Népújság, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-28 / 127. szám

10. * NÉPÚJSÁG, 1988. május 28., szombat Az emberi szervezet működése már az ókori tu­dósokat is foglalkoztatta. A tudomány fejlődésével ez a kíváncsiság csak fokozódott, és napjainkra egyre több, az életműködéssel kapcsolatos ismeret- anyag áll rendelkezésünkre. Mégis gyakorta újabb tényeket tárnak fel a világ különböző pontjain te­vékenykedő intézetekben, az agykutatástól az izomműködésen át a szaglásig. Mai összeállításunk az élettan körébe nyújt bepillantást. „Anyaméh” üvegből, lémből FELMÉRÉS, MEGLEPŐ EREDMÉNYEKKEL A szaglás világa—a világ szaglása Hajdanán, az emberré válás korai szakaszában az emberi faj életében sokkal fon­tosabb volt a szaglás, mint manapság. Ügy tűnik, a látás, a hallás, az ízlelés mellett a szaglás alárendeltebb szerepet játszik mindennapi életünkben, pedig a szagok, az illatok erősen befolyásolják érzelmeinket, felizgatnak, emlékeket idéznek fel ben­nünk. Az állatvilágban néhány fajnál meghatározó a szagok jelentősége. A hangyák­nál, a méheknél az egész „társadalmi” berendezkedést, közösségi magatartásukat megszabják az illatok. A lazacok évek múlva hosszú tengeri vándorlás után térnek vissza ívni ugyanabba a folyóba, ahol megszülettek, s tájékozódásul azok a szagok szolgálnak a számukra, amelyeket még ivadékkorukban a szülőhelyükön megjegyez­tek. A híresen jó szimatú kutyák szagérzékelése sokkalta fejlettebb az emberénél. Megfelelő idomítás után tévedhetetlenül felismerik a bármilyen rafináltan elrejtett kábítószer szagát, képesek felderíteni a többméteres földréteggel fedett gázvezeté­ken a szivárgás helyét, amit az ember még műszerrel sem talál meg. A csecsemőhalandóságot igen nagy mértékben befo­lyásolja a szülést közvetle­nül megelőző vagy követő (perinatális) halálozás, s közrejátszik benne a kora­szülések, a normálisnál ki­sebb súllyal született bébik száma is. Az intenzív ellá­tásra szoruló koraszülöttek egvharmada igen súlyos lég­zési zavarban szenved. Ha a kicsinyek nem kerülnek azonnal lélegeztető gépre, akkor életük súlyos vesze­delembe kerül. A koraszülött csecsemő testének súlya kicsi, ehhez viszonyítva a testfelülete igen nagy. Mindez azzal jár, hogy élettani működése más, mint egy kifejlett újszülötté. Más az anyagcsere-folyama­ta is, más a folyadékháztar­tása; nem alakult még ki az immunrendszere, tehát a fertőzésekkel szemben véd­telen, ezért ápolása során fokozottabb tisztaságra van szüksége. Nem működik megfelelően az emésztő­rendszere, nem alakult ki a nyelő- és szopóreflexe. Éret­len a tüdő, képtelen a gáz­cserére. A csecsemőtest gyorsan leadja a hőt, nincs zsírrétege, nincs cukortarta­léka, nem tudja a szerveze­tében lévő anyagcsereter­mékeket megtartani, illetve leadni. Mindebben tehát külső segítségre szorul. E külső segítséget az üvegből, fémből készült Valószínűleg minden cu­korbetegnek, aki éveken át naponta injekciózza magát, eszébe jut, miért nem lehet szájon át, tablettában beven­ni az inzulint. Az egyszerű­sített magyarázat abban rej­lik, hogy az inzulinmolekula túlságosan nagy ahhoz, hogy a bél falán áthatoljon és fel­szívódjon, s az emésztőrend­„anyaméh”, az inkubátor adja meg, és a mindig ké­szenlétben álló szakember- gárda. Az inkubátoroknak ma sokféle fajtája létezik, az egyszerűbbektől a leg­korszerűbb automatikus ké­szülékekig. Három fő fel­adatot azonban mindegyik­nek el kell látnia: biztosí­tania kell egy adott hőmér­sékletet, a páratartalmat és az oxigénkoncentrációt. Fon­tosak a különböző kezelő­nyílások is, amelyek a cse­csemő ápolásánál vagy a sokféle érzékelő csatlakoz­tatásánál teszik fölöslegessé az inkubátor felnyitását. A beépített mérleg, a dönthető fekvőfelület, a buratéren belüli röntgenezés lehető­sége szintén előnyös. Az utóbbi időben mind több in­kubátorba építenek cserél­hető steril szűrőket, bakté­riumfiltereket. Ezek hasz­nálatával csíramentesíthető a csecsemőhöz jutó levegő. Persze nélkülözhetetlenek a különböző segédberendezések is: a lélegeztető készülék, az életfunkciók működésé­nek ellenőrzésére szolgáló monitorok, az újraélesztő egység, az infúziós szerelék, a gyógyszerporlasztó, a kék­fény lámpa és az inkubátor feletti infrahősugárzó. Képünkön: többféle inku­bátorral, a szükséges beren­dezésekkel és műszerekkel felszerelt kórházi szülészeti intenzív osztályt láthatunk'. szer lebontaná anélkül, hogy a hatása érezhető volna. Izraeli kutatók eredményes kísérleteket folytatnak tab­lettával. Olyan anyaggal — például különleges szójaki- vonattal — keverik össze az inzulint, amely megkönnyíti a bélfalon való átjutását, és késlelteti a lebomlását. A gyógyszer egyelőre klinikai kipróbálás alatt áll. Kevesen gondolják, hogy ízlelésünk is szorosan ösz- szefügg a szaglásunkkal. Ha például náthásak vagyunk, általában nem érezzük az ételek, italok ízét, csupán azt, sós vagy édes. savanyú vagy keserű, amit eszünk. Ennek az az oka, hogy az orrnyál­kahártya idegei a gyulladás következtében csak igen kis mértékben fogják fel azokat a szagmolekulákat, amelyek az ételekről az orrnyílások­ba jutnak. Az emberi szaglás sajá­tosságainak megfejtéséhez adott teret egy kutatócso­port számára az amerikai National Geographie Maga­zine 1986 szeptemberi szá­ma. Az olvasók egy leporel­ló formájú kérdőívet talál­tak a lapban, amelyen a kü­lönböző kérdések mellett hat szagminta is szerepelt. Hat. különböző minőségű és erős­ségű szaganyagot vittek fel, rendkívül vékony rétegben a papírra. A szagok csak az­után váltak érezhetővé, ha az ember valamilyen éles tárggyal vagy körömmel megkarcolta őket. Egy-egy szagmintához mintegy 27 milligramm szaganyagot használtak fel, s ez elég volt 11 millió példány elkészíté­séhez. Egy-egy ilyen szagkon- centrátum piaci éréke meg­haladja a százezer dollárt is. A kutatók kérésére az olva­sóknak többek közt ezekre a kérdésekre kellett válaszol­niuk: Érzett-e valamilyen szagot? Mihez hasonlít? Kel­lemesnek vagy kellemetlen­A levegő — a légnyomás­tól függetlenül — mindenütt állandóan 20,9 százalék oxi­gént, 79 százalék nitrogént, 0,04 százalék széndioxidot, és minimális mennyiségű más gázt tartalmaz. Ahol kisebb a légnyomás, ritkább a leve­gő — egyre nagyobb magas­ságokban —, ott arányosan kevesebb az oxigén is. A szervezet oxigénellátását biztosító rendszerhez tartoz­nak a vörösvértestek. Ezek hemoglobinja köti meg a be­lélegzett levegőből az oxi­gént. Alacsonyabb légnyo­másnál a szervezetnek nehe­zebb a tüdőbe szállítani az oxigént, mert a levegőben is kevesebb van belőle. Ilyen­kor automatikusan szapo­rodnak a vörösvértestek, és így szállítják a tüdőhöz a kívánt mennyiséget. Munká­ban, sportolás közben a szer­vezetnek egyre több oxigén­re van szüksége, emelkedik a légzésszám. Az ebben rej­lő lehetőség azonban nem végtelen, hiszen a légzés fo­kozottabb izommunkája még tovább növeli a szervezet oxigénigényét. Ha a szerve­zet szövetei nem jutnak hoz­nék találja? Erős vagy gyen­ge a szag? Felébresztett-e valamilyen régi emléket? A kérdőív készítői kíváncsiak voltak arra, használ-e és mi­lyen gyakorisággal a kitöl­tő kozmetikumokat, elvesz­tette-e valaha, akár ideigle­nesen a szaglását, dohány- zik-e. terhes-e, milyen kör­nyezetben dolgozik, melyik országban él. A világ minden tájáról, kereken másfél millióan küldték be a National Geo­graphie szerkesztőségébe a kitöltött tesztet. Ebből elő­zetes feldolgozásra 26 000 amerikai és mintegy 100 ezer külföldi adatsort választottak ki, és számítógéppel kiele­mezték őket. Ezzel a világ eddigi legszélesebb körű tu­dományos kutatást szolgáló mintavételének résztvevői lettek, akik a tesztet vissza­küldték. A lap az 1987 októberi számában közli az eredmé­nyeket. Azok, akik mind a hat szagot helyesen határoz­ták meg, sorrendben: az iz­zadtság (androsztenon), ba­nán, pézsmaillat, szegfűszeg, merkaptán (gáz) és rózsa szavakat írták a papírra. A válaszadóknak körülbelül a fele találta el valamennyit, s csupán egy százalék körül volt azoknak az aránya, akik három vagy több szagot nem ismertek fel. A legtöbben az izzadtság- és pézsmaszagot nem érezték (nem csak, hogy nem ismerték fel, egyáltalán nem is érezték) — 35, illetve 29 százalék, s aki az egyiket nem, az zá a működésükhöz elen­gedhetetlenül szükséges oxi­génhez, közeleg a tragédia. Legérzékenyebben az agy reagál: az ember egy-két perc múlva eszméletét vesz­ti. A következő három-négy rendszerint a másikat sem érezte. A legtöbben a- szeg­fűszeget és a rózsát hatá­rozták meg helyesen, bár voltak félreérzékelések is, amikor az izzadtságot vize­letszagnak, a szegfűszeget fahéjnak vélték. Valamennyi szagminta esetében a nők találati aránya volt a jobb. A felmérés legmeglepőbb eredményei a nemzetközi összehasonlításból adódtak. Az először kiválasztott négy amerikai nagyváros mind­egyikében nagyjából azonos százalékban ismerték fel az androsztenont. Az Egyesült Államok férfilakosságának 37 százaléka egyáltalán nem érezte, az ausztráloknál ugyanakkor csak 24 százalék, viszont kétszer annyi afri­kai nő érezte, mint ameri­kai. A kérdőívből kiderült, hogy a válaszadók nagy többsége minden kontinen­sen fehér bőrű volt. Hogyan lehetségesek ekkora eltéré­sek, hiszen a válaszadók őseinek többsége ugyanab­ból a környezetből, Európá­ból származott? Miért van olyan szembeszökő különb­ség a britek és az európaiak szaglása közt. hiszen csak egy keskeny csatorna választ­ja el őket egymástól? Ezekre a kérdésekre egyelőre nincs megfelelő válasz. A szagérzékelö képességet erősen befolyásolja a mun­kahely jellege is. A pontos meghatározás leginkább azokra jellemző, akik hiva­talban, vagy üzemben dol­goznak, és messze átlag alat­ti volt azok teljesítménye, percben görcsök, rángások következnek: az izmok fel­mondják a szolgálatot. A szív folyamatos oxigénellá­tás nélkül, további 10—15 percig még — mind gyön­gébben — működik, azután megáll. Ez a klinikai halál. akik a szabadban végzik a munkájukat vagy egyáltalán nem dolgoznak. Ismeretes a szagokhoz való, hosszú távú alkalmazkodás képessége. Egy bőrcserző üzemben dol­gozó munkás néhány hónap múlva egyáltalán nem érzi azt a szagot, amit eleinte förtelmesen büdösnek talált. A vizsgálat azonban azt is kimutatta, hogy a szabad le­vegőn való munkavégzés azt eredményezi, hogy azok sok­kal erősebben érzik a szago­kat. mint a zárt térben dol­gozó társaik. Arra a kérdésre, hogy el­vesztette-e ideiglenesen a szaglását, a válaszolóknak csaknem kétharmada felelt igennel. Ennek oka nagy­részt megfázás volt. mintegy 18 százalékban allergia. 6 százalék különböző kémiai anyagok okozták, 1—2 szá­zalék azok aránya, akik egyáltalán nem éreznek sem­miféle szagot. Akadt néhány érdekesség a dohányzók válaszainak elemzéséből is. Eleve 40 szá­zalékkal kisebb volt a szag­tesztben részt vevők aránya, mint amennyi dohányos van jelenleg Amerikában (szá­muk egyébként körülbelül 50 millió). A dohányosok az iz­zadtság- és gázszagot jóval gyengébben érezték, mint nem dohányzó társaik, a ba­nánt és a pézsmát viszont erősebben. Vajon veszítünk-e szagló- képességünkből életkorunk előrehaladtával? A teszt ér­tékelése alapján úgy tűnik, kismértékben igen! Jelenté­kenyebb változás 70 éves kor táján következik be. a férfiaknál ezúttal is erőseb­ben, mint a nőknél. Érde­kes módon, az életkor elő­rehaladtával a szagok kevés­bé váltanak ki régi emléke­ket, mint a viszonylag fia­talabb korban. Az erős sza­gok emlékezetidéző szerepe nagyobbnak bizonyult, mint a gyengéké. Szent-Györgyi közvetlen munkatársa vnlt Nemrég hunyt el Szegeden hetvennyolc éves korában Krámli András nyugalmazot egyetemi tanár. A neves tu­dós 1935-ben a Szegedi Tu­dományegyetemen szerzett vegyészdiplomát. 1936-tól 1949-ig több hazai kutatóin­tézetben és gyógyszergyárban dolgozott. 1936 és 1939 kö­zött Szent-Györgyi Albert közvetlen munkatársa volt. 1949-től, 1980-ban történt nyugdíjba vonulásáig, a Sze­gedi Orvostudományi Egye­tem orvos-vegytani intézetét vezette. Krámli András orvosnem­zedékeket nevelt fel. Szá­mos területen ért el kima­gasló tudományos eredmé­nyeket. ö volt. a penicillin hazai gyártásának és a ma­gyar biotechnológiai kutatá­soknak az egyik elindítója. Kidolgozta a gyulladásgátló szteroid hormonok mikrobio­lógiai előállítását. Számos hazai és külföldi tudományos társaságnak volt tagja. Mun­kásságáért több kitüntetés­ben részesült. Inzulin­tablettában? Az éltető oxigén Korszerű oxigénes légzőkészülékeket láthatunk. Legköny- nyebb változatukat a repülőgépek fedélzetén való haszná­latra javasolják, ha ott nyomáscsökkenés állna elő (MTI,'Külföldi Képszolgálat) Pályázati felhívás A Heves Megyei Idegenforgalmi Hivatal pályázatot hirdet gazdasági vezetői munkakör betöltésére. A munkakör 1988. július 15. napjától határozott idejű munkaszerződéssel 3 évre tölthető be, ezt követően a munkaszerződés meghosszabbítható. Feladatköre: A Hivatal - mint eredményérdekeltségi rendszerbe sorolt folyószámlás önálló költségvetési tanácsi intézmény - gazdasági szervezetének közvetlen irányítása és ellenőrzése; a hivatali hálózati, szakmai szervezeti egységek gazdasági és pénzügyi-számviteli munkájához iránymutatás, ellenőrzés. A munkakör betöltésének feltételei: — közgazdaságtudományi egyetemi, vagy számvi­teli főiskolai végzettség — 5 éves vezető gyakorlat — tiszta erkölcsi bizonyítvány Bérezés: megegyezés szerint A pályázat tartalmazza: a jelentkező életrajzát, eddigi szakmai tevékenységének részletes leírását, jelenlegi munkakörének, besorolásának és jövedelmi viszonyainak ismertetését. A pályázatokat kérjük 1988. június 15-ig postán 13301 Eger,Pf. 135/ vagy szemé­lyesen /Eger, Szarvas tér 1./ a hivatalvezetőnek eljuttatni. A döntésről a pályázók levélben kapnak értesítést. A pályázatokat bizalmasan kezeljük.

Next

/
Thumbnails
Contents