Népújság, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-05 / 106. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. május 5., csütörtök 3 EGER IS ÚTICÉL HA A LAKÓK ÖSSZEFOGNAK ... Észak-Magyarország újabb felfedezése Skandináv terv a turisztikai lehetőségek bővítésére Ake Eskilsson, svéd üzletember az elmúlt hónapokban többször járt nálunk, mert úgy véli, hogy a Skandináviából Magyarországra irányuló turistaforgalom a jelenleginek többszörösére bővíthető. Feltételezését két tényre alapozza. Először is azok a svédek, akik szeretnek délre utazni, azok már többször nyaraltak Spanyolországban. Ezért tehát valami új tájra, vidékre, lehetőségre vágyódnak. Másodszor: Ake Eskilsson azt gondolja, hogy a magyarországi napfénynek, a magyar konyhának, a magyar bornak, a gyógyfürdőknek és a történelmi jellegű épületeknek, műemlékeknek megvan a maguk varázsa. Ake Eskilsson svéd üzletember (fehér ingben), aki növelni akarja a skandináviai turisták Eszak-Magyarországra irányuló látogatásait (A szerző felvétele) — Tapasztalatom szerint — mondja Ake Eskilsson — a skandináv országok turistái, gondolok ebben az esetben nemcsak a svédekre, hanem a finnekre, norvégokra, és dánokra, úgy, ahogy ismerik Budapestet és a Balatont. Azonban a Duna, de főleg a Tisza vonalától keletre nem nagyon járnak. Szerencsémre ezekre a vidékekre már korábban fölhívták a figyelmemet, és éppen ezért már személyes tapasztalatokat is szereztem, mert az elmúlt hónapokban már hétszer jártam Magyarországon. így például jól ismerem Miskolcot és az Edelényi-kastélyt, amely szakembereink helyszíni szemléje alapján alkalmas lehet arra, hogy ott egy ötcsillagos szállodát építsünk. — Mikor lesz ebből az elképzelésből gyakorlati megvalósítás is? — kérdezzük Ake Eskilssont. — Ha a magyar partnereink is úgy akarják, akkor már idén nyáron elkezdődhet az építkezés — hangzik a válasz — és ha minden az elképzelésünk szerint történik, akkor 1989. december 31-én nagy bált és avatóünnepséget rendezhetünk a felújított Koburg-kastélyban. Edelény és környéke kitűnően alkalmas arra, hogy a vendégek jól érezzék magukat, nemcsak vadászati lehetőségek várják őket, hanem meg akarjuk teremteni a kellemes időtöltés minden előfeltételeit, egy sportcentrumot is létesítünk, ahol minigolfpálya éppenúgy lesz, mint a fiatalok számára egy futballiskola, amelynek professzorává Puskás Ferencet óhajtjuk felkérni. — Milyen útvonalon jutnának el a svéd, a finn, a norvég és a dán turisták Budapestről Edelénybe? — Nem lehet kihagyni Eger városát — mondja a svéd üzletember — sok jót hallottam róla, műemlékei, történelmi nevezetességei, a vár, a török időkből megmaradt minaret mind olyan látnivaló, amely gazdagítja a programot. Első helyen kellett volna említenem azonban az egri bort, amelyet már megkóstoltam, és azt hiszem, hogy minden honfitársamnak ízleni fog. Programunkba minden bizonnyal bekerül majd a híres-nevezetes szilvásváradi ménes megtekintése is. Az utat egyébként légkondicionált autóbusszal teszik meg majd turistáink. Az egyik üzlettársam, Kurt Johansson nagyszerű társas gépkocsikkal rendelkezik, amelyek megkönnyítik a program lebonyolítását. Eger és Szilvásvárad mindenképpen érdekes és azt hiszem, hogy turistáinknak nagy élményt jelent majd megtekintésük. Észak-Magyarország mindenképpen újbóli felfedezésre vár a mi számunkra, mert akár a Bükki Nemzeti Park, akár az Aggteleki Cseppkőbarlang akár Lillafüred, akár Sárospatak, nem mindennapi hely. — Mikor érkezik Skandináviából az első turistacsoport? — Bízom benne, hogy júniusban már jöhet az első csoport, és mielőbb lehet majd nagyszámú svéd, finn, dán, norvég turistát látni Egerben, vagy Szilvásváradon. Már többször tárgyaltunk magyar partnereinkkel, és azt hiszem, hogy kedvező fogadtatásban lesz részük az észak-európai vendégeknek. Nem titok, hogy Európa ridegebb tájairól azért jönnek a turisták, üdülők, nyaralók hozzánk, mert szívélyes vendéglátásra, sok napfényre, ízletes enni- és innivalókra vágynak. Valameny- nyit megtalálhatják országunk keleti részében is. A fokozott idegenforgalommal mindenki jól jár. Vendég és házigazda egyaránt. Erre épít Ake Eskilsson és valamennyi hazai és külföldi üzlettársa. Molnár Károly Manapság egyre természetesebb, hogy lehetőleg minden eszközzel, korszerűsítéssel a saját kényelmünket szolgáljuk. Akadnak olyan települések. ahol egyelőre ábránd még a meleg víz, a központi fűtés vagy a gáz bevezetése. Am örvendetes, hogy számuk egyre inkább csökken. Szűkebb hazánkban is sokat fáradoznak azért, hogy minél több helyen gázvezetéken át érkezzen a lakásokba a meleg. Ezek a fejlesztések a Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat megyei kirendeltsége, illetve itteni üzemegységei, valamint a helyi tanácsok és a lakosság segítségével valósulnak meg általában. Mivel a Tigáz-nak kicsi a saját beruházási kerete, ezért erre az anyagi fedezetet leginkább a helybélieknek kell megteremteni. A tanácsok úgyszintén kevés pénzzel rendelkeznek, rájuk tehát főként a koordináló, szervezőmunka hárul, és kevesebb esetben jelentkeznek saját maguk beruházóként. Az önerős, úgynevezett társulásos rendszer, úgy látszik, bevált. Legtöbbször egy-egy utca, kisebb-nagyobb körzet lakói fognak össze és vállalják a rájuk eső terheket. Ügyelniük kell a gazdaságosságra is, mivel ha az egy személyre jutó vezeték hossza a 14 folyómétert meghaladja, úgy a Tigáz nem engedélyezi ennek megépítését. S a konkrét munkák is csak azután indulhatnak meg, ha az ehhez szükséges pénzösszeget már előteremtették a lakók. Bővülő gázhálózat megyénkben Gázvezeték-építés Egerben, a Dobó utcában Gyöngyösön például ebben az évben 12 utca lakásaiban lesz gázfűtés. Közülük is leghamarabb a Bajcsy-Zsi- linszky, a Kölcsey és a Kazinczy utcában — várhatóan augusztus végére. Az északi városrészben már tavaly ősszel befejezték a vezetékek lefektetését hat utcában, ám a tél miatt elhúzódott ezeknek a tényleges üzembe helyezése. A városban már az elkövetkező évekre is elkészítették a terveket: 31 utca jelentette be igényét a korszerű fűtési módra, ezeket a Tigáz legkésőbb szeptemberig elbírálja. Hatvanban, a Kisfaludy, a Delelő, a Kárpát és az Oláh János utca gázrendszere műszakilag olyan állapotban van, hogy üzembe lehetne helyezni, csak a használatbavételi engedély várat még magára egy ideig. Elkezdődött azonban több, teljesen új, komplett településfejlesztés. Így például Lőrinciben, Mátraderecskén, Pétervására környékén, Füzesabonyban a szén- és fatüzelésű rendszereket nemsokára felváltja a korszerűbb fűtési technika. Tovább bővítik a selypi, a petőfibá- nyai és a bélapátfalvi vezetékeket is. Említettük, hogy a Tigáz beruházásokra nemigen tud pénzt fordítani. Annál is inkább, mert a rekonstrukciós munkák egyre nagyobb összegeket emésztenek fel. Megyeszékhelyünkön például 1962-ben, azaz huszonhat évvel ezelőtt építették ki a gázhálózatot. Ez egyre inkább elhasználódik, felújítása tehát mind sürgetőbb feladat. A napokban megkezdődik korszerűsítése a Kolacskovszky utcán és a Reményi Ede téren, s folyamatban van már a Farkasvölgyi utca körzetének, valamint az Eger déli gázfogadó állomásnak a rekonstrukciója is. Várhatóan ebben az évben az Egert körülölelő nagy középnyomású vezeték nyomásemelése is megtörténik. Ilyenkor, nyár elején, talán nem nyomasztanak minket annyira a fűtési gondok. A hűvös őszi idő beálltával azonban központi kérdéssé válik: meleg van-e a lakásban vagy sem? Remélhetőleg a fenti tervek idejében megvalósulnak, s idén télen már többen bólinthatnak erre a kérdésre igenlően. Doros Judit Munkálatok folynak a Panakoszta-ház mellett (Fotó: Perl Márton) Leó jégkrém, Törökbálintról Évente 5 ezer tonna 12 féle ízű és nyolcfajta csomagolású hab jellegű fagylalt készül a törökbálinti Budatej-nél. Az árut eddig különféle Budapest környéki hűtőházakban raktározták. A gyár 30 millió forintos beruházása nyomán márciustól a 84 ezer kartont befogadó képességű hűtőházában tárolják a terméket. Ezzel megoldódtak a cég raktározási gondjai. Képünkön készül a Leó jégkrém (MTl-fotó: Honéczy Barnabás) A járdáról nézve Bárki azt gondolhatta, hogy sétálni támadt kedve Gyöngyösön a város vezetői- "nek. Ott lépegettek tömött csoportban a választott tisztségviselők és az egyes területek vezetői végig a Vörös Hadsereg útján. Időnként megálltak, nézelődtek, még jegyezgettek -is, aztán folytatták útjukat komótos léptekkel. — Mi volt a céljuk? — Befejeződött a tavaszi nagytakarítás — kezdte a válaszát dr. Tir Dezső, tanácselnök —, és azt szerettük volna látni, mit tettek a lakók, a városgondozási üzem dolgozói a tiszta Gyöngyösért. De arra is gondoltunk, hogy kezdődik a vendégjárás. készülünk a szüreti napokra, és fel akartuk mérni, milyen módon várjuk az idelátogatókat. Az jutott az eszembe, hogy gyalogolni nemcsak jó, hanem időnként szükséges is. Más a kép az autóból és más a járdáról, ahogy tartja a bölcselkedés. Ha pedig a város vezetői a maguk tapasztalatai alapján gyűjtenek észrevételeket, az sokkal meggyőzőbb, mintha bármelyik jelentésre hagyatkoznának csupán. — Azt láttuk, hogy vannak jó hatású utcarészletek, és vannak olyan kisebb hiányosságok. amelyek rontják az összképet. Pedig csak egy kis gondoskodás kellene a háztulajdonos részéről, és mindjárt rendben lenne a homlokzat, a bejárat, az egyébként szép, látványnak is mutatós kapubejárat, hogy néhány példát mondjak. De mit kezdjenek azzal az úttal, ami nem tanácsi kezelésű? Vagy a patak melletti partsávval, aminek a gondozása más vállalatra tartozik ? — Megkérjük a partnereinket, segítsenek nekünk a tisztaság, a külső rend fokozásába, fenntartásában. Azokat a háztulajdonosokat is kiértesítjük, hogy szedjék rendbe a homlokzatot, a kapubejáratot, akik ebben a munkában a mi törekvéseinket támogathatják. Mindenekelőtt kérni szeretnénk, mert úgy gondoljuk, hogy városunkért együtt kell tennünk, amit tudunk. Mindenekelőtt kérni... ! Célra vezető módszernek tét- szik. De mi történjék akkor, ha a kérésnek nem lesz foganatja? ... Ez a szemrevételezés arra is jó lehetőséget nyújtott. hogy megállapítsák, a tavaszi nagytakarítással nem lehet befejezettnek nyilvánítani a város szépítésének a feladatát. Az is kiderült, hogy sokszor nem a pénz a legfőbb eszköz a mutatós külső környezet kialakításához. hanem a gondoskodás, a törődés, annak a régi mondásnak a megfogadása, amely így szól: Söpörjön mindenki a maga háza előtt. Mindig. Egé^z éven át. (gmf)
