Népújság, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-30 / 128. szám
1. NÉPÚJSÁG, 1988. május 30., hétfő Megkezdődött a moszkvai csúcstalálkozó Az első találkozás a Kreml Szent György-tcrmében (MTI-fotó: Manek Attila — Népújság-telefotó) (Folytatás az 1. oldalról) Az amerikai elnök a repülőtérről a Kremlbe, az ünnepélyes fogadtatás színhelyére indult. Az érkezésről élőadásban számolt be a szovjet televízió, amelynek kommentátora emlékeztetett rá, hogy nemcsak földrajzilag, hanem politikailag is messziről érkezett Moszkvába az amerikai elnök. Hivatalba lépésekor Ronald Reagant hazája legújabbkori történelmének egyik legkonzervatívabb államfőjeként tartották nyilván. Azóta nagy változások mentek végbe mind a szovjet, mind az amerikai politikai gondolkodásban, s ezek eredményeként mára rendszeressé válhattak a legfelsőbb szintű szovjet—amerikai találkozók. A repülőtéri fogadtatás után Ronald Reagan és felesége a Kremlbe hajtatott, ahol a Nagy Kreml Palota György-termében Mihail Gorbacsov és felesége köszöntötte az amerikai vendégeket. Gorbacsov külön üdvözölte az amerikai elnököt és feleségét abból az alkalomból is, hogy először látogattak el a Szovjetunióba. Azt kívánta a Reagan-házaspárnak, hogy ismerje meg minél jobban a Szovjetuniót, találkozzék minél több szovjet emberrel. A szovjet emberek igazi hazafiként nyitottak a minden néppel való barátságra, így jó viszonyt akarnak az Egyesült Államokkal is. Gorbacsov határozottan leszögezte, hogy a Szovjetunió kész a találkozó sikere érdekében a lehetséges maximumot nyújtani. A főtitkár szavaira Ronald Reagan válaszolt. Megköszönve Gorbacsov szavait emlékeztetett rá, milyen hosszú utat kellett megtenniük első, genfi találkozójuk óta. Mint mondta, nemcsak az idő, hanem a politikai kapcsolatok légköre is hideg volt 1985 őszén. Nagy akadályokkal kerültek szembe. amelyeknek leküzdéséért közösen tették erőfeszítéseket. A folyamatok eredményeként tavaly decemberben Washingtonban már nagyhaladást sikerült elérniük minden napirenden lévő kérdésben. A közös mftnka gyümölcseként aláírhatták az első olyan szerződést, amely a nukleáris rakétafegyverek két teljes osztályának megsemmisítéséről rendelkezik. Komoly, tárgyszerű szellemben, a jó szándék légkörében zajlott le Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan találkozója, amely a tervezett 45 perc helyett 71 percig tartott — hangsúlyozta Genna- gyij Geraszimov szovjet szóvivő a moszkvai csúcstalálkozó első napját lezáró, Mariin Fitzwater elnöki szóvivővel közösen tartott sajtóértekezletén. Geraszimov elmondta, hogy az első találkozón a két ország vezetőjén kívül csak a tolmácsok, illetve a jegyző- könyvvezetők vettek részt. A kérdéseket megelőzve Geraszimov „szakmai titoknak' mondta, hogy a szóvivők mégis hogyan tudnak tájékoztatni a megbeszélésről. Magáról a találkozóról szólva elmondta, hogy a két politikus rögtön a lényegi kérdésekre tért. Áttekintették a két ország kapcsolataiban elért eredményeket, s Mihail Gorbacsov reményét fejezte ki, hogy a moszkvai találkozó is fontos szakasz lesz azok fejlődésében. A két ország viszonyának fejlődését méltatva Geraszimov emlékeztetett a KHR— HHR-szerződés ratifikálására. a hadászati támadófegyverzet 50 százalékos csökkentése terén elért haladásra. s más biztonsági kérdésekben született eredményekre. Bejelentette, hogy munkacsoportok alakultak a további teendők megvitatása érdekében, s Eduard Se- vardnadze és George Shultz is tárgyal egymással az este folyamán. Az első találkozón Gorbacsov javaslatot tett az amerikai félnek a Mars bolygó közös kutatására, s egy jövőbeni közös szovjet—amerikai űrrepülés előkészítésére. Az amerikai elnök megígérte. hogy alaposan, nagy figyelemmel tanulmányozzák majd a kezdeményezést. A vasárnapi találkozón el- mélyülten elemezték a humanitárius és emberi jogi kérdéseket — mondta Geraszimov és hozzáfűzte: a szovjet félben az a benyomás alakult ki, hogy Reagan elnöknek nincs pontos képe a szovjetunióbeli helyzetről. Értékítélete a múltban gyökerezik, s nem veszi figyelembe a jelenlegi helyzetet. A szovjet külügyminisztérium képviselője megjegyezte, hogy nem csak az amerikaiaknak van mondanivalójuk e kérdéskörben. Moszkvába amerikai indiánok képviselői érkeztek. s hétfőn sajtóértekezletet tartanak. Mariin Fitzwater elnöki szóvivő nyilatkozatát azzal kezdte, hogy csak keveset tehet hozzá a szovjet külügyminisztérium sajtófőosztálya vezetőjének szavaihoz. Hangsúlyozta, hogy Reagan elnök is osztja Mihail Gorbacsov véleményét, miszerint a moszkvai találkozó jelentős szakasza a kapcsolatoknak, s jó szándékúnak minősítette a megbeszélés légkörét. Amerikai részről is úgy vélik — közölte —, hogy az utóbbi években jelentős haladás történt a kétoldalú kapcsolatokban, s most nem merültek fel új problémák. Fitzwater is szólt arról, hogy munkacsoportok alakulnak a kétoldalú, a regionális, az emberi jogi kérdések megvitatására, s Reagan elnök rezidenciáján *■ már megbeszélést folytatott munkatársaival erről. Az . újságírók elsőként az emberi jogok témakörére kérdeztek rá a szóvivőknél. Mariin Fitzwater kifejtette, hogy Reagan elnök nagy jelentőséget tulajdonít ennek az amerikai szempontból fontos kérdésnek, annak, hogy miként működik a két társadalom. Geraszimov azt emelte ki, hogy az emberi jogok kérdése kétirányú utca, mindkét félnek van mit mondania egymásnak, s utalt az amerikai társadalom általános problémáira. Kitért arra is, hogy nem a 30-as évek törvénysértései alapján kell megítélni a jelenlegi társadalmat. Szovjet részről készek a. tárgyszerű vitára, de nem fogadják el a szenzációhajhász, propagandacélú törekvéseket. ★ A moszkvai szovjet—amerikai csúcstalálkozó napirendi pontjaival összefüggő kérdésekről tárgyalt vasárnap Eduard Sevardnadze és George Shultz. A szovjet és az amerikai külügyminiszter közös szakértői csoportokat alakított katonapolitikai és regionális kérdések, a kétoldalú kapcsolatok, illetve a humanitárius és emberi jogi problémák tanulmányozására. A szakértői csoportok még a nap folyamán munkához láttak. A megbeszélésen szovjet részről részt vett: Szergej Ahromejev marsall, a honvédelmi miniszter első helyettese, vezérkari főnök; Alekszandr Besszmertnih külügyminiszter-helyettes; Jurij Dubinyin, washingtoni szovjet nagykövet. Az amerikai tárgyalóküldöttségben Howard Baker, a Fehér Ház apparátusának főnöke; Colin Powell nemzetbiztonsági tanácsadó; Charles Nick, a USIA elnöke; Rozanne Ridg- way külügyminiszter-helyettes és Jack Matlock, moszkvai amerikai nagykövet foglalt helyet. A szóvivőknek számos, regionális problémával kapcsolatos kérdést tettek fel, de a sajtóértekezletet vezető Geraszimov ezt azzal hárította el, hogy nem érdemes előreszaladni, hiszen ez a problémakör a mai napon kerül terítékre. Fitzwater hozzáfűzte, hogy ma vitatják meg a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok fejlesztését is. Mindketten a fegyverzetcsökkentési kérdéseket minősítették a legfontosabbnak. A Szent Jobb köszöntése Egerben (Folytatás az 1. oldalról) turális program volt: 8-kor énekkarok, szavalókórusok léptek fel, illetve tudósok szóltak Szent Istvánról. Közben az érdeklődők megtekinthették az ereklyét, s azt a kiállítást, amelyet erre az alkalomra állítottak össze. Vasárnap délelőtt 10 órakor érseki misére került sor, majd újra a- bazilika elé hozták a Szent Jobbot. A hívek nevében dr. Somogyi István búcsúzott el tőle, hangsúlyozva, hogy ez alkalom volt arra, hogy felidézzük Szent István emlékét és személyes példaadását, amely ezer év múltán is hat. Molnár István, a Hazafias Népfront Eger Városi Bizottságának titkára felidézte a település és a püspökség alapítását: a hagyomány szerint az államalapító a Királydombról figyelte az építkezést. Ez a jobb kéz ma is tettekre sarkall: az ő szellemében maradt talpon annyi éven át nemzetünk. Rombolt és épített, hogy fennmaradhasson népünk, s európaivá válhasson. Ehhez a célkitűzéséhez keresett és talált szövetségeseket. Hazánk vezető ereje a fordulatot, a megújulást és a reformot tűzte zászlajára: közösen kell tennünk azért, hogy jobb legyen életünk, megerősödjön a család, az erkölcs, az egészség. Ennek érdekében gazdaságunkat javítani szükséges. Végül dr. Seregély István egri érsek köszönte meg azt a lehetőséget, hogy a Szent Jobbot itt fogadhattuk. Ügy fogalmazott, hogy mostantól jobban örül, hogy ezen, a földön él, hiszen ez az ereklye a hit erősödését, a szülőföld szeretetét, az anyanyelv jobb megbecsülését jelképezi. Ezt követően Szabó Géza, a Szent Jobb őre a kápolna alakú kettős ereklyetartóból kiemelte a csiszolt üvegbetétben fekvő Szent Jobbot, s felmutatta a sok ezer jelenlévőnek. Majd elhelyezte az ereklyetartó óvó talpazatában, s az a zászlódíszes páncélautóba került. A Himnusz hangjaival búcsúztak az egriek és a vendégek államalapító királyunk jobb kezétől. Bevonulás a bazilikába A búcsú pillanatai Közlemény Alois Mock magyarországi látogatásáról Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására május 26. és 28. között hivatalos látogatást tett hazánkban Alois Mock alkancellár, az Osztrák Köztársaság külügyminisztere. Az osztrák diplomácia vezetőjét fogadta Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke és Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke, az Elnöki Tanács tagja. Megbeszéléseket folytatott Szűrös Mátyással, az MSZMP Központi Bizottságának titkárával, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökével. Találkozott Marjai József miniszterelnök-helyettessel, kereskedelmi miniszterrel, Medgyessy Péter miniszterelnökhelyettessel és Köpeczi Béla művelődési miniszterrel. Alois Mock felkereste Esztergomban Paskai László prímásérseket, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökét. A látogatás idején Villányi Miklós pénzügyminiszter és Alois Mock kormányközi megállapodást írt alá a beruházások elősegítéséről és védelméről. A külügyminiszteri tárgyalásokon Várkonyi Péter és Alois Mock áttekintette Magyarország és Ausztria kapcsolatait. Megállapították, hogy ezek — a kölcsönös törekvések eredményeként — minden területen örvendetesen fejlődnek. Folyamatos a két ország vezetői között a politikai párbeszéd, rendszeresek az egyes tárcák vezetőinek munkatalálkozói, bővülnek a műszaki-tudományos és a kulturális kapcsolatok, s ebben az évben különösen megélénkült a turistaforgalom. A megbeszéléseken mindkét részről hangsúlyozták a gazdasági együttműködés bővítésének fontosságát, s különös figyelmet fordítottak az olyan nagyszabású közös vállalkozásokra, mint amilyen az 1995-re tervezett Budapest—Bécs világkiállítás előkészítése, és az osztrák részvétel a Bős— Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építésében. A nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről véleményt cserélve Várkonyi Péter és Alois Mock üdvözölte a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti párbeszéd megélénkülését, az ennek eredményeként létrejött megállapodásokat. Kifejezték reményüket, hogy Reagan elnök küszöbön álló, moszkvai látogatása további előrelépést hoz, mindenekelőtt a fegyverzetkorlátozás terén, elősegíti a béke, a nemzetközi biztonság megszilárdulását. A két külügyminiszter hangsúlyozta az európai biztonsági és együttműködési értekezlet bécsi utótalálkozójának fontosságát. Egyetértettek abban, hogy e találkozó mielőbbi, tartalmas záróokmánnyal való befejezése újabb lendületet adhat a Jielsinki folyamatnak. Alois Mock hivatalos ausztriai látogatásra hívta meg Várkonyi Pétert, aki a meghívást elfogadta. ★ Az osztrák külügyminiszter és kísérete szombaton, a délelőtti órákban elutazott Budapestről. Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja pártmunkások körében (Folytatás az 1. oldalról) mány, s mit a tömegszervezetek. Végezetül szólt arról, hogy a politikai-történelmi hagyományok jegyében munkabizottságot hoztak létre a mai széles körű hatások elemzésére, a pártmunka további feladatainak az eddiginél még részletesebb meghatározására. Az elméleti konferencia további részében Nyers Rezső a résztvevők kérdéseire, illetve hozzászólásaikra válaszolt. Felvetődött például — valamennyit nem tudjuk idézni —, hogy mit várhatunk a társasági törvénytől: „várhatóan jellegzetes gazdasági pezsgést. Fontos tényezője lehet a tőkeáramlásnak, a munkaerő-áramlásnak, s a külső és belső piac értékének megítélésében.” Szó esett egy másik kérdés kapcsán arról, hogy a szakszervezeteknek lehetőségük van az érdekvédelem megújítására — gondoljunk itt például a bérreform előkészítésére —, mert a dolgozók igénylik ezt. A bérreformmal kapcsolatban Nyers Rezső így fogalmazott: „A bérreform kidolgozásában a szakszervezeteknek rendkívül fontos feladatuk van. Az viszont elvárás, hogy a döntés olyan legyen: megfelelő bért csak az kapjon, aki annak megfelelően dolgozik is.” A bérreform egyébként - a termelékenységhez, a konkrét gazdasági területhez kötődik majd az előzetes elképzelések szerint. Természetesen nem maradhatott ki a véleménycsere során a fiatalok helyzete. A kérdésre így hangzott a válasz: a KISZ felgyorsította a politikai és érdekvédelmi munkáját, példa erre a lakásépítési program. Erre külön koncepciót dolgoztak ki. Kérdés, hogy végig tudják-e vinni. Ugyanis, mi támogatjuk az elképzeléseiket, a kormányzat viszont számos ellentmondást vélt fel„A világos koncepció kidolgozásáért dolgozom ...” fedezni benne, így ebben az ügyben még tart a vita. Üjabb kérdés következett: mint a Politikai Bizottság tagja, milyen célt tűzött maga elé? — Világos koncepció kidolgozásáért vetem latba a politikusi befolyásomat. A gazdaság megújulásáért, ezzel kapcsolatban az exporttal való „kitörés" híve vagyok, de úgy, hogy a külső fizetési mérlegünk he romoljon ... — Ez nem kérdés lesz. Nyers elvtárs, hanem kifejezetten kérés — mondta az utolsó hozzászóló. — Azt kérjük a párt- és az ország vezetőitől, hogy mind gyakrabban találkozhassunk önökkel, mert így közvetlen és személyes emberi kapcsolat alakulhat ki a párttagság, a lakosság és a felső szintű-vezetés között. Nyers Rezső: — Ígérem, mindenkihez eljuttatom a kérést... A Politikai Bizottság tagjának a „szinte” magánjellegű látogatása Visontán, a Gagarin Hőerőmű Vállalat megtekintésével fejeződött be. Szilvás István
