Népújság, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-28 / 127. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. május 28., siombat 3. (Fotó: Pesti Erzsébet) C ngedje meg, hogy elő- " szőr is gratuláljunk, ezredessé történő előléptetése alkalmából. — Köszönöm! A dolgozó népet szolgálom! E kis jelenet színhelye az egri Lenkey János Honvéd Kollégium igazgatói irodája. A nevezett pedig Kárpáti Lajos ezredes, igazgató, akit a honvédelmi miniszter a közelmúltban léptetett elő ebbe a rendfokozatba. — Ez az elismerés közvetve az egész nevelői karnak is szól. Az ő önzetlen segítségük. példamutató munkájuk nélkül aligha kerülhetett volna sor előléptetésemre — mondja az igazgató, miközben hellyel kínál és máris sorolja, hogy Gonda Zsig- mond százados, politikai helyettes, ugyanakkor kapta meg a Szolgálati Érdemérem tíz év után, Balogh András- né pedig a Honvédelmi Érdemérem tíz év szolgálat után járó kitüntetést. Becsei Istvánná pedig 25 évi munka után, jubileumi jutalmat vehetett át. — Egyre többet hallat magáról mostanában a kollégium kollektívája . . . — Hosszú évek munkája most kezd igazán beérni — folytatja némi szünet után. — Ebben az esztendőben, júniusban, már a tizedik évfolyamot bocsátjuk ki. Ez idő alatt sok tapasztalatra tettek szert a kollégium vezetői. Természetesen voltak buktatók, nehézségek, megingások is. Ezeken keresztül vezetett az út idáig, hogy ma már sikeresnek mondhatjuk tevékenységünket. Ez utóbbikat példákkal is igazolja az ezredes. A tízéves évfordulóra nevet és zászlót kapott az intézet. 1986-ban elnyerték a „Kiváló" címet, az idén márciusban pedig a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját a jó mozgalmi munkájukért. Emellett a honvédkollégiumok között folyó tanulmányi versenyben háromszor, spar- takiádvetélkedőkön pedig ötször lettek elsők. A kiváló KISZ-szervezetnek járó zászlót négyszer kapták meg, miközben a felnőttek kiérdemelték a „Szocialista versenyben kitűnt kollégium” elismerő címet is. Persze, ezzel még nem teljes a lista. Kiváló lett az ifjúsági klubjuk, egy évvel később pedig a politikai fő- csoportfőnöktől megkapták a „Kiváló közművelődésért" kitüntető érmet, most. május l-jén pedig, átvehették a kiképzési főfelügyelő, miniszterhelyettes által adományozott „Szocialista munkaversenyben kitűnt kollégium" címet. Sokan részesültek egyéni és kollektív kitüntetésben is. 1982 óta vagyok itt. Azóta a tantestület 60—70 százaléka kicserélődött. Végül sikerült egy olyan gárdát ösz- szehozni. amelyet nem kell noszogatni a munkára. Ismerik a feladatokat és nagyon szeretnek dolgozni. Tudnak egymás sikereinek is örülni; ráadásul jól érzik magukat. Virágzik a brigádmozgalom, olyan objektumokat építettek ezek az emberek, amelyekkel mások nem dicsekedhetnek. Tornaterem kivételével, megteremtették azokat a lehetőségeket, amelyek biztosítják a fiataloknak a katonai pályára való felkészülését. — Magyarázza az emberi oldalait a sikernek az igazgató, hozzátéve Az ezredes Cukor és vidéke Lesi-e elegendő nyersanyag gyárainkban? azt is. hogy elöljáróik is megkülönböztetett figyelemmel kísérték az itt folyó munkát és mindent biztosítottak, a nehéz gazdasági helyzet ellenére is, szép törekvéseik megvalósításához. — Sok kitűnő tanárt ismertem meg, akik értik a nevelőmunkát, amely által sokkal színesebb, érdekesebb itt az élet. mint csak az óraadás. — Folytatja, és máris sorolja a neveket, akik nélkül nem tudta volna elképzeléseit megvalósítani: Szűcs Gyula alapító tag, Csutor István. Gonda Zsigmond, Zöld Lajos, Vincze József, Mlinkó Ferenc, Kelemen József, Bajzáth Attila, Balogh Zoltán, Nagy András és a két nyugállományú alezredes, Fekete Gyula, valamint Mészáros P. Mihály, akik a „seregben” szerzett gazdag tapasztalataikat felhasználva nevelik katonákká a gyerekeket. No és, a kollektívák. Az arany brigádéremmel kitüntetett Zalka Máté elhelyezési és a Lékai János ruházati szolgálat, avagy a bronzérmes II. Rákóczi Ferenc élelmezési szolgálat, amely a tíz honvédkollégium szakácsai közül a legízletesebben és legjobban főznek, amelyet versenygyőzelmükkel is igazoltak. Nem elhanyagolható szempont ez sem, hiszen fejlődő, serdülő fiatalokról van szó. akiknek életkori sajátosságaikhoz tartozik a kielégítő, a jó kosztolás is. És persze, nem elhanyagolható a parancsnoki, igazgatói munka sem egy ilyen nagy létszámú intézetben. Nem mindegy, hogy ki fogja és hogyan a „karmesteri pálcát” és milyen összhangot tud megteremteni a „zenekaron” belül, azaz a tantestület és a hallgatók között, mert a mai fiatalok — ahogy hangsúlyozza — legtöbbször nem veszik észre a felnőttek féltő gondoskodását. Ezért az a jó nevelő, aki erre is képes. Kárpáti .Lajos ezredes viszont ilyen ember. Szigorú, következetes, mégis emberséges, közvetlen, halk szavú, aki csak egy fogaskeréknek tartja magát a nagy gépezetben. De ez a fogaskerék igen meghatározó alkatrész a működésben. Amikor Egerbe került Székesfehérvárról, elöljárói azt a feladatot tűzték elé, hogy a kollégium presztízsét állítsa helyre a megyében, a városban és a honvédkollégiumok részére váljanak pedagógiai műhellyé. — Én ehhez még hozzá tettem magamnak, hogy há- rom-öt év alatt érjük el a „Kiváló kollégium” címet is — sorolja azokat a tennivalókat, amelynek teljesítése mindig a szeme előtt lebegett. — Végül is nagyon eredményes időt tudhatok magam mögött, mert sikerült ezeket megvalósítani. Ehhez rendezett „hátországra" is szükségem volt. Feleségem pedagógus, megértett és támogatott munkámban. Lehetővé tette, hogy az átlagosnál is többet foglalkozzam a kollégiumi élettel. Ildikó kislányom is jól tanul, most érettségizik, igy ő is mentesíteni tudott több szülői kötelezettség alól. S hogy igy, a magánéletére kerül sor a beszélgetésben, elmondja, hogy a Ten- kés alatt levő Misse, Baranya megyei községben született 1936-ban. Szülei zsellérek voltak a felszabadulásig. azután a kapott tíz holdon gazdálkodtak, halálukig, öten voltak testvérek. ö maga tanító szeretett volna lenni, mégis a katonai pálya csábította el. Az ország sok helyőrségében szolgált, miközben elvégezte a főiskolát és az akadémiát is. S amire végképp nem számított: gyermekkori vágya, a tanítás, a fiatalok okítása, nevelése, felnőtt korára mégiscsak beteljesedett, itt. a kollégiumban . .. — S mi a legnagyobb elismerés a fáradozásáért ebben a hivatásban? — A munka értelmét négy év után látja az ember, amikor a kibocsátáskor kezet fogok a majdnem felnőtt fiúkkal, akik elindulnak a hivatásos katonai pálya felé. és egy kicsit könnyezünk is, amikor köszönetét mondanak a neveltetésükért. írnak és visszajárnak a városba, az iskolába, a kollégiumba. Bemutatják menyasszonyaikat, meghívnak az esküvőjükre. Szédítően szép élménybeszámolókat tartanak a mostani növendékeknek. Hát ez az a valami, ami erőt ad a további munkához — mondja zárszóként meghatódva a több magas kitüntetés tulajdonosa, a most ezredessé előléptetett igazgató, Kárpáti Lajos. Fazekas István A Mátravidéki Cukorgyárak Vállalat mindkét üzemében — Hatvan, Selyp —folyik a terv szerinti karbantartás, illetve a már korábban jóváhagyott beruházások megvalósítása. Ezzel párhuzamosan nem kevésbé fontos az idei, az új cukorkam- pánnyal összefüggő termeltetés, vagyis a feldolgozandó cukorrépa biztosítása, amit nagy körültekintéssel készített elő a vállalat mezőgazdasági főosztálya. Miként ennek vezetője, dr. Nagy István tegnap elmondotta, a MÉM nem látja szükségét annak, hogy országosan annyi répát termeltessenek, mint amennyit az idei esztendőre terveztek, s a tárca nem is vállalja magára a cukorér - tékesít.ésből, a gyártásból eredő gondokat. Ha ez mégis igy történik, ódiumát a cukorgyáraknak és a termelőknek kell viselniük. — Ami a Mátravidéki Cukorgyárakat, tehát bennünket illet, igyekeztünk a jelzett miniszteriális irányelvekhez igazodni, s az elmúlt évi 16 ezer 200 hektárral szemben az 1988-as esztendőre 15 ezer 500 hektárra kötöttünk termékértékesítési szerződést, s az így csökkentett területről normális körülmények között 530 ezer tonna, 16 százalékos cukor- tartalmú nyersanyag átvételére számítunk. Ez biztosítja a vállalati tervben meghatározott jövedelmezőségi eredményeket. Megtudtuk a továbbiakban, hogy a cukorrépa-ágazat pozíciója az 1987-es évhez viszonyítva — abszolút értelemben — romlott, ugyanis a termelési költségek általában emelkedtek, miközben a felvásárlási ár 3,5 százalékkal csökkent. De az igazsághoz tartozik az is, hogy a többi árunövényhez képest a cukorréva jövedelmezősége nem romlott. Tehát ha az Elősütött zsemle, kifli, briós és kenyér receptúráját és gyártástechnológiáját dolgozták ki a Sütőipari Kutatófejlesztő és Szolgáltató Közös Vállalatnál. Befejeződtek az új termékek gyártásának üzemi kísérletei is. Az úgynevezett leveles svájci kiflit és a brióst a KERMI kiválónak, a tejeszsemlét és a 200 grammos kenyeret jónak minősítette. ágazat pozíciója nem javul, elképzelhető, hogy egyes termelők, ahol a műszaki háttér „leamortizálódott”, és pótlására már nincs lehetőség; a cukorrépatermő területet minimálisra csökkentik, esetleg föl is hagynak vele. Hogy ezek ismeretében merre visz az út? Azok a gazdaságok maradnak meg^ a cukorrépa mellett, s termeszthetik jövedelmezően, ahol az agrotechnikai, technológiai fegyelem további javításával növelni tudják a hektáronkénti cukorrépahozamot. — Mindebből az következhet, hogy az idén még adott a cukorrépa-terület kellő nagysága, amit a mi esetünkben 54 bázisgazdaság szavatol, de a következő években lehetnek gazdaságaink, amelyek növelni fogják szerződéses területüket, mivel legjövedelmezőbb növényeik közé tartozik a cukorrépa. — folytatja Nagy István. — Ugyanakkor reálisan azzal is számítanunk kell, hogy olyan mezőgazdasági nagyüzemekben, ahol a többi növényhez viszonyítva a cukorrépa pozíciója leromlott, ott csökkentik. vagy felhagynak termeltetésével. Az idei évet tekintve tehát elvetették a kockát, de nyilván a mezőgazdasági főosztály, illetve a vállalatvezetés már messzebbre is tekint. — Valóban így van. Amit mondtam, ezek a pillanatnyi realitások — idézzük a főosztályvezetőt. — Vállalatunk viszont a jövedelmező gazdálkodás érdekében a termőterület növelését tűzte ki célul az 1989-es esztendőre, éspedig úgy, hogy az emelkedés lehetőleg .a gyáraink közelében lévő gazdaságokban történjen a kölcsönös előnyök jegyében. Moldvay Győző Az. új termékek gyártási eljárásának leírását elküldik a sütőipari közös vállalat csaknem negyven alapítótagjához, ahol ezután dönthetnek arról, hogy gyártásukat mikor kezdik meg. A termékek forgalmazását könnyíti, hogy az árut az üzletekben 4—5 napig nem kell hűtőpultban tartani az eladásig. (MTI) „Elősütött” pékáru Beruházási és lakásépítési zsebkönyv A Statisztikai Kiadó gondozásában megjelent a KSH 1987. évi Beruházási, építőipari, lakásépítési zsebkönyve, amlynek adatsorai évtizedekre visszamenően követik nyomon az ország gyarapodását, épület- és állóeszközállományának alakulását. Az adatokból egyebek között kitűnik, hogy a népgazdaság beruházásainak értéke a nyolcvanas évek első felében csökkent, s bár 1986 —1987-ben már emelkedett, de még nem érte el az előző szintet. Az utóbbi két évben a mezőgazdasági és a vízgazdálkodási befektetések növekedtek a legdinamikusabban, az iparban viszont még 1986-ban is folytatódott a beruházások csökkenése, és csak tavaly kezdődött el a kedvező, de egyelőre szerény mértékű változás. A népgazdaság tavalyi összes befektetésének 81 százaléka állami és szövetkezeti, 19 százaléka pedig lakossági beruházás volt. Magyarországon a nemzeti jövedelmen belüli felhalmozás aránya 1986-ban 19,1 százalék volt, ami a legkisebb az európai KGST-országok között. Ez az arány Csehszlovákiában és az NDK-ban majdnem 21, a Szovjetunióban 25,8, Lengyelországban és Bulgáriában meghaladta a 26 százalékot. Az első 15 éves lakásépítési terv időszakában, 1961 és 1975 között 1 millió 47 ezer új otthon épült. A második 15 éves programból a múlt év végéig, tehát 12 év alatt 949 027 lakás készült el. így várhatóan az idén felépül az egymilliomodik új otthon, s az 1990 végéig megvalósulókkal együtt , a második 15 éves program eredménye meghaladja majd az előző másfél évtizedben elért teljesítményt. Az új tanácsi bérlakások építésének üteme azonban lényegesen csökkent: 1981 és 1985 között évente 9700 ilyen otthon épült, fele annyi, mint az előző öt évben átlagosan. Tavaly pedig már 5740-re mérséklődött a felépült tanácsi bérlakások száma. A kilátó tövében.,. A Mátra virágai (Fotó: Szabó Sándor) Családi idill vadkacsáéknál Turisták ezrei keresik fel évente Sás tőt A Zagyva és Tárná folyók között helyezkedik el hazánk legmagasabb hegysége, a vulkáni eredetű Mátra, mely számos hazai és külhoni turistát vonz, az év minden évszakában. Egyre többen keresik fel a hegységben lévő „tengerszemet”, a Sástót, ezt a festői szépségű környezetet, amely kempingezést kinál, a csendet, a nyugalmat, kikapcsolódást kereső „vándoroknak”. Sástó a nyárra készül...
