakran gyenge szín­vonala miatt. A szűkebb hazánkban je­lenleg működő háromszáz­nyolcvan amatőr csoport ta­valy több mint ezerhárom­száz alkalommal lépett kö­zönség elé. Ez is mutatja, hogy a lehetőségek függvé­nyében érdemes több támo­gatást biztosítani. Hiszen e heterogén összetételű moz­galomnak koránt sem rózsás a helyzete, bár vannak olyan kiváló teljesítményt felmuta­tó együttesek, melyek kül­földön is rendszeresen meg­fordulnak. Megyénkben kevés komoly zenei együttes működik, munkájuk alapján az Egri Szimfonikus Zenekar, a Hat­vani MÁV Szimfonikus Ze­nekar, a Recski Bányász Fúvószenekar, a Petőfibányai Központi Fúvósegyüttes és a Tarnaleleszi Úttörő Fúvós- zenekar sorolható a legjob­bak közé. Műsorpolitikájuk kiforrott, tagságuk állandó. Működési körülményeik ha nem is optimálisak, de biz­tosítottak. Az egri szimfoni­kusok az Országos Filharmó­nia hangversenyein rendsze­resen fellépnek, külföldön is többször koncerteztek. Az együttesek hozzájutnak a szükséges zeneirodalomhoz, a hangszerek és az egyen­ruha beszerzése viszont gon­dot jelent. Néptáncegyütteseink közül kiemelkedő a gyöngyösi Vid- rócki és az Egri Néptánc­együttes, valamint a mikó- falvi és boldogi csoportok, illetve a gyermekekből álló viszneki „Kamaszka”. E te­rületen változatlanul nehéz­séget jelent a koreográfiák, az eredeti jelmezek beszer­zése, az utaztatás. Az énekkari mozgalomban évek óta kiemelkedőt nyújt az Építők Heves Megyei Kó­rusa, az MMK Kamarakó­rusa, a hevesi és a gyöngyösi Pedagógus Kórus, a füzes­abonyi Tinódi Kamarakórus és a gyöngyösi Muzsikus Céh. A karvezetők továbbképzése, mely a színvonalas munka egyik alapfeltétele, a Megyei Pedagógiai Intézet és a Me­gyei Művelődési Központ karnagyklubjában történik. A népzenei csoportok nagy hányada saját vagy mások által gyűjtött eredeti anya­got ad elő. Az utánpótlás nehezen biztosítható, ennek ellenére szárpos citeraegyüt- tes alakult a közelmúltban, közülük legsikeresebbek a mezőtárkányi, a kömlői és a tiszanánai zenekarok. Külön említést érdemel a Gajdos Népzenei Együttes, mely kül­földön is több alkalommal vendégszerepeit. A népdalkörök fejlődését nagymértékben segítették a rádió és a televízió verse­nyei. A műsorok kialakítá­■BHHHMnnniSSBBHM sánál elsődleges a helyi ha­gyományok megőrzése és népszerűsítése. A műfaj jel­legéből következően igen nagy a tagság átlagéletkora, ezért az utánpótlás szerve­zése mind szükségesebbé vá­lik. Megyénkben a nagyrédei és a fedémesi népdalkor rendelkezik arany diplomá­val. A színjátszók közül az adácsi Veritas, a verpeléti és a boldogi csoport szerzett eddig ezüst minősítést, a Gyöngyösi Játékszín már külföldre is eljutott. A be­mutatott darabok köre bő­vült, változatlanul kevés azonban a gyermektársula­toknak szánt forgatókönyv. A bábcsoportok fejlődését jelentősen segíti a „Játsz- szunk bábszínházát!" akció, mióta ezt meghirdették, szá­mos új együttes alakult. Ki­emelkedő az egri Mese, a viszneki, a pétervásári és a gyöngyösoroszi gyermektár­sulatok tevékenysége. A könnyűzene a nem tá­mogatott ágak közé tartozik, ráadásul művelése igen költ­séges. A művelődési intéz­mények ezért csak ritkán karolják fel az együtteseket. Ennek ellenére sokan pró­bálkoznak és a sikerszámok másolása helyett mind töb­ben kísérleteznek saját szer­zeményekkel. A Ki mit tud? várhatóan ismét újabb fellendülést hoz az amatőr művészeti életben. Új csoportok alakulnak, friss produkciók születnek. Megyénkben több mint há­romszázan jelentkeztek a ve­télkedőre, ez országosan az egyik legmagasabb adat és egyértelműen jelzi az élénk érdeklődést. Grósz Károly, a Minisz­tertanács elnöke aki Mar­garet Thatcher kormányfő meghívására, hivatalos láto­gatást tett Nagy-Britannia és Észak-írország Egyesült Ki­rályságban, szombat délután hazaérkezett Budapestre. A miniszterelnök kíséretében volt Kapolyi László kor­mánybiztos, a Miniszterta­nács tanácsadó testületének társelnöke, Bartha Ferenc kereskedelmi államtitkár. Kovács László külügyminisz­ter-helyettes, Eátkai Ferenc művelődési miniszterhelyet­tes. Beck Tamás, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke és Domokos Mátyás, hazánk londoni nagykövete. Grósz Károlyt és a kísé­retében levő személyisége­ket Marjai József, a Minisz- tertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter és Várkonyi Péter külügymi­niszter fogadta a Ferihegyi repülőtéren. A fogadtatáson jelen volt Peter Harborne. Nagy-Britannia és Észak-ír­ország Egyesült Királyság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) Kádár János interjúja kezletének előkészítéséről, a gazdasági és politikai refor­mokról. Kérdésekre válaszol­va kifejtette véleményét a Szovjetunió Kommunista Pártja, Mihail Gorbacsov új kezdeményezéseiről, aláhúzva, hogy a Szovjetunióban vég­bemenő változások nagy­mértékben elősegítik a ma­gyarországi reformok folyta­tását is. Az interjút a későbbiekben több más — az úgynevezett Public Broadcasting System nevű hálózathoz tartozó — adó is sugározza majd. Igen nagyszámú amerikai televíziós adó sugározta va­sárnap délben azt az inter­jút, amelyet Kádár János, az MSZMP főtitkára adott John McLaughlin ismert amerikai televíziós újságírónak. Mc­Laughlin műsora, a „négy- szemközt” az egyik legnézet­tebb politikai műsor az Egye­sült Államokban. Kádár János az interjú­ban részletesen szólt Magyar- ország belpolitikai és gazda­sági helyzetéről, az MSZMP küszöbönálló országos érte­Elutazása előtt a mozambiki külügyminiszter Budapesttel ismerkedett Dr. Pascoal Manuel Mu- cumbi, mozambiki külügymi­niszter, a FRELIMO Párt Központi Bizottságának tit­kára, hivatalos magyarorszá­gi látogatásának utolsó nap­ján. szombaton, a főváros nevezetességeivel ismerke­dett. A városnéző sétára el­kísérte Júlio Goncalo Bra­ga, Mozambik hazánkba akkreditált nagykövete. A magyar párt. és állami vezetőkkel, köztük Németh Károllyal, az Elnöki Tanács elnökével. Szűrös Mátyás­sal, az MSZMP Központi Bizottságának titkárával. Várkonyi Péter külügymi­niszterrel folytatott, előző napi. hivatalos tárgyalásai után, a mozambiki diplomá­cia vezetőjét szombaton kö­tetlen program várta. Ven­déglátói társaságában első­ként a várnegyedbe látoga­tott, ahol dr. Fábián János kanonok, várplébános kala­uzolásával megtekintette a Mátyás-templomot, majd rö­vid sétát tett a főváros pa­norámájára kitekintést nyúj­tó Halászbástyán. Budapest kulturális nevezetességeivel ismerkedve, a vendégek ez­után a Magyar Nemzeti Ga­lériát keresték fel, ahol nagy érdeklődéssel tekintették meg a késő gótikus szár­nyasoltárok gyűjteményét. A városnézés rövid sétá­val zárult a Belvárosban. Szállására visszatérve, dr. Pascoal Manuel Mucumbi hazánkban tanuló mozambi­ki diákokkal találkozott. Hivatalos magyarországi lá­togatása befejeztével, szombat délután elutazott hazánkból dr. Pascoal Manuel Mucum­bi. a Mozambiki Népi Köz­társaság külügyminisztere, a FRELIMO Párt Központi Bizottságának titkára. A mozambiki diplomácia irányítóját vendéglátója. Várkonyi Péter külügymi­niszter búcsúztatta a Feri­hegyi repülőtéren. Jelen volt Júlio Goncalo Braga, Mo­zambik hazánkba akkredi­tált nagykövete. (MTI) EGERBEN ÉS GYÖNGYÖSÖN Ballagtak a főiskolások „Elmegyek, elmegyek, hosszú útra me­gyek ...” — hangzott fel az ismert diák­ének a hét végén a megye két felsőoktatási intézményében is. A hallgatók közül nem egy elérzékenyülve, könnyes szemmel vett búcsút az alma matertől, a tanároktól és társaiktól. Az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola negyedéveseinek ballagásáról Szán­tó György, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gyöngyösi Vállalatgazdasági üzem­mérnöki Intézete ünnepségéről Perl Márton készített képes összefoglalót. Hazaérkezett Grósz Károly miniszterelnök

Next

/
Thumbnails
Contents